Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

Gyártástechnológia világszínvonalon A „mit” és a „hogyan” vi­szonya a gazdasági életben is elsőrendű jelentőségű. E két tömören jellemző kér­dőszó mögött az ipari fej­lődés egész horizontja elfér, hiszen az egyik kérdés ar­ra vár választ: mit gyárt­sunk, a másik pedig: ho­gyan. Ami az előbbit illeti: a valóságban is a közvéle­mény előtt zajlik. Az új gyártmányokat nemcsak a hivatalbeli minőségellenő­rök, hanem mindnyájan vá­sárlóként, vagy felhasználó­ként bírálhatjuk. A műszaki fejlesztés másik nagy folya­ma, a gyártásfejlesztés vi­szont többé-kevésbé az ipari színfalak mögött történik. Esetleg csak néhány napi- hírből értesülünk egy- egy új gépi eljá­rás alkalmazásáról, ám a végeredmény: a gyártástech­nológiai korszerűsége vagy költségeket mérséklő hatása mégis valamennyiünket érint, mert ettől függ mi­lyen lesz az új, illetve a ré­gi megszokott gyártmány. Vállalataink csaknem egé­szében véve a megoldáso­kat nagyobb beruházásból, abszolút tőle függetlenül kí­vánja megoldani. A válla­lati fejlesztési terveknek az utóbbi négy—öt esztendő­ben a húsz százaléka sem érte el a technológiai töké­letesítésért tett erőfeszí­tést. A technológia ilyen má- sodlagiosságát több iparág­ban az is kifejezi, hogy rendszerint hiányzik e té­makör külön kutatási, fej­lesztési terve és a gyártási eljárások színvonalának emelésében jobbára nem vesznek részt a leghozzáér­tőbb műszaki szakemberek. Nem irányulnak következe­tesen ilyen célokra az üze­mek újítási feladattervei sem. Ami az okokat illeti, minde­nekelőtt talán arra a szem­léletbeli tényezőkre kell utalnunk, amely a gyártási eljárásokat kizárólag új be­ruházásoktól, „fentről” jött pénztől teszik függővé. Kétségtelen, hogy sok el­járást nehéz pénz nélkül át­szervezni, bár lehet men­ni a Tiszalöki Faipari Válla­lathoz, a Nyíregyházi Cipész Ktsa-hez akik megtalálták a módját a különféle kis­gépek beállításának. Nagyobb üzemeink — sajnos t— inkább a „nagyobb beru­házás” politikájának hívei. Kevesen veszik még igény­be az úgynevezett önkölt­ségcsökkentő hiteleket erre a célra. Pedig a feladatok saját erőből is megoldha­tók. A gyártástechnológia azon­ban számtalan „apróbb" de hatásukban jelentős üzemi ötlettel, módszerrel, esetleg „házon belüli” újítá­sokkal találmányokkal, vagy • műszaki dokumentációból nyert külföldi tapasztalatok átvételével is korszerűsít­hető. Az újításoknál a kés­lekedéssel van probléma. Sok még a huzavona. Természetes a „házi” öt­letek gyarapítása, a gyár­tástechnológia magasabb rangra emelése jobb pénz­ügyi támogatást is feltéte­lez. Célszerűnek látszik pél­dául a vállalatok műszaki fejlesztési alapjából meg­határozott hányadot ilyen célokra tartalékolni, vala­mint a technológiáit kor­szerűsítésében részvevő szakembereket előre átgondolt feladattervekkel és teljesítésért járó jutal­makkal jobban ösztönözni m kimagasló jelentőségű te­vékenységre. V. J. Határidőre, jobb minőségben, kapkodás nélkül Hasznos javaslatok, fontos döntések a megyei építőipari vállalat műszaki konferenciáján A Vegyiműveket Tervező Vállalatnál modcllterveke* készí­tenek. Az új módszer szerint a tervezési faladatok gyorsan és szemléletesen megoldhatók. Kereskedelem, vendéglátás Mint már arról hírt ad­tunk, az ÉM. Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál is megtartották a tervismertető műszaki kon­ferenciát. Az elmúlt év munkáját elemezve megál­lapítható, hogy jelentős javulás történt az építkezé­sek határidőre történő át­adásánál. Csupán egy lé­tesítményt nem tudtak ha­táridőre átadni, viszont a tervben előírt 685 lakás helyett 705-öt készítettek el. A siker és árnyékai Bár az előző évihez ké­pest a javulás lényeges, a hibák, hiányosságok meg­szüntetésében még mindig sok a tennivaló. A javuló készletgazdálkodás ellenére még mindig sok a kötbér. Sok volt a baleset is. Az elmúlt évben történt 173 baleset 2745 munkanapki­esést okozott. Nem kielégí­tő a társadalmi tulajdon védelme sem. Bizonyítja ezt az is, hogy 235 esetben kellett kártérítési eljárást akalmazni. A főépítésveze­tőségeknél egy-két helyen a kollektív szellem kialakítá­sával van baj, másutt a jogi képviselet, és az admi­nisztratív fegyelem hiánya okozott zavarokat a mun­kában. Az ez évi feladatok is­mertetésében már döntő fi­gyelmet szenteltek az elő­ző év hiányosságainak meg­szüntetésére. Ennék végre­hajtását segítik elő azok az intézkedések, amelyek az építőipari munka to­vábbi javítását teszik le­hetővé. A kötelező muta­tók lényeges csökkentése a vállalat vezetőségénél is megszünteti az ideges, kap­kodó munkát, több idő jut a termelés közvetlen irá­nyítására, ellenőrzésére. Fokozza a főépítésveaető- ségek önállóságét az is, hogy megszűnt az átlagbér, s a létszámra is csak ja­vaslatot kaptak. Rajtuk múlik, hogy az előírt ter- vet a rendelkezésükre álló béralapból hány emberrel tudják majd határidőre, gazdaságosan megoldani. Természetes velejárója en­nek a munkának az is, hogy a vállalatnál ki kell alakítani a megfelelő, ütő­képes törzsgárdát, meg kell szüntetni a tömeges ván­dorlást. Az elmúlt évben például mintegy 1400 ki, illetve belépés történt a vállalatnál. A konferencián ismerte­tett műszaki és szervezési intézkedések már egy sor távlataiban is jelentős ip donságot jelentenek. Átszervezés o vállalatnál Felszámolják a verseny­mozgalomban meghonoso­dott kapkodó munkát. Hosszabb időszakra szóló programmal, életképes ver­senyszellem kialakítására törekednek. A létszám csök­kentése nem cél, de azt sem lehet tűrni, hogy olyan dolgozót alkalmazzanak, aki nem végzi el a munkáját A dolgozók érdeke is, hogy ne legyen egyetlen brigád­ban sem olyan ember, „aki csak kivesz a kalapból, de bele vajmi keveset tesz”. A termelékenység emelé­sének fontos eszköze a meglévő gépek nagyobb arányú kihasználása, a gépi munka fokozottabb alkal­mazása. Ezt azzal is el akarják érni, hogy jobb, ösztönzőbb kölcsönbérleti rendszert dolgoznak ki. Követelmény lesz, hogy a nagy kölcsöndaruknál min­denütt bevezetik a két- műszakos munkát. A föld- munkagépek gazdaságos üzemeltetése érdekében az V-ös számú főépítésvezető­ségen egy nagy gépcsoportot hoznak létre. Rövidesen fe­lülvizsgálják a gépi vako­lás hiányosságait, s nem csak Nyíregyházán, hanem vidéki építkezéseken is al­kalmazni fogják. /% = 2,5 millió forint! Sok szó esett a megbe­szélésen az anyagtakaré­kosságról, és nem is ok nélkül. Csupán egy száza­lékos megtakarítás a vál­lalatnál egy év alatt két, két és fél millió forintot jelent. Ha figyelembe vesszük — töb­ben is felhívták erre a figyelmet — hogy mennyi építőanyag hever szanaszét az építkezéseken, akkor ez nem is olyan nagy megeről­tetés. Az egyik felszólaló például javasolta, hogy vizsgálják meg; miért rak­ják ki ömlesztve a vago­nokból a téglát, érdekelve vannak-e az ott dolgozók a minőségi munkában. Több gondot kell fordíta­ni a dolgozók szociális el­látottságának javítására, le­hetővé kell tenni, hogy a vidéken dolgozók is mind jobban részesüljenek a munkásszállás és a kedvező étkeztetés vívmányaiból. A műszaki konferencián elhangzott bejelentések, tervbe vett intézkedések és javaslatok új légkört terem­tettek a vállalatnál. Ha ez a bizakodó hangulat ala­kul ki a rövidesen sorra kerülő termelési tanácsko­zásokon is, akkor minden lehetőség meglesz ahhoz, hogy a vállalat ez évi ter­vének sikerét még nagyobb számú törzsgárda ünnepelje. Tóth Árpád A város központjának bolthálózatát sok kifogás éri az utóbbi években: az üzle­tek jelentős része — még az átalakítások, felújítások ellenére is — nehezen tesz eleget a korszerű kereske­delmi igényeknek, csak las­san követik a megnöveke­dett forgalom diktálta szín­vonalat. A vendéglátóipari egységeknél ugyancsak tá- gabb lehetőségeket kellene teremteni, hiszen az utóbbi években itt úgyszólván a ki- sebb-nagyobb felújításokkal csak áthidalni lehetett a ne­hézségeket, megoldani nem. Az alközpontokban — külö­nösen a déliben — szintén szegényes a bolthálózat, a vendéglátóipar. Az Iparcikk és az Élelmiszer Kiskereske­delmi, valamint a Vendéglá­tóipari Vállalatok illetéke­seivel arról beszélgettünk, milyenek az 1966. évi lehető­ségek, milyen javulást vár­hatunk ez évben. Költözködés, költözködés . . . A válaszokból az tűnik ki, lesz előrelépés, de még nem kielégítő. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat­nál van már egy kész terv, mely szerint a Zrínyi Ilona utca elején épülő ötemele­tes ház föl'Vszintjén egy reprezentatív kivitelű, önki­választó férfiruha boltot nyitnak meg — előrelátha­tóan még ebben az évben. Ugyanakkor a gyermekruhá­zati áruház — amely a Bethlen Gábor utca és a Bercsényi utca keresztező­désénél a Nyírség Ruházati Ktsz volt helyiségeiben üze­melne — építési engedélye még mindig fellebbezés és elbírálás tárgya. Az eredeti tervek szerint Itt kapna he­lyet a jelenleg rendkívül rossz körülmények között lévő gyermekruházati bolt, és az évek óta állandóan áthelyezgetett, csecsemő ke­lengyéket utalványra adó részleg is végleges helyet kapna itt. Ezzel az ipar­cikk szakma hálózatbővítése gyakorlatilag ki is merült, mert Nyíregyházán ezek mellett —■ ha ezek megva­lósulnak — csak kisebb kor- szerősítések, karbantartások várhatók. A vállalat egyet­len nagyobb építkezése Má­tészalkán lesz; a három- milliós ruházati áruház, en­nek már elkészültek a ter­vei, de a kezdési időpont még bizonytalan. Az élelmiszer kiskereske­delem ez évi tervei között nincs új építkezés. Várható viszont, hogy az ABC áru­házak, — amelyek üzembe helyezését 1967-re tervezik, néhány hónappal az eredeti határidő előtt elkészülhet­nek. Ez mér jelentősen se­gíti a mostani szűkös álla­potokat. Az Északi Alköz­pont építkezései előrehala­dott állapotban vannak, mintegy kétszáz család köl­tözött már be az új ottho­nokba, mégis abban a Kó- taji úti kis fűszerboltban kell vásárolniuk, amely már évekkel ezelőtt is ki­csinek bizonyult. Itt is el­maradtak a kiegészítő veru- házások az időtől... Egy nyílik, kettő bezár Az 1966-os tervek között új létesítmény lesz a mo­dem háztartási-vegyi bolt, amelyet a Zrínyi Ilona ut­cán épülő ötemeletes ház földszintjén nyitnak még, továbbá egy közelmúltban megkapott bolthelyiség — a Moszkva utca és a Bethlen Gábor utca kereszteződésé­nél —, amelyben már az el­ső negyedévben tej boltot nyitnak meg. Ezek mellett 15 boltot korszerűsítenek, és szerveznek át önkiszolgá­ló egységgé. Elsőként a jö­vő hét elején a Tiszavasvá- ri úton nyílik meg az új ön­kiszolgáló bolt. A hálózat- fejlesztés során az eddigi önkiszolgáló rendszerű üzle­tekben is munkaszervezési intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek a vásárlók kulturált kiszolgálását cé­lozzák. Ezek között több helyen növelik az eladóte­ret, a raktárakat pedig ga­lériás megoldásokkal bőví­tik. A vendéglátóiparban el­készült az új Petőfi utcai bisztró, amelyben hideg­meleg ételeket gyorskiszol­gáló rendszerben lehet vá­sárolni, az átadásra feb­ruár utolsó napjaiban ke­rül sor. Rövidesen elbontás­ra kerül azonban a Jegeske, a Rózsika cukrászdát átala­kítják, de ez még akadá­lyokba ütközik. Ezekkel rö­vid időn belül két vendég- látóiparí egységnek kell be­zárni a városközpont­ban. Célszerű lenne ezeket úgy összehangolni, hogy a presszó átalakítása még a Kossuth téri Jegeske bezá­rása előtt megtörténhessen. Üj szín lesz még ez évben a vendéglátóiparnál: a volt cukrásztermelő üzem he­lyén megkezdi működését a hidegkonyha készítményeket termelő üzem. Innen vag­dalthúst, kaszinótojást, kü­lönböző gombakészítménye­ket és rántott húsokat stíl- lítanak majd a boltokba, és a vendéglátóipari üzemegy­ségekbe. Az Északi Alköz­pontban vendéglátó beruhá­zást ez évben nem végez­nek. Marik Sándor Akinek minden sikerűi Mottó :„...ha letesznek egy téglát, már látom az egész épületet.” A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz főagronómusát Zentai Gyulának hívják. 1963. nyarán került a gaz­daságba, és most 26 éves. Később megnősült, és nincs egy hónapja, hogy kislá­nyuk született. Milyen ember ő? — erről kérdezgettem munkatársait és a feleségét. Siket Sándor elnökhelyet­tes, párttitkár és volt főag- ronómus: Mikor idejött Pestről, az elnök elvtárs feleségénél ebédelt, és ő mosott rá. Addig csináltuk, míg lakást is sikerült szerezni: Ezt lát­ta, s így kezdett munkához. Állandóan jött velünk, fi­gyelt, mert itt minden em­berhez másképp kell szól­ni. Megismerkedett velük, családi helyzetükkel, gyen­géikkel. Két éve ő a KISZ- titkár. Sok fiatalunk van, ő foglalkozik velük, s nincs probléma. Számtalanszor együtt mentek vasárnap is, ha valami kampánymunka volt, mert Zentai Gyulának nem számit, hogy hétköz­nap van, vagy ünnep. (Közbekérdezek). Lelkiis­meretes ember, fáj neki, ha valami nem sikerül. Ilyen ritkán adódik. Állan­dóan számol, rajzol, kísér­letezik, ezt nem adja ki senkinek, maga végzi, fel­veszi a villát is, nem szé- gyelli. Egy hónapig ő ke­verte a takarmányt az ál­latoknak, amikor a karba- mid etetést kísérletezte. Reggel ötkor az istállóban van és este legalább hatig az irodában. Napközben motorra ül, valamelyikün­ket maga mögé ülteti, és viszi széjjelnézni. Mi meg szabad kezet adunk neki az irányításban, hogy lássa, bí­zunk benne. Több tsz-ve- zető mondogatja: — így könnyű, van egy Zentaitok File Béla állatgondozó: — Adott a borjúnak vagy húsz deka karbamidot. Az emberek azt mondták, hogy megdöglik. Kínlódott, reszketett a szegény állat, aztán összeesett. Mindenki azt hitte, hogy kimúlik. Ek­kor Zentai tölcsért dugott a barjú szájába, és beleön­tött egy liter ecetes vizet Persze, ezután semmi baja nem volt az állatnak. (Közbekérdezek). Igen, ő fiatal, s minket idősebbeket irányit Nincs ebben s«m- mi furcsa Nagyon sokat tanult, s itt bizonyított Vi­tatkozik állandóan, de azok is szeretik, akik vitatkoz­nak vele. Kedvből dolgozik, az emberekért is, nemcsak magáért Itt van például a karba- mid etetés, engem állatgon­dozót az érdekel. Két-két kiló abrakkal és szálas ta­karmánnyal kevesebbet adunk az állatnak, mégis jobban fejlődik. Majdnem harmincezret kerestem a múlt évben. Zentai Gyuláné, — a fe­leség: — Azelőtt csak a vízál­lásjelentésből tudtunk Vá- sárosnaményról. És fél év­vel ő utána — jöttem én is. Jól érzem itt magam, pedig én is pesti vagyok. Csak jó lenne, ha estén­ként hamarabb hazajönne, mert mindig van valamilyen gyűlésük. És ha reggel nem menne el olyan korán. S ha vasárnap kettőtől né­gyig nem jönnének érte, mert akkor alszik. Ezentúl — mivel meg­született a kislányunk — nehéz lesz megcsinálni, amit a nyáron. Motorral el­lenőrizte az éjszakai szán­tást, és én egész éjjel bo­lyongtam vele a földeken. Siket Gyula elnök: — Akkor virágzott az al­ma'. Az fenségesen gyönyö­rű. Kivittem, gondoltam, ilyet még nem látott. Érez- tem, hogy megfogta a kép. — Vezetésre termett. Ön­álló, nyugtalan vérű, kísér­letező. £s a gondolataiért a végtelenségig harcol. En­gednem kellett neki akkor is, amikor még nem ismer­tem alkotóképességét és fantasztikus akaraterejét Es igyekszik meggyőzni a ta­gokat is, hogy higyjenek abban, amit csinálnak. Be­vallom én is sokszor hitet­len voltam vele szemben. De átlagos mezőgazdász tíz év alatt sem érte volna el* amit ő egy alatt megcsi­nált. A szakirodalom leg­merészebb dolgaiba is bele­kezd — mer próbálkozni — és minden sikerül neki! In­tettem, vigyázzon, nem kí­sérleti gazdaság vagyunk. Akkor jön azzal a többlet- tudással, ami nekem hiány­zik. Es például kísérletezé­seinek köszönhető, hogy — a tavalyi rossz évben! — rekordtermésünk volt al­mából és a termés nyolc­van százaléka exportra ment. S ha valami balul ütne ki, már azt is elnéz­nénk neki. — Negyvenöt éves va­gyok, ő hússzal fiatalabb nálam, de tisztelam, mert szinte nincs más gondolata a munkán kívül. Ez tölti be életét. ★ Állásán kívül seregnyi funkciója van. Az egyete­men tagjelölt lett, azután a tsz-ben, két évvel ezelőtt felvették a pártba is. Kun 1st váll

Next

/
Thumbnails
Contents