Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

xxiH. évfolyam, 43. szám ARA: 80 fillér I960. FEBRUÁR 29, VASÁRNAP Kikért hozunk áldozatot ? Közös közlemény a magyar küldöttség Kuwaiti látogatásáról Kállai Gyula ma Indiába utazik „Annyira még nem szakad­tam el az élettől, hogy ál­dozatot kérnék tőletek. Ar­ról van szó csupán, hogy most egy kicsit jobban húz­zunk rá~.” Egyik közismert hivatalunk vezetőjének iró- nikus megjegyzését csend követte. A jelenlévők egyike még most is kérdezgeti ön­magától: igaz volna, hogy a mi életünktől már idegen az áldozat fogalma, hogy ná­lunk soha sincs szükség le­mondásra, türelemre? Míg keressük a választ, ejtsünk szót arról a fiatal mérnökházaspárról, aki né­hány hete hagyta itt Nyír­egyházát, mert egyszobás szövetkezeti lakását nem tudta kétszobásra kicserélni és a fizetés sem úgy emel­kedett, ahogy azt kezdetben elképzelték. Ez a házaspár — alig három éve — érke­zésekor kézhez kapta a szö­vetkezeti lakás kulcsát, szé­pen be is rendezkedett, úgy tűnt: boldogok. Aztán meg­született gyermekük: kaptak helyet a bölcsődében, — pe­dig e* sem egyszerű dolog manapság a belvárosban —, s bár nem rakétagyorsaság­gal jutottak felfelé a bérlét­rán, kettőjük fizetése köze­lebb volt az öthöz, mint a négyezerhez. És most — a társadalmi ösztöndíjért elő­írt idő elteltével — kereket oldottak. Mondhatjuk így is: türel­metlen fiatalok, csak a kel­lemes dolgokhoz szoktak, természetesnek veszik, hogy nekik rövid idő alatt min­den megadatik. De hát bűn-e az, hogy manapság nálunk egyre több dolgot természe­tesnek, magától értetődőnek vesznek az emberek. Húsz évvel a felszabadulás után — felelhetik erre sokan — már ne emlegessük nagy vívmányaink között, hogy gyermekeink ingyen tanul­hatnak, hogy fillérekbe ke­rül a gyógyszer, hogy táp­pénzt, díjtalan orvosi ellá­tást kapnak a betegek, és a többi. Ezek rendszerünk jel­legéből, a néphatalombóL a megtermelt anyagi javak igazságos szétosztásából adódnak. Nyilvánvaló tehát, hogy húsz év alatt lehetősé­gekkel együtt az igények is nőttek. Ez így is van, ez így ter­mészetes. De legalább eny- nyire természetellenes, ha az igénytámasztás közben azt állítjuk hogy nincsenek ne­hézségeink, hogy a napi örö­meinkbe nem vegyülhetnek bosszúságok, kisebb vagy nagyobb gondok. Az új rend, a szocialista társadalom fel­építése együtt jár sikerekkel es nehézségekkel. Az viszont, hogy mikor melyik kereke­dik felül, egyedül tőlünk, a végrehajtóktól függ. Idézett hivatalvezetőnk szavai mö­gött is ez az igazság húzó­dik. Csakhogy éppen ezt az igazságot nem ismerik fel némelyek gyakorta, vagy legalábbis igyekeznek úgy feltüntetni a bajokat, a ne­hézségeket, mintha az tőlük teljesen független volna, mintha nekik ahhoz semmi közük nem lenne. Pedig in­kább az ilyen emberek kö­rében találhatunk példákat arra, hogy az igénytámasz­tás nagy buzgalmában meg­feledkeznek a kötelességek­ről. Míg a számban is na­gyobb ellentábor — a nehéz­ségek leküzdésére vállalkozó becsületes munkások, mű­szakiak, hivatalnokok — megértik: a holnapi nagyobb szelet kenyérért, szebb ruhá­ért átmenetileg néha több munkával, szerénységgel ál­dozni is kell, a méltatlanko­dók még szenvedélyesebben keresik saját gazdagodásuk útját, tekintet nélkül mások­ra. Igaz tehát, hogy a mi va­lóságunktól idegen az áldo­zat fogalma? Nem igaz, hi­szen éppen a hatalom birto­kosai bizonyítják ennek az ellenkezőjét. A VAGÉP mun­kásai például, amikor éjsza­kára is benn maradnak, ha fontos exportról van szó, a vasipari ktsz szerelői, akik karácsonykor is műszakba álltak, hogy eljussanak a megrendelt trafóházak Egy­iptomba; a traktorosok, akik szántás idején csak a min­denképpen szükséges időt töltik alvással. Sorolhatjuk tovább a példákat azokkal az albérletben lakó fiatal háza­sokkal, akik nagy nehézsé­gek közepette is fegyelme­zetten várják a KlSZ-lakás- építés kezdetét, azzal a csem­pegyári munkással, aki bár csak ritkán kap prémiumot, mégis felelősséggel áll helyt az égető kemence forró tes­ténél. Igaz, vannak jogos egyéni sérelmek, amelyek kedvét szegik az embernek. Ezek azonban nem ellensúlyozzák azokat a — mondjuk ki bát­ran és büszkén — vívmá­nyokat, amelyeket eddig is erős munkával, nem kis ál­dozattal teremtett meg egész népünk. Ez az áldozat azon­ban merőben más ma már. Nem jelent munkanélkülisé­get, fűtetlen lakást, hiányos öltözéket, hiszen aki becsü­lettel végzi munkáját, tisztes­séggel megél. Ez az áldozat ugyanakkor következményei­ben sem független tőlünk: akár a munkaidő jobb ki­használását, akár az anyag­takarékosságot tekintjük, végsősoron mindent magun­kért teszünk. A hatékonyabb munka, a gazdaságosabb termelés javai bennünket gazdagítanak, együtt mind- annyiónkat. Ha a szükség türelmet parancsol, önma­gunkkal, a munkánkkal kell türelmesebbeknek — vagy türelmetleneknek — len­nünk. Különösen így lesz ez ezután: a nagyobb önál­lóság megköveteli a szemé­lyes felelősség fokozását a munkavégzésben. Minőségi­leg magasabb feladatokat kell elvégeznünk a jövőben, talán kevesebb lesz a muta­tós siker, hiszen a munká­val szemben is nőttek az igények. Erőt ad viszont, hogy egy már meglévő — és nem is akármilyen — szintről kell továbblépnünk. Ezért pedig érdemes ál­doznunk még fegyelmezet­tebb munkával. Angyal Sándor Kuwait (MTI) Szombaton reggel Kuwadt- ban, a kormány tanácster­mében befejeződtek a ma­gyar—kuwaiti államközi tár­gyalások. a magyar küldött­séget Kállai Gyula, a kor­mány elnöke, a kuwaiti de­legációt Dzsaber A1 Ahmed El-Szabah miniszterelnök vezette. Szombaton a tár­gyalások befejeztével közös közleményt adtak ki. A tárgyaló felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsola­tai a barátság, az egyenlő­ség és kölcsönös tisztelet szellemében kedvezően fej­lődnek és további lehetősé­gek vannak azok szélesíté­sére mind gazdasági, mind kulturális téren. Ebből a célból elhatározták, hogy szélesítik gazdasági és pénzügyi kapcsolataikat, kul­turális és műszaki-tudomá­nyos, valamint légügyi egyezményt kötnek egymás­sal. Ezek realizálása érdeké­ben a közeljövőben szakér­tő delegációk találkozására kerül sor. A nemzetközi helyzet kér­déseiről folytatott eszmecse­re során a felek kifejezésre juttatták elhatározottságu­kat: továbbra is azon fára­kapcsolatokbam egyre inkább érvényesüljön az államók közötti békés egymás mel­lett élés, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás, va­lamint az államok nemzeti függetlenségének és területi sérthetetlenségének elve. Tá­mogatásukról biztosították a vitás nemzetközi kérdések békés rendezését, s elítél­ték a szabadságukért, füg­getlenségükért és társadal­mi felemelkedésükért har­coló népek elleni erőszak alkalmazását. A felek határozottan ál­lást foglalnak a gyarmati rendszer teljes felszámolá­sa mellett és elítélik azo­kat az erőket, amelyek aka­dályozzák az ENSZ erre vo­natkozó határozatának ma­A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének az ára­dások és belvízveszély okoz­ta veszély elhárítására köz­zétett felhívásához újabb községi népfrontelnökségek jelentették be csatlakozá­sukat. Szamostatárfalván elnök­ségi ülésen tárgyalták a felhívást és csatlakoztak ahhoz. A népfrontelnökség vállalta, hogy megszervezi a figyelőszolgálatot, az ál­landó határjárást. Ha szük­ségessé válik, azonnal moz­gósítják tagjaikat a veszély elhárítására. Folyamatos felvilágosító munkát vé­geznek, hogyan lehet a szántóföldekről az álló és a pangó vizeket a leggyor­sabban levezetni. A Hazafias Népfront kis radéktalan végrehajtását. Követelik, hogy késedelem nélkül meg kell adni az ön- rendelkezés jogát minden népnek, amely a kolonializ- mus rendszerétől és a faj­üldözés embertelen politiká­jától szenved. Határozottan elítélik a dél-rhodesiai Smith-rezsim deklarációját az úgynevezett függetlenség­ről. A felek egyetértenek ab­ban, hogy továbbra is min­den erőfeszítést meg kell tenni a nemzetközileg ellen­őrzött általános és teljes le­szerelés megvalósítására, üdvözli!? a világ valamennyi államának részvételével tar­tandó leszerelési világérte­kezlet összehívásáról szóló ENS21-határozatot. Szüksé­gesnek és sürgősnek tart­ják nemzetközi egyez­mény megkötését a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozására, továbbá a moszkvai egyez­ménynek a föld alatti nuk­leáris kísérletekre történő kiterjesztését. Támogatják az atomfegyvermentes öve­zetek létrehozására irányuló javaslatokat. A délkelet-ázsiai helyzet­tel foglalkozva a felek arra Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére szervezett szövetkezetek kö­zötti felszabadulási szocia­lista munkaversenyhez me­gyénk 42 szövetkezete 2 ezer 829 taggal csatlako­zott. Megyei szinten tavaly a szövetkezetek válla­lásaikat teljesítették, ki­véve a személyi szolgál­várdai elnöksége is magáé­vá tette a panyolai kezde­ményezést. és csatlakozik a megyei elnökség felhívásá­hoz. Vállaltál?;, hogy a he­lyi tanáccsal és a termelő- szövetkezettel közösen ál­landó ellenőrzés alatt tart­ják Kisvárda határát és a belvíz levezetéséhez min­den segítségei megadnak az eredményes munka érdeké­ben. Február 19-én a Hazafias Népfront csengeri bizottsá­ga ülésén is megvitatták a panyolai kezdeményezést, s a bizottság csatlakozott a megyei elnökség felhívásá­hoz. Csatlakozását jelentette be Komlódtótfalu, Szamosbecs, Tiszamogyorós, Mándok. Tiszabezdéd és Tornyospál­ca községi elnöksége is. az álláspontra jutottak, hogy határozott erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi bé­két és biztonságot súlyosan;" veszélyeztető vietnami kon­fliktusnak, az 1954. évi genfi egyezmények maradéktalan végrehajtásán alapuló meg­oldása érdekében és bizto­sítani kell, hogy a vietnami nép maga dönthessen sa­ját sorsáról. A két fél üdvözli India és Pakisztán taskenti meg­állapodását és elismeréssel emlékezett meg a szovjet kormánynál? a találkozó si­kerét elősegítő jószolgálatai­ról. A megbeszélések mindvé­gig szívélyes és őszinte lég­körben folytak. Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke magyaror­szági látogatásra hívia meg Dzsabir Al-Ahmed El Sza- bah Kuwait állam minisz­terelnökét. Dzsabir Al-Ah­med El Szabah a meghívást örömmel elfogadta. Kállai Gyula és az általa vezetett magyar küldöttség szombaton befejezte Ku- waitban tett látogatását, s vasárnap reggel Indiába tatást és a textilruhá­zati ipart. A negyvenkét szabolcsi szövetkezet közül 24 telje­sítette éves vállalását^ 18 szövetkezetnél kisebb mér­vű lemaradás mutatkozott. Egyes szövetkezeteknél, mint például a Nyíregyházi Építőipari Ktsz-nél nem volt kielégítő a munka szervezettsége, laza volt a munkafegyelem, elhanya­golták a versenymozgal­mat A szocialista munka­versenyben legjobb ered­ményt elért szövetkeze­tek között említhetjük a Kisvárdai Építőipari Ktsz-t 104,3 százalékos teljesítéssel. Ez a szövetkezet a terme­lékenység fokozásában ért el szép eredményt. A Nyír­egyházi Vegyes Szerelő Ktsz 104 százalékra telje­sítette vállalását, a Nyír­bátori Asztalos Ktsz ha­sonló eredményt ért el. A Nyíregyházi Cipész Ktsz 107,4 százalékos terv teljesí­tésével, a lakossági javítás 106,8 százalékos, helyi ipar­politikai tervének 102,7 százalékos és 107,4 száza­lékos exportteljesítésével ért el kiváló eredményt. A Vencsellői Cipész Ktsz különösen az export nö­velésében végzett jó munkát. Exporttevé­kenységét az elmúlt évi­hez viszonyítva 200 szá­zalékra teljesítette. Békegvűlések, baráti találkozók az országos Béketanács most kidolgozott részletes munkaprogramja azt ígéri, hogy bekemozgalmunk. 1966-ban is méltón kiveszi részét a békeszerető ember- milliók világméretű összefo­gásából, a háborús gyújto­gatok, az agresszorok meg­fékezésére kibontakozott akciókból. Az idén is megrendezik a béke magyar híveinek im­már hagyományos tavaszi demonstrációját. Az or­szág minden megyéjében békenagygyűléseket és ba­ráti találkozókat tartanak, majd csoportos beszélgeté­sek és kisebb-nagyobb más összejövetelek, vala­mint kiállítások százain méltatják a békeszerető embermilliók összefogásá­nak jelentőségét és adnak hangot népünk békeakara- tának. Kiállítások sorozatán mu­tatják be a hős vietnami nép éle'ének és nagyszerű helytállásának dokumentu­mait. Az Országos Béketa­nács ezenkívül mindent megtesz az Eszperantó Vi­lágszövetség Budapesten sor­ra kerülő 51. kongresszusá­nak és az eszperantista bé- ke-világmozgalom ezzel egy­idejűleg összehívott 4. kon­ferenciájának sikeréért. A megye kisipari szö­vetkezetei az 1966-os mun­kaversenyhez kivétel nél­kül csatlakoztak. Említés­re méltó a 980 ezer forint értékű export értékesítési vállalás, valamint a 2 mil­lió 261 ezer forint értékű helyi iparpolitikai válla ,. Száznyolcvan szovjet kombájn érkezett Együttesen több százmil­lió forint értékű mezőgazda- sági gépimportunk jelentős részét a Szovjetunióval bo­nyolítjuk le. Az idei szovjet mezőgazdasági gépimport egyik legnagyobb tétele az az ezer SZK—4 típusú ga­bonakombájn, amelyből öt­száznak már az első fél év­ben, tehát az aratás kezde­téig meg kell érkeznie. A szovjet külkereskedelem pontosan teljesíti a szállítási feltételeket. A megrendelt 1000 kombájnból 180 — elő- szállítmányként — már a múlt év végén megérkezett, további 100 pedig ezekben a napokban futott be, s in­dult nyomban útnak a me­zőgazdasági üzemekbe. A szovjet fél tehát máris röbb mint a felét teljesíti- tie az év első felére tervezett szál­lításoknak. Figyelőszolgálat, határjárás Csatlakozások az ár- és belvízveszély elhárítására indított mozgalomhoz utazik. doznak, hogy a nemzetközi Szocialista munkaverseny megyénk kisipari szövetkezeteiben Cél: az exporttermelés növelése, a kisipari szolgáltatás javítása «I

Next

/
Thumbnails
Contents