Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
A háztáji gazdaságok és a közös gazdaságok termelése összhangban fejlődjék Tanácskoztak a termelőszövetkezetek háztáji bizottságainak elnökei A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége szervezésében február 9-én, Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Ház nagytermében a termelő- szövetkezetek háztáji bizottságainak elnökei tanácskoztak. A tanácskozáson részt vett Gulyás János, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője. Dr. P. Szabó Gyula a megyei tanács vb. elnökhelyettese megnyitója után dr. Szabó Ferenc, az Országos Tervhivatal közgazdásza tartott vitaindító előadást a háztáji árutermelés kérdéseiről, a háztáji bizottságok feladatairól. Dr. Szabó Ferenc előadásának első részében a háztáji gazdálkodás jelentőségével foglalkozott, kiemelve, hogy a háztáji gazdálkodás a termelőszövetkezeteknek kisegítő, szerves része. Legfontosabb feladat, hogy a háztáji gazdaságok termelése a közös gazdaságok termelésével összhangban szakadatlanul fejlődjék. A háztáji gazdálkodással kapcsolatban különböző nézetek alakultak ki. Ezekben a nézetekben gyakoriak a tévedések, mert szem elöl tévesztik, hogy a háztáji és a közös gazdálkodás egymás mellett létezik, egy teljes egészet képeznek. A háztáji gazdaságok sok olyan növényt nem termelnek, amire az országnak szüksége van, ellenben létük nélkülözhetetlen a családi szükségletek és egyben az árutermelésen keresztül az országos szükségletek kielégítésében. Az előadó a továbbiakban elemezte, hogy milyen gyakorlati tényezők teszik szükségessé a háztáji gazdaságokat. Azon túl, hogy kielégíti a tagok szükségletét, leköti a családi munkaerőket, hasznosítja azokat a termelőeszközöket, amelyeknek kihasználása a nagyüzemi gazdálkodásban már lehetetlen, de olyan szempontból is jelentős, hogy a tagoknak folyamatos, állandó pénzbevételt jelent. A háztáji állattenyésztés abból a szempontból is előnyös, hogy a háztáji állattartásban oVan takarmányok hasznosíthatók, amelyek különben tönkremennének. Példa erre, hogy a statisztikai felmérések szerint a háztartások több mint százezer vagon konyhamoslékot termelnék. Ezzel annyi sertést hizlalhatunk meg, amely Debrecen két évi szükségletét kielégítheti. Pártunk és kormányunk — mondotta a továbbiakban az előadó — nagy figyelmet szentel a háztáji gazdaságok fejlesztésére, hathatós támogatást is ad. A háztáji gazdálkodás azonban csak akkor lesz eredményes, ha a termelőszövetkezetek vezetői is mindent megtesznek azért, hogy a háztáji gazdaságok valóban fejlődnek. És itt jelentkezik a háztáji bizottságok munkája. Szabolcs megyében a háztáji gazdálkodásra különösen jellemző, hogy sok a gyümölcsös, ez erősen leköti a tagokat. A háztáji bizottságok segítsenek a munka jó megszervezésében és abban, hogy a növényvédeA harmadik ötéves terv mezőgazdasági beruházásai között nagy jelentőségűek az új szőlő- és gyümölcsültetvények, s általában a kertészeti termelés járulékos létesítményei. Az AGROTERV átfogó tanulmánytervet készít a mezőgazdasági üzemek kertészeti termékeinek helyi hasznosítására. Megvizsgálják, milyen méretű kertészeti termelés mellett kifilem hathatósabb legyen. A háztáji bizottságok feladatai közé tartozik a háztáji földek kimérésének, a háztájiban termelt szerves trágya hasznosításának, állattartásnál a takarmányozás megoldásának elősegítése. A vitaindító előadás után Aczél Béla, a MÉSZÖV igazgatóság elnöke hozzászólásában a háztáji gazdaságok árutermelésének jelentőségéről beszélt. Ma még különösen bogyós árugyümölcsből a háztáji gazdaságok többet értékesítenek, mint a tsz-ek. A málna, a szamóca, és az egyéb bogyósgyümölcs értékesítési, illetve felvásárlási aránya a háztáji gazdaságokból 71 százalékot tesz ki. A felvásárlásra került cseresznye és meggy 87 százalékát a háztáji és egyéni gazdaságok adták. A háztáji és egyéni gazdaságok almából 150 ezer, burgonyából és zöldségből 85 ezer, vegyes áruból 32 ezer mázsát értékesítettek az elmúlt évben. Baromfiból 7600 mázsát termeltek eladásra a háztáji gazdaságok, ezenkívül 21 millió 852 ezer darab tojást. A továbbiakban Aczél Béla a házikertek rekonstrukciójáról, ennek előnyéről beszélt. Az előadást széles körű vita követte. zetődő, hogy a központi értékesítésre, vagy nagyipari feldolgozásra alkalmatlan gyümölcsből és zöldségből helyben készítsenek kereskedelmi árut, (például szörpöt, vagy savanyúságot), s megtervezik az ehhez szükséges épületeket és technológiai berendezéseket. Az első kísérleti feldolgozó üzemeket jövőre építik fel állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben Tanulmányterv a kertészeti termékek helyi hasznosítására CBaitók QjéLa — Ultimiticli tükrében Az egész művelt zenei világ érdeklődésének és figyelmének központjában áll a 20 éve elhunyt Bartók Béla és művészete. Húsz év ugyan nem sok, sőt túl kevés ahhoz, hogy egy olyan forradalmi egyéniségnek — mint Bartók — jelentőségét, hatását minden vonatkozásban felmérhessük. Mégis foglalkozni kell vele, mert Bartók Béla munkássága összegezte és összefoglalta az európai zene addig elért összes eredményeit, felhasználta és továbbfejlesztette mindazt, amit a kortársak alkottak. Helye a zenetörténetben olyan, mint a nagy Bach János Sebestyéné volt: ösz- szefoglalta és betetőzte egy kor művészeti törekvéseit. Nem érdektelen és nem felesleges, hogy a zenével foglalkozó, a zene iránt érdeklődő mind nagyobb tömegek bepillantást nyerjenek Bartók művészetébe, megismerjék ennek a kivételesen nagy egyéniségnek világnézeti fejlődését a Kossuth szimfóniától a Concertóig, az 1900-as évek hazafisá- gától a népek testvéri ösz- szefogásáig. A két világháború előtti és közötti időben sok minden történt Európában: hazug társadalmi szemlélet, osztályok közötti Iszonyú feszítő erők és ezek kirobbanása, egy új világ vajúdó születése kínban és vérben Bartók muzsikája mindig érzékenyen reagált a társadalmat feszítő erők minden mozdulására. Nála mindig követni lehet a történelmi folyamatot. De még a legsötétebb reménytelenség idejében is megtaláljuk nála az életigénylést, a sötétből a világosság felé haladás optimizmusát. Milyen volt Bartók élet- szemlélete, hazafisága a Kossuth szimfónia megírása idején? Olyan, amilyen az akkori magyarságé volt: a kossuthi eszmékben való hit, harc a bécsi udvar elnyomó politikája ellen. 1904-ben még a nemzeti lelkesedés mindent magával ragadó lázhulláma ihlette Bartókot, nemzeti zeneszerzőnek számított, aki az általános nemzeti hangulatoknak volt a legszerencsésebb kifejezője. Ekkor írta édesanyjának egy levelében (1903, szept, 8.): „Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát.” Ezt az őszinte hitvallás* az 1906-ban megtett első népdalgyűjtő útja, a szomszéd népeknél — szlovák, román, horvát stb. — gyűjtött népdalok és szerzett tapasztalatok egy még megra- gadóbb önvallomásra fordították, amikor is 1931-ben egy román ismerőséhez írt levelében ezeket írta: „Az én igazi vezéreszmém a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem, ameny- nyire erőmtől telik, szolgálni zenémben.” — És szolgálta is. A „Gyermekeknek” c. sorozat darabjai, a bolgár ritmusok, a Mikrokosmos és a Román táncok után megszületik a Cantata profana (1930), mely ősi román népének szövegére készült s Bartók szabadság- vágyának és természetimádatának ad megrendítő kifejezést. Maga a mű egy triptichon, tehát egy magyar—román—szlovák kantátasorozat első tagja. Sajnos a folytatására nem került sor. Bartók maga atheista volt s az ember számára a menekülés egyetlen útját a természethez való visszatérésben, a ter16 000 000 forint! Megérte? Igen! Megmentett gyermekek a nyíregyházi anyás-csecsemőotthonban Vizsgálatot tart dr. Lőrlnczy Margit, a sóstói anyás-csecsemőotthon igazgató főorvosa. Hamme) fely. tására, ott ezt a feladatot a társadalomnak kötelessége átvenni. Ez az életmentés különösen kötelességük a nőknek. Valamikor harminchat kórházi gyermekágy volt Egy menhely és talán két árvaház — egyházi filléreken. Most a gyermekek megmentését szolgálja a nyírteleki volt Gencsy kastély gyönyörű parkjával. Máriapócson az apácák egykori zárdáját alakították át csecsemőotthonnak — milliókból. Nyírbátorban is magas fokú védettséget kap nak a veszélyeztetett csecsemők. És máris tízszerese a kórházi gyermekágy í réginek. Sokszáz gyereket tudunk elhelyezni, óvni új intézményeinkben. Gondoskodunk róluk, hogy testileg-szelle- mileg a követelményeknek megfelelőn fejlődjenek A gazdag Svájc, Svédország és a többi kapitalista ország nincs annyira gazdag, hogy ilyen, a sóstói intézethez hasonló gyermekvédelmi otthonokat létesítsen. A mi társadalmunk megtette és évente milliókat áldoz * fenntartásukra. Ez természetes. Még így is csak az út felénél járunk. Hosszú időre van még szükség, amíg minden gyermeket megmenthetünk az éleinek — mondja dr. Lő- rinczy Margit, az otthon vezetője. — Lehet-e nálunk nem áldozni erre? Hogy már eddig is milyen sokat tettünk, azt az új sóstói gyermekintézmény egyik főnővére így fejezte ki: — Elképzelni sem lehet többet annál, amilyen körülmények között gyógyulhatnak, fejlődhetnek itt a csecsemők, K'opka János Tudósítások zárszámadó közgyűlésekről — Prototípus ez az otthon A szocialista országokban működik hozzá hasonló. Az újszerű itt az, hogy a koraszülöttek utógondozását is itt és nem a kórházakban végzik. Dr. Moskovits Károly, Szabolcs-Szatmár megye főorvosa mutatja így be a nyíregyházi, Sóstón nemrégiben működni kezdett, ti- zenhatmiUiós költséggel épült és berendezett anyás- csecsemőo tthont. A megyeszékhely ezerholdas oázisának sóstóhegyi részén, fák között, gyönyörű környezetben adtak helyet a legújabb szabolcsi egészségügyi intézménynek és száznegyven lakójának. Hogy miért éppen ez az első Magyarországon? 1945-ig tizennyolcezer gyermek született egy-egy esztendőben az országnak ebben a szegénységben, babonában és műveletlenség- ben is első keleti sarkában Egyéves korát majd háromezer gyermek nem érte meg. A kórházakban összesen harminchat gyermekágy szolgálta a gyógyítást, s hogy még ez sem tökéletesen, arról nem az akkori orvosok tehettek. A statisztika számai örvendetesek: két évtized múltán, ugyanannyi szülés mellett, ötször kevesebb a csecsemő- halál. Elértük, amiről Jósa András, a szabolcsi egészségügy nagy úttörője három emberöltővel korábban nem is álmodott, de amit a mai orvosok is csodával tartanak határosnak. A tizenkilenc magyar megye egyre javuló csecsemőhalálozási adatai között megyénk a nyolcadik. — így készült el ez az intézmény, s ezért esett a kormányzat választása Szabolcsra — folytatja a gondolatsort a megyei főorvos — A Nők lapja legutóbb azt írta, a sóstói csecsemő- otthon luxushotel. És hogy gazdagok vagyunk. Ha arra érti, hogy érvényesítjük a koraszülöttek, az egészségileg, vagy otthoni környezetében veszélyeztetett gyermekek megmentésénél a legfejlettebb tudományos eszközöket, igaza van. De a luxushotel kifejezés semmi esel re sem helytálló. És megdöbbentő is — éppen a Nők lapjában. Hiszen ahol az anya valamilyen ok miatt képtelen gyermeke felnevelésére, élete megtarmészetben való feloldódásban látta. Ezt példázza a román népballada 9 csoda- szarvasának mithikus története, de éppen ilyen pan- theista felfogás tükröződik a Fából faragott királyfi meséjében is. Az 1924—25. éveknek szörnyű kiábrándultsága tükröződik a Csodálatos mandarin c. színpadi művében. Vesztett háború, bukott forradalom, egyre lejjebb züllő életforma, inspirálták Bartókot e döbbenetes mű alkotására. Utolsó műveiben, a Con- certóban (1943), a III. zongoraversenyben (1945) és a hegedűre írt szólószonátában (1944) a tiszta humánum, a honvágy és egyedüllét elégiája, természeti képek és gyermekkori tájak emlékei szólalnak meg. Egy búcsúzó ember kissé fájdalmas sóhajtásai. Bartók művészi és világnézeti fejlődése olyan mint egy csavarvonal: mindig magasabb szinten, mindig teljesebben megoldani ugyanazokat a központi problémákat. Hogy ez út Bartók halála után a zene fejlődése területén merre. hova vezet, ezt még nem lehet tudni. A ma élő zeneszerző- nemzedék nem Bartók útját követi. De helye olyan lesz mint Baché volt. Hiszen akkor sem Bachtól folytatódott a zene további fejlődése. Vikár Sándor Jobban törődjenek az ifjúsággal A tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén sok szó esett a termelőszövetkezet elmúlt évi gazdálkodásáról. A tsz elnöke beszámolójában sokoldalúan elemezte az elmúlt év gazdálkodását, azt. miként alakult egy munkaegység értéke 35 forintra a premizálás nélkül. A növénytermesztés részben az időjárás okozta veszteségek miatt, ráfizetéses volt. A veszteségben közrejátszottak azonban olyan szubjektív tényezők is, hogy a kukorica tervezett területéből harminc hold kapálatlan maradt. Szervezettebb és gondosabb volt a munka az állattenyésztésben így sőre, sertéshízlalásnál, árubaromfi és egyéb állati termékek értékesítésénél a tiszta jövedelem meghaladta a tervezettet, 600 ezer forintra alakult. A termelőszövetkezet elnöke beszélt arról, hogy a gazdálkodás további javítására, 1960-ra minden biztosítva van. Szükséges azonban, hogy nagyobb gondot fordítsanak a munka szervezésére és arra, hogy a fiataloknak is kedve legyen a szövetkezetben dolgozni. Javasolta az elnök, hogy a házasságot kötő fiataloknak a tsz ezer forint házassági segélyt folyósítson Továbbá segítsék elő az ifjúság szórakozásának lehetőségét. Bán György Vándorzászló, •utalom Február 5-én szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését az encsencsi Virágzó Termelőszövetkezet, A szövetkezet az időjárás okozta kiesések ellenére is eredményesen gazdálkodott. Aa eredményes gazdálkodásban nagy szerepe volt a szocialista brigádoknak. A járás egész területén ebben a tsz-ben a legerősebb a brigádmozgalom. Három szocialista brigád dol^zik a nö- növénytermesztésben, 120 főt meghaladó létszámmal, és ebből két brigád már tavaly elnyerte a szocialista címet. A két brigád 1965 évi jó munkájával megerősítette a megtisztelő cím birtoklási jogát. A szocialista brigádcím odaítélésével egyidőben a közgyűlésen — megérdemelten — valamennyi brigádtagot 200-200 forinttal jutalmaztak, S. E. Időben végezni a tavaszi munkát A tiszaeszlári Győzelem termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését a község kul- túrházáhan tartotta meg. Debreceni József elnök arról tájékoztatta a tagságot, hogy egy munkaegység értéke 28,80, hat forinttal magasabb, mint az elmúlt évi volt. a gondosabb gazdálkodásra jellemző, hogy a költségek a teryezettel szemben 14,9 százalékkal csökkentek, ez több mint 800 ezer forint megtakarítást jelentett a tsz-nek. Egyes nö- vényeféleségeknél a tervezettnél jóval nagyobb átlagokat értek el, így például digitálisánál 2Q0 ezer forinttal lett magasabb a bevételük. Növekedett a termelő- szövetkezet vagyona, javult a tiszta vagyon aránya. A tsz elnöke a továbbiakban arról beszélt, hogy 1966-ban a munkafegyelem javításával, a tavaszi munkák időbeni elvégzésével az elmúlt évi eredményeket is túlszárnyalhatják. Dorogi Mihály
