Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

Az egységes szocialista szövetkezeti fogalmának értelmezése* Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulásának folyamata hosszabb időszakot foglal magában. A folyamatnak két, egymást feltételező, egymással kölcsönhatásban levő oldala van. Az egyik oldal azokat a tényezőket és ellentmondásokat tartalmaz­za, amelyek a parasztság egységének a kialakulásá­val; a másik oldal pedig azokat, amelyek a paraszt­ság szocialistává válásával vannak összefüggésben. Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulásának folyamata igen bonyolult, s fogalmá­nak helyes értelmezése ér­dekében sok tényezőt kell figyelembe venni és ele­mezni. Bonyolítja a fogalom helyes értelmezését min­denekelőtt az, hogy a szoci­alista mezőgazdaságnak két szektora van: a mezőgazda- sági termelés állami gazda­ságokban és termelőszövet­kezetekben folyik. Továbbá a termelőszövetkezeti szek­torban élő és dolgozó falusi emberek is két csoportra oszthatók: nagyobb részük tagja, kisebb hányaduk alkalmazottja a tsz-nek. Ma még a mezőgazdaság szán­tóterületének 3,7 %-án ter­melőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, különbö­ző társulások, 3,1 %-án egyéni parasztok gazdálkod­nak. Tehát a régi osztály­hovatartozásból eredő el­lentmondások maradványain kívül a mezőgazdasági dol­gozók között különbségek vannak olyan értelemben is, hogy milyen termelési viszo­nyok között dolgoznak, s a tsz-ekben dolgozók között is különbségek vannak a tagok és az alkamazottak kö­zött A felsoroltakon kívül bo­nyolítja a helyzetet, hogy a termelőerők és termelési vi­szonyok fejlődése^ következ­tében megváltozik a mező- gazdasági munka jellege. A hagyományos paraszti mun­kák átalakulnak, ugyanak­kor növekszik a mezőgazda­ságban az ipari jellegű, vagy tisztán ipari tevékeny­ségek aránya. Egyre na­gyobb azok száma is a mezőgazdasági ter­melésben, akik szelle­mi vagy adminisztrációs munkát vér—nek. A tsz- alkalmazottak -ígyóbb há- nvada például éppen azok '/őzül kerül ki, akik nem a i'-'nyománvos paraszti mun- Wi*- végzik (agronómusok, traktorosok, gépészek, sze­relők, iparosok, adminisztrá­torok, stb). Figyelembe kell venni az egységes szocialista szövet­kezeti parasztosztály kiala­kulásában azt a tényt is, hogy megváltozik a falusi családok összetétele. Mind kevesebb a falun az olyan család, amely osztályszem- pontből egynemű. Ma a fa­lun egy családon belül gyakran tsz-tagot, tsz-alkal- mazottat, munkást, több he­lyütt értelmiségit is talá­lunk. Ma már az az általá­nos, hogy nemcsak a család­fő folytat keresőtevékenysé­get, sőt a családfő régi értel­mezése is megváltozik. (Gya­kori ugyanis, hogy a feleség, vagy más családtag többet keres, mint a családfő). Végül lényeges az egysé­ges szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulásá­nak vizsgálatában az is, hogy ez a folyamat olyan konkrét viszonyok között megy vég­be, amikor a társadalom a'apvető osztályai között a különbségek egyre inkább csökkennek. Ahhoz, hogy az egységes szocialista szövetkezeti pa­rasztosztály _ fogalmát, kialakulásának bonyolult vi­Részlet Csizmadia Ernő — Nagy Sándor — Zsarnóczai Sándor: „Az egységes szocialista szö­vetkezeti parasztosztáiy kialakulása” című mű­ből. (Kossuth Könyvki­adó, 1966.) szonyai között helyesen ér­telmezhessük, mindenekelőtt a társadalmi osztály fogal­mát kell tisztázni. Lenin erről a következőket írta: „Osztályoknak az emberek olyan nagy csoportjait ne­vezik, amelyek a társadalmi termelés történelmileg meg­határozott rendszerében el­foglalt helyük, a termelési eszközökhöz való (nagyrészt törvényekben szabályozott és rögzített) viszonyuk, a mun­ka társadalmi szervezetében játszott szerepük, követke­zésképpen a társadalmi ja­vak rendelkezésükre álló részének megszerzési módjai és nagysága tekintetében kü­lönböznek egymástól." A lenini oszálymeghatáro- zásnak az a lényege, hogy a társadalmi osztály fogalmá­nak legfontosabb alkotóele­mét a termelési viszonyok képezik. Tehát a társadalmi osztályhoz való tartozás leg­fontosabb ismérve, alapvető feltétele az azonos tulajdon- viszony. A különböző társa­dalmi osztályok léte első­sorban a különböző tulaj­donviszonyokon alapul, s ha a tulajdonviszonyok közötti különbségek megszűnnek, akkor nem lesznek osztá­lyok, a társadalom osztály­nélkülivé válik. Tehát az egységes szoci­alista szövetkezeti paraszt­osztály kialakulásának, fo­galmának meghatározásakor is elsősorban a tulajdonvi­szonyokból kell kiindulni. A lenini osztályismérveket azonban nem lehet mecha­nikusan alkalmazni. Minde­nekelőtt figyelembe kell venni azt, hogy a társadal­mi osztály fogalma nem minden esetben alkalmas arra, hogy az egyének ho­vatartozását minden egyes esetben egyértelműen el tudjuk dönteni. A társadal­mi osztály fogalma történel­mi léptekkel mérhető társa­dalmi folyamatokat fejez ki és ezres, vagy milliós nagy­ságrenddel mérhető társa­dalmi csoportokat jellemez. Tehát ez a fogalom elsősor­ban a társadalmi folyamatok belső tartalmát, minőségét tárja fel, a minőségi elemzés eszköze, és csak bizonyos korlátok között alkalmas a folyamatok mennyi­ségi vonatkozásainak a ki­mutatására. Napjainkban egyre szaporodnak azok a társadalomtudományi ku­tatások is, amelyeknek a mennyiségi elemzés a fel­adatuk. A gyakorlati politi­ka területén nő az igény, hogy nagyobb teret kapjon a társadalmi, politikai fo­lyamatok mennyiségi vi­szonyainak az elemzése. Az egyes egyének társadalmi­strukturális hovatartozását a statisztikának, illetve szoci­ológiának kell megoldania. Ezek csoportképzési elvei azonban nem lehetnek ellen­tétesek a társadalmi osz­Jó pár százan szorongtak a fehérgyarmati községi pártház nagytermében. A Győzhetetlen Brigád Tsz tartotta zárszámadó köz­gyűlését. Az elnöki beszá­moló, s azt követően a na­pirendi pontokat állandó zúgás, megjegyzés kísérte. — Hát ezért dolgoztam én? De mennyiért is dolgoz­tak? Az elnöki beszámoló 20 forint 90 fillért említett. Az ajtó mellett szorongó sűrű tömegben az egyik fo- gatos súgva adta a bővebb tájékoztatót: — Mindent összerázva, a természetbenit, meg a pré­miumot is, 20 forint. Ezt már megkaptuk, most egy fillért sem kapunk. Hajaj jó lenne ha még most is 20 forintot kapnék a 700 munkaegységemre. A brigádvezető a tor­nácon állt, körülötte embe­rek csportjai, láthatóan neon érdekelte őket, ami ott benn történik. A brigádvezető előbb a vízről beszélt: tályhoz tartozás alapelvei­vel. Nem valami tilalom kö­vetkeztében, hanem azért, mert a társadalmi osztály lenini ismérveinek a feladá­sa nem közeledést jelent a társadalmi folyamatok lé­nyeges meghatározóihoz, ha­nem eltávolodást azoktól. A tulajdonviszonyokból való kiindulás mellett az egységes szocialista szövet­kezeti parasztosztály fogal­mának meghatározásakor fi­gyelembe kell venni azt is, hogy ez az osztály most van kialakulóban, s kiala­kulása egy történelmi idő­szakot foglal magában. Ez a folyamat az egységessé válás fő tendenciája mellett régről maradt és újonnan keletkezett ellentmondásokat is tartalmaz, olyan tenden­ciákat, amelyek ellene hat­nak az egységessé és szoci­alistává válás folyamatának. Mindezek alapján a kiala­kulóban lévő egységes szo­cialista szövetkezeti paraszt­osztály fogalmába jelenleg vitathatatlanul beletartoz­nak a tsz-tagok és azok el­tartott, vagy a tsz közös munkáiban rendszeresen részt vevő családtagjai. De az egységes szocialista szö­vetkezeti parasztság kiala­kulási folyamatában elméle­tileg és politikailag is szám­ba kell venni a tsz-ek al­kalmazottait és a termelő­szövetkezeti csoportok tag­jait. Ezek a rétegek ugyanis átmeneti társadalmi képződ­mények. A legtöbb tsz-al- kalmazott ma még a mun­kadíjazás színvonala és módja, valamint a beteg- biztosítás, a nyugdíj és egyéb szociális kedvezmény különbözősége miatt áll al­kalmazotti viszonyban a tsz­szel. Nyilvánvaló, hogy a visszatartó tényezők megvál­tozása után — amikor ré­gebbi anyagi helyzetükhöz viszonyítva nem jelent ez visszalépést —, a jelenlegi alkalmazottak is tsz-tagként dolgoznak majd tovább a tsz-ekben. A termelőszö­vetkezeti csoportok viszont fokozatosan tsz-ekké fejlőd­nek, s alakulnak át, ha megteremtődnek ennek gaz­dasági és egyéb feltételei. A jelenleg egyénileg gazdálko­dó parasztok többségére is úgy tekinthetünk, hogy előbb-utóbb tagjai lesznek a tsz-eknek. Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulása és majd a léte­zése is elválaszthatatlanul összefügg a szocialista ter­melési viszonyok termelő­szövetkezeti formájával. Ha a tsz-ek tulajdonviszonyai átalakulnak össznépi tulaj­donná, akkor megszűnik a szocialista tulajdon két for­mája, így a szocialista tár­sadalom két alapvető osztá­lya is. — A földünk 90 százalé­kán víz volt tavasszal, hát ezért is van az, hogy csak 20 forint. Említettem a tunyogma- tolcsi Szabadság Hajnala Tsz-t, ahol 40 forint 40 fil­lért ért egy munkaegység. — Az más — mondta a brigádvezető. Azoknak bő­ven termett alma és más ott a vezetés is. Nekünk is van almánk, de el lett ke­zelve, még a ráfordítási költséget sem adta vissza. Ahogy belemelegedtünk a beszélgetésbe, egyre na­gyobb mértékben kerültek felszínre a bajok. A tsz- ben közvetlenül a zárszám­adó közgyűlés előtt új el­nököt választottak. Miért volt rá szükség? — A volt elnökünk na­gyon népszerű ember volt. Ezt a népszerűséget úgy kell érteni, hogy minden­kinek igazat adott. Az egyik brigádvezető tár­Az idei moszkvai film­fesztiválról szóló tudósítá­sok számoltak be először a Kelten című rövid játék­filmről, majd az eredmény­hirdetéskor találkoztunk ve­le újra. Mihail Bogin fiatal szovjet rendező alkotása el­nyerte a kisfilmek arany­díját, ezenkívül a Filmkri­tikusok Nemzetközi Szövet­sége is díjazta. A kritiku­sok pedig a legmelegebben méltatták. A Ketten valóban rászol­gált fogadtatására. Tartalma egy mondatban ennyi: egy konzervatóriumi növendék és egy süketnéma leány talál­kozása, szerelmük kibonta­kozása. Ez a mondat azon­ban semmitmondó és vas­kos a film líraiságához, tisz­ta érzelmekkel telítettségé­hez, finomságához képest. A témából adódóan a 40 per­ces filmben kevés szöveg hangzik el. A rendező nen élt a képi szimbolika lehe­tőségeivel, Rihard Pik és Genrih Pilipszon felvételei egyszerűen, közérthetően, su­gárzóan beszélnek. A film hangulata magá­val ragadó. Atérezzük, átél­jük a két fiatalember ví­vódását, kételyeit és remé­nyeit, velük együtt halljuk a bennük felcsendülő, min­dent feloldó muzsikát, amely ledönti a hangok és a csend birodalmában élők közötti magas falat. Natasát, a lányt Viktória Fjodorova alakítja. Édes­anyja, Zoja Fjodorova neves színésznő. Lányának ez az első filmfőszerepe, bemutat­kozása meghozta számára a A Svájci Gyümölcsminő­ségi Kutató Intézet rendsze­resen vizsgálja és értékeli az eurótpai országok gyü­mölcsfajtáit, így a magyar jonatánalmát is. Megállapították, hogy az almánál a teljes érettség plusz 4 C fokos hőmérsékle­ten a kívánatos késedelem­mel következik be, és a gyümölcsök teljesen épek maradnak. Nulla C fokon a jonatánalma húsa nem bámul meg, mint egyéb almafajtáké, de ez a hő­mérséklet a tárolhatóság samnak ki is jelentette egy alkalommal: úgy csináld a dolgokat, hogy népszerű le­gyél, én már 14 éve vagyok itt és mégis népszerű va­gyok. Hát ennek a népsze­rűségnek az árát fizetjük meg évek óta. Ott van a kertészetünk is, beleöltük a rengeteg pénzt, fóliákat vet­tünk, hollandi ágyakhoz ab­lakokat és a kertészet ráfi­zetéses, megy tönkre min­den. Említettem, hogy ezt ott bent is el kellene mondani, de a brigádvezető legyin­tett, tudja ezt ott bent mindenki. Talán majd az új elnök rendet csinál. Az új elnök bent a te­remben arról beszélt, hogy a vezetőség egymagában nem képes majd arra, hogy megoldja a problémákat. A gazdálkodás rendezése két­oldalú dolog és elsősorban azon múlik minden, hogy sikert. Légies, de nem a fellegekben járó jelenség, érzéseit gondolatait gyönyö­rű, beszédes, sötét szeme su­gározza. ígéretes tehetség. Partnere Szergej szerepében Valentyin Szmirnyitszkij, ér­dekes arcú, ugyancsak tehet­séges fiatal színész. A film kettejük játékára épül, és a két ifjú művész maradék­talanul felel meg feladatá­nak. Néhány felejthetetlen kép: Szergej az őszi utcán baran­golva keresi a választ az őt marcangoló kételyekre. Vagy egy másik: Nata,a a gyakorlóteremben megfeszí­tett erővel koncentrál a zon­gora rezgésére, hogy a han­gok helyett azt követve vé­gezhesse gyakorlatait. Utal­hatnánk a havas parkban játszódó képsorra, az ismer­kedni akaró fiúk és a hang­szempontjából mégsem elő­nyös számára. A jonatánalma C-vita- min tartalma szempontjából viszont éppen a 0 C fokos tárolási hőmérséklet a leg­kedvezőbb, lényeges csök­kenés azonban plusz 4 C fokon sem történik. A vizsgálat következteté­se: a jonatán — helyes tá­rolás esetén — a legtovább őrzi meg értékes vitamin­jait és különlegesen üdítő ízét az ismert európai al­mafajták közül. a tagok hogyan dolgoznak. Hogy ma rosszúl áll a tsz szénája, abban az is közre­játszott; nagyon sok az olyan tag, aki alig-alig ér­te el a 100 munkaegységet. Az elnök kijelentette, hogy a jövőben a háztáji föld elosztását, nagyságát a le­dolgozott munkaegység mértékétől teszi függővé. Erre a bejelentésre meg­lehetősen gyér volt a he­lyeslő moraj. A közgyűlésen háztáji bi­zottságot is választottak. A háztáji bizottságok hasznos­sága, szükségessége ma már mindenki előtt világos. Ennél a választásnál szin­te nem is várhatott mást az ember, hogy a jelöltek egymásután álltak fel és hárították el magukról a tisztséget Az új elnök bejelentését \ hallva biztos, hogy lesz nép­szerűtlen feladata is a ház­jukat nem halló lányok talál­kozására; a Romeo és Jú­lia különös és megrendítő előadására és egy sor meg­kapó, költői szépségű jele­netre — de nem érdemes, hiszen az egész adja az él­ményt, amelyet ez a rövid játékfilm nyújt nézőinek. A Ketten kísé^őműsorkónt jelenik meg a mozikban Pa­vel Ljubimov Az ibolyás nő című, ugyancsak rövid já­tékfilmje. Ennek a filmnek is mai fiatalok a hősei, té­májában, hangvételében, fel­dolgozásának módjában azonban egészen más. mint a Ketten. A napsugaras bolgár ten­gerparton játszódó történet­ben érik felnőtté a kissé könnyelmű leningrádi fia­talember, a külsejében és gondolkodásában modern Vologya. Ebben a Vologyá- ban örömmel üdvözöljük régi kedves ismerősünket a Ballada kiskatonáját, Vlagyi­mir Ivasovot. A gondokat, felhőket eddig nem ismerő fiú a bulgáriai társasutazás során kerül életében elő­ször szembe komoly prob­lémákkal: szerelemmel há­ború tépte sebekkel, em­lékekkel, eddig még nem is­mert érzésekkel. A címszerepet, a rejtélye» viselkedésű, kissé nevetséges „ibolyás hölgyet" Nyina Szazonova kelti életre sok­színűén, kedvesen, meleg­séggel. Ivasov hitelesen for­málja meg az általa alakí­tott hős belső átalakulását. Szerelmes szerepében Szvjet- lana Szvjetlicsnaját ismer­jük meg. A filmet Jakovics és Oszepjan fényképezte, zené­jét Csekalov szerezte. táji bizottságnak. De ha már egyszer drágán megfi­zették a népszerűséget, ak­kor nyilvánvalóan az lenne a helyes, hogy a problémák rendezésére egyöntetűen ki­állnának, és nem azon fá­radoznának, hogy elhárít­sák a felelősséget, hanem azon, hogy abból minden­ki vállaljon egy kis részt. A közgyűlés után kisebb nagyobb csoportok alakul­tak és az ellesett beszélge­tések témájából következ­tetve a több mint 2 ezer holdas gazdaság tulajdono­sai már jó reménnyel tekin­tenek az új gazdálkodási év elé. A tisztújítással, vala­mint a közös vagyon gya­rapodásával a jó remény­nek meg is van az alapja. Seres Ernff 1966. február 17. A népszerűség ára „Világsztár“ — a jonatánalma Két szélesvásznú szovjet film egy műsorban „Ketten“ — „Az ibolyás nő“ Kép Az Ibolyás nő c. filmből.

Next

/
Thumbnails
Contents