Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
„Kötelezzük az okozott kár Beszökik tavasz megtérítésére46 Idejében fellépni — Nem érzem magamat vétkesnek — Ki a felelős? SÓSTÓRA Akinek módja van belo- pillantani a Területi Munkaügyi Döntőbizottság aktáiba, meglepve tapasztalja, hogy az ügyek hatvanhét, ven százaléka kártérítéssel kapcsolatos. Ennyien vétenek a társadalmi tulajdon ellen? Nyomban kapjuk a választ: „Nem többen, mint korábban, viszont lényegesen kevesebbet hallgatnak el a gazdasági vezetők, mint azelőtt.” Megvan rá az okuk: az új rendelkezések szerint ők is kötelezhetők kártérítésre, ha elmulasztják a felelősségre vonást.. Érdemes viszont utánajárni, hogy milyen kiváltó okok húzódnak meg a kártérítések mögött. FELÜLETES LELTÁR — Nem érzem magamat vétkesnek és nem vagyok hajlandó megfizetni a kiszabott 1228 forintos kártérítést. D. Árpád, a beregsurá- nyi vegyesbolt volt vezetője mondta ezeket a Területi Munkaügyi Döntőbizottság egyik tárgyalásán. Az esett röviden: tavaly augusztusban, szabadsága megkezdése előtt D. leltár szerint átadta a boltot a helyettesítőnek. Ekkor minőségi romlás, értékcsökkenés címén 270 forint kártérítést fizetett meg. Később nem tért vissza Bereg- suránytoa. másutt vállalt munkát. Egy szeptemberi leltározáskor viszont — az előbb említett okok miatt — több, mint ezer forintos kárt állapítottak meg, ^„vegyesboltban, s ezt a Tarpa és Vidéke Körzeti í'msz D- re terhelte, mert „a keletkezés „idején még ő volt a bolt vezetője” A TMDB mentesítette D. Árpádot a nagy összeg megfizetésétől. Napnál vilägoßabh, hogy a társadalmi tulajdon ellen itt elsősorban a munkaadó vétett, amikor felületes módon végezte el az augusztusi átadóleltárt Lehetséges, hogy D. munkaideje alatt romlott meg az áru? Valószínű, de ezt időben bizonyítani kell! Ügy, mint ahogy tették ezt a volt kis- ari boltvezető esetében, aki hanyagul kezelte az árut, jóllehet minden szükséges feltétel rendelkezésére állt. KÖZÖMBÖS ÜGYINTÉZÉS Nem egyedülálló eset a beregsurányi: különösen a kereskedelemben tapasztalható, hogy gépiesen, sablonosán és érdektelenül végzik az ellenőrzéseket, a leltározásokat, („Essünk túl rajta mielőbb”.) s csak későn kezdenek kapkodni, rémikor több száz, vagy több ezer forint értékű árut kell „nullára leírni”, megsemmisíteni. Persze más területen is találkozni felületességgel. Jellemző erre a Mátészalkán megtörtént eset: egy bölcsödéi vezetőt 2760 forint kártérítésre köteleztek, mert a bölcsödében feltűnően sok kárt fedeztek fel. S hogy mégsem lehet megfizettetni az említett összeget a bölcsődevezetőjével, csupán azon múlt, hogy mielőtt áj munkahelyét elfoglalta volna, a jelenlétében nem számoltatták el, a leltározást utólag — az érintett fél, vagy képviselője jelenlétén kívül végezték el. Egyrészt kedvező, hogy emelkedett a kártérítési ügyek száma a TMDB-nél — szigorúbban őrködnek vezetőink a társadalmi tulajdon felett — másrészt viszont elgondolkoztató, hogy nemtörődömség, vagy felelületeSség miatt vezet - ide- áz tíf. "Vári 'más oR 'is: nőtt a bizalom a TMDB munkája iránt, ahol aprólékosan, nagy körültekintéssel derítik ki az ügyek hátterét, s őrködnek törvényeink megtartásán. (Nemrég például két eltűnt eceteshordó ügyében a bírósági írásszakértő véleményét kérték ki.) Mindezek Tanácskozás a járási és körzeti művelődési házak tevékenységéről Állami, társadalmi szervek, kulturális intézmények képviselői, járási népművelési felügyelők tanácskoztak a napokban Nyíregyházán a járási, körzeti művelődési házak kapcsolatairól, tevékenységéről és feladatairól. Szabolcsban a megyein kívül 10 járási, 46 körzeti, 14 szakszervezeti és 145 községi művelődési ház, illetve otthon működik. A különféle szintű intézmények egymáshoz fűződő kapcsolatai az elmúlt években tovább erősödtek. Részben a rendszeresített továbbképző tanfolyamok eredményeként a körzeti művelődési hazai, egyre nagyobb segítséget kapnak a járási intézményektől. s ők is fokozottabban támogatják a községeket. Ezt tükrözik egyébként a számadatok is. Tavaly például a járási művelődési otthonokban 40, a körzetiekben 80 mintabeimutató foglalkozást tartottak. A különféle bemutatók — ismeret- terjesztés. klubfoglalkozás, családi ünnepségek rendezése, stb — hasznos tanácsokat adtak a községeknek hasonló rendezvények szervezésére. Még eredményesebb lenne ez a munka, ha a művelődési otthonok jobban megismernék körzetük •kulturális hagyományait, közvéleménykutatást végeznének, felmérnék a lakosság kulturális igényelt, s meglévő eszközeikkel igyekeznének ezeket fokozottabban kielégíteni. Megállapították, hogy az elért eredmények még nem kielégítőek. A lehetőségek sokkal nagyobbak, mint ahogy azt eddig kihasználták. Lehetőség van a bemutatók számának növelésére, a témakörök kiszélesítésére. A körzethez tartozó községek művészegyütteseinek munkáját is jobban össze lehetne hangolni. Sokkal többet adhatnának a közönségnek, ha egy-egy körzethez tartozó 4—5 községben más-más színdarabot I tanulnának meg és csere- j műsorok keretében mutatnák be. A sokoldalú feladatok között említették a tanácskozás részvevői a járási és körzeti művelődési házakban olyan szakkörök, művészeti csoportok létrehozását, amelyeknek tevékenységéből a hozzájuk tartozó községek tanulhatnak. Vagyis annak elérése, hogy a körzeti művelődési házak munkája mintául szolgáljon a községeknek. A tennivalók között szerepel még a továbbképzés, valamint a körzeti szakelőadói munka- közösségek létrehozása, ahogyan tették ezt már a fehérgyarmati és vásárosna- ményi járásokban. mellett a munkaügyi döntőbizottság — társadalmi jellegéből adódóan — díj- j talanül vizsgálódik, tárgyal, j s ez sem közömbös. Ámde I azt sem lehet szó nélkül | hagyni, hogy egyes gazdasági vezetők milyen közömbösen intézik az adott munkahelyen a kártérítési ügyeket. Megtörtént, hogy a TMDB tárgyalásán tárta a vállalat képviselője a dolgozó elé a bizonyítékot, amely szerint a gondjára bízott üzemanyagnak csupán a felével számolt el. A kártérítésre kötelezett dolgozó i nyomban visszavonta fel- j lebbezését, bocsánatot kért, ! Mennyi felesleges munka- | tói, idegességtől kímélhették í volna meg mindazokat, í akik foglalkoztak az üggyel, í na már az igazgatói döntés indoklásánál szolgáltatták volna ezt a bizonyítékot! KÖRÜLTEKINTŐ ELLENŐRZÉST Mert a kártérítésre kötelezettek — ez is általános tapasztalat — mindenkor megkockáztatják panaszemelésüket, iellebbezésüket, ha érzik is, hogy nincs igazuk. („Hátha... sose lehet tudhi...”) Ilyen esettel szoL- gált az almatároló egyik dolgozója. Őrizetlenül hagyta a rábízott villamos targoncát, s eközben munkatársa felment rá. A targoncakezelő ahogy észrevette, hangosan rákiáltott, de közben már be is kapcsolta a jármüvet. A .potyautas'* éppen áz indítópedálórt állt, a targonca elindult: egy dolgozó megsérült és nagyobb anyagi kár* fceletke*- zett a közeli raktárajtón. „Én figyelmeztettom, ae 6 lenyomta az indítópedált” ■■ védekezett a kártérítésre kötelezett gépkezelő. Amint a TMDB-nél, alapos indoklás nyomán a munkahelyen is rá lehetett volna döbbenteni a dolgozót arra, hogy a járműért egyedül és kizárólag ő a felelős... Elejét lehetett volna venni annak a tortúrának is, amit Nyíregyháza egyik új vállalatának a dolgozója, képviselője járt meg. A dolgozó — beosztása belső ellenőr — egy éven át hordott haza naponta egy plusz ebédet az üzemi étkezdéből: állítása szerint a jegyet mindig a külszolgálatra utazóktól Vette. Közben a munkatársak suttogták: „Nincs mindig jegyé, összejátszik a ebéd- kiosztóval, a mi adagunkból csípik el az 6 pluszát.” Egy év alatt lehetett volna módot találni arra, hogy figyelmeztessék a belső ellenőrt: nem vezet jóra ez a rendszeresség, csak kellemetlensége támadhat belőle. Az út itt is a TMDB-ig vezetett. Különösen az utóbbi időben érezni, hogy nőtt a felelősség a társadalmi tulajdon iránt üzameinkben, munkahelyeinken. A példás büntetés csak egyfajta megoldás: körültekintő ellen- j őrzéssel, a bizonylati fegye- | lem érvényesítésével sokszor elejét lehetne venni a károkozásnak, mert a meg előzés a legjobb védekezési i mód. A tavaszt ígérő napsütés és a langyos tavaszi szél néhány napja beköltözött a Sóstó fái közé is. A sétálgatok léptei alatt még a múlt őszről ittmaradt falevelek kavarognak, s az erősebb szélrohamoknál meg-megzizzennek a sétányok fáinak kopasz ágai A vizűikor csendes. Népi lármázzák fel a vidám strandolok, nem korbácsolják fel a csónakázók evezőcsapásai. A csónakház környékén néhány kiváncsi járókelő álldogál. A stégen pedig a premierre készülődnek a csónakok: a tervek szerint május elsején mind a 18 csónak kijavítva, felújítva fut ki a vízre. A csónakázótó másik pa tján sárgára festett kot- ráhajó készíti elő a tavat a szezonra. Az Észak-MaA Spartacus labdarúgói n fedett uszoda medencéjében. a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat sóstói dísznövényüzemében — 2500 tő amerikai szegfűt nevel Sárkány Béla és Fábián Istvánná dísznövénytermesztő. A virág és dísznövény külkereskedelmi vállalat, az „In- terflórá” megrendelésére ma reggel fehér szegfű indult útra innen külföldre A villamosmegállót körülvevő pavilonok téli álmukat alüsszák: zárva a fagyialtos, a óükorkás. A nyári tervekből —• a Vendéglátásról — azonban már ellestünk valamit. Lesz itt lágyfagylaltgép, több mozgóárus segíti a jobb vendéglátást. Állítólag színvonalas. jó zenekara lesz « terasznak is. Mozdulatlan csend honol az építők üdülőjében. De valami itt is jelzi a szezon közeledtét. Az udvaron modern ebédlő épül. „Tavaly mindig teltház volt — mondta Szalóki Andrásné üdülőgondnok — az idén is sok vendégre számítunk.” Tehát Sóstóra is beköszöntött a tavasz. Vagy ez még egy kicsit korai öröm? Lehetséges. Most még mindenki elmosolyodik a tóparti figyelmeztető táblán: „A tóban fürödni és horgászni A kertészeti vállalat 350 négyzetméteres övegfelületű, termálvízzel fűtött virágházában Fábián Istvánná és Sárkány Béla kertészek bimbót kötöznek. gyarországi Vízügyi Igazgatóság gépe iszaptalánitja a strandot, mélyíti a tavat. A strandszezonra eltüntetik a helyenként 40—50 centis iszapréteget a tó medréből, s hamarosan hozzálátnak a csónakázótó tisztításához is. (Egy nem megerősített hír a fürdőigazgatóságról: állítólag a tónak van egy iszappal betömött forrása, amely miután kitisztul, táplálja, bővízűbbé teszi a Sóstót.) A februári vasárnapok már hasonlítottak a valódi tavasz vikendjeire. Megérkeztek az első kirándulók, a természet örök barátai, akik már tanúi szeretnének lenni a rügyfakadásnak. Megszaporodott a fürdővendégek száma. Az egyik vasárnap már ezren keresték fel a fedett uszodát és a kádfürdőt. Hetenként két alkalommal. délutánonként a sportiskola úszói veszik birtokukba az uszodát. Ma épp a Spartacus labdarúgói érkeztek ide a kétórás villamossal. Negyedóra múlva Olvasónk írja: Tervszerű telepítés Pillanatkép a csónakház stégjéről: Kovács György, a fürdő vállalat karbantartó segédmunkása a szezonra készíti elő a csónakot. Az ópályi Kossuth Termelőszövetkezet az elmúlt három év alatt 190 holdon telepített gyümölcsöst. A telepítést tervszerűen, a termőtalajnak megfelelően alakították át. Meggyből 37, szilvából 20, körtéből 25, málnából 18, almából pedig 90 holdat telepítettek. A kertészetben a 18 hold málna már az elmúlt évben termőre fordult, 250 mázsa termést szedtek le. Az értékesítés során 240 ezer forinttal növekedett a közös gazdaság haszna. Kiss Lajos Nyíregyháza MÉSZÖV Bakos Béla megkezdte Pilisük kapus gyúrását. Nyitásra készül a fürdő- igazgatóság: már most árusítják a kabinbérleteket. Az idén 78 kabint adnak bérbe vállalatoknak, intézményeknek és magánosoknak. A tó mögötti erdőszélen már nem is a tavaszt, hanem a nyarat varázsolják a látogató elé a kertészek. A múlt év szeptemberében elkészült üvegházakban tilos”, de most kinek is jutna eszébe egy ilyen hát- borzongató szabálysértés? Majd egy kicsit később... Foto: Ilatnmcl József Szöveg: Szilágyi Szabóim
