Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

XXm. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM ARA: 50 filléi 19««. MÄRCTUS 2>, FENTÉK Mező­gazdaságunk fejlődése Az elmúlt két évtizedben többet és gyorsabban fej­lődött a világ mezőgazda- sági termelése, mint az el­múlt évszázadban. A fejlő­dés alapvető előidézői a mezőgazdaság termelőerői­ben, a termelés jellegében bekövetkezett gyökeres vál­tozások voltak, amelyek együttjártak a mezőgazda- sági termelés alapigényessé­gének gyors ütemű növe­kedésével. A termelés alap- igényességén a mezőgaz­daságban is az álló- és a forgóeszközök értékének és a termelés értékének a hányadosát értjük. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a termelőerők és a terme­lésszervezés adott színvo­nalán egy forintnyi mező- gazdasági termeléshez hány forint értékű álló- és for­góeszköz szükséges. A különböző országok­ban végzett vizsgálatok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy legkevésbé tőkeigé­nyes gazdasági ágazat a feldolgozóipar, ennél lénye­gesen tőkeigényesebb a ki­termelőipar. A mezőgazda­ság tőkeigényesség tekinte­tében általában a kettő között foglal helyet, olykor megközelítve, vagy elérve a kitermelő ágakat, de a fejlettebb országokban min­den esetben meghaladja az ipar átlagos tőkeigényét. Az 1950-es években a Szovjetunióban és az euró­pai szocialista országokban, valamint a tőkés országok többségében fokozódott a mezőgazdaság tőkeigényes­ségé. A Szovjetunióban 1959-ben a termelés álló­alapja — az állatállományt nem számítva — 210, az állatállományt is számítva 136 százalékkal volt na­gyobb, mint 1940-ben, a termelés pelig ugyanebben az időszakban 56 százalék­kal emelkedett. A szocialista átszervezést követően mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki ellátottságának a javulása — amely szükségszerű fel­tétele a termelés növelé­sének —, az ipari eredetű anyagok, gépek, berendezé­sek tömeges alkalmazása, a mezőgazdasági termelés alapigényességét rövid időn belül az ipar elé helyezte hazánkban is. Ezt jelzi, hogy az 1965-ös terv sze­rint a mezőgazdaságban 1Ö00 Ft termelési érték ál­lóeszköz lekötése 1861,— Ft, ezzel szemben a vas­es színesfémkohászatban 1776,—, a gépiparban 1138,— a textil- és ruhaiparban 775.— Ft. Ezek után felmerül a kérdés hogy a mezőgazda- sági termelés növelés- mikor, milyen körülmények között jár együtt az esz­közigényesség tartós növe­kedésével? Az okokat a fejlődés konkrét műszak- társadalmi feltételeiben é- igényeiben kell keresni, é mezőgazdaság alaoigénves- sé^ének a fokozódása elke r ül Fedetlen, ha a termeié? növelése miatt s-íikséesz0- rűvé válik a n’-'-’^^azőrsá?’ anyagi—műszaki bázisának V4*a r r • rr« r Ifjúsági gyűlés a Tanárképző Főiskolán 1 Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Csütörtökön délután if­júsági gyűlést tartottak a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán, amelyen részt vett Orosz Ferenc elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizott­ságának első titkára is A KISZ-szervezet által ren­dezett gyűlésen Orosz Fe­renc elvtárs válaszolt a fő­iskola hallgatóinak hozzá eljuttatott kérdéseire. Be- szédében kül- és belpoliti­kai kérdésekkel foglalko­zott, majd gazdasági, végül az ifjúságot érintő kérdé­sekre válaszolt. Az ifjúsági gyűlés részt­vevői tiltakozó táviratot jut- ! tattak el az Amerikai Egye­sült Államok budapesti kö­vetségére, amelyben elíté­lik a Vietnam elleni impe­rialista agressziót. Ugyan- j akkor a Vietnami Demok­ratikus Köztásaság buda­pesti nagykövetségére szo­lidaritási táviratot juttat­tak eL Tervszerűen haladnak a magyar-szovjet aluminiumegyezmény végrehajtásának előkészületei Az alumíniumipar terv­szerűen készül a magyar— szovjet timföld és alumí­niumegyezmény következő években kezdődő végrehaj - tására. Mint ismeretes, az egyezmény értelmében évről évre növekvő mennyiségű tliftföldet szállítunk a Szovjet­unióba, s onnan ugyan­olyan arányban növek­vő mennyiségű, 1980- ban már 330 000 tonna olcsó vízenergia fel­használásával előállított alumíniumtömböt ka­punk vissza. Azaz a teljes kohósított alumínium mennyiséget, te­kintve, hogy két tonna timföldből egy torma alu­mínium nyerhető. A hazai iparnak így az alumínium- kohászat fejlesztésére nincs gondja, és az erőket a timföldgyártás kapacitására összpontosíthatja. A 80 000 tonna kapacitá - sú ajkai timfö’.dgyár re­konstrukciós bővítése 1964- ben kezdődött, azzal • a céllal, hogy évi 130 000 ton­na timföld előállítására te­gyék képessé. Az ajkainál lényegesen nagyobb bővítés folyik terv a viszonylag rövid időn be­lül történő magas színvona­lú megújítása, amely egy­ben lehetővé teszi a mező­gazdaságból nagy számban eláramló munkaerő pótlá­sát is. Ennek a folyamat­nak jellemző vonása, hogy a kézi munkát és az iga- erőt mindinkább a gépi munka váltja fel és előre­halad a mezőgazdasági ter­melés úgynevezett iparoso­dása. A mezőgazdaság viszony­lag magas a’apigényességére a termelés természeti­technológiai sajátosságai is hatással vannak. A mező­gazdaságban alkalmazott termelőeszközök jelentős részét, az evnek csak rö­vid időszakában lehet hasz­nálni. így például a nagy értékű kombájnok, vetőgé- oek évente mindössze né­hány hétig vesznek részt a munkában. Az állóeszközök között nagy szerepet ját­szanak a telepített kultú­rák, amelyek létrehozásá­ból a termőre fordulásukig, 4—5 év is eltelik, de a szerinti ütemben az almás- füzitői timföldgyárban. A gyár alapterületét alaposan megnövelik és a gyártási kapacitást — több mint 900 millió forintos beruhá­zással — a jelenlegi évi 155 000 tonnáról 280 000 ton­nára emelik. Fokozott erővel folytat­ják az idén a székesfehér­vári könnyűfémmű széles - szalag hengerművének épí­tését is. Ez is sürgős beru­házás, mert a hengermű a Szovjet­unióban tömbösített alumíniumot dolgoz majd fel félkészáruvá Az eddigi két év alatt fel­használt, nem egészen 80 millió forintnyi összeggel szemben az idén már több mint 300 milliót fordítanak az építésre az 1,6 milliárd forintos teljes beruházási összegből. Az idén már szovjet gépek érkezésére is számítanak. Teljes kapacitásának kiépí­tése után évi 60 000 tonna alumínium félgyártmányt állít elő. Ugyanennyit gyárt majd a negyedik ötéves tervben felépülő második része is. nagy összegű telepítési és fenntartási költségek mél­ákkor is terhelik a mező­gazdaságot. A modern nagyüzemi termelési eszkö­zök alkalmazása ugyan­csak további beruházási igényeket támaszt, mert ezeknek az eszközöknek a hatékony felhasználása, működtetése elképzelhetet­len az út, villany- és víz­hálózat kiépítése nélkül, mely a földrajzilag nagy kiterjedésű, tagolt mező- gazdasági nagyüzemekben költségesebb, mint a váro­sokba koncentrált ipar­ban. Hazánkban a mezőgazda- sági termelés átalakításá­nak folyamata a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zésével, a falu társadalmi átalakulásával egyidőben indult meg. Ez méginkább erőteljesebbé tette a mező- gazdasági termelés alapigé­nyességének növekedését. A szövetkezeti nagyüzemek létrejöttével elkerülhetet­lenné vált az elavult kis­paraszti termelőeszközök nagyarányú felcserélése a A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a kormány elnökének tájékoztatóját a Román Szocialista Köztár­saságban folytatott baráti tárgyalásokról. A Minisztertanács megvi­tatta az Állami- és Kossuth- díj bizottság javaslatait az Állami-díj, a Kossuth-díj, továbbá a Magyar Népköz- társaság kiváló és érdemes művésze címek adományozá­sára, s határozatokat hozott. A kormány meghallgatta és tudomásul vette az Or­szágos Vízügyi Főigazgató­ság vezetőjének beszámoló­ját a téli és tavaszi árvíz- és belvízvédekezésről, s ha­tározatokat hozott a károk helyreállítására. Az Országos Vízügyi Fő­igazgatóság vezetőjének je­lentése a többi között a kö­vetkezőket tartalmazza. A belvíz 557 ezer holdat borított el, ebből a bevetelt terület 121 ezer, a szántóte­rület pedig 152 ezer hold volt. A belvíz több telepü­lés mélyebb fekvésű részét is veszélyeztette, jelentős mezőgazdasági és épületká­rokat okozott, különösen a tanyavilág vályogépületeiben A megemelkedett talajvíz és a belvíz miatt mintegy 1700 lakás ment tönkre, ezenkívül sok lakó-, ipari- és mezőgazdasági épület megrongálódott. A belvíz okozta mezőgazdasági- és épületkár 438 millió forintra becsülhető. A szivattyúzás, egyéb bel­vízvédekezési munkák és s kedvező időjárás hatására a belvízborítás ez ideig 184 ezer holdra csökkent, ebből 35 ezer hold a szántó- és 19 ezer hold a bevetett terű let. Kedvező időjárás esetén ennek túlnyomó része 2—3 hét alatt levezethető és a tavaszi munka elvégezhető. A Tiszán, a Túron, a Tárnán, a Zagyván és a Körösök ma­gyar szakaszán levonult ár­víz elhárítását a védekezés szervezettségén és a védeke­zők erőfeszítésén kívül az utóbbi években végrehajtott jelentős töltéserősítési mun­kák tették lehetővé. Árvíz­kár Összesen mintegy 20 ezer hold területen, főként tanyai településeken kelet­kezett. Az árvíz-okozta me­zőgazdasági és épületkár mintegy 28 . millió forint, 149 lakás ment tönkre és több épület megrongálódott. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott a helyreállí­táshoz szükséges építőanya­gok biztosítására, továbbá arra, hogy a tönkrement há­zakat ne a mélyfekvésű víz- járásos területeken, hanem magasabban fekvő bizton­ságos helyeken építsék fel újból. Az újjáépítésre nem alkalmas tanyai épületek helyett a lakóházakat a községek belterületén ke'.l felépíteni, erre a célra a tanácsok megfelelő telkeket jelölnek ki. A megrongálódott és tönk­rement épületek mielőbb; helyreállításához szükséges, hogy a kisipari szövetkeze­tek, valamint a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok építő részlegei tevékenyen részt vegyenek a munkában. A Minisztertanács elisme­rését fejezi ki mindazoknak, akik az eredményes véde­kezésben helytálltak: a víz­ügyi dolgozóknak, a .hónved- ség, a munkásőrség alakula­tainak, a belügyi szervek­nek és a védekezésben részt vett lakosságnak. Da Nangban a kormány­éi Eenes sztrájk megbénította az életet Heves harcokat, partixántámadásokot jelentenek a hírügynökségek Saigon, (MTI): A dél-vietnami szabad­ságharcosok két zászlóalja csütörtökre virradó éjjel tá­madást intézett a dél-viet­nami kormányhadsereg 5. hadosztályának egy páncé­los egysége ellen, amely Saigontól 25 kilométernyire északra, Phu Cuong tarto­mányi székhely közelében táborozott. A szabadsághar­cosoknak sikerűit behatol­ni a tábor védelmi körze­tén belül, s az ellenfelek között heves harcok foly­jak egy órán át. A harcok­ba beavatkozott a tüzérség és a légierő is. A felszabadító erőknek egy másik támadása a kor­mánycsapatok egy megerő­sített állása eilen irányult a kambodzsai határ köze­lében, Saigontól körülbelül 240 kilométernyire észak­keletre. Egy AFP-közlés szerint-u Dél-Vietnamba kiküldött dél-koreai egységek eddigi legnagyobb szabású hadmű­veletüket indították el Dél- Vietnam középső részén Binh Dinh tartományban, ahol a helikoptereken szál­lított dél-koreai katonák a szabadságharcosok kezén lévő dombok ellen intéztek támadást. Csütörtök dél­előtt a harcok még folytak. A VNA egy csütörtöki je­lentése szerint Észak-Viet- nam felett a néphadsereg és a helyi védelmi erők szerdán négy amerikai re­pülőgépet lőttek le. Ezek­kel együtt összesen 931-re növekedett az Eszak-Viet- nam felett lelőtt amerikai gépek száma — teszi hozzá a vietnami hírügynökség. Da Nangban már máso­dik napja tart a város éle­tét megbénító általános sztrájk. Az üzletek és a hi­vatalok továbbra is zárva vannak, a közlekedés leállt és szünetel a munka a ke­reskedelmi kikötőben is. Diákok csoportjai csütör­tök reggel körbejártak a városban. útakadálvokat emeltek és megállították az autóbuszokat, amelyek be akartak jutni a városba. A rendőrség közbelépés nél­kül szemlélte tevéken vségü- ket, A Da Nana-i hatal­mas amerikai l*nitámaíz- nontnn is akadályozta a munkát. homi a vietnami alkalmazottak nem teleti­tek meg munkahely ükön nagyüzemi jellegnek meg­felelő termelési eszközökre. Továbbá technikával kel­lett és kell pótolni a falu szocialista átalakulását megelőző és követő nagy­mértékű elvándorlás és el­öregedés miatt kieső mun­kaerőt is. A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának gyors ütemű fejlesztését jel- zi, hogy a második ötéves terv időszakában a tsz-ek- ben 400 ezer szarvasmarha és 1,5 millió sertésférőhely épült, a traktorállomány az 1960. évi 41 ezer darab­ról 1965-ig 61 ezer darabra növekedett. Az öntözött te­rület 480 ezer kh-dal növe­kedett és mintegy 780 ezer kh talajjavítást végeztek el. stb. Nagymértékben emel­kedett a műtrágya, vala­mint a növényvédőszerek, a különböző takarmánytá­pok, stb. felhasználása. Mindez azzal az eredmény­nyel járt, hogy a mező­gazdasági termelés nem esett vissza, sőt növekedett. pedig a termelés anyagi­műszaki bázisának a meg­újítására fordított milliár­doknak csupán egy része, mintegy 30 százaléka volt az, amelyik ténylegesen bő­vítette a mezőgazdaság ter­melési alapjait, a többi 70 százalék, bár korszerű for­mában, de csupán pótolta a használaton kívül he­lyezett kisparaszti termelő- eszközöket. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a me­zőgazdaság alapigényessége, de különösen a szövetkeze­ti gazdaságoké a termelési feladatok növekedésével to­vább fokozódik. Hiszen a tsz-ekben még mindig je­lentős a férőhely-, a mag­tár és a raktárterülethiány, esedékes az átszervezés idő­szakában épített szerfás épületek teljes megújítása, a járulékos beruházások megvalósítása és a gépesí­tettség fokozásában is még sok a tennivaló. A tervsze­rű, a népgazdaság igényeit kielégítő mezőgazdaság megteremtése tehát igen jelentős anyagi eszközöket igénylő, hosszan tartó fo­lyamat. dr. Dankovits László

Next

/
Thumbnails
Contents