Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

Ma tanácskozik szövetkezeti iparunk Kiváló termékeket, fokozott szolgáltatást, nagyobb exportot ▼ár megyénk a közel hatezer szövetkezeti munkástól Mezőgazdaságiink és az új irányítási rendszer Beszélgetés dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács vb elnökhelyettesével Uj, jelentős állomásához érkezett ma a ro-ígye kis­ipari szövetkezeti mozgal­ma. A most összeülő Kl- SZÖV küldöttközgyűlés az elmúlt négy esztendő mun­káját értékeli, s a követke­ző négy év feladatait hatá­rozza meg. Ez az esemény nem csu­pán, s elsősorban nem is csak a mintegy öt és fél ezer szövetkezeti tag szántá­ra jelentős. Hiszen kisipari szövetkezeteinknek nagy társadalmi szerepük van a szabolcs-szatmári falvakban, a legkisebb településeken a megye székhelyén is. Javítás — húszmillióért Ez a szerep pedig többek között abból áüL hogy a ktsz-ek részt vállalták és jói ki is vették a részüket a lakosság — elsősorban a külterületi, ellátatlan lakos­ság — igényeinek kielégí­téséből. A javítás-szolgálta­tás feladatai ott, ahol alig van közlekedési lehetőség, vonat, autóbusz ahol ma még híján vannak a falu­si, tanyai emberek a váro­siak számára már termé­szetes lehetőségeknek, nagy erőfeszítést, jó szervező- munkát igényelnek. Ezért is értékesek a számok, ame­lyek szerint például az el­múlt esztendő során a la­kosságnak a ktsz-en javítá­si tevékenysége meghaladta a húszmillió forint értéket. A személyi szolgáltatás — amely forintban szinte je­lentéktelen, 'de a lakosság számára annál fontosabb — már száíhatvan részleg munkáját, feladatait adja. A falusi fodrász, fényképész­üzletek, az egyre terebélye­sedő és már Nyíregyházán kívül is működő TEMPO- szolgálat, a megye s^.knagy községében létrehozott szól- gáltatóház, mind mind egy újabb bizonyítása annak a munkának, amit itt. ebben a megyében a helyi ipar- politikai célok megvalósí­tásában már eddig is tettek szövetkezeteink. került ki a ktsz-ek műhe­lyeiből. A szövetkezeti ipar összlétszáma ez idő alatt közel kétezerrel lett maga­sabb. 554 millió forint ér­tékű késztermék — textil, cipő, vasáru stb — kerüit az ország üzemeibe, vagy a külföldi piacokon öregbítet­te a magyar kisipari munka jó hírét. 110 millió forintos exporttevékenység jelzi, hogy az út egyenes, a fej­lődés töretlen, versenyké­pes termékeket tudunk ad­ni a világpiacnak. Tavaly már 276 — zömé­ben többszintes — lakást építettek a szabolcsi la­kosságnak a szövetkezeteit. A mennyiségen kívül mind elégedettebbek a lakók a minőséggel. Nagy szó ez különösen akkor, ha tudjuk, hogy a szövetkezeti építő­ipar még messze elmarad felszereltségben, gépesítés­ben az állami építőipartól, s nem egyszer anyaghiány is gátolta a munkát. Sikeresen zárták a kis­ipari szövetkezetek a má­sodik ötéves tervet, annak minden részét, valamennyi mutatóját túlteljesítették. Közben növekedett a ter­melékenység is, a termelés túlnyomórészt ennek alap­ján lett magasabb. A feladatok még nagyobb munkát adnak szövetkezeti iparunknak. Idén 369 millió forintot érő árut kell ter­melni a bel- és külföldi szükségletre. Közöttük olyan termékeket — és el­sősorban olyanokat — ame­lyek tetszetősek, divatosak, kiváló minőségűek, s ami­lyeneket az állami ipar még nem képes megfelelő xneny- nyiségben gyártani. Az igény a választékos öltözködésre mind nagyobb A lakosság kereslete új és új termékek gyártására ösz­tönöz. A gazdaságirányítás reformja amelynek ebben az évben még csak a kez­deti jeleivel találkozunk, máris jelentkezik. A kisipa­Olvasónk írja: ri szövetkezetek nagyobb önállóságot kapnak a gaz­dálkodáshoz. a szervezés­hez, irányításhoz. Ugyanak­kor nagyobb a felelősségük: csak a piacra, csak a ke­resletnek, a tényleges szük­ségletnek termeljenek. Elő­térbe került itt is, hogy a mennyiségi szemléletet vált­sa fel a jó minőségű mun­ka Évi ötszáz lakás Gazdaságos, takarékos, az igényeket maximálisan ki­elégítő termelés — ez, ami az idei és a" harmadik öt­éves terv következő évei­nek munkáját különösen meghatározza. Üj módon kell dolgozni, s ehhez új, megfelelőbb vezetési mód­szerek kellenek. A szövet­kezeti vezetőkre is vonat­kozik, hogy legyen közgaz­dasági szemléletük, a gaz­dasági munka összefüggéseit elemző módon vizsgálják, s megalapozott számítások ellőzzék meg intézke- déeeiket. Falvainkban fokozni kell a javítás-szolgáltatást, 1970-re már tízmillió forint értékű munkával kell töb­bet végezniük a ktsz-ek- nek, mint 1966-ban. A he­lyi termelést negyvenhat­millió forinttal, az exportot pedig harmincötmillió forint­tal kell növelniük — ami megközelítően kétszerese az idei feladatnak, öt év múl­va tizenkét hónap alatt már négyszáznyolcvan lakást terveznek megépíteni a la­kosságnak. Mindezt gépesí­téssel, a munka magasfokú szerv ezéséveL A párt és a kormány, megyénk vezető szervei is nagy fontosságot tulajdoní­tanak a szövetkezeti moz­galomnak. Bíznak abban, hogy ez a mai fórum segí­ti a jobb felkészülést a feladatokra. K. J. Versenyképes áruk — világszínvonalon Amikor négy év munká­ját mérik fel, természetesen a számokban is kifejezik a fejlődést. A számok pedig azt mutatják, hogy gz ütem merész vált, az elképzelése­ket is túlszárnyalta. Máso­dig ötéves tervünk évei so­rán a szabpicsi kisipari szövetkezetek teljes terme­lése majdnem kétszeresére növekedett, üt év alatt egy- milliárd-háromszázötven- millió forint értékű munka Egyesült két fényeslitkei tsz (Tudósítónktól). Egyesült a fényeslitkei Fürst Sándor és Kossuth Termelőszövet­kezet. A tsz-ek vezetőségei közgyűlés elé terjesztették elgondolásaikat, melynek nyomán a két közgyűlés egyhangúlag az egyesülés mellett döntött, a földmű­velésügyi miniszter ehhez hozzájárult, s így március 12-től a fényeslitkei tsz Gárdonyi Géza Termelő- szövetkezet npven szerepel. Megválasztották a 17 tagból álló intéző bizottságot is. Egyhangúlag Mózga Jánost, az iskola igazgató tanítóját választották meg elnökké. A Gárdonyi Géza Tsz elnök- helyettese Székfi Zojtáp. a volt Fürst Sándor Tsz elnö­ke lett. Jelenleg a két ter­melőszövetkezet pártszerve­zetének az egyesítésén mun­kálkodnak. To tószeg i Gyula = TAVASZ Tavasz van. Pattan a rügy, a bokrok alatt kidug­ta orrát a vadcsalán, te­nyérnyi nagy a vérehulló kecskefű és az alig észreve­hető fuvp lat fanyar füst­töt eme] a hegytetők felé. Milyen ismerős illat! A gondos hernyófészkek, a múmiává aszalódott szil­vák, a hasonló almafigurák a veletört gallyak, a mes- gyéken összegyűlt avar, va­lamint a présnaz környéké­ről összesepeit számét, ke­verékének bomlŐ' aromája, de sok szép tavaszra emlé­keztet! A füst az al§ttam levp, dzsungelgyümölcsŐsboi jön. És a vele szomszédos sző­lőből, ahol szintén mozgás van. — Hufnáger úr is kint van, mondom magamban, ahogy hallani szoktam, mert egy nyugdíjas főpincémek ez a megbecsülés is kijár a föld­del bajlódók részéről. Tagbaszakadt, kényelmes- tfen mozgó alakját, messzi­ről felismerni. Tipeg, biceg, botladozik és nagyokat pi­hen hegynek menet Kezébe most metszőoHót szorongat. Orrán barna ke­retű szemüveg lovagol, s különös gonddal vizsgál gat ja, az öreg kiérdemesült tőké­ket. Bírja e, lehet még valamit ráhagyni! Mert Hufnáger ur, minden ta­vaszon arra az esztendőre metsz. Ügy ahogy a rossz közmondás tartja: ami be- léjefér. Mert hátha jövőre nem ő veszi hasznát? Meg­áll a motor és mindennek ámen, amint mondani szok­ta. (Ilyenkor mindig a mel­lére szokott mutatni és csu- paranc arcán, különös mo­soly suhan át.) Szembe vele a forrásnál, ahol az útból fakadó cser­mely vize beletér a nagy- patakba, Tordai Jóska te­vékenykedik. Vasmunkás, esztergályos, de ma szabad­napja van és szívvel-lélek­kel magyarázza a forrásnál merítő szomszédasszony­nak a maga szerkesztette motoroskapa működési el­vét. (Bár nehezen képzel­hető el a pár száz négy­szögöl földjén működése, de van ettől rosszabb hobby is a világot,) Lejjebb az utolsó lejtőnél, amin túl az igazi szántóföl­dek kezdődnek, szintén szor­goskodnak. Emberek, gé­pek, járművek nyüzsgése te­szi teljessé a képet. Az emberek metszenek. Csattognak a jó márkájú ollók, surrognak az apró kézifűrészek és a főkertész utasítása, hol itt, hol ott lián gzik el. Ott van minde­nütt. Nem elégszik meg a reggel kiadott, általános el­vekkel. — Vigyázni a termőgaly- lyakra emberek, vigyázni. Kétszer nézni és egyszer vágni. Égy elhamarkodott vágás, esztendő munkáját teheti tönkre, — mondja türelemmel. — Jó lesz így — kérdez közbe, egy pirospozsgás szövetkezeti gazda. Nem mintha nem tudná, de ki­váncsi. — Jó — jó, csak nem kell nagy sebet ejteni a fán, foly­tatja a szakmai kioktatást. Ez amúgy is hajlamos a mázgásodásra. Baj, de így van. Őszibarackos az. Korsze­rűen telepített, körülkerített tábla, aminek teljes termő­re fordulását, ebben az esz­tendőbe« várják. Hasznot A zárszámadások után kö­vetkező feladat szövetkeze­teinkben az idei termelési és értékesítési tervek meg­beszélése. Az új gazdaság- irányítás alapján bát­rabban, de nem csökkenő fe­lelősséggel kezdhetik az évet a szövetkezeti gazdaságok. Az ezzel kapcsolatos felada­tokról beszélgettünk dr. P. Szabó Gyula elvtárssal, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettesével. — Az 1966-os eszten­dő az új tervidőszak első éve. Milyen fon­tosabb jelentősége van ennek megyénk mező­gazdaságában? — A harmadik ötéves tervben a termelés anyagi­műszaki megalapozása a fő feladatunk. Már ez évben előtérbe kerülnek a járu­lékos és kapcsolódó beruhá­zások. A szövetkezetekben újabb jelentős beruházásokra kerül sor. Elsősorban új létesítmé­nyekkel javítjuk a gyü­mölcstermékek tárolását, feldolgozását, szállítását. Na­gyobb gondot fordítunk a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére, valamennyi állat­faj hasznos termékeinek nö­velésére. Idei tervünk ennek mérsékelt emelését irányoz­za elő. Növénytermesztésben az előirányzott 7—8 százalé­kos termelési növekedés nem lebecsülendő feladat, hisz ez a rendelkezésre álló eszkö­zök és lehetőségek maximá­lis kihasználását igényli. En­nek érdekében az arra szo­ruló területeken rendszere­sebb talajjavítási munkákat végzünk. Kenyérgabonából a tavalyi vetésterületnek megfelelő helyről idén is jó eredményt várunk. A fontosabb ipari növények termelését az elő­ző évi területnek megfele­lően határoztuk meg. Az ül­tetvények telepítésének üte­me viszont csökken, főképp azokra a területekre korlá­tozódik, amelyek már koráb­ban beruházást kaptak. A szálastakarmány-termesztés hozamainak, valamint a rét- és legelőgazdálkodás ered­ményeinek javítására szin­tén nagy figyelmet fordí­tunk, mivel a takarmányter- rpő területek növelésére nincs lehetőségünk. Az 1966. évi tervben nagy fontosságú feladat a felvá­sárlási előirányzatok elérése. A szükséges áruellátás mind a belföldi fogyasztás, mind a külkereskedelem te­kintetében tervszerűséget kí­ván. is terveztek rá, amint ez a szövetkezeti gazdálkodás lényegéből adódik. A szél megfordul ezalatt, a töltés nélküli, szürke fo­lyam felől. Parthosszában, traktor versenyez. Ekéje nyomán omlik a föld és a fakósárga kuko­ricaföld nemsokára alkal­mas lesz, az új mag befo­gadására. Jól halad. Bár kerülgeti a magányos fákat, a nagyjá­ból munkált szőlődarabká­kat, amit az ismételt felszó­lításra sem szedett még ki gazdája. (Hiába, nehéz rá­szánni magát az embernek a maga ültette fa kivágásá­ra, a hűvöst adó bokor meg­semmisítésére, valamint a százszor összeszidott direkt- termő szőlő ásóval való metszésére!) Fiatalember a traktoré«. Itt született, itt él és ha nem így jön is a földdel bajlódott volna. Talán dudol is az acélpa­ripa nyergében. Ügy, mint a szántólegépyek hajdan, akik napestig botladoztak a fénylő barázdákban. Szállási IsnU — A* elmúlt évek tapasztalatai alapján, az új tervezési rend­szer hogyan realizáló­dik a megye nagyüze­mi szövetkezeti gazda­ságaiban? — A tervezés korszerűsíté­sével elérjük, hogy az admi­nisztratív jellegű intézkedé­sek helyett a gazdasági be­folyásolás természetes rend­je érvényesüljön. A tsz-ek termelési szerkezetük kiala­kításánál az eddigiektől job­ban figyelembe vehetik üze­mi, természeti, közgazdasági adottságaikat. önállóbban dönthetnek abban, hogy mit termeljenek, és ez feltétlenül elősegíti a terméshozamok növelését, a gazdálkodás ja­vítását. Az új tervezési rend­szer akkor realizálódik a megyében tökéletesen, ha a gyenge tsz-ek szerkezetvál­toztatási igényeit is jól kap­csoljuk össze a harmadik öt­éves terv reánk {táruló elő­irányzataival. A beruházási keretek és más juttatandó anyagi esz­közök járásokra és tsz-ek re való kibontásánál máris lehe­li? vilik a régi- elavult módszer elvetése. Az új ter­vezési rendszer lehetővé te­szi, hogy a termelőszövetke­zetek csak beruházási össze­get kapjanak, és ebből az üzem adottságainak megfp­, tetesítményeket épftse- IleK- Rippen ezért nagyobb gondot fordíthatunk az el­maradt járulékos beruházá­sok pótlására, így a közös gazdaságokban szinte kivétel nélkül a tényleges nagyüze­mi munkaszervezés ’ válik uralkodóvá, az állóeszközö­ket jobban ki lehet használ­ni. De a beruházási eszközök gazdaságosabb felhasználá- sangk igen fontos feltétele ag is. hogy a terveket a szö­vetkezetek teljes tagsága nia- vallja, elgondolá­saikat, törekvéseiket tükröz­ze.- A tartalékok fel­tárásává!, a jój bevált termelési módszerek elterjesztésével milyen Ipbetóségek vannak a gazdálkodás javításá­ra? Igen sok lehetőségünk van e tekintetbén is. Ilyen a takarmánygazdálkodás, eb­ben kimeríthetetlen tartalé­kunk van. Gondolok itt a hldeglevegős szénaszárításra. Az utóbbi években 45 ilyen szénaszáritót helyeztünk üzembe a megyében. Ezeket azonban nem használják lei megfelelően. Márpedig a ré­gi, rendről rendre történő betakarítási móddal széni­ben egy-egy szénaszárító be­rendezéssel évente mintegy 30 mázsa emészthető fehérje és 60 mázsa keményítőérték takarítható meg. Ebből pe­dig 600 hektoliter tejét, il­letve 120 mázsa húst lehet előállítani. Ismétlem: egyet­len gép utáp! LegkihasználaUanabb szá- lastakanmány-térmó tartalé­kunk a rét- és a legeíőterü- let. Megyénk összes legélő- terjileté 73 76B hold. Ebbői a múlt évben állami segítség­gel csupán 13 ezer holdat gondoztak a szövetkezeteink. A kezelt legelőkön áz álla­mi dotáció és a saját erő fel- használással holdanként 750 forint értékű anyagot és munkát fektettek be, s ez minden egyes hold után át­lag 10 mázsa szénaftíbblet- befi jelentkezet. De á keze­letlen, több min 60 090 hold legelőterület is 2—3 mázsa vegyes műtrágya felhaszná­lásával és rendszeres gyom­irtással holdanként 5 mázsá­val több szénahozamot ad- hatott vplna. Ez a széna­többlet 15 ezer szarvasmarha egy évi szálastakarmány­szükségletét biztosítja. A meglévő takarmányok gazdaságos felhasználásában ia jelentős tartalékaink van­nak. A közös gazdaságok nagyrészt még mindig sok takarmányt használnak fel 1 kiló hús előállításához. Van­nak szövetkezeteink, ahol az országos átlag fölött takar- mányoznak. Emellett nagy­mértékben befolyásolja az eredményességet — elsősor­ban szarvasmarha hizlalás­nál — a napi súlygyarapodás alacsony volta. A hízlalgsi idő hosszúra nyúlik és nem kielégítő az értékesítési át­lagsúly sem. Megyei szinten eddig 680 gramm volt a hiz­lalt szarvasmarhák napi súlygyarapodása, az értéke­sítettek átlagsúlya pedig 457 kilogramm: 30 kilóval ala­csonyabb, mint az országos átlag. A teendő, a tartalékok jobb kihasználása, jobb ta­karmánygazdálkodással nö­velni a hizlalás eredményes­ségét és általában az állati termékek minőségét. A tartalékok további fel­tárásában figyelemre méltó a belvizek levezetésének, az eddigieknél eredményesebb megoldása Is. Az elmúlt év­ben ár- és belvíz miatt több, mint 60 millió forint kár érte szövetkezeteinket, ami elsősorban belvízlecsapoló rendszerünk hiányosságaiból következett be. Szükséges, hogy megfelelő állami segít­séggel ezt a problémát í* rendezzük, s a termelést a gyakori vizsűjtotta területe­ken is biztonságossá tegyük. Szólni kell itt az öntözőte­lepek hatékonyabb kihaszná­lásáról. A megyében 37 434 hold terület van öntözésre berendezve, de az öntözőte­lepek egy része nincs megfe­lelően kihasználva. Foltos feladatunk viszont az öntö­zéses burgonyatgrület kiter­jesztése. Egyáltalán nem szá­míthatunk mindig olyan csa­padékos nyárra, ipint a ta­valyi, a. burgonyaellátás vis­szatérő problémáját azonban végre meg kell oldanunk. Vannak még tartalékaink a megyében az eddig kellően ki nem használt gyümölcs — rejndenekelőtt az almaex­port fokozásával. Az eddig elért exportarányt a kor­szerűbb növényvédelemmel, a szedési, válogatási, tárolási munkák jobb szervezésével lényegesen lehet növelni. — Milyen hatása várható az új gazdasá­gi irányításnak a tár­sas gazdaságok szilár- dulása, a szövetkezeti tagok jövedelmének alakulása szempontjá­ból? —• Érvényesülésének hatá­sáról még tapasztalatokkal pem rendelkezünk. Amit vá­runk, azok közül a termelő- szövetkezeteink önállóságá­nak növelése az egyik lénye­ges körülmény. A januári ár- intézkedések lehetővé teszik megyénkben is, hogy szilárd alapot teremtsünk az elhasz­nálódott mezőgazdasági gé­pek és felszerelések folya­matos pótlására. Az intézke­dés a szövetkezeti parasztság életszínvonalának további emelését is célozza, különös tekintettel a gyenge tsz-ekre. De — mint az már ismeretes —, mind nagyobb a népsze­rűsége a párt és a kormány — a szövetkezeti parasztsá­got érintő — szociálpolitikai határozatainak is. Összegezve: az intézkedé­sek hatása — párosulva ter­melőszövetkezeti parasztsá­gunk alkotó munkájával — végeredményben lényegesen '-nzzá fog járulni közös gaz­daságaink további erősödé­séhez, a szövetkezeti pa­rasztság anyagi jólétének emelkedéséhez. Asztalos Bálint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents