Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-19 / 42. szám

Elvetették a mákot A néhány napja tartó kedvező időjárást kihasznál­va termelőszövetkezetünk megkezdte a tavaszi mező- gazdasági munkákat. Ti­zenkét erőgépünk a tavaszi íejtrágyázást és a vetés elő­készítését. valamint a ve­tést végzi. A húsz pár ló­fogat sem áll kihasználatla­nul, mert az ősszel és a télen szarvasba kiszállított szerves trágyát terítik a földeken, amit a talajmun­kát végző gépek a terítést követő 24 órán belül be­munkálnak a földbe. Szövetkezetünk befejezte a mák és a felülvetéses vö­röshere vetését. Nagy len­dülettel folyik a napraforgó, a csillagfürt és a borsó­vetések talajelőkészítése Ha a jó idő még pár napig tart, a kötöttebb területeken is el tudjuk végezni a fejtrá­gyázást, és meg tudjuk kez­deni a talajelőkészítési munkálatokat. Szerdáig az őszi kalászosok 70 százalé­kának fej trágyázását vé­geztük el. A kézi munkaerőt is igyek­szünk hasznosítani. befe­jeztük a termő gyümölcsö­sök metszését. Győri Endre főagronómus Megszűnt a mérleghiány A nyíregyházi járási és városi nőtanács pénteken értékelte a múlt évi ba­romfiversenyt és jutalmaz­ta meg a legjobb tenyésztő­ket. A nőtanácsok által meghirdetett verseny kere­tében a járás és város asz- szonyai tavaly csupán a háztáji gazdaságokból 20,5 vagon baromfit és 2,6 mii lió tojást értékesítettek. A kedvezőtlen időjárás és gyengébb takarmányozási viszonyok ellenére baromfi­ból 5.5 vagonnal többet ad­tak el, mint az előző év­ben. Különösen kitűnt a felvásárlásban az ibrányi és nagyhalászi földműves­szövetkezet. Az előbbi a tervezett 222 helyett 307 mázsa, az utób­bi 148 helyett 181 mázsa baromfit vásárolt fel, ter­mészetesen azért, mert az asszonyok sok libát, ka­csát. csirkét neveltek. A versenyző asszonyok között Miló Mihályné nyiregvházi lakos volt a legeredménye­sebb. Egy év alatt 180 hí­zott libát, 40 pulykát és kétezer tojást értékesített. Baromfiból 32 400 forint bevétele volt. A második helyezett Sza- vícskó Ferencné balsai la­kos is 25 360 forintot a harmadik helyezett Kris- ton Pálné ibrányi lakos pe­dig 25 250 forintot kapott baromfiért és tojásért A kiváló tenyésztők 1200, 700, illetve 500 forintos vá­sárlási utalványt kapnak Megtartotta zárszámadó közgyűlését a napokban az eperjeskei Alkotmány Ter­melőszövetkezet. Ez a tsz 1960-tól kezdve minden esztendőben mérleghiányos volt. Az elmúlt évi munká­jukkal elérték, hogy meg­szűnt a mérleghiány. A 32 forintra tervezett mun­kaegység értéke 36 forint 55 fillér lett. A vezetőség be­számolóját a tsz elnöke tartotta, amit a tagság egy­hangúlag elfogadott. Hozzá­szólásaikban helyeslőén nyilatkoztak az anyagi ér­dekeltség érvényre jutásáról és továbbfejlesztéséről. Tóthszegi Gyula Kisvárda Szülők az iskoláért Az elmúlt vasárnap szü­lök népesítették be isko­lánkat. Volt közöttük mér­nök. technikus, mozdonyve­zető, asztalos, lakatos, he­gesztő, művezető, átrakó­munkás; Szabad napjukat i áldozták fel- azért, hogy gyermekeik jobb körülmé­nyek között tanuljanak. Rossz padokat, kitört ab­lakokat, meghibásodott szemléltető eszközöket ja­vítottak. . A vasárnapi társadalmi munka értéke a szakembe­rek véleménye szerint 3— 3500 forint értékű. Azt ígér­ték, hogy egy hónap múlva újra eljönnek és a még meglévő hibás tantermi fel­szereléseket is megjavítják. A szülők áldozatkész munkáját ez úton is szeret­nénk megköszönni. Hada Zoltán igazgató záhonyi általános iskola „Magunkénak érezzük a művelődési otthont“ Taggyűlésen tárgyaltuk , meg KISZ-szeryezetünk eves programját. Ott volt köztünk a járási KISZ- bizottság titkára, községünk párttitkára, a termelőszö- ■ vetkezet elnöke és az isko­la, illetve a kultúrotthon igazgatója s. Éreztük, hogy törődnek dolgainkkal, a fiatalok ügyével. Már úttörő korunkban megismertük, és részt vet­tünk a kultúrotthon életé­ben, s ma is minden nap ott vágyunk a művelődési otthonban; tv-t nézünk, po­litikai előadásokat hallga­tunk, színdarabokat, tánco­kat próbálunk, pingpongo­zunk könyveket olvasunk. Igazán magunkénak érezzük a művelődési otthont. Ápol­juk virágoskertjét, rendez­zük udvarát. Védnökséget Az úttörőház karneváljának ifjú győztesei; a műholt, a to"<-rtó, és a kis kínai leány ka. H. J. felv. Válasz olvasóink panaszára vállaltunk berendezései fö­lött. Van közöttünk villany­szerelő, géplakatos, aszta­los, kőműves, motorszerelő, mindig szívesen elvégezzük a kisebb javítani valót tár­sadalmi munkában. Készt veszünk a tsz ter­melési munkájában is. Ezért a tsz vezetősége, az elnök javaslatára 3 ezer forintot adott a klubhelyiség berendezésének pótlására. A múlt évben a nyári munkánk elismeréséül és jutalmazásaként országos kirándulásra 5500 forintot adott a tsz, s ezt erre az évre is megígérték. Tudjuk, hogy csak rajtunk múlik, megkapjuk-e. Gorzó István KISZ-titkár Jármi Az olvasó kérdez — válaszol az illetékes Rendelet a termelőszövetkezetek „Kis késés" A Kelet-Magyarország február 2-i számának Fó­rum rovatában „Kis késés címmel közölték Elek Emilnek, a Nyíregyházi FÉNYSZÖV dolgozójának levelét. A levélben foglalt panaszt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a jel­zett napon az 1719 sz. vo­nat Sóstóhegy állomásig, mint ahogy azt panaszában is jelezte, menetrend sze­rint közlekedett. Itt, előre nem látott műszaki okok miatt egy Záhony felé me­nő tehervonat zárta le a, -- vonat útját. Amíg a teher- vanatot Sóstóhegyre be nem vontatták, addig a személyvonat továbbhaladá­sára az egy vágányos pá­lyán lehetőség nem volt. Emiatt késett az említett személyvonat 100 percet MÄV Igazgatóság Debrecen „Száraz sütemény** A lap február 5-i számá­nak Fórum rovatában je­lent meg „Száraz sütemény” címmel Tóth István nyír­egyházi lakos panasza, a Béke presszó reggeli taka­rításával, és a sütemények minőségével kapcsolatban. A presszó naponta kapja a megrendelt áruféleségeket — átlagosan mintegy tíz­félét — cukrásztermelő üzemünktől, így nap mint nap friss süteményekkel látjuk el valamennyi presz- szónkat. A takarítással kapcsolat­ban tett észrevételre a szükséges intézkedést meg­tettük, február 11-től a Béke presszó nyrtvaíartásá- nak idejét fél 10-re tettük át, így a takarítással a nyitásig végeznek, a ven­dégeket nem zavarják. Nyíregyházi Vendéglátóipar! Vállalat Ölödével csökkentheti a paradicsom önköítségét a gépi betakarítás A következő években számottevően növekszik a paradicsomtermesztés jelen­tősége. A fejlesztést azon­ban nehezíti, hogy a para- dicscmtermelésnek igen ma­gas a kézi munkaigénye, s így önköltsége is. Ebből adódik, hogy a leg­fontosabb feladat a para­dicsombetakarítás gépesí­tésének megoldása. Az eh­hez szükséges fajta kineme­sítésével 1958 óta foglal­koznak. A legújabb kecs­keméti törpefajták már megfelelnek a legfontosabb követelménynek; bogyóik könnyen szakadnak le a ko- csányról, s nagyjából egyenletesen érnek. Az új törzsek egyébként nagy tetszést arattak külföldön, például osztrák, holland és amerikai szakemberek előtt, s többen már vásá- rolnh-is- szeretnének. A paradicsomszedő gép konstruálásával még nem áll ilyen jól az intézet. Olyan gépet akarnak lét­rehozni, amely óránként 4 kilométeres sebességgel ha­ladva a szárral együtt le­vágja, erről lerázza, majd a mellette haladó kocsiba vezető szállítószalagra fel­fogja a termést. A paradicsomtermesztés fejlesztését egyéb irányú ne­mesítő és kutató munkával is segíti az intézet. A nö­vény különböző betegségei a jelenlegi termelési volu­men mellett is évente 12— 15 millió forint kárt okoz­nak, ezért betegségellenál- ló, rezisztens fajtákat akar­nak előállítani. Méhészek figyelmébe Érdemes virágport vásárolni A méhek által gyűjtött virágpor kiválóan alkalmas a méhcsaládok tavaszi fej­lesztésének előmozdítására. Családonként már 10—20 dkg. virágpor is hatásos. E célra jelenleg nagyobb mennyiségű, kiváló minősé­gű virágpor áll a méhészek rendelkezésére, amelyet kg- ként 40 forintos kedvezmé­nyes áron rendelhetnek meg a szakcsoportok a földművesszövetkezetek út­ján az OMSZK-tól. A virágpor 25 kg-os ju­tazsákokban és kettős po­lietilén zsákban, széndi­oxiddal telítve., légmentesen lezárva van tárolva. A szakcsoportok megren­delésüket — a korlátozott mennyiségre való tekintet­tel — a földművesszövet­kezetek útján mielőbb küldjék meg az OMSZK- nak. (X) A Szabolcs étteremben diétás étkezési biztosítunk gyomor, máj, epebetegek részére. Választékos diétás ételek! Elvitelre is kaphatók. NYÍREGYHÁZI VENDÉGLATÓIPARI VÁLLALAT. Több éves gyakorlattal rendelkező gépszerelőt azonnali felvétellel alkalmazunk, — Hód ász, „Béke” Mg, Ter­melőszövetkezet . (53) 20 vagon baromfit értékesítettek a nyíregyházi járás és város asszonyai jogi ügyeinek intézéséről Forrás-tanya Több olvasónk levelére válaszolunk; ' A Magyar Közlöny 10. száma közli a földművelés- ügyi miniszter rendeletét a termelőszövetkezetek jogi ügyeinek intézéséről. A rendelet összefoglalja, egy­ségesíti azokat a jogszabá­lyokat, amelyek eddig kü- jlön külön intézkedtek a kérdés egyes részleteiről. Az új, egységes jogsza­bály létrehozása azért vált szükségessé, mert a terme­lőszövetkezetek működésé­ben — rpínd a külső szer­vekkel való kapcsolatuk­ban, mind belső életükben — egyre fontosabbá válik a jogászi munka. Ma már csaknem * valamennyi ter­melőszövetkezetben biztosí- .tott is a jogi ügyintézés; ezt összesen mintegy 700 jogi szakember látja el, akiknek a fele jogtanácsos­ként, fele szerződéses ügy­védként működik, A rendelet pontosan sza­bályozza a termelőszövet­kezeti jogtanácsosok fel­adatát és jogállását. Ki­mondja többek között, hogy a jogtanácsos feladata a termelőszövetkezet jogi ügyeinek intézése, törvé­nyes és alapszabályszerű működésének előmozdítása, s munkáját közvetlenül a termelőszövetkezet elnöké­nek irányításával végzi. Továbbra is érvényes, hogy több egymáshoz közel lé­vő szövetkezet közösen fog­lalkoztathat jogtanácsost. Uj intézkedése a rendelet­nek, ífcnely szerint általá­ban a jogtanácsost is meg­illetik a termelőszövetkezeti szakemberek részére meg­állapított jóléti szolgáltatá­sok és kedvezmények. Jogi ügyeik intézésére a termelőszövetkezetek ügy­védi munkaközösséggel is köthetnek határidő nélküli, tartós megbízási szerződést. Mintegy harminc házból álló település Kállósemjén- hez három kilométerre. Ne­vét az öregek mondása sze­rint egy vízforrásról kapta, amely a tanyában tört fel. Mindez persze több mint húsz évvel ezelőtt volt. Az­óta sok minden megválto­zott. Eltűnt a forrás, és ve­le együtt az egykori minisz­terelnök, Kállai Miklós nyo­mortanyája is. A cselédput­rik helyén tágas, cseréptetős házak sorakoznak. Az em­berek egyrésze az állami gazdaságban, többségük egyes típusú tszcs-ben dol­gozik. Domokos Györgynével, az itt élő tanácstaggal beszélge­tünk, az emberekről, a mun­kájáról. Szőke, erőteljes fia­talasszony, az a típus, akire azt szokták mondani, ami a szívén, az a száján. — Hát munka az van bő­ven. Addig is volt, míg nem voltam tanácstag, de azóta megduplázódott. Nem mint­ha panaszkodni akarnék. Szeretem a munkámat. Volt olyan eset, hogy négy leve­let is meg kellett írnom Pestre, hogy Páll Miklósné megkapja a férje munkája után járó fizetést. A ta­nácstagságon kívül van még egy másik plusz-munkám is, — mondja mosolyogva. — Van egy öreg kanászunk, Bállá Mihály bácsi, akinek se családja, se rokona, sen­kije nincs. Amióta az esze­met tudom, itt él a tanyá­ban. Mindenki úgy szereti, mintha családtag volna. Van olyan este, hogy három he­lyen is megvacsorázik, attól függ, hogy hol főztek job­bat. A ruhát, csizmát én vásárolom neki. A télen is elmentünk nagykabátot ven­ni Mihály bácsival. Kicsit hideg volt, hát odaálltam a kályhához megmelegedni. Mire észrevettem, Mihály bácsi az áruházban minden­kivel kezet fogott és bemu­tatkozott. Az időnk közben eltelt A délutáni szürkeség egyre jobban belopja magát a tá­gas konyhába, ahol beszél­getünk. Tekintetemmel aka­ratlanul is a villanykapcso­lót keresem. Domokosné megszólal: — Az előbb va­lami nagy probléma felől érdeklődött. Hát van itt elég nagy, a villany. Nincs. Itt vannak a gyerekek az iskolában, mert iskola is van a Forrás-tanyán és még nem is kicsi. Nemcsak a ta­nyáról, de egy közeli tele­pülésről is idejárnak a gye­rekek. Télen a rövid, borús napokban szinte alig van valami idejük tanulni, mert besötétedik az iskolában. Közben a konyhában is besötétedik. Amikor elkö­szönök és tapogatózva kere­sem a kalapom, Domokosné mosolyogva jegyzi meg: — Most legalább maga is lát­hatja, milyen rossz, ha az ember sötétben van. ★ Beszéltünk a megyei ta­nács vb. tervosztályával. Ott elmondták: az állam ebben az évben tízmillió forintot fordít a nagykállói tanyavi­lág villamosítására. De ez az összeg is csak a legna­gyobb települések bekötésé­re elég. A községi tanácson múlik, mennyire tudják kozségfejlesztési alapból tá­mogatni a Forrás-tanya la­kóinak kérését. így lehető­ség lenne arra is, hogy a megyei tanács anyaggal járuljon hozzá a hálózatfej­lesztéshez. F. F.

Next

/
Thumbnails
Contents