Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, «1. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR iuóü MAUCllíS aO., v/iöAKÍnAP Erőt adó március rr\ avasz. Kilencszáz és ti­zenkilenc volt, nyir­kos, esőző április, nyirkos, esőző, ólmos május, lucskos is, bús is, hideg is. Sárga köd ült a földeken kint s az utak végtelen sarán. S mégis — ilyen cso­dás tavasz még nem nyílott a Dunán—Tiszán — irta Csi- hajda matróz legendájában másfél évtizeddel a forra­dalom tragikus bukása után Madarász Emil, éreztetvén e sorokkal is, hogy a tavasz mindig ólmos, hideg, ködös napokban is, évről évre a reményt az új diadal ígére­tét ébreszti. Sokan emlékez­tek — munkások, parasztok — esztendőről esztendőre, egyszerű szavakkal, elfoj­tott sóhajjal, titkolt köny- nyel „egy jobb kor tündök­lő kapujára”. Illyés Gyula idézte így tizenhat éves ko­rába gyermekfővel szolgált honvédő katona heteinek emlékét, álmainak csoda­földjét Mások, a párt, a forradalmi munkásmozga­lom emberei, önfeláldozó elszántsággal adták érte fia­tal éveiket, az örömöt, a szerelmet egészségüket éle­tüket is „újra meg újra”, ahogy Komját Aladár kiál­totta szenvedélyesen, ugyancsak e nagy nap március huszonegyediké em­lékét idézőn. Aztán feltámadott. Nem hamvaiból, csodás ragyogón kikelő főnix-madárként, ha­nem küzdelmek, csaták, ku­darcok és elviselt csapások árán, mert a jó ügy embe­rei, az igazak és a becsü­letesek sosem hagyják cser­ben a zászlót, amelyre föl­esküdtek, sose árulják el az ügyet, melynek hívei let­tek. Kitartásuk, hűségük másokat is magával raga­dott akik az ő példájuk­ból merítettek erőt, akik­nek megingathatatlan hitük nyújtott bátorítást, vala­hányszor újabb és újabb akadályoknak, buktatónak kellett nekigyűrkőzni. A munka, a küzdelem meg­teremtette gyümölcsét: új ország épült jobb a régi­nél. A továbbjutás most sem, továbbra sem kitaposott si­ma úton vezet. Meg kell küzdeni minden kilométer­ért, minden győzelemért Még itt élnek köztünk az első magyar munkáshata­lom, a proletárforradalom, a Tanácsköztársaság egykor, zászlóvivői. Többségük már csak féltő szerete tével, gondjával, aggódásával, ta­pasztalatainak bőségével, ta­nácsaival segít. S ilyenkor, a márciusi évforduló előtti napokban, az emlékezés meghitt óráiban tollat fog, reszkető kézzel leírja, ki tudja hányadszor, miként volt, amikor a Tiszánál... Hogyan indultak rohamra a győri ágyúgyár felfegyver­zett osztagai, mint vereked­tek a nógrádi bányászok, s milyen igaz, mámoros ün­nep volt Miskolc bevétele. Somogybán már szövetkeze­tekkel kísérleteztek, Vesz­prémben, Zalában irgalmat­lanul odacsaptak a régi vi­lág visszahozására szervez­kedő uraknak s ezt tették a Duna—Tisza közén is. Mert a rövid néhány hónap ÜNNEP ELÜT T Fokozott munka a mezőgazdává §f ban sok metszése az időszaknak Március 3S-ra összehívtak a megyei • A megyei tanács végre­hajtó bizottsága szombaton rendkívüli ülést tartott. Ezen a legközelebbi tanácsülést készítették elő. tanácsot re — öt és fél millió fo­rinttal felemelte. így az eredetinél valamivat többet költhetnek vállalat­fejlesztésre, a helyi kom­megfelelően alakult: az üzemi gyümölcsösök 80—85 százalékában befejezték. Ki­sebb lemaradás csak a ház. táji kertekben van. A nyír­egyházi járásban — telje­sen végeztek a közös gyü­mölcsösök metszésével, törzsápolásával. Az ünnep, április 4-e kö­zeledte fokozza a tenniaka rást. A nyíregyházi járás közös gazdaságai úgy ter­vezik, hogy amennyiben a következő hét kedvező lesz, a mák, borsó, csillagfürt, tavaszi árpa és a zab veté­sét befejezik. A tervezett napraforgó, cukorrépa terű let felén földbe teszik a magot Burgonyával napon­ta átlag 1500—2000 holdat ültetnek be. A felszabadulási ünnep méltó előkészületének szá­mit: a megye gépjavító ál­lomásai és a tsz-ek műhely­dolgozói úgy tervezik, hogy április 4-re minden, a ta­vaszi munkában szükséges erő és munkagépeket megja­vítanak. A tsz-ek és a gépjavító állomások szoci alista brigádjai az élenjárói e jelentős kezdeményezés­nek. r A végrehajtó bizo'tság hat ro-ata alapján a megyei tanácsot márci­us 30-ra hívták össze. Napirendjén szerepel majd a megyei tanács és az alsóbb tanácsok idei költségvetésé­nek megállapítása, valanünt a falusi ifjúság nevelésé­ről szóló jelentés megtár­gyalása A tanácsülés napirendjén szereplő előterjesztőiket a végrehajtó bizottság előzete­sen megvitatta és jóváhagy­ta. Ami a költségvetést illeti, megállapítható, hogy az a tervezettnél kedvezőbben j alakult Az idei költségvetés j teljes összege — a beruházd sokkal együtt — 832 millió forint. Ez annyiban tér el a ; javaslat tervezettől, hogy az összeget az ország- gyűlés — figyelemmel a megye fokozott igényei­i Vietnami szolidaritási hét munális és egíszségügyi el­látás javítására. A te'je* összegből egyébként 72 mil­lió forintot fordítanak gaz­dasági jellegű feladatokra, 212,5 milliót szociális es egészségügyi, 308 milliót kulturális célokra. A végrehajtó bizottsági ülésen többek között jó­váhagyták a tiszalöki szol­gáltatóház építésének prog­ramját is Az elkészített ter­vek szerint. Tiszalökön egymillió fo­rint költségráfordítás­sal új szövetkezeti szol­gáltatóházat építenek­A munkálatokat ez év jú­liusában kezdik meg és a jövő év május elsején már megkezdi működését. A* emeletes épületben női- éa férfi fodrászat, kárpitos mű­szerész, mértékutáni szabó, fényképész szolgáltai ásókat, valamint televízió, rádiód háztartási kisgép javításo­kat -végeznek majd. Nyírlugos, Szabadság telepen (Szennyespusztán) elkészültek a melegágyak. A terme «szövetkezet 60 holddal termel több dohányt idén, mint tavaly. Debreceni Gergely és Hajnal Lajos dohányosok 25 melegágyba már elvetették a hevesi magot, most a szabolcsi magjat vetik. Egyre több üzemben tartanak rm ww rw n Rt m segítő műszakokat Az utóbbi napok téliesre fordulása megakasztotta a korábbi jó időjárás hatásá­ra nekilendült mezőgazda- sági munkákat. A kedve- zetlen időt szinte az egész megyében sajátos munkák végzésére használták ki a mezőgazdaságban: istálló­trágyáztak, takarították az őszről vágatlan, vagy kú­pokban hagyott kukorica- szárat, melegágyakat készí­tettek, mentesítették a még vizes területeket. A vető­magvak előkészítésével fog­lalkoztak, hogy az idő ja­vulásával minél kevesebb közbeeső munkákat kelljen végezni. A megyei tanács tájékozi tatása szerint a gyümölcsö­Kádár János és Kállai Gyula fogadta az új szovjet nagykövetet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, valamint Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nöke szombaton bemutatko­zó látogatáson fogadta Fjo­dor Jegorovics Tyitov-ot, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége új ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét. A vietnami szolidaritási hét keretében újabb és újabb demonstrációkra ke­rült sor megyénk intézmé­nyeiben, üzemeiben. Ismét több helyen határozták el a dolgozók, hogy vietnami műszak keretében dolgoz­nak, s anyagilag is segítik a hazájáért küzdő vietnami népet. Szombaton délelőtt és délután egyaránt 4—4 órát dolgoztak vietnami mű­szakban a MÉK almatáro­lójában Nyíregyházin. A 650 dolgozó az ezért ka­pott munkabért teljes egé­szében a vietnami nép se­gítésére ajánlotta fel. Az Öntödei Vállalat kis- várdai gyáregységében már­cius 20-án reggel hat órá­tól 12 óráig dolgoznak viet­nami műszakban KISZ-fia- talok, amelyhez az idősebb munkások is csatlakoztak. A műszak munkájáért járó bért ugyancsak a vietnami nép segítésére küldik meg. A szolidaritási hét kere­tében március 17-én Ököri- tófülpösön az állami leány­nevelő otthon tanulói adtak műsort. A műsornak olyan nagy sikere volt, hogy meg kellett ismételni, s másod­szor is telt ház előtt mu­tatták be összeállításukat. A két műsort összesen több, mint hatszázan tekintették meg. A jelenlévők tiltako­zásukat fejezték ki az Ame­rikai Egyesült Államok ag­ressziója ellen. A Hazafias Népfront és az MSZBT megyei elnök­ségeinek együttes üléséről a Budapesten tanácskozó Bé- ke-világtanács elnökségéhez küldtek táviratot, amelyben többek között a következő­ket írják: „Kívánjuk, hogy a Vietnam elleni amerikai agresszióval kapcsolatban olyan határozatok szülesse­nek, amelyek a legnagyobb segítséget adhatják a hala­dó erőknek az agresszió mielőbbi beszüntetésére- Megyénk dolgozóinak nevé­ben követeljük a moszkvai atomcsendegyezmény tel­jessé tételét, a nukleáris fegyverek betiltását, a so­kat szenvedett vietnami nép ellen irányuló Jnombatáma- dások beszüntefesét!” A mátészalkai körzeti fmsz dolgozói eljuttatták til­takozásukat az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségére, ugyanakkor a VDK népét szolidaritásuk­ról biztosították a VDK nagykövetségének útján. A Hajdú-Szabolcsi Vas­műszaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói ugyancsak táviratban juttatták el tilta­kozásukat az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségére. kevés volt maradandó épí­tésre, de elegendő, hogy ki­tűnjék: harccal, vérrel, szen­vedéssel, áldozattal kell ki­vívni minden eredményt, mindennapot, az új élet minden lépcsőfokát. Nemcsak a múltról ír­nak, nemcsak a múltról be­szélnek. Téved, aki azt hi­szi, ők, az öregek már csak emlékezni tudnak. A leírt és elmondott szó nagyon is élő, nagyon is hatékony erő, ha meghallják, ha megszív­lelik. A nagy történelmi példák tudói, nélkülözhetet­len tanácsadói a mának. Azt mondják mindenekelőtt: megnyerni, magunk mellé állítani, zászlaink alá tö­möríteni és megtartani az embereket Elnyerni, meg­tartani hitüket, bizalmukat, tettrekészségüket. Ne be­széljen a forradalomról, aki erről megfeledkezik! Éppen az a csodás, az a nagyszerű, hogy magyar földön csaknem fél évszá­zadnak előtte, a világot át­formáló eszme, Marx és Lenin tanítása, az utat ke­reső százezrek akaratával találkozott, milliók előtt emelt messzire világító fák­lyát. Ez a forradalom foly­tatódik. Ez az eszme vilá­gítja meg utunkat ma is, holnap is. Méltóképpen emlékezni azt jelenti, hogy eleget te­szünk a kor parancsának, helytállunk a mindennapok egyszerű, nem látványos te­endőinek elvégzésében. Né­pünk békében épít, de a föld sok pontján a kegyet­len ellenség csapásai alatt, az imperializmus ellen élet­halál harcát vívja sok sza­badságszerető nép. Vietnam­ban magasra csapnak a lán­gok, miként 1919-ben az éle­téért küzdő magyar nép, a vietnami szabadságharcosok is a békét szerető, saját függetlenségüket védő, sza­badságba: cukkal rokonszen­vező népekre függesztik te­kintetüket E népek lélek­szánna és ereje összhasonlít- hatatlanul nagyobb, mint akkor, 1919-ben volt Na­gyobb hatékonysága, s a történelem alakulására gya­korolt hatása is. Ez a kö­rülmény teszi indokolttá a jó és igaz ügy képviselői­nek bizalmát az egész vilá­gon: a szocializmus, a ha­ladás és a béke erői le- győzhetetlenek! E meggyőződésben erősít meg valamennyiünket esz­tendőről esztendőre dicsfl emlékű 1919-es forradal­munk minden tanulsága. (V. N

Next

/
Thumbnails
Contents