Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-26 / 48. szám

XXm. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1966. FEBRUÁR 26, SZOMBAT A mezőgazdaság irányítása és a tsz-ek önállósága A gazdaságirányítási rend­szer reformjáról foly­tatott viták egyik jelentős kérdése, hogy a tervgazdál­kodás jelenlegi színvonalán milyen mértékű legyen a termelőszövetkezetek önál­lósága, s a szocialista állam milyen eszközökkel bizto­sítsa a központi akarat, az egész társadalom érdekei­nek érvény esü lését A termelőszövetkezetek irányításának több éves gyakorlata azt igazolja, hogy a központi gazdaság­irányítás akkor igazán ha­tékony, a népgazdasági cél­kitűzések akkor valósulnak meg leginkább, ha a tsz-ek maguk dönthetnek a gaz­dálkodásukat érintő lénye­ges kérdésekben. A szövet­kezetek társadalmi, gazda­sági sajátosságai nemcsak lehetőséget adnak az önál­ló döntésekre, hanem meg is követelik azokat. Mivel a tei-melöeszközök jelentős részé csoporttulajdonban van, a tagok egyéni jöve­delme közvetlenebbül kap­csolódik a közös gazdaság eredményeihez. A tsz-ea tagjai maguk választják meg vezetőiket és választhat­ják meg a jövedelemelosz­tás formáit. A szövetkezeti gazdálkodás jellegéből . kö­vetkezik az is, hogy a szö­vetkezeti kollektíva önálló­an. saját számlájára gazdál­kodik és elvileg, de többsé­gében gyakorlatilag is élve­zi a helyes döntések elő­nyeit, vagy viseli a kedve­zőtlen gazdasági cselekvé­sek hátrányait A közvetlen utasításon alapuló gazdasági irányítás megnehezíti a tsz-ekben az önálló gazdálkodást, ezzel gyengíti a kockázatvállalás érvényesülését, azt a fontos hajtóerőt amely a közössé­get a gazdálkodás haté­konyságának fokozására ösz­tönzi. Ebből következik, hogy a szövetkezetnek a tervgazdálkodás rendjébe való eredményes beilleszke­dése, csakis az áliamiranyi- tás adminisztratív eszközei­nek csökkentése és helyette az irányítás gazdasági esz­közeinek érvényre jutásával oldható meg. A termelőszövetkezetek­nek a tervgazdálkodás rend­jében elfoglalt helyzetére eddig is jellemző volt an­nak a fontos gazdaságpoli­tikai alapelvnek az érvé­nyesülése, hogy a tsz ek nem állami szervek — nem tervkötelezettek — viszont gazdálkodásuk megszervezé­sére üzemtervet készítenek. Az állam pedig gazdasági ösztönzőkkel befolyásolja őket abban az irányban, hogy a központi célkitűzé­sek és a helyi elképzelések találkozzanak. A gazdasági irányításnak ez az aiapel- ve lényegében figyelembe vette a szövetkezetek jelle­gét, azonban megvalósítása olyan követelményeket tá­masztott, — a szükségletek és lehetőségek pontos felmé­rése és összehangolása a tsz-ek anyagi érdekeltségé­nek anyagi biztosítása, a termelés optimális területi elheljrezése, a termelés anyagi műszaki megalapo­zottsága a tervezés megfe­lelő színvonala és módsze­re — amelyek a gyakorlat ban általában nem valósul­nak meg. A gazdasági irányítás rendszerével szembeni egyik legfontosabb követelmény, hogy az állam közgazdasá­gi eszközökkel úgy orientál­ja a szövetkezetek gazdasá­gi tevékenységét, hogy az megegyezzék a központi célkitűzésekkel. Ez feltéte­lezi olyan gazdasági körül­mények létrehozását, ame­lyek közepette a szövetke­zeteknek érdekük azt ter­melni, amit a népgazdaság kíván és ehhez rendelkez­nek a szükséges feltételek­kel is. A gyakorlatban azonban a gazdasági ter­vek egyes célkitűzései és a tsa-ek anyagi érdekeltsége (kenyérgabona-termelés, szarvasmarha-tenyésztés napraforgó-termelés stb.) között ellentmondás volt és ez a tény is közrejátszott abban, hogy a termelőszö­vetkezeti tervezés helyes alapelvét a gyakorlat terv- utasítássá torzította. Ugyan­is ilyen feltételek között a népgazdasági terv célkitű­zései már eleve nem irány­számként, ' hanem kötelező tervként kerültek a tsz-ekbe, másrészt a termelés területi elhelyezése a „terv lebon­tása”, amely a tanácsi szerveken keresztül valósult meg, szükségszerűen admi­nisztratív elemeket vitt a tervezés gyakorlatába. A szövetkezeti . üzémtér- vek elkészítésének alapvető feladata, hogy feltárja a tartalékokat, szamba vegye a ráfordításokat, hozamokat és a tapasztalatokat stb. Az állami szervek az üzemter- vek felülvizsgálatánál azonban nem ezeket a té­nyezőket, hanem elsősorban a járási termelési felvásár­lási célkitűzések megvalósu­lását, s a tervbe való beépí­tését ellenőrizték. Mind­ezekből nem az következik, hogy a tsz-ek bevonása a tervgazdálkodás rendszerébe helytelen, hanem az a gya­korlat szorul felülvizsgálat­ra, ahogy ez a bevonás tör­tént, mert akadályozta a tsz-ek önállóságát, gyakran olyan gazdálkodásra kény­szerítette őket, amelyek el­lentétesek voltak adottsága­ikkal, érdekeikkel és hozzá­tehetjük, végső soron a nép­gazdaság érdekeivel is. Eb­ből következik, hogy a szö­vetkezeteknek a tervgazda­ság rendszerébe való bekap­csolása a szövetkezeti és a népgazdasági érdek össze­hangolása nem a gazdasági irányítás közvetlen mód­szerének erősítése, hanem a tsz-ek önállóságának növe­lése és a központi irányítás közvetett gazdaságpolitikai eszközei fejlesztése útján valósítható meg. Gyakorlati tapasztalat, hogy a termelő­szövetkezeti gazdálkodás ha­tékonyságát — a tervgaz­dálkodás mellett — legin­kább az állami irányítás gazdasági eszközei — ár, hitelrendszer. beruházások, anyagi-műszaki ellátás be­folyásolják. A kormány legutóbbi, a tsz-ek önálló gazdálkodása objektív feltételeinek meg­teremtésére irányuló intéz­kedései már abban az irányban hatnak, hogy a szövetkezetek állami irányí­tásában a korábbinál na­gyobb mértékben és hatéko­nyabban érvényesülnek a közgazdasági ösztönzők. A szövetkezeti önállóság növe­lése természetesen nagyobb felelősséget ró a szövetkeze­tek vezetőire, mert az önál­lóság és a kedvezőbb gaz­dasági feltételek nemcsak a gazdálkodás hatékonysá­gát javíthatják, hanem a kockázatot is növelik. Dr. Dankovits László Tsz-építkezés. Kállai Gyula indiai látogatásai Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Kállai Gyula, felesége és a magyar küldöttség többi tagja, pénteken reggel Aga­rában ellátogatott a világ­hírű Tadzs-Mahal síremlék­hez. Itt Dzsegdis Mehrotra a régészeti felügyelőség tu­dományos munkatársa kala­uzolta a vendegeket. El­mondotta, hogy az 1953-ban felépített csodálatos emlék­mű naponta átlag ötzer lá­togatót vonz a világ min­den részéről. Előfordulnak azonban olyan napok is, különösen holdtölte idején. amikor egyetlen éjszaka há­romszázezer látogató csodál­ja meg a hófehér márvány alkotást. A magyar vendégek meg­csodálták a gyönyörű em­lékművet, majd az agrai vörös erődöt a nagy mo gulok másik híres építmé­nyét tekintették meg. Kállai Gyula, felesége és a küldöttség többi tagja, pénteken a kora délutáni órákban az indiai légitár­saság super Cosstellation re­pülőgépén Agrából Bangalo­re városába utaztak. A kora esti órákban ér­keztek meg Bangaloreba, Majszur állam 1 200 000 la­kosú városába. A repülőté­ren a magyar vendégeket V. Giri, az állam kor­mányzója és Nezringappa főminiszter fogadta. Bangaloret elsősorban mint ipari központot tart­ják számon. A fogadtatáson a varos munkásságának képviseleté­ben a kommunista párt he­lyi szervezetéinek titkára külön köszöntötte a magyar vendégeket. Este az állam kormányzója díszvacsorán látta vendégül a magyar miniszterelnököt és a kül­döttség tagjait. Kállai Gyula szombati programjában szerepel több nagyüzem meglátogatása. A GHÁNÁI PUCCS HÁTTERE Hz ellenzék vezetői Londonban dolgozták ki az „Üj hajnal hadműveletet“ A vo/t kémfönök szerepe — Viszonylagos csend Accrában Nkrumah nem tekinti befejezettnek az ügyet Éliás Béla, az MTI tudó­sítója jelenti: A ghanai rádió február 24-én, helyi idő szerint es­te hat órakor elhangzott híradásában a következőket jelentette be: A nemzeti f elszabadítási bizottság utasítása' értelmé­ben ma délután szabadon bocsátottak 56 politikai el­ítéltet. A nemzeti felszaba- dísási bizottság intézi je­lenleg az ország ügyeit. Huszonötödikén folytatják a politikai elítéltek szaba­don bocsátását — közölte a nemzeti íelszabadítási bi­zottság. A nemzeti felsza- badítási bizottság tagjai a következők: J. A. Ankrah altábornagy, hadseregpa­rancsnok a bizottság elnö­ke, J. W. K. Harley rend­őrfőnök, a bizottság aleÜlő­ke. E. K. Kotuka ezredes, E. A. Yakubu helyettes rendőrfőnök, A, K. Okrah ezredes, J. E. O Minu renck- őrfőnökhelyettes, A. A. Af- rifa őrnagy a bizottság tag­jai. A nemzeti íelszabadítási bizottság a következő bi­zottságokat nevezte ki: 1. gazdasági bizottság, 2. ad­minisztratív bizottság, 3. sajtóbizottság 4. külügyi bizottság. A nemzeti felsza- badítási bizottság rendelke­zése- értelmében az ország bírósági szervei folytatják működésüket. A vidéki központokból ér­kezett utasok elbeszélése szerint Ghana tartományi fővárosaiban is a hadsereg és a rendőrség az úr. Vi­szont ellentétben Accrával, ahol jelentős katonai erőket összpontosítottak, a tarto­mányi központokban alig lehet katonát látni. Egy másik különbség, hogy míg a főváros lakossága köré­ben fokozódó rokonszenv tapasztalható a fordulat lát­tán, addig a vidék lakossá­ga meglehetősen semlege­sen fogadta a rendszervál­tozás hírét. Accrái nyugati diplomá­ciai körökben kifejezetten örömmel fogadták Nkrumah elnök eltávolításának hírét. Különösen az amerikaiak, akik több ízben kifejtették, „megbízhatatlannak” tart­ják Nkrumah politikáját. Külföldi megfigyelők egyéb­ként meglepetéssel vették tudomásul, hogy a katonai rezsim nem rendelt el kijá­rási tilalmat, sőt tegnap az esti órákban már a gépko­csik ellenőrzését is meg­szüntette a közutakon. London: Khow Amihyia, a ghanai hírszerző szolgá­lat Londonban élő volt ve­zetője. akit Nkrumah egy­szer „legveszedelmesebb el­lenfelének” nevezett, pénte­ken nyilatkozott több kül­földi hírügynökség tudósí­tója előtt. A volt kémfönök azzal dicsekedett, hogy ő az értelmi szerzője a csütörtö­ki ghanai államcsínynek. Ai mhyia elmondotta, hogy ,a múlt évben az an­gol fővárosban több ízbén találkozott Nkrumah elnök ellezékének vezetőivel. E megbeszéléseken készítették elő a mostani államcsínyt. Eredetileg csak augusztus­ban tettek volna kísérletet Nkrumah eltávolítására, az elnök mostani külföldi útja azonban kapóra jött. Ügy látták, hogy Nkrumah (Folytatás a 2. oldalon.) Ellentmondó jelentések Indonéziából Djakarta, (MTI): Az AP megbízható for­rásokra hivatkozva jelenti, hogy az indonéz fegyveres erők lojálisak Nasution, a Sukamo által a hét elején elmozdított hadügyminisz­terrel. E források szerint a csütörtökön az elnöki palo­ta előtt lezajlott diáktün­tetést is a hadsereg ösz­tönzésére tartották meg. Az AP értesülése szerint Nasution az elmozdított hadügyminiszter ottonhában tartózkodik és nem tervez akciókat. A hírügynökség szerint ez tovább növeli azoknak a híreszteléseknek a valószínűségét, amelyek szerint Sukarno elnökkel egyetértésben önként távo­zott a fegyveres erők élé­ről. Az indonéz fővárosból érkező legújabb hírügynök­ségi jelentések arról szá­molnak be, hogy Djakartá- ban rendkívül feszült a helyzet a csütörtöki jobb oldali tüntetés diákáldoza­tát százezres tömeg kísér­te utolsó útjára. Péntek reg­gel a temetőhöz vezető mintegy nyolckilométeres út mentén tengerészek és rendőrök álltak készenlét ben, Sukamo elnök palo­táját az indonéz hadsereg tengerész-egységei vették kö-. rüí, hogy megvédjék a kor­mányellenes tüntetőktől. Tankok és páncélkoesik cir­kálnak a főváros utcáin. A djakartai rádió pénte­ken. helyi idő szerint 21,00 órás adásában, a híreket ismertetve bemondta, hogy Sukarno elnök Kogam fő­parancsnoki minőségében rendeletet adott ki a KAMI (Indonéz Egyetemi Hallgatók Akcióparancsnok­sága) feloszlatására. Ez a jobboldali diákszervezet volt az utóbbi napokban a kommunistaellenes akciók szervezője és irányítója. A rendelet február 26-án lép érvénybe. Sukamo elnök betiltotta továbbá a diáktüntetéseket és ötnél több személy cso­portosulását az utcákon. A djakartai rádió közölte, hogy a fővárosra és kör­nyékére érvényes kijárási tilalom időtartamát meg­hosszabbították A továb­biakban este 21,00 órától reggel 6,00 óráig nem sza­bad kilépni az utcára. Az intézkedésre a sorozatos diáktüntetések miatt került sor. Ellenőrzését a djakartai katonai parancsnokság hajt­ja végre.

Next

/
Thumbnails
Contents