Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
A 3004-es család friss tagja: a /8 Újabb nagy lehetőségek termelőszövetkezeteinknek Egész népgazdaságunk követelménye, hogy szövetkezeteink megfelelően éljenek a részükre biztosított állami támogatással. Nem közömbös a városi embernek, de még inkább a tsz-tagoknak, hogyan térül meg tejben, húsban, zöldségben, gyümölcsben az a pénz, amit kormányzatunk segítségképpen ad a nagyüzemi gazdálkodás részére. Alig akad ma már olyan ember, aki ne hallott volna a szövetkezeteket segítő nagy jelentőségű 3004-es kormányhatározatokról. Most újabb rendelet jelent meg: a 3004/8-as. Jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Különösen most, amikor akadnak olyan elveket vallók, akik — miután a mezőgazdaságban Is sor kerül fokozatosan az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére — azt hangoztatják: nincs szükség tovább a szövetkezetek támogatására. Egyelőre távoli még az az idő, amikor azt mondhatjuk: minden szövetkezeti gazdaságunk saját lábéra áll, nincs szüksége a segítségre. Kormányzatunk éppen ezért a tsz-ek állami támogatásának 1065-ben érvényben volt rendszerét kisebb-na- gyobb módosításokkal erre *2 évre is kiterjesztette. Ez érinti az építési beruházásokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést, a szarvas- marha-tehyésztés fejlesztését, segít a rét- és legelőgazdálkodás javításában és a növényvédőszerek vásárlásában. Ezeknek mindegyike érinti a Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezeteket is. Hosszú lenne felsorolni a kedvezménylistát, amely gazdaságainknak az előbbre lépését szolgálja. Csak néhányat említünk szemléltetésképpen. Essék szó először az építési beruházásokhoz nyújtott állami támogatásról. Változott az igény a mezőgazdaságban is. Ha lassan is, fokozatosan előtérbe kerül a termékmennyiség növelése mellett a minőség. Ismeretes, hogy beruházási politikánk egyik fő elve, hogy a tsz-ekben műszakilag igényes, stabil és emellett gazdaságos épületek készüljenek. Az állami támogatás ennek az elvnek a támogatását szolgálja, amikor o járulékos beruházásokkal együtt megvalósuló komplett létesítmények esetében a hitel elengedési mértékét jóval magasabban határozta meg, mint az egyszerűbb épületeknél. A rendelkezés a tehénistállókat az állami támogatás szempontjából három csoportba sorolja, a fenti követelmények szerint. A támogatás 4000—11 000 forihtig terjed, férőhelyenként. Az állami segítség kiterjed a juhhodály, a tojóház, baromfiól, csibenevelő és a palántatelep építésére is. Különösen érdekelve vagyunk a dohánypajta építéséhez nyújtott kedvezményekben. Itt holdanként 25 000 forint támogatást kaphatnak a tsz-ek. Gyümölcs- és zöldségtárolóknál négyzetméterenként a támogatás összege 380 forint. Változás a korábbiakkal szemben, hogy a gyü- mölcstóroló és csomagoló utáni kedvezményt épülettípusra terjesztették ki. Nagy gond volt a szövetkezetek termelvényeinek az elszállítása. Akadályozták ezt a rossz útviszonyok. A rendelkezés hangsúlyozza: „A termelőszövetkezetek bekötő útjainak és majoron belüli útjainak építési költségeit az állam viseli." Sőt, ha az útépítésnél a földmunkának gépi erővel való végzése műszakilag indokolt, akkor a földmunkát is magára vállalja az állam. Az előző évihez viszonyítva változott a szőlő-, gyümölcstelepítés után járó kedvezmény mértéke. A nagyobb telepítési kedv és a jobb gyüthölcsellátás érdekében nagyobb a kedvezmény a meggy, kajszi és a bogyós gyümölcsök telepítésénél. A 3004'8-as rendelkezés gondol az állattenyésztés fejlesztésére is. A tsz-eket minden — akár vásárolt, akár saját nevelésű — megellett előhasú üsző után 4000 forint üzemviteli célra felhasználható vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg. Kedvezmény illeti meg a szövetkezeteket a növenyvédőszer vásárlás utón is. Ennek mértéke a rézgálic kivételével 30 százalékos, s nem vonatkozik a gyomirtó szerekre. Nagy fontosságú a rét és a legelő javításához nyújtott állami támogatás is. A 3004'8-as kormányhatározat úiabb nagy lehetőséget biztosít szövetkezeteinknek. Gondtalanabbá teszi gazdálkodásukat, érezhetik, hogy az állam mellettük áll, segíti őket az előrehaladásban. Nagyon lényeges, Hogy ezekkel a lehetőségekkel megfelelően éljenek. Farkas Kálmán Dakii Gyula mottója TISZABEZDÉDI VÁLTOZÁSOK A hatvannyolc éves Da- ku Gyula három mondata egyenesen mottónak kívánkozik. így mondja: „Szövetkeztünk, egyek vagyunk. Régi helyzetünk árnyéka » mainak. Uj faluban, új életet élünk.” Nézzünk szét ennek nyomán Tiszabezdéden. Húszmillió forint — húsz belépő Hat évvel ezelőtt lett szövetkezetivé a falu. Az első közös esztendő nyolc- százezer forint mérleghiányt hozott. Másik vezetőséget választották. A kritikus kezdet utáni négy esztendőben majdnem húszmillió jövedelmen osztoztak a Kossuth Tsz tagjai. Négy esztendő átlagában egy tagra hatvankétezer forint jövedelem jut. Legszembetűnőbben mutatkozik a változás az új lákásök építésében. De a sajátosan egyvégtű, torná- cos házak is egymás után alakulnak át tömbökké, amelyekben a szobák száma jut fölénybe. A régiek ismert belső elosztása: felső ház, pitvar, kamra, istálló. A mai rend: szoba, még egy szoba, előszoba (számítva a vízmű vési tés re, fürdőszoba is), aztán konyha, éléskamra és másik kamra. Az istálló most már elkülönítve. Jelenleg kilenc új lakásépítési engedély van kiadva, s még az év elején járunk. Eszterhai Sándor^ a tsz juhásza nagy családot mondhat magáénak. Mégis már két legnagyobb gyér- inekének építtetett modem lakást. Kívánsága: „Egészség, és minden gyermeket rendes hajlékba juttassak”. Ki megy el ma innen? Inkább visszatérnek. Most is húszán kérték felvételüket a szövetkezetbe. Ami már nem divat: mosógép, porszívó A tavalyi rossz időjárás nem kerülte el ezt a tsz-t sem. Küzdöttek a természeti csapással, dolgoztak állhatatosan. Védték a vedhetöt, mentettek minden termést. Maguknak köszönhetik, hogy egyenként tizenhatezer forintot részeltek a jövedelemből — átlag. De van, aki ettől többet. Ezután önként kívánkozik a kérdés: és mi van a lakásokban? Három éve, a falu iparcikk boltjában még előjegyzésben lehetett csak mosógépet vásárolni. Kertész Pál előre látni akarta, mit Vesz és egyenesen a fővárosba utazott mosógépért. Azóta erősen visszaesett a földművesszövetkezeti háztartási eszközöket kölcsönző forgalma. Ma az számít „lemaradásnak”, ha valamelyik háziasszony mosógépe mellől hiányzik a centrifuga. A tanácstitkár szerint, két kézben meg lehet számolni, hány házban nincs rádió. De nem akármilyen. A szobák tisztántartásához mind többen Vesznék elektromos padlókefélőt, porszívót. Alig másfél esztendő alatt csaknem húsz tsz-csa- lád lakására került fel tv- aritenrta, ami a nagynak nem mondható faluban feltűnő eredmény. Két szövetkezeti dolgozó; Daku Bertalan és Rácz Lajos gépkocsit igényelt. A motorkerékpár már nem újság. Azort pedig nevetnek, ha valamely lakásban „tüzes” vasalót használnának. Kinek hány holdja volt? Sok lakás előtt feltűnően erős, mint mondani szokták: örök életre való kerítés — betonból. Közte és a lakás között virágoskert. Idegennek bajos eltalálni, melyiknek volt a gazdája ehnyi, vagy annyi holdás. Szívesebben most arról beszélnek, hogy ez a helyzet mindenben Általános véleméhy: a falusi fiúk dolga rendezettebb. Aki az általános iskola elvégzése után tovább tanul, az elsősorban Valalamilyen szakmát is jelent. Legtöbbjük olyat választ, amely a gépekkel, elektromossággal kapcsolatos. A közelmúltban öten tettek traktort» vezetői vizsgát. Mások szakmunkásképzőre jelentkeztek. A lányoknál fokozottabb a továbbtanulási igény. Mindenekelőtt az érettségi megszerzése. A szövetkezeti munka és főleg az azért járó kereset nem csorbítja az érettségizett lányok ptesztizsét sem. Daku Gyula szavait nyugodtan írhattam mottónak. Asztalos Bálint Szakemberek az államvizsgán III!!! „Másképp látom a munkámat44 üli-! Amikor kevés a válasz ^ Bizonyítvány az exportálnia is •— Mit ad majd az oklevél? — Egészen másképp látom máris a munkámat. A Védekezést, a mechanikát tudományosan. S az embereket is. Tudja milyen nagy volt a különbség még néhány éve köztem, meg a városi ember között? Itt megtanultam, hogyan kell az emberekkel bánni. Megjött az önbizalmam. Aki mór áteseit Akivel a folyosón beszélgetőn! ; tagbaszakadt ember, az arca olyan piros, mint a rózsa. Révész Kálmán, a tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezet nagy múltú, derék elnöke e pillanatban felszabadultan mosolyog. Most jött ki az államvizsgabizottságtól. — Közepesnél rosszabb nem lehetett Éreztem, hogy tudok. Örül, hogy révbejutott. Nyolc éve állandóan tanul. Azelőtt hat elemije volt, ennyire futotta gyerekkorában. — Hatvanban végeztem a nyolc általánost. Jelesen. Aztán letettem az egyéves szakmunkásképző tanfolyamot az Ilona tanyán. Azt is jelesen. Hatvankettőben szólt a járási pártbizottsá- goh egy elvtárs, lenne még kedvem tanulni? Rábeszélt, hát eljöttem. Egyéves előkészítő kellett hozzá, amolyan szakérettségi, hogy a felsőfokú technikumban tanulhassak. Elvégeztem. Most négy éve, hogy megkezdte. — Nem lehetett könnyű... — Nem. De a rengeteg bajom mellett mindig közepesre vizsgáztam. Most,_ az államvizsgával nagy teher esik le a vállamról. De hálát is adok az iskolának. Képzelheti: ötszáz holdas a gyümölcsösünk. Ott azután fel tudom használni a tanultakat, meg a szakkönyveket is forgatni akarom. A tanulás, az nagyon jó dolog. Elmélet és gyakorlat A szőlőtermesztési tanszékén csizmás, széles tenyerű idősebb ember kezdi a tételt. Elismétli: „A korszerű tőkeművelés módszerei.” A hattagú bizottság segít átesni az izgalom első percein, de így is nehezen megy. Pedig látszik, hogy a gyakor latból ismeri a hallgató. A második tétel mér köny- nyebb. A nagyüzemi szőlőtermesztés népgazdasági jelen tősége már közelebb van Borsos Lajoshoz. ,,A lényeg, hogy a fajták meg felelő tájegységekre kerüljenek, nagy területen jó minőségben..." „Es olcsón.,.’ — szól közbe a bizottság egyik tagja. Egy másik teremben a marxizmus vizsgái folynak, A bizottság előtti padban középkorú férfi mondja a tételt: „A munka termelékenysége”. Vifi- cze Gyula tudja az anyagot, de a bizottság nem elégszik meg csak a könyvből szerzett ismeretekkel. Egy kérdést kap. Ahol , dolgozik, a dögéi termelő- szövetkezetben, ott milyen a munka termelékenysége? A vizsgázó röviden válaszol: gyenge. Es miéit nem lehet jó? — hangzik az újabb kérdés. „Javítani kell a munka szervezését, meg kell győzni az embereket...” A válási talpraesett, de... kevés. — És ön, mit tehet, hogy javuljon a helyzet? — Én semmit, én csak beosztott könyvelő vagyok. A bizottság egy tagja nem elégszik meg ezzel a válasszal,.. A vizsga megy tovább. Hetvennégy új szaktechnikus Nvolcvanhatan kezdtek három éve és hetvennégyen eljutottak az uiiunlVi sgáig. Vétek János igazgató sze- rint is szép ez a szám. Nehezek voltak a vizsgák, megannyi akadálya a továbbjutásnak. De n megye fiatal felsőoktatási intézménye máris sok szakembert adott a szabolcsi mezőgazdaságnak. A mostani levelezőkkel mintegy négyszázat. — Nagyrészük eddig is ismert gyakorlati szakember — mondja az igazgató. — Néhányuk ayákor- lati munkája olyan, hogy a gazdaságuk országosan is kiváló exportalma termelésben. Sokan már középfokú képzettséggel jöttek ide. Az elmélet mégis fontos, mert három év alatt a tudomány legfrissebb eredményeivel ismerkedtek meg. Itt a gyakorlatban is látták például a korszerű és gépesített alma és szőlőmunkát, a telepítéstől egészen a szüretig. Sok, nagyon sok jó szakemberre van szüksége a megyének. Az iskola működésének négy esztendeje alatt is bebizonyította, hogy Szabolcsban százak és ezrek igénylik a legkorszerűbb szakmai műveltséget, s otthon, a munkahelyeken élni tudnak a tanultakkal. Ezt mutatta a mostani államvizsga általános tapasztalata is. A hetvennégy új felsővégzettségű szak- technikus az elméleti tudományokban is megállta a helyét. K. J. Gazdag megyei program a költészet napján és az ünnepi könyvhéten A költészet napja áprilisi megünneplésének és az ünnepi könyvhét május— júniusi rendezvénysorozatának előkészületéiről tárgyaltak Nyíregyházán, a megyei köngVbr"^.' Pu-.- szerdai ü ésén. Jelen volt Molnár Gábor író, az Élet és Irodalom szerkesztője is. (ítifehéiiö ti született „Mind hősök ők, mind férfiak. mind hű és hazafi: Vérét a hős, ha halni kell, Nem retteg ontani”. (Garai I.) Tavaszodik a Dráva partján is. A BM határőrség egyik őrsértek személyt állománya évfordulóra emlékezik. 1958. március elseje is olyan napnak ígérkezett, mint a többi és mégis sok rnihdénbert különbözött. Ezen a napon Kranyik János határőr harci feladatot kapott a Magyar Népköz- társaság államhatárának az őrizetére. Az őrs épületét elhagyva másfél óra múlva szomorú hír érkezett a határszakaszról: Kranyik János elvtárs egy hazaáruló golyójától súlyosan megsebesült. Sebesülése után a hazaárulót megsemmisítette Sebesülését a mohácsi kórházban kezelték. Két nap múlva meghalt. Nyolc esztendeje, hogy egy gyilkos golyó kioltotta elvtársunk életét Szomorú évforduló ez a határőrök, a szülők, testvérek, barátok számára. A határőr Utódai olyan hősre tekintenek fel, aki kötelességének teljesítése közben a legtöbbet, a legdrágábbat adta: ifjú életét. Ebben az esztendőben töltötte volna be 30 évét Nem érhette meg: fiatalon. 22 éves korában . hazánk határának az őrizete közben hősi ha’ált halt Tettével és cselekedetével örökre ^bejegyezte a nevét a határőrség. a magyar ifjúság történetébe. Szülei, testvérei egyszerű emberek. Fiukat arra nevelték, hogy becsülettel teljesítse a katonai kötelességét. Erre nevelte a Kommunista ifjúsági Szövetség :s, amelynek a határőrőrsön titkára volt. Magatartását a becsületesség, a szerénység, a szorgalom, a bátorság és a fegyelmezettség jellemezte Kiváló munkájáért, emberségéért az őrs bizalmát és megbecsülését élvezte. Élete és cselekedete arra kötelez bennünket, hogy méltó utódai legyünk. Példája nyomán teljesítjük hazafias kötelességünket, drága hazánk őrizetét. Halála után a belügyminiszter elvtárs törzs- őrmesterré léptette elő és elrendelte, hogy hevét örökre fel kell vermi az őrs névjegyzékére. Az Elhöki Tanács a „Kiváló Szolgálati Érdemérem” ahány fokozatával, a KISZ Központi Bizottság pedig a KISZ Érdeméremmel tüntette ki. Elvtársai szülőfalujában. Uifehértó községben helyezték örök nyugovóra Csáki Péter határőr százados Irodalmi életünk mindkét reprezentatív eseményét irodalmi estek, író-olvasó találkozók és kiállítások töltik meg gazdag programmal. A költészet napja alkalmából a megyeszékhelyén három rendezvényt tartanak: március 30-án, 15 órakor a József Attila Megyei Művelődési Házban Ladányi Mihály költő találkozik nyíregyházi olvasókkal. Verseiből, valamint Baranyi Ferenc, Garai Gábor, Váci Mihály verseiből a Debreceni Csokonai Színház művészei adhak elő. Az irodalmi délután rendezője a nyíregyházi postás szakszervezet. Április harmadik hetében Ratkó József költő részvételével tart író-olvasó találkozót a Városi könyvtár és a KISZ a nyíregyházi harmadik kerületi pártházban. A költészet napja harmadik, egyben záróeseménye lesz Nyíregyházán az április 18-i irodalmi est. A megyei művelődési házban Illés Gyula felszabadulás utáni költészetének legszebb alkotásaiból mutatnak be egy csokorra valót a debreceni Vendégművészek. Az ünnepi könyvhét — május 28—június 5. — megyei megnyitójára május 28-án Nyíregyházán kerül sor A tervek szerint Berke- si András írót, Éékési Gyula és Niklai Adám költőt is meghívják erre az alkalomra. A könyv ünnepén megyeszerte megemlékezéseket és Irodalmi rendezvényeket tartanak. (sz) 1966. március Zö.
