Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

sonn. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM ARA: 50 fillér 1966. MÁRCIUS 26, SZOMBAT A mátészalkai járás fejlesztéséről a helyszínen tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Szaboles-Sza tanár Me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága pénteki ülését Má­tészalkán tartotta. Az ülés napirendjén a Mátészalkai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága munkájának, s ezzel összefüggésben a já­rás gazdasági, kulturális, egészségügyi helyzetének megvizsgálása szerepel. A Minisztertanács tanácsi szer­vek osztályának képviseleté­ben megjelent Czakó Erzsébet, részt vettek a tanácskozá­som a járási tanács végre­hajtó bizottságának tagjai, az állandó bizottság elnökei, a szakigazgatási szervek ve- aetfii. Az előterjesztés megálla­pította, hogy a legutóbbi választások óta, a tanács végrehajtó bizottságának Irányításával és közremű­ködésével tovább javultak a lakosság munka- és életkö­rülményei. Sikernek tekint­hető, hogy a járásban el­indult az ipari fejlődés. A 64 ezer lakosú járásban ma már háromezernél többen dolgoznak ipari üzemekben. A termelőszövetkezetek kö­zös vagyona másfélszeresé­re nőtt Az öntözhető te­rület majdnem duplájára emelkedett. A közös gazda­ságok többek között 323 saját traktorral rendelkez­nek. 1963-ban egy, 1964-ben egyetlen mérleghiányos ter­melőszövetkezet sem volt Sajnos tavaly az ár- és bel­vízkárok miatt 13 500 hold föld termése esett ki, egyéb okok miatt főként" pedig ezért tizenkét tsz zárta mérleghiánnyal az évet Az idei évet korán kezdték a termelőszö­vetkezetek. Minden munkát időben végez­nek. Remény van tehát arra, hogy már az idén tovább erősödnek a kö­zös gazdaságok. Csupán a mezőgazdasági termékek árában bekövetke­zett változások következte - ben mintegy 14 millió forint­tal nő a szövetkezeti tagság bevétele. Bíztató jelenség, hogy az idén öt termelőszö­vetkezetben térnek át a pénzbeni javadalmazásra. Fejlődött, de nem a kívánt méretekben a járás üzlet­hálózata. A kereskedelmi egységekre azonban még mindig az jellemző, hogy korszerűtlenek, rosszak a raktározási lehetőségek. A járás székhelyén nincs áru­ház Vendéglátóipari háló­zata elavult. Szállodájában mindössze 24 férőhely ta­lálható. Nem megoldott a járás ivóvízellátása. Közmű- vesítve egyetlen község nincs. Úthálózata eléggé rendezetlen, kevés a szi­lárd burkolatú járda. Bár a járásban három év alatt OTP segítséggel és saját erőből kb 700 családi ház épült, különösen a járási székhelyen nagy a lakás­hiány. A jogos igénylők száma jelen eg meghaladja a kétszázat. Állami erőből eddig mindössze har­minchat lakás építését kezdték meg, g részben fejezték be. tik a megyei tanács végre­hajtó bizottsága elé jóvá­hagyásra. A határozati ja­vaslat összeállításánál fi­gyelembe veszik a hozzá­szólásokban elhangzott sok hasznos javaslatot észrevé­telt. Feladatként jelentkezik többek között a járás távlati fejlesztési programjának, Mátészalka általános és részletes rendezési tervének elkészítése. A vitát követő határozat szerint a járásban tovább kell javítani a gazdasági, kulturális, szervező, irányí­tó munkát. Megkülönbözte­tett módon kell segíteni a gyenge termelőszövetkezete­ket abban, hogy mielőbb megerősödjenek. Az anyagi eszközöktől függően elsősorban á helyi erőforrások jobb felhasználásával a tár­sadalmi munka célsze­rűbb tervezésével szük­séges a járda és az úthálózat további bő­vítése, tsz bekötő utak a vízgazdálkodási építése, társula­tok létrehozásának a szór- galmazása, a lakásépítkezé­sek gyorsítása, Mátészalkán könnyűipari üzemek létesí­tése a nők foglalkoztatása céljából. A jövőben nagyobb gondot fordítanak a tanyai lakosság kulturális és egészségügyi ellátásának ja­vítására. Rendszeresítik az ismeretterjesztést, az egész­ségügyi tanácsadást, ház­helyek juttatásával támo­gatják a községekbe betele­pedni szándékozókat. A járás vezetői a felsőbb szervek támogatását kér­ték, többek között új mező- gazdasági szakiskola, zene­iskola. járási művelődési ház építéséhez, továbbá a kórház bővítéséhez, vasúti felül, vagy aluljárók léte­sítéséhez. Készül az ország népe a felszabadulási évforduló megünneplésére Befejezéshez közelednek szerte az országban április 4. méltó megünneplésének előkészületei. A megyékből érkezett jelentések szerint számos helyen díszünnepsé­gen emlékezik meg a vá­rosok, falvak lakossága az évforduló történelmi jelen­tőségéről, sokfelé ünnepi ta­nácsüléseket hívnak össze április 4. előestéjén. Impo­záns színfoltja lesz az ün­nepi eseményeknek a Kom­munista Ifjúsági Szövetsép új tagjainak fogadalomté­tele, amelyre benső | összejöveteleken kerül sor a fiatalok a helyi ifjúsági szervezetek régi t | tógának jelenlétében tesznek foga­dalmat a KISZ zászlajára. A munkásfiatalok, a kö­zépiskolások és az úttörők csoportjai lakóhelyükön vi­rágokat visznek a felszaba­dító harcok során elesett szovjet hősök és más nem­zetek fiainak sírjára, ápri­lis 4-én pedig megkoszo­rúzzák a szovjet katonák emlékműveit, az emléktáb­lákat. A hétfői ünnepnap történéseit vasárnap este több megyében a KISZ-fia- *alok fáklyás felvonulása vezeti be, a helyi KISZ- szervezetek egész sora indít h^iastafétákat szükebb ha- 'ájaban a községeken, vá­mosokon át a megyeszék­helyre. A kétnapos ünnep gaz­dag programiában kultu­rális rendezvények, sport- versenyek. munkás—pa­raszt találkozók szerepel­nek, sokhelyütt új létesít­ményeket, közintézménye­ket avatnak. A járásban ma már vala­mennyi általános iskolás szakrendszerű oktatásban részesül. A tanteremhiány azonban nehezíti az okta­tást, kü!önösen a zenei ta­nítást. Szükséges azonban az oktatómunka színvona­lának emelése, mert a ta­nulóknak csak 60 százaléka végzi el iskolai korban az általános iskola nyolcadik osztását Éppen a járási székhelynek nincs megfele­lő művelődési háza. Az egészségügyi ellátás kielégítő. A gyógyító, meg­előző munkában azonban gyakran okoz gondot, hogy kevés az orvos. Ennek oka elsősorban lakáshiányban keresendő. Bővítésre szorul­nak az egészségügyi intéz­mények tárgyi feltételei, be­rendezései. A széles körű és elemző vita lezárása után abban ál­lapodtak meg, hogy a járá­si tanács vb munkájának további javítására, a járás fejlesztésére vonatkozó ha tározati javaslattervezetet utólag készítik el és terjesz- * ▼ Uj módszerek a burgonyatermelésben Országos tanácskozás Kisvárdán (Munkatársunktól): A Nyírségi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet kisvár- dai burgonyanemesítő te­lepén a vetőburgonya sza­porító csoport szakmai ér­tekezletet és bemutatót •tartott. A bemutatón kép­viseltette magát a Föld­művelésügyi Minisztérium, az Országos Vetőmagfel­ügyelőség, az Állami Gaz­daságok Főigazgatósága, az Országos Vetőmagtermelte­tő Vállalat. A Hajdú, Nóg- rád, Borsod és Szabolcs megyei termelőszövetkeze­tekből, állami gazdaságok­ból több mint hatvan szak­ember vett részt az érte­kezleten. Borús József tudományos kutató osztályvezető a ve­tőburgonya előhajtatásának korszerű üzemi módszerei­ről tartott előadást. Szabó Norbert szaporító csoport­Lengjyel kiállítás nyílt M yí regy liáxán Péntek délben a Móricz Zsigmond Művelődési Ház­ban lengyel növényvédőszer kiállítást nyitottak meg. A megnyitón részt vett Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Balogh Bertalannak, a nyíregyházi AGROKER igazgatójának bevezetője után Josef Janowski, Len­gyelország budapesti nagy- követségének tanácsosi tit­kára mondott beszédet. A kiállítás megnyitásának alkalmával Adam Krawiec, az „Azot” vegyészeti gyár vezérigazgatója tájé­koztatta a rádió és a sajtó képviselőit. — Ez az első magyaror­szági kiállításunk. A „CIECH” külkereskedelmi vállalat — a CHEMOLIM- PEX testvérvállalata — Nyíregyháza után Pécsett és Budapesten is bemutatja majd termékeinket. — Ezúttal 46 produktu­munkat mutatjuk be. A ki­állítás anyaga felöleli a szí­vó és rágó rovarok elleni, és a gombabetegségek el­leni, s a kenyérgabona kár­tevőitől kezdve a rágcsálók elleni védekező szerekig a lengyel vegyipar legjobb gyártmányait A lengyel növényvédő- szerek kiállítása március 28-áig lesz nyitva, szomba­ton és vasárnap reggel 9- től este 6-ig, hétfőn dél­után 3-ig. vezető a vetőburgonya-ter­melés időszerű tennivalói­ról, a vegyszeres gyomir­tás, vegyszeres szárperzse- lés, valamint egyéb ter­meléstechnikai kérdések kutatási eredményeit is­mertette. A burgonya termésátla­gának fokozása napjaink­ban elsőrendű termelési és kutatói feladat. A kísérleti intézet szakemberei ezzel kapcsolatosan a hajtatási mód legújabb módszereit vizsgálták. A korszerű bur- gonyaelőhajtás előnye, a nagy tömegű áruburgonya termelésénél jelentkezik. Megfelelő előhajtatással 10 —15 százalékos árutöbblet érhető el. Ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben évenként a nagyüzemi gaz­daságok több mint 70 ezer holdon termelnek burgo­nyát, akkor ez a 10—15 százalékos növekedés 40— 50 ezer mázsa burgonya­többlet. Mezőgazdasági nagyüze­meink, különösen a terme­lőszövetkezetek jelenleg még nem rendelkeznek a burgonya nagy tömegű elő- hajtatásához korszerűen megépített hajtatóházak­kal. Legtöbb helyen a csi- ráztatáshoz szükséghelye­ket jelölnek ki, magtára­kat, dohánysimitó házakat, vagy egyéb gazdasági épü­leteket A szükséghaj tatók megfelelően hasznosíthatók, ha a kellő hőmérséklet mellett a fénybiztosítás is adott A szükséghelyek kihasz­nálásánál jelenleg a legna­gyobb problémát a fény­biztosítás jelenti. Sötétben a csiravégek már három hét után elfeketednek és ilyen esetben a csirázta- tás termelés növelő hatása elmarad. A kísérleti intézet vető­burgonya szaporító cso­portja a vetőburgonya elő- hajtatásánál mesterséges fény biztosításával, fény­csövek alkalmazásával kí­sérletezett. Úgynevezett fénycsöves armatúrákkal napi nyolc órás megvilá­gítással a csiráztatás szem­pontjából tökéletes ered­ményt értek el. Élettani tapasztalat, hogy a mes­terséges fény hatásával az előhajtatott burgonya ugyanolyan jó termést adott, mint a természetes fénnyel hajtatott burgo­nya Borús József előadásá­ban arra is utalt, hogy a mesterséges fény alkalma­zása nem költségesebb, mint az üvegtetős hajtató­ház építése, illetve alkal­mazása. A csiráztatás másik, kí­sérleti stádiumban lévő módszere a fóliák alkalma­zása. Ennek két módja le­hetséges a fóliazsák, illet­ve, a fóliasátor alatti elő- hajtatás. Kisvárdán mind a két módszerrel kísérle­teznek. A fóliazsák egyön­tetű zömök csiraképződést biztosít. Vigyázni kell azonban, hogy gyökérkez­deményezés ne képződjék. Az is követelmény, hogy a fóliazsákokba vágott vagy hibás burgonya elő- hajtásra ne kerüljön, mert ez nagyfokú romlást idéz­het elő. Előhajtatásra a fóliazsák előnye, hogy lá­dát, illetve faanyagot ta­karíthatunk meg, kezelése is könnyebb, egyszerűbb, mint a ládáké. A sátor alatti előhajtatás előnye, hogy a természetes fény felhasználásával jelentősebb beruházás nélkül nagy tö­megű burgonya csíráztatha­tó. A kisvárdai telepen je­lenleg 150 mázsa vetőbur­gonyát csíráztatnak ezzel a módszerrel. A fóliasátor csiráztatásnál jó eredmé­nyek érhetők el, azonban számolni kell a szélsőséges időjárással, mert a hideg, vagy a meleg egyaránt ká­ros lehet A vegyszerek alkalmazá­sával kapcsolatban Szabó Norbert előadásában utalt arra, hogy a vegyszeres gyomirtás szélesebb körű alkalmazása elsősorban azért szükséges, mert ez­zel nehéz kézi munkát le­het megtakarítani. Szüksé­ges az eddigieknél na­gyobb mértékben a kézi szártalanitás helyett a vegyszeres úgynevezett per- zseléses eljárást alkalmaz­ni. Ezzel szintén kézi mun­ka takarítható meg, de ezen túlmenően minőségi­leg is jobb hatást érhetünk el. Az előadások, valamint a szakmai bemutató az érte» kezleten résztvevőknek hasznos és alkalmazható tanácsokkal szolgált. TAVASZ (MTI foto — Percre Lajos felvétel«)

Next

/
Thumbnails
Contents