Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
Százezer „miért" korszaka Minden egészségesen fejlődő gyermek életében van egy szakasz, amelyet teljes joggal nevezhetünk a kér- dezgetés vagy g százezer ..miért?” időszakának. Rendszerint a harmadik életévvel kezdődik, s tart még a hetedik életévben is, s valljuk meg, nem kevés felnőtt bosszúságára. Pedig a gyermek kérdezősködő kedvén egyetlen felnőttnek sem volna szabad fennakadnia, mert a beszéd- készség kialakulása után a tárgyakkal való szakadatlan babrálás, „manipulálás”, próbálgatás és cselekvés mellett a gyermek éppen a kérdezgethet használja fel legnagyobb eredménnyel ismereteinek, tudásának gyarapítására. Legelőször a „mi ez?”, „hát ez mi?” kérdések jelennek meg a kérdezgető gyermek szótárában. Ha egy szétnyitható, úgynevezett „leporelló” képeskönyv kerül a kezébe, amely állatokat ábrázol, a kisgyermek fáradhatatlanul kérdezgeti, hogy melyik micsoda, mindaddig, míg pontosan meg nem tanulja, s számtalanszor el nem ismételi az egyes állatok nevét. S milyen boldog, ha a szemében óriási tekintélyt jelentő szülők, felnőttek elismerik friss tudását. Aztán fokozatosan fölsorakoznak a többi, tájékozódást jelentő kérdések: a „ki ez?”, „mit csinál?” , s főleg a „miért?”. Anyai, vagy apai türelem legyen a talpán, amelyet nem fáraszt el és merít ki a gyermekből ömlő kérések lavinája. Nemrégen egy rövid ideig tartó villamosúton az alábbi párbeszédet figyeltem meg az anya és óvodáskorú gyermeke között: „Ez mi?” — Ez egy bácsi. „Mit csinál?” — Seper. — „Miért seper?” — Hogy tiszta legyen az utca. — „Miért?” — Mert az a jó, ha az utca tiszta. Amikor a kíváncsiságot kielégítő válaszokkal befejeződött a beszélgetésnek ez a szakasza, a gyermek megpillantotta a lottójáték ismert reklámját, a malacon lovagló gyermeket. Nyomban új kérdezősködés kezdődött ilyenformán: „Mi az ott?” — Egy gyerek. „Mit csinál?” — Lovagol egy malacon. „Miért?” — Mert szeret malacon ülni. — „Mi van a kezében?” — Sorsjegy. „Nyert?” — Biztosan nyert, mert örül. A pillanatnyilag befejezett kérdéssorozatokat mindaddig új és új követte, míg le nem szálltak a villamosról. A mama — nagyon helyes érzékkel — azt tette, amit a szülőknek ilyenkor tenniük kell. Szívesen és feltét'énül válaszolni kell a gyermek minden kérdésére, még a nehéz és kényes kérdésekre is. — A gyermekeket általában kielégítik az egyszerű válaszok is, csak az a fontos, hogy minden kérdésre a tőle telhető legigazabb választ adja a felnőtt, s mindig a kérdező gyermek szellem' színvonalának, kíváncsiságának megfelelő szinten. Gyermeke fejlődését akadályozza meg az a szülő, aki türelmetlenül belefojtja a gyermekbe a kérdéseket, vagy a kérde- zősködést lezáró „azért- mert”, „hallgass már! vagy éppen „fogd már be a szád!” felkiá’tással oltja el a gyermek bátorságát és tudásszomját A megismerésnek, a tudásvágynak a kérdésekben megnyilatkozó szükségletét súlyos mellékfogás elnyomni, mert az ilyen eljárást a gyermek egész személyiségének a kialakulása, fejlődése megsínyli. A kíváncsiságot el kell tüntetni a gyermek bűnlajstrcmáról. Az a gyermek, aki 3—7 éves korában nem kérdezget rengeteget, vagy kérdéseire nem kap szíves, megbízható feleleteket, nemcsak szellemi, hanem érzelmi szempontból Is háttérbe kerül azokkal szemben, akiknek szülei mindig fáradhatatlanul megadják kérdéseikre a szükséges felvilágosítást. A gyermek biztonságérzetét, boldogságát növeli az, ha érzi, hogy mindig, mindenféle kérdéssel bátran fordulhat szüleihez, megkapja a felvilágosítást és sohase nevetik ki „csacsisága” miatt. Már csak ezért is fontos az, hoy a gyermket 3—7 éves korában gyakran vegyék körül nála tapasztaltabb, vele szívesen foglalkozó felnőttek, hogy különösen szülei mindennap együtt töltsenek vele bizonyos időt, melyben aztán minden gátlás nélkül felteheti az őt érdeklő kérdéseket. Csak Így mélyülhet el a szükséges mértékben a szülők és gyermekeik közötti egészséges érzelmi kapcsolat, s csak így érhetik el a szülők azt, hogy gyermekeik elsősorban mindig hozzájuk forduljanak felvilágosításért, bármilyen kényes kérdések foglalkoztassák is őket. Ha az egyébként egészséges gyermek nem kérdezősködik szüleitől, ez annak a jele, hogy a szülők elvesztették a gyermekük bizalmát, s ő most minden bizonnyal más, nehezen ellenőrizhető forrásból szerzi be ismereteit. s ezzel egyidejűleg ki Is vonja magát a szülők ellenőrzése és irányítása alól. Az a szülő, aki a százezer miért korszakában nem válaszolt gyermekeinek türelmesen és a va’óságnak megfelelő tartalommal nem várhatja azt, hogy majd később, a serdülés sok problémát felvető szakaszában bizalommal forduljon hozzá gyermeke. A kézimunka 60-as fonalból kb. 12,5 cm átmérőjű. ELSŐ SOR: 5 törpelegyezőt horgolunk, s az ötödik utolsó pálcáját 1 rövidpálcával az elsőhöz kapcsoljuk. 1. farkasfog következik: 14 láncszem után 1 kétráhaj- tásos pálcával az ötödik szembe öltünk, 4 láncszem után 5 legyezővel elkezdjük az ismétlést. A mintát nyolcszor Ismételjük, de az utolsó farkasfognál a kezdő 14 láncszemet 1 rövidpálcával az első farkasfog kilencláncszemes ívéhez kapcsoljuk, 4 láncszem és 1 rövidpálca váltakozásával Összekapcsoljuk a további farkasfogakat. Az utolsó 4 láncszemet 1 rövidpálcával a kezdő tizennégyláncszemes láncsor tizedik szemébe öltjük, végül 4 láncszem, 1 kétráhajtásos pálca és 4 láncszem után 1 rövidpálcával befejezzük a nyolcadik farkasfogat is. MÁSODIK SOR: 1 rövidpálca, 3 láncszem, 1 farkasfog (9 láncszem, 1 kétráhajtásos pálcával az első szembe visz- szaöltve), 4 láncszem, 1 farkasfog és 3 láncszem ismétlődik körbe az első sor harmadik legyezőinek első pálcáiba öltve. HARMADIK SÖR: Az ötlegyezős motívum úgy készül, mint az első sorban, de minden harmadik tagját a kép szerint a második sorhoz kapcsoljuk. Fordulás után a motívumok között 5 láncszem, 3 farkasfog és 5 láncszem készül. Ügyeljünk arra, hogy az ötlegyezős motívumokat a terítő színén, a farkasfogakat pedig a visszáján horgoljuk. KÉPEK A LAKÁSBAN Minden képet, rajzot bekeretezve a falra akasztani nemcsak költséges, de idővel zavaros képkiállítássá változtatja a szobát. A különböző méretű, formájú és színű, díszes vagy egyszerű keretbe szorított kép nemcsak a többi hatását csökkenti, de rontja a bútorok, berendezési és dísztárgyak, szobanövények összhangját is. Az eredmény áttekinthetetlen összevisszaság. A falak díszei, a képek és a bútorok, a képek és a környezet, megfontolt összehangolást, egyeztetést igényelnek, mert csak így biztosítha ó hatásos együttesük. A könyvállvány mellett kialakított olvasó-társalgó bútorcsoport a helyiség legjobban megvilágított része. A könyvespolcok által szabadon hagyott falfelületet kellemes arányban osztják a függőlegesen egymás fölé függesztett képek. Az „emeletes” képelrendezés jól folytatja az állványok vertikális formáját és a mozgalmas képfelületekkel, valamint a könyvek és dísztárgyak színességével szépen díszíti a világos falfelületet, a bútorokat, környezetüket. A képeket a mennyezet síkja alól lelógatott, a fal színétől elütő sodrott selyemzsinórral, vagy szalaggal rögzíthetjük, a képek, rajzok, reprodukciók ragasztott keretein átfúrva és átfűzve. A legalsó kép hátulján megkötött csomó eloldásával a képek könnyűszerrel lehúzhatok és cserélhetők, a zsinór levétele nélkül is. Receptek JUHHÚS — LUCSKOSAN, PAPIHKÄSAN A juhhús sok fehérjét, szervezetünk számára elsőrendű minőségű zsírt, és minden másfajta húsnál több vitamint tartalmaz. Nem kell a faggyútól megtisztítani, csak rózsaszín hártyáját szedjük le. Megmossuk, ecetes vízzel leforrázzuk — 1 liter vízhez 1 deci ecet —, utána hideg vízzel lemossuk. Bármit készíthetünk belőle; húslevest, gulyáslevest, becsinált- levest borral, citrommal. Igen jó ízt ad néhány dl fehér bor a pörköltnek, de csak akkor öntjük hozzá, ha már félig megfőtt. Jó babbal, kásával, káposztá- vel, fokhagymával tűzdelve, szalonnával, vadasan, fasirozottnak főzelékre. LUC^OS KÁPOSZTA UltU HÚSSAL 1 kg félkövér húst 8— 10 darabra vágunk és ecetes vízzel leforrázzuk. Fél óráig hülni hagyjuk az ecetes vízben. Sós vízben ieszédtanulás és beszédhibák Ami nehezíti a hangadást — A dadogás, a hadarás és a selypítés majdnem készre főzzük. Egy közepes fej káposztát forrázzunk hozzá, 6—8 gerezdre vágva — torzsáját kidobjuk — néhányszor a forró vízben megforgatjuk, azután leszűrjük és száraz kaporral a húshoz tesszük Ha szükséges, még . teszünk hozzá sót. Ha jó puhára főztük, néhány kanál liszttel, tejföllel behabarjuk, ecettel ízesítjük. Tálaláskor 1 tojássárgáját 2 kanál tejföllel elkeverünk, rászűrjük a forró levest, kavar- gatjuk, majd a káposztát alulra rakjuk. Utóétclként sült tésztát adjunk ilyenkor az ebédhez. PAPRIKAS juhhús Három nagy hagymát karikára vágva lábosba teszünk, meghintjük tetézett evőkanál paprikával. A megmosott és besózott juh. combot ráhelyezzük és mindig kevés vizet aláöntve, puhára főzzük. Főzés közben vigyázni kell, nehogy lesüljön. Tört burgonyát és paradicsommártást adjunk melléj A hangadás előfeltétele a légzés. Az emberi hang kannaporcok és pajzsporc tova terjedő hulláma, amit a gégefűn a a tüdőből kitóduló levegő belső felülete között kifeszülő hangszalagok rezgése hoz mozgásba. Ezek nem úgy rezegnek, mint a megpendített húr. Nem a kiáradó levegővel egy irányban, hanem arra merőlegesen, úgy, hogy egymáshoz közelítve, illetve távolodva szűkítik és tágítják a hangrést. Ha az emberi hangadást hangszer működéséhez hasonlítjuk azt mondhatjuk, hogy a tüdő a fújtató, a gége a síp, a hangszalag a hangszer nyelve, és mellette a hangrés, valamint a légzőszervek melléküregei a reze Váló zengőszekrényt helyettesítik. A beszédzavarok okai A hangadásnak három üteme van: belégzés, hangszalagfeszítés és levegő ki- fúvás. A hang magasságát a hangrés szabja meg és ezt az ember változtatni tudja, éppúgy, ahogyan a hang erejét is. Egyéni színét a toldalékcsőben és a melléküregben keletkező felhangok adják. Azok a gége- és garatbetegségek, amelyek a hangszalagokat megnehezítik, váladékkal terhelik, vérbővé, vastaggá teszik, feltétlenül megnehezítik a hangadást. A rekedtség, vagy a légutak hurutjával együttjáró teljes hangtalanság általánosan ismert betegségtünet. A hangszalagok Idegeinek bénulása a gégefő izmainak hüdése, egyszóval a hangképzőszerv élettani működésének zavara is hangta- lansághoz vezet, éppúgy, ahogyan a rezonáló hangerősítő üregek betegségei — arcüreggyulladás, hóm- ' loküreggyulladás, nátha — is befolyásolhatják a hangadást. Éppen ezek, a hangadás zavaraival együttjáró folyamatok bizonyítják, hogy a hangadás zavarai nem azonosak a beszédzavarokkal, mert bármennyire is rekedt valaki, suttogni tud, vagy még a gégeoperált — hangszalagjait egyáltalán nem használó — beteg szájmozgásairól is megérthető a beszéd. A pöszeség és a dadogás Melyek a legfontosabb beszédhibák? A beszédfejlődés mindenki által ismert zavara a pöszeség. Rendszerint a mozgásfejlődésben visszamaradt, gyengébb felépítésű, elkényeztetett, vagy rosszul nevelt gyermekeknél gyakori. A pösze £5s gyermek egyes hangokat kihagy, vagy más hanggal helyettesít. A beszédfolyamat legsúlyosabb — és sajnos nagyon gyakori — zavara a dadogás. Kis gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordul. Tartósan gátolhatja és zavarhatja a gyermek általános fejlődését. a felnőttek tárgyalóképességét és társadalmi tevékenységét. Legfőbb tünetei: a beszéd megkezdésekor fellépő görcs bármely hangképző vagy beszéd- szevben, amely vagy azt eredményezi, hogy a beszédfolyamat néhány másodpercre megakad, vagy esetleg szótag Ismétlésekhez vezet. Ilyenkor nem is annyira dadog, mint inkább hebeg a beteg. Ez különben hivatalosan is a hebegés. A hadarás a beszédfolyamat felgyorsulása, amelynek következtében a beszéd hangképzése is módosul, hibássá válik és a beszéd nehezen érthetővé lesz. Méltán mondhatjuk: a dadogás a betegnek, a hadarás a környezetnek kellemetlen. A központi idegrendszer beszédközpontjai gyakran Károsodnak szülési sérülés, agytrombózis, vagy agyvérzés következtében. Ekkor fejlődik ki az aíázia, vagy beszédképtelenség. Az Ilyen beteg nem tud beszélni, nem tudja a szót kimondani, annak ellenére, hogy gondolatban hibátlanul „elmondja” amit akar. E beszédzavarral néha írás, olvasás és látás felfogási zavarok Is társulhatnak. A beszédhiba javítható Az egyéb idegrendszeri eredetű beszédzavarok kívül esnek a logopédia — a beszédtanítás — tárgykörén, rnert már rendszerint súlyos mozgási, táplálkozási, vagy elniezavarok kísérő tünetei lehetnek. A beszédzavarok ezekben az esetekben már másodlagos, vagy harmadlagos jelentőségűek. Mi a tennivaló? A beszélni kezdő kisgyermek előtt selypíteni, „gyermekesen” beszélni nem szabad. Mindig nyugodtan, tagoltan, értelmesen szóljunk, nehogy a helytelen beszédet megtanulja. Ha a kisgyermek beszédében zavar mutatkozik, hivatásos beszédtanító — logopédus — tanárhoz forduljunk, mert a beszédhiba Javítható. dr. Buga LászM HORGOLJUNK: Ke tok viitinietífö
