Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
Reáljövedelem, reálbér A társadalom bármelyik rétegét választjuk is ki, azt tapasztaljuk, hogy tevékenysége függ a bérezés hatásától. E körülmény indokolja a helyes, ösztönző bérezés szerepének a tisztázását. Mit értünk reáljövedelmen? A reáljövedelemnek szélesek a határai. Mindaz beletartozik, amit közvetlenül és közvetve tevékenységéért a bérből, a fizetésből (munkaegységből) élő polgár kap. A reáljövedelemnek ilyen módon két fő összetevője van. 1. A foglalkoztatottaknak a munkájáért közvetlenül átadott bér, és az esetleges természetbeni részesedés; 2. A közvetett módon kapott juttatás, szolgáltatás. Ilyen, a közvetlen béren kívüli juttatás egyebek között az egészségügyi ellátás, az általános és középfokú iskoláztatás, a szakszervezeti, vállalati üdülés, a kulturális szolgáltatás, stb. A reálbér — a reáljövedelemnek az a része, amelyet a dolgozó közvetlenül bér formájában kap. A reálbér azt fejezi ki, hogy a munkájáért kapott jövedelemért mit vásárolhat a foglalkoztatott. Ez az utóbbi igen lényeges, hiszen ha az árak változnak, egy és ugyanolyan mennyiségű jövedelemért kevesebb vagy több áru vásárolható. Ha az árak csökkennek, de a bér változatlan szinten marad, akkor a reálbér növekedik. Az ellenkező hatású folyamat — a bér süllyedése vagy az árak emelkedése — a reálbér csökkenését jelenti. A mi társadalmunkban a reáljövedelemnek fontos szerepe van. A szocializmusnak már teljes felépítése előtt az orvosi és gyógyszerellátást helyes a dolgozóknak és hozzátartozóiknak a jövedelmüktől függetlenül teljesen egyenlően biztosítani. Az általános és középiskolai oktatást a szocializmusban helyes ingyenessé tenni a gyermekek számára. A két és több kiskorú gyermek neveléséhez a szülőnek juttatott családi pótlék ugyancsak a reáljövedelemnek ésszerű része. A reáljövedelem növelésének helyes határait szükséges megtalálni. Amikor a reáljövedelem meg nem alapozott módon növekedik, az a reálbér kedvezőtlen alakulását idézi elő. Az 1960- tól 65-ig tartó ötéves tervben is ez történt. A reáljövedelem a tervezettnél lényegesen magasabb szintre emelkedett. A népgazdaság elsősorban emiatt nem tudta teljesíteni a reálbérnövelési tervét A probléma az, hogy o reáljövedelem tekintélyes része nem oszlik meg igazságosan. Az üdüléshez való hozzájárulást a foglalkoztatottaknak csak kis hányada kapja. A lakosság 80—90 százaléka az üdülésnek csak a költségeit viseli. A napközis bölcsődék és óvodák állami fenntartása is csak a lakosság egy részének a reáljövedelmét növeli. Az új lakások építési költsége az egész társadalomé. A lakásokat igen olcsó béren (mely még a fenntartási költségeket sem fedezi) csak azok élvezik, akik azt kiutalás útján megkapják. A legkülönbözőbb munkahelyeken az azonos minőségben dolgozók életkörülményei lényegesen eltérnek azáltal, hogy az egyik a közvetett juttatásnak minden formáját élvezi, a másik pedig, aki tevékenységével ugyancsak hozzájárul a reáljövedelem előteremtéséhez, csak igen kis mértékben és esetleg csak majd nyugdíjas korában részesül belőle. A reáljövedelem elosztásában az okozza a legkirívóbb fonákságot, hogy akik azt a legnagyobb mértékben kapják, azok alig. vagy egyáltalán nem becsülik. Még a közétkeztetési hozzájárulás sem kap megfelelő elismerést. Ám bírálatot — ha például az étrendben nincs hús — annál inkább. A nemzeti jövedelem igazságosabb elosztásáért fokozatosan szükséges a reál- jövedelem egy részének a csökkentése, majd egyes formáinak teljes megszüntetése. A reáljövedelemben megnyilvánuló városi és falusi egészségvédelem, az iskolai hálózat fejlesztése, stb. viszont a jövőben is feladat. A fokozatosság elve alapján a lakbér növelésével, az üdülési költségek megtéríttetésével, stb. el lehet érni, hogy a reáljövedelem egészségesebben alakuljon. Ezzel párhuzamosan a reálbért helyes növelni. A reálbérek ésszerű növelése azért szükséges, mert a közvetlen juttatás a tapasztalatok szerint jobban ösztönöz a szellemi és fizikai munkára. Magyarországon jelenleg — a csecsemőket is beleértve — egy-egy állampolgár a közvetett juttatással évente legalább 2000 forintot kap. Ha ennek az ösz- szegnek reálbérré alakítható részét lépésről lépésre elosztjuk, úgy nyilvánvaló, hogy a társadalom nagyobbik részének ez kedvező változást, reálbérnövekedést, a másik, a kisebb részének pedig negatív előjelű következményeket hoz. Ez igazságos. A népgazdasági irányítás reformtervezetének szellemében fontos feladat, hogy a reáljövedelem csökkentésével vagy legalábbis növekedési ütemének ésszerű lassításával igazságosabbá váljék a nemzeti jövedelemnek a lakosság közötti elosztása. A foglalkoztatottak helyesebb, igazságosabb reálbérének növekedésével a társadalmi termelésben is bekövetkezik az egészséges változás. Lónyal Sándor Miski Lajos, az univerzális brigád mindenhez értő vezetője feltolja az olajos svájcit az elmaradhatatlan védőszemüveggel. Mosolyog. » Minek szólsz beleV' — A fiúk fürödni mentek. Várni kell egy keveset. Addig bemutatja őket: — Van közöttük csőszerelő, lakatos, esztergályos és hegesztő. Ladányi Attila a helyettesem, Ráez László az írnokunk, a többi pedig: Zsíros János, Lipcsák András és Gégény István. Néhány perc, s együtt a brigád. Bejön Nagy Lajos is, a TMK művezetője, öt hónapja vannak együtt. Furcsa, de igaz: a széthúzás hoz'a össze az együttest. S hová fejlődtek! Nagy Lajos éppen arról szól, hogy ő már megunta a békítő bíró szerepét. — Mind sokat akart tudni — mondja. — „Te nem értesz a hegesztéshez”, „minek szólsz bele az én munkámba”, „értsd meg, hogy most nem érek rá megcsinálni”, —ez ment itt kérem. A fiúk helyeselnek, bólogatnak. Már csak mosolyogják. Gégény, aki mellesleg a Nyíregyházi Gumigyár szb-titkára is, őszintén mondja: Nem tagadjuk, nagy volt a széthúzás. Felütötte fejét a szakmai sovinizmus is. Ezt akartuk visszaszorítani. „Van szegfűnk, fikusxunk...“ Sikerült. Lényeges fokmérőjét a művezető abban látja, hogy amikor baj volt együtt segítettek elhárítani. „Az ft feladatuk az üzem termelésének zavartalan biztosítása”. Néhány példát említenek. Elsősorban a prés meghibásodását. Éjszakára is benn maradtak és elhárították a hibát. Szilveszter előtti éjszaka pedig az ugyancsak fogós időben javították meg a szennyvízcsatornában keletkezett repedést. A nagyobb méretű üzemzavarokat isi fél óra alatt elhárítják. Ez a brigád összehangoltságát követelte meg. Ladányi Attila megjegyzi: — Példát akartunk mutatni. Kibuggyan a kacagás a fiúkból. — Csak ne szóltál volna. Rendszeresen elkéstél. — De segítettünk rajta — veszi át a szót a brigádírnok Rácz. — Fizetéskor elkértünk Attilától egy százast és megajándékoztuk egy ébresztőórával. Azóta nem késik. A nem oly régen még széthúzó együttes öntevékeny brigáddá fejlődött. Közismert Miski Lajosnak a virágszeretete. Az ő ötlete volt egy virágház elkészítése. Először kacagták. Most mind büszkén invitál, tekintsem meg. Kérdezem, melyikük a virágkertész. -Mindnyájan”. Rácz László fitogtatja tudását: „van szegfűnk, fikuszunk, pálmánk, meg a töknövények”. Mutatják a paprikapalántákat. Az üvegház tíz méteres. Tavasszal már részben innen látják el virágpalántákkal az üzem kertjét. Szabad idejüket fordították rá, Földet hánytak, fűrészeltek, üveget vágtak, gi tteltek, s mindegyik hozott virágot. Illatos szegfűvel kedveskednek. — Felvettük a kapcsolatot a Kertészeti Vállalattal. Két virágkertész segített, így sikerült — mondja Miski. — Ők is, mi is a szocialista címért dolgozunk, összefogtunk. Közel van az üzemhez a Ságvári telep. A művelődési ház részére hulladék- anyagból tv-asztalt csináltak, megjavították a székeket, közös ifjúsági klubot alakítottak a telepen lakó fiatalokkal. Hat ember öt hónapja Zsíros János a brigádve- aetőre tekintget. Kérdi, szóljon-e a „Mária kasszáról”. — Mondjad, ha bele kezd. tél — bíztatja Miski. A brigád úgy gondolta, ha már egyszer szocialista emberekké akarnak válni, illenék az is, hogy... Aki káromkodik, köteles a közös kasszába 10 fillért tenni. — Szép összeg gyűlt ösz- sze sajnos három hónap alatt. 130 forint — emlékezik Zsíros. — De lett eredménye — így a művezető. — Már azt hitte az ember, szerzetesei- között él! — nevetnek. — Később újra be kelle, vezetni — szól közbe Miski Változnak a fiúk. Ladányi Attilát, a helyettest, most azért cukkolják, mert megijedt a gépipari technikumtól. „Miféle helyettes vagy, így mutatsz példát?” ö j meg arra hivatkozik, sok j az elfoglaltsága. Rácz villanyhegesztő szakvizsgát akar tenni. Mindenki tanul. Gégény az anyagi ösztönzéssel nem elégedett Próbálnak t módot keresni, hogyan is: lehetne jutalmazni a szocialista címért dolgozó Mis- ki-brigádot. Alig öt hónapja alakultak Eredményeik még kezdetiek. De érdemes felfigyelni rájuk, mert önzetlenek, s ennyi idő alatt eljutottak a széthúzástól az üzem virágházának a megépítéséig. Hat ember új, magasabb követelményeket vállalt. H: segítik őket, teljesítik is. F. K. Megjegyzés: Egymilliós veszteség! Megyénk három tégla iyá- ra közül csupán a !iszavasváriban 600 ezer nyerstégla ázott el a kc-ő őszi esőzések idején. Elegendő szárí- tcszín esetén — még a rendkívüli idojárá; ellenére is — legalább négyszázezerrel csökkenthették vo'na a selejtet A teljes veszteség tellát több mint negyedmillió fo- rini. Csak a tirzava vári gyárban tönkrement téglából mintegy 20 c r-iádi ház épülhetett volna fel Nem újkeletű ez a probléma a téglagyárakban. A tervszámok növc'ésévcl évek óta nem tart lépést a műszaki feltételek biztosi ása. Tiszavasváriban például hat év óta egyetlen szári ószin sem épült. Ilyen feltételek mellett a tégla minősége nem felel meg a követelményeknek. A jelenleg rendelkezésükre álló kellere* szárítóknak a duplájára lenne szükség, hogy az időjárás viszon'agságal ne befolyásolják ezt b munkát, így elérnék, hogy a jelenlegi ötven filléres átlagár helyett hatvan filléres, minőségi téglát gyártanának. Nyolcmillió darabos éves terv esetén ez 800 ezer forintos többletbevételt jelentene a Tlszivasvári Téglagyárnak. Évente több mint egymillió forint veszteség! Ennek elkerülésére csupán olyan beruházásra lenne szükség, amely hamm an meg is térülne. Megfontolandó- érdemes-e sokáig ilyen bizonytalan alapokon hagyni az építőipar fontos alapanyag gának gyártását. — tá —• MEGVAN A LEHETŐSÉG RÁ! w Ev végére vezetékes gáz az Északi Alközpontban Télen is végzik Nyíregyházán a gázvezetékek lefektetését. Hegesztik, szigetelik a csöveket, hogy a gáz minél előbb eljuthasson a háztartásokba, üzemekbe. A súlyos milliókba kerülő beruházást a megye finanszírozza, de csak a fogadóállomástól kezdődően. A nemzetközi vezetékből, — mely a város mellett halad, — a fogadóállomásig terjedő szakaszt, — mely mintegy 2,5 kilométer hosszú, — az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt építteti. Kedden az országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, a hajdúszobosziói földgázüzem, a megyei tanács, a városi tanács, a MÁV, a posta szakembereiből álló csoport bejárást végzett. Célja volt, hogy a bekötő leágazó vezeték végleges helyét kijelöl■w-j- összára nyúlt az értért kéziét. Hrebenyák már nem kapott szót. A diri azonban nagyon kedves volt. Kijelentette, hogy akinek volna még valami mondanivalója, bírálata a vezetéssel kapcsolatban, az foglalja írásba, s orvosolják. Hrebenyák sokáig töprengett, míg végül elhatározta magát, s tizenkét oldalon kifejtette nézetét o vezetés slendriánságáról, a protekcióról, meg arról, hogy miért kellett elengedni Juliska, meg Mariska nénit a két talcarítónőt takarékosság címén, amikor helyettük a szép Heléna nagy- nénjét vették fel dupla bérrel csak azért mert Helénka a titkárságon bújtatott létszámban főzi a feketét, noha gépírónő, de egy év alatt még nem látták gépelni. De nem is tud. Szóval jól beolvasott. Később már bánta, túl keménynek tartotta a bírálatot. De kellemesen csalódott. Amit azelőtt soha Kemény bírálat nem tapasztalt, a diri a levél elolvasása után mindig előre emelte meg a kalapját, udvariasan mosolygott rá, vállon veregette. Egykét kedves szava mindig volt Hrebenyákhoz. Az értekezleteken magasztalta, dicsérte gerincességét, bátor bírálatáért köszönetét mondott, s nagy jövőt jósolt Hrebenyáknak. Ez el akart olvadni. Látta, hogy érdemes őszintének lenni, bátran bírálni, mert megbecsülik az embert. Még levelet is kapott a diri aláírásával, melyben a többi között azt írta az igazgató: „Kedves Hrebenyák szaktárs! Szókimondásáért ez úton is köszönetemet fejezem ki, s kérem, hogy okos javaslataival, észrevételeivel, bátor bírálatával a jövőben is járuljon hozzá a kritikai légkör elmélyítéséhez, a vezetés színvonalának emeléséhez és a hibák feltárásához." Hrebenyák fellelkesült. A sors azonban úgy hozta, hogy a következő termelési értekezleten sem jutott inár szóhoz. így újabb levélben fejtette ki véleményét a viszásságokról. Megbírálta a dirit, disznóságnak tartotta, hogy sógorának új főosztályt csinált csak azért, hogy fizetése ne csökkenjen. Kifogásolta, hogy rendelkezések ellenére túl- óráztatja a dolgozókat, s az ezért járó bért nem fizeti ki. A diri újabb köszönő levélben válaszolt. Tovább bátorította Hrebenyákot, hálálkodott az éberségéért. Hrebenyák boldog volt, látta, hogy érdemes élni, s szava van a diri előtt. Ezt tapasztalta is. Észrevételére Helénát a diri a sógo- ! ra osztályára helyezte, a főosztályt átszervezte osztállyá. Helénka nagynénijének a fizetését csökkentette. Intézkedését Hrebenyák bejelentésével indokolta. Bár az igazgató továbbra is kedves és barátságos volt hozzá, Heléna nem fogadta a köszönését, a nagynéni csak Hrebenyák asztalát hagyta piszkoson, a diri sógora, az osztályvezető meg állandó kifogásokat talált a munkájában. így aztán kénytelen kelletlen, a diri többször Írásbeli figyelmeztetésben részesítette Hrebenyákot. Míg azelőtt havonta megkapta azt a négy-ötszáz forint prémiumot, már egy fél éve semmit nem kap. Sőt, mondják, hogy összeférhetetlen alak. De az igazgató mindig meghallgatja, s köszöni szépen Hrebenyák okos javaslatait. Farkas Kálmán jék, megbeszéljék a tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges műszaki adottságokat. A leágazó vezeték megépítésének első lépése volt ez, hiszen a vasút és a folyó közelsége miatt egész sor műszaki probléma vált tisztázásra. A gázvezeték építése legérzékenyebben a Dózsa Termelőszövetkezetet érinti, hiszen éppen a konyhakertészetén halad majd keresztül. A tárgyalás során már azt is tisztázták, hogy a nagyarányú földmunkát a nyár végén végzik el, így okozhatják a legkevesebb zöldkárt. A termelőszövetkezet — ezt kivéve — minden megkötöttség nélkül hozzájárult a munkálatok megkezdéséhez. Figyelembe kellett venni Nyíregyháza várható gáz- fogyasztását, hogy a csövek keresztmetszetét ennek alapján állapíthassák meg. A földgáz bekapcsolása után a város néhány évig előre láthatólag óránként kétezer köbméter gázt fogyaszt. A távlatokban viszont elérheti az ötezer köbmétert. A jelenleg épülő fogadóközpont mérőberendezése csak kétezer köbméteres fogyasztásra készül. Ha az igények tovább növekednek, átépíthető nagyobb kapacitásúra is. Ezzel a megoldással le" hetőség nyílik kétszeres, vagy háromszoros fogyasztás kielégítése is anélkül, hogy mindez nagyobb beruházást igényelne. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt a bejárás alapján haladéktalanul hozzákezd a tervdokumentációk elkészítéséhez. Az ezt követő tervbírálat után pedig megkezdődhet a kivitelezés, így az év utolsó negyedében a géz elérheti a nyíregyházi fogadóállomást. Tekintve, hogy a városban folyó szerelési munkák anyagellátása lényegesen javult, megvan a remény arra, hogy az év végére már vezetékes gázt használnak az Északi Alközpontban. b r. Az ibrányi új gimnáziumban kezdte pályáját Beszed a Imre fizikatanár (jobbról), Borbély Gizella. Babjak Irén, Farkas József cs Kiss Katalin, a IV. a. osztály diákjai figyelemmel hallgatják előadását a váltóáramú szinkron motor működési elvéről. Foto: Hammel • • Uvegház, „kassza,44 ébresztőóra... A szakmai sovinizmustói az egyetértésig
