Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
SZÍNHÁZI EST Egyértelmű anyagi ösztönzést A tirzalöki járás t«z-eiből 44-en tamilnak a Tlszavasvá- fi Gépjavító Állomás 12 hetes frak'oroskCpző tanfolyamán. Fitos Lajos oktató irányításával az elméleii rész elsajátítása után a tanfolyam résztvevői most a munkagépek kezelésével, szereléséivel Ismerkednek meg. Hammel felv. Sikeres a téli vásár Bíró Lajos: SÁRGA LILIOM T énnél őszövetkezeteink «gyre gyarapodó gépparkjával természetszerűen növekszik a gépek kezelőinek száma, a szerelőgárda. Az országban, de a megyében is már annyi erőgép van, hogy gondos munkaszervezéssel nemcsak a szántást és a vetési feladatokat végezhetik el, de nagymértékben levehetik a közös gazdaságok vállairól a szántóföldi növények kézi ápolásának, betakarításának gondját. A traktorok és munkagépek mennyisége kielégítő és egyre inkább az lesz, mert a gépi beruházások a jövőben sem csökkennek. A gépek gazdaságos üzemeltetéséhez azonban mezőgazdasági üzemeink felkészültsége még nem kielégítő. A bajok nemcsak ott jelentkeznek, hogy esetenként elhanyagolják a gépeket, szakszerűtlen a kezelés, a karbantartás, tárolás, felújítás, nem megfelelő a munkaszervezés. Lényegbevágóbb, hogy a hibák leggyakrabban az anyagi érdektelenségből adódnak. Termelőszövetkezeti üzemeinkben még nincs alaposan kidolgozott és egységesen alkalmazott . minden traktorosra és szerelőre kiterjedő anyagi ösztönzés. Az anyagi ösztönzést nagyon sok helyen jól oldják meg, de még ebben a jóban is akad olyan hiba. hogy a traktoros nincs érdekelve a kettős műszak végzésére, vagy arra, hogy munkáját takarékosan, gazdaságosan : végezze. A' nyíregyházi járás egyik nagy termelőszövetkezetében, ahol 34 erőgép, 2 gépkocsi, ,4 öntözöberende- ; . zés és, számos munkagép • van, az. anyagi érdektelenség egyik kirívó példájával találkoztunk. A javítóműhelyben, ahol a lehető legkorszerűbb felszereléssel. 28 szerelő dolgozik, a legnagyobb probléma az, hogy a szerelők egy része alkalmazotti minőségben, kész- : pénz fizetésért, a másik része. — mert termelőszövetkezeti tag — munkaegységért dolgozik. A bérezésnek ez a kettőssége ellentéteket szül. Ez a traktorosoknál is megvan. Ilyen termelőszövetkezet, illetve a bérezésnek ilyen formája nem egy akad megyénkben. Kis kézikocsi vaskerekei bukdácsolnak a köveken. Az öregember, aki húzza, nem erőlködik. A teher aligha nehéz. Legfeljebb a nagy vasalt láda. Az áru — bazári portékák — köny- nyű, s csak félig töltheti meg a ládát. Val.|mikor biztos több láda volt, meg nagyobb kocsi, amit ló húzott vásárról vásárra. Az öreg bazáros már csak itt Nyíregyházán üti íel a sátrat. Itt is inkább csak szombaton. A szerdai — kispiac, sovány piac. Fél nyolc, s a térnek ezen az oldalán még alig van mozgás. Kivéve persze a nagy sátrakat, ahol a földművesszövetkezet, meg néhány „jól menő” maszek rakja ki az árukat. A divatcikk (így jelzi a táblán) kereskedők korán érkeznek és természetes autóval. Egy tucatnyi személykocsit számolok • össze. Az autókát ügyesen építik be a sátrakba. Raktárul szolgálnak. Hogy mi mindent lehet egy ilyen kis kocsiba berakni.. Táskák, pulóverek, kendők, sokféle köMi is lehet a legalkalmasabb anyagi ösztönzés, bérezési forma termelőszövetkezeteinkben? Hasznos, ha termelőszövetkezeteink megszívlelik az MSZMP és a megyei tanács vb javaslatát, amely a traktorosok anyagi érdekeltségére vonatkozik, A traktorosok biztonságosabb bérezése érdekében a szövetkezetek biztosítsanak munkabéralapot és a teljesítmények arányában az alapmunkabéreket rendszeresen fizessék. Ez kiegészül még azzal. hogy a kenyérgabona betakarításnál a jobb minőségű munka érdekében a kombájnvezetők részére célprémiumot határozzanak meg a szövetkezetek. Ha a szövetkezetek traktorosaik és szerelőik részére munkabéralapot biztosítanak, és a teljesítmények arányában az alapmunkabéreket rendszeresen fizetik, megteremtődik annak a feltétele. hogy a traktorost és szerelőt kötelességtudása mellett a jobb munka végzésére az anyagiak is ösztönzik. A bérezések Ilyen kialakítása feltétlenül megköveteli, hogy a termelő- szövetkezetekben tapasztalható kettősségeket felszámolják. A kettősség megszüntetésével az ellentétek szűnnek meg és ennek gyakorlati haszna űgv jelentkezik majd, hogy javul a munkafegyelem, szervezettebbé válhat a termelés, a szerelői munka. A szervezettebb munkavégzés a gépek gazdaságosabb kihasználásához jobb karbantartásához vezet és ennek hatásaként nagymértékben növelhető egy-egy- terület termelési eredménye. Seres .Ernő Nem érik készületlenül a tavaszi növényvédelmi munkák a fehérgyarmati fmsz-t. Már megkezdték a növényvédelmi gépeli felülvizsgálatát és rendbehozatalát, hogy ott, ahol a tsz á községben nem tudja vállalni a munkák elvégzését, a háztáji gyümölcstermelők rendelkezésére bocsássák. Megbeszéléseket tartanak a tsz-ekkel és más helyi szervekkel, hogy közösen tött holmik, ki tudná számba venni. — Autószerelő a fiú — mutat egy bennfentes az árusra — de úgy látszik ez kifizetőbb neki. — Mennyibe kerül ez a műbörtáska? — Százhetvenkilenc forint. — Hány megy el naponta? — Megélünk kérem. Itt nem könnyű tájékozódni. Gyanakvónk. A vevőt azonban fogják. Egy pár nylon zokni miatt egész dobozravalót megmutogatnak. Sehol nincs ilyen rckláma a magyar iparnak, mint ezekben a sátrakban. öt- nyolc levővel egyszerre tárgyalni nem probléma. Csak „legyen inaskor is szerencsénk”. Persze nincs mindig szerencse. Egy helyen, ahol színes falvédőket akasztottak a sátorra, szinte senki nem áll meg. Ez a közöny nem a giceses fal- védőknek szól; csak a kereslet ingadozását mutatja. — Szombaton csak 170 forintot árultam, — panas*Hétfő reggel óta az áruházak, a kiskereskedelmi és a szövetkezeti boltok reggeltől estig zsúfoltak megyénkben. A vásár első három napjának eredményeiről számszerű adatokat egyelőre csak az Állami Áruházból kaptunk. Az 'összforgalom a vásár első három napjában * két és.fél millió forint Volt, szert'«/ k meg ezt a munkát. Egyben összeírják a községekben a növényvédőszer igényeket, hogy azokat egy tételben és időben kiszállíthassák. Több előadást is tartanák, melyek háztáji gyümölcs- termesztéssel, a gyümölcsfák védelmével és a baromfitenyésztéssel kapcsolatosak, a házikertek gazdáinak pedig előadással egybekötött metszési bemutatókat rendeznek 15 községben. kodik a tulajdonos. — Igaz á Szezon csak most kezdődik. Márciusban nyolc vásár lesz. Príma kisipari dolgokat árulok. Ismernek en- gjn még Kölesében is. Látja kérem, festett falyédő. Akar főzhetik is, nem halványul a színe. Ma már nem varrnak annyit az asszonyok, mint régen. Ezért jövünk színes áruval. Lebegteti a szél a falvédőket. Az egyiken biede- meier hölgy fülébe súg a gavallér: „Szeretem a selymet, mely a derekadhoz simul.” Süt a nap, de a reggeli pára még ott fénylik a köveken. A melegített borért sorba kell állni. Négy forint két deci. Égy forinttal több, mint az utasellátóban. Igaz hogy ez sóstóhegyi rizling. Kicsit savanyú, de az a fontos, hogy meleg. A fuvarosok szolidan isznak. Sóstóról 60 forint egy fuvar. Szénszállítás már hincs ilyenkor. Aki távolabb lakik, nem érdemes mindennap bejönni. 36 fo35 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben. Az áruházakban a legnagyobb forgalom a cipőosztályokon bonyolódik le. Ugyancsak nagy a kereslet a flanelláruk, a kínai szövetek és a 40 százalékkal leszállítót gyapjú plédek és a női . konfekció cikkei 'iránt • • ;• A férfikonfekciób.an is számottevő a forgalom. A női osztályokon a fehérneműk, cvájcl garnitúrák iránt mutatkozik meg különösen a közönség érdeklődése. Még a műszaki osztályon is jelentkezik a téli vásár eredménye. A „Medison” zsebrádió 30%-kaí lecsök- kentett ára felkeltette a vásárlók érdeklődését. Egy nap alatt több mint 30 kis- rádiót adtak el az Állami Áruházban. A felkészülés olyan volt, hogy biztosítani lehet a kéthetes vásár egész időtartama alatt a vásárlók igényeinek kielégítését. Farkas Pál rintéft vernek fel egy patkót. A télvég mindig nehéz. Dehát ügyeskedik az ember. A följavított lónak jó ára lesz nemsokára. Ha van csikó, az is hoz valamit. Tavasszal meg csak győzzék a munkát Ügy látszik hamar jön a tavasz. A tejpiac mellett már árulják a barkát. Két forint egy köteg. — Csak nem tetszik sokaim, derékig érő vízből vágtam. — Hol? — Jaj kérem messze, nagyon messze. Virulnak a művirágok is. Habszivacsból készülnek valahol Szerencsen. Az eladónak pecsétes hatósági engedélye van. A „rózsák” szála 2—2,50 — kit, hogy lehet becsapni — nevet a testes asszonyság, s rám kacsint. Érdekes, hogy az élelmiszereknél most alig van alku. A tojás darabja 1,50— 1.60. A vaj kilója 55—60 forint. A tyúk elég drága, kb 32 forint kilónként. De van olcsó csirke is. Olcsóbb, mint tavaly ilyenkor és soha nem volt még ennyi, mint most. A nyíregyházi Vörös Csillag, az ibrányi, meg a napkori tsz ládaszámra hordja. A múlt szombaton csak az ibrányi- ak 600 darabot adtak el kiA Debreceni Csokonai Színház hozta színre a darabot a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. „Szolgák országa” — mondattal fejezi be a darabot az író, mely jobban Illene címnek, jobban kifejezné a darab lényegét. Az történik ugyanis a színpadon, hogy a becsületes eszközökkel harcoló főhősnek — a tiszta kezű pártvezérnek, akit hívei apró kis alamizsnáért faképnél hagynak — el kell buknia a gnómmá törpült főherceggel és a kerítővé ai- jasult grófi cinkosaival szemben. A főherceg kiszolgálására van berendezkedve az egész hivatali apparátus is. A darab mélyén kétségtelen értékek rejtőznek. Hogy a mai közönséghez mégsem tud közel kerülni ez a mű, ez azért van, mert az író által teremtett alakok nem hús-vér figurák, élethelyzeteik túl egyszerűek, meseszövése bonyolult, felesleges epizódokkal és szereplőkkel higítva. Az úri világ embert és emberséget süllyesztő útvesztőiből egy saroglyába valót sejtet az író. Ezen tűnik el Judit is, dé eltűnése megrázó voltában is oly szimpla, hogy a néző így nem tudja velejéig meg- gyűlölni a mindent’ keverő lakály főhadnagyot és a rendelkezéseit vakon követő megyei urakat. Az ilyen Liptai Ervin történetírásunk régi adósságát törleszti. Könyve a legjobb értelemben vett népszerű-tudományos mű az első magyar proletárdiktatúra, a Magyar Tanácsköztársaság történetéről. A Tanácsköztársaság nemzeti történelmünk és fejlődő, izmosodó munkásmozgalmunk eredménye volt. Mint a szerző írja, „logikus következménye egy olyan folyamatnak, amely már évek óta feltartóztathatatlanul haladt előre, és szédítő tempójúvá Vált 1918 novemberében, amikor a magyarországi munkásmozgalom élére egy friss, a munkásosztály érdekeit híven kifejező, a szocialista társadalom létrehozásáért megalkuvás nélkül küzdő forradalmi erő: a Kommunisták Magyarorszá- Pártja állt.” A könyv két, egységes egészet alkotó részből áll. Az első a „Március felé” cílónként 25 forintért. Sokan keresik a vágott baromfit. 40—50 százalékkal többet adnak el most pulykából, libából, mint az árrendezés előtt, S van bőven. Ellenben kevés a hal, illetve a sok is kevés. Karajból viszont 30 százalékkal kevesebb fogy, mint néhány héttel. Az alma, káposzta nagyon sok. Az élelmiszerek bősége, a tisztára súrolt eladóasztalok, az illatos Vaj, a csur- ranó tej után lehangoló a tnésik oldal, ahol négyzet- méterenként 2 forint hely- pénzért a földön árulják az ócska holmikat. Kopott lószerszám, foghíjas fűrész, avult cipők tímege, régi zsebórák, egyenruhák felemás gombokkal,., és mindenütt fázós, borostás emberek, Egy néni sietve próbál eldugni néhány új kötényt. — Itt csak használt ruhát lehet árusítani, magyarázza a piaci előadó. De nem szól az öregasszonynak. Kis Volkswagen kanyarodik a térre. Csizmás, piros ember ugrik ki belőle. Máris állítja a sátrat. Elkésett. Átkozott defekt. Dehát be lehet még a késést hozni, csak „ügyes” legyen az ember... Erre pedig garancia a már meglévő Volkswagen. Gyarmati Béla gyenge jellemű és magasztos célok félé nem törekvő alakok között Peredy doktor gigászi küzdelme sem hat a maga igazában. Tiszta szavalt, fájdalmas emberi vergődését sajnálni lehet, de lelkesíteni kevéssé képes. Váddá erősödő utolsó mondata, a — „Szolgák országa” — így a nézőben a tudomásul vétel érzését, és nem a megvetés gondolatait kelti. A nagyszámú szereplőgárda mozgatása és az egymást gyorsan váltó képek összefogása jól sikerült Ruszt József rendezőnek. Novák István érdemes művész főispán alakítása érdemel dicséretet. Átéléssel és sok színnel hozta színre a figurát. Sárosdy Rezső dr. Peredy alakjában hiteles, gondosan formált figurát állított a színpadra. Gerbár Tibor főkapitánya és Sárközi Zoltán főhadnagya igényes alakításról tanúskodott. A lelkes színészgárda érdeme. hogy a darabban rejlő értékek színvonalas tolmácsolásban jutottak el a nézőkhöz. Gara György díszletéi, Greguss Ildikó jelmezei és Zakar István maszkjai a rendezői elképzelést lövetve együttesen korhű keretbe foglalták az előadási Sigér Imr« met viseli, azt a . rohamos társadalmi-politikai fejlődést mutatja be, amely az Osztrák—Magyar Monarchia — és benne Magyarország — első világháborús vereségétől az „őszirózsás" forradalmon át, a Tanácsköztársaság kikiáltásához vezetett. Megelevenednek 1918 októberének, novemberének forró napjai, tanúi lehetünk a kommunista pórt létrejöttének. Az 1917—18-ban megindult forradalmi erjedés 1918 végén — 1919 elején viharos erejű tömegmozgalmakba torkollott. 1919 márciusában világossá vált: az ország csak a tömegek bizalmát élvező kommunistáktól várhatja problémáinak megoldását. A magyar kommunisták felismerték a történelmi pillanatot, és az ország élére álltak. Vállalták, hogy hozzáfognak a munkások és parasztok hatalmának megteremtéséhez. Erről, a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napjáról szól a könyv második, nagyobbik része. A szerző megragadó erővel ábrázolja a lezajlóit gazdasági, politikai, kulturális változásokat. Jól érzékelteti a proletariátus előtt álló társadalmi problémákat s a megoldásukra irányuló erőfeszítéseket. A mű kitűnő dokumentuma a proletariátus önfeláldozásának, igaz hazafiságának: utolsó csepp vérükig készek voltak megvédeni forradalmi vívmányaikat és az ország függetlenségét az imperialisták rohamaival szemben. A könyv a tragikus véggel zárul. Az Imperialista túlerő, a belső árulás, valamint a fiatal, sok vonatkozásban tapasztalatlan kommunista gárda által elkövetett hibák következtében az első magyar proletárállam megbukott. A Magyar Tanácsköztársaság tevékenysége azonban — a tragikus befejeződés ellenére is — a későbbi győzelem záloga volt. A legújabb tudományos eredményekre épült, gazdag irodalmat feldolgozó könyv méltán számíthat a történe' lem Ránt érdeklődő olvasó' közönségre. A szerző lebilin cselő, lendületes előadás; módja, a rendkívül gázdar illusztrációs anyag minden ki számára érdekessé, élvéig zetessé teszi a könyve* ’ (Kossuth Könyvkiadó). Aufós kofák és régi zsebórák Séta a nyíregyházi piacon Jól segítik a háztáji gyümölcstermesztést Fehérgyarmaton KÖNYV: A Magyar Tanácsköztársaság
