Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-17 / 14. szám

Havannában létrejött három világrész szolidaritási szervezete Fidel Castro beszéde a Irikontinentális értekezlet záróülésén Aláírták Varsóban a magyar-leegyel közös nyJafhszafst Hazautazott Mongóliából a szovlet párt- és kormányküldöttség Ulánbátor, (TASZSZ): Hétfőn Ulánbátorból ha­zautazott a szovjet párt- és kormányküldöttség, amely Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos és baráti látoga­tást tett a Mongol Népköz- társaságban, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a mongol kor­mány meghívására. A búcsúztatás alkalmából Cedenbal és Brezsnyev be­szédet mondott. Cedenbal rámutatott, hogy a két párt- és kor­mányküldöttség tárgyalásai­nak eredményeképp ba­rátsági, együttműködési és kölcsönöse segély- nyújtási szerződést írtak alá. Cedenbal hangoztatta: nincs olyan erő, amely megbonthatná a szovjet és a mongol nép testvéri ba­rátságát, mert a két or­szág marxista—leninista pártja éberen őrzi a két nép vívmányait. Brezsnyev válaszbeszé­dében hangoztatta, hogy a szerződés újabb, magasabb Lagos (MTI) Aguyui Ironsi tábornok hétfőn délután sajtóértekez­leten bejelentette, hogy Chukuma Nzugwu ezredes, a kadunai, úgynevezett leg­felsőbb forradalmi tanács vezetője, megadta magát az új katonai kormányzatnak. Ironsi tábornok kijelentet­te: Balewa szövetségi mi­niszterelnökről, akit szomba­ton a felkelők elraboltak, nincs újabb értesülése, de fokot jelent a két ország politikai és gazdasági kap­csolatában, a kulturális kér­désekben és a két ország védelmének erősítésében. A szónok reményét fejezte ki, hogy ez a szerződés nem­csak a szovjet és a mongol nép érdekeit, hanem az ázsiai és a világbéke szi­lárdításának ügyét is szol­gálja. Brezsnyev végezetül aláhúzta, hogy a két nép barátsága kiállta minden idők próbáját. Január 15-én Ulánbátor­ban a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének meg­hatalmazása alapján Brezs­nyev és a Mongol Népköz- társaság nagy népi hurál- ja elnökségének meghatal­mazása1 alapján Cedenbal által aláírta a szovjet— mongol barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést. ★ Hétfőn különrepülögépen hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára és az ál­tala vezetett küldöttség. felkutatására mindent meg­tesznek. „Legnagyobb gon­dom a törvény és a rend mielőbbi helyreállítása — mondotta, majd hozzáfűz­te, hogy ezt követően olyan alkotmányt léptetnek életbe, amely megfelel a lakosság óhajának. A Reuter-iroda megjegyzi, hogy a nigériai távközlési szervek csak hivatalos nyi­latkozatok továbbítását en­gedélyezik a külföldi tudó­sítóknak. BELGRAD: Louis Saillant főtitkár ve­zetésével hétfőn Belgrádba érkezett a Szakszervezeti Világszövetség küldöttsége, hogy tanulmányozza a ju­goszláv szakszervezetek munkáját és eszmecserét folytasson a szaltszervezeti világmozgalom időszerű kér­déseiről. DAKAR: Makariosz érsek, ciprusi elnök hétfőn Elefántcsont­part fővárosába, Abidjanba érkezett. A ciprusi államfő előzőleg nigériai látogatásá­ról hazatérőben, rövid idő­re megszakította útját Da­homey fővárosában, Coto- nouban. KARACHI: Keval Szingh, India pa­kisztáni főmegbízottja (nagykövete) hétfőn Kara- chiba érkezett. A taskenti nyilatkozat szellemében ez­zel helyreállt a két ország normális diplomáciai kap­csolata amely tavaly szep­temberben megszakadt. Amint már jelentettük, Pa­kisztán Uj-Delhi főmegbí­zottja már január 12-én hozzáfogott teendőinek ellá­tásához. HELSINKI: Grisinnek, a Szovjet Szak­szervezetek Központi Taná­csa elnökének vezetésével szakszervezeti küldöttség tett | látogatást Finnországban és részt vett a finn—szovjet szakszervezeti bizottság évi ülésszakán. Az ülésszakon összegezték a szovjet és a finn szakszervezeti központ együttműködésének 1965-ben tapasztalt eredményeit és aláírták az 1966-ra szóló együttműködési egyezményt. BERLIN: Johannes Dieckmann, az NDK államtanácsának el­nökhelyettese, a népi kama­ra elnöke felhívással fordult Gerstenmaierhez a bonni szövetségi gyűlés elnökéhez, hogy utasítsa el az atom­fegyverkezést és kezdjen tárgyalásokat az NDK-val a németországi leszerelés­ről. Felszólította a továb­biakban a bonni szövetségi gyűlést, foglaljon állást amellett, hogy az NDK és és az NSZK létesítsen dip­lomáciai kapcsolatot a NA­TO és a Varsói Szerződés valamennyi országával, kezdjen tárgyalásokat a két német állam kapcsolatainak rendezéséről. SALISBURY: Ian Smith dél-rhodesiai miniszterelnök hétfői tele­víziós beszédében azzal kér­kedett, hogy Anglia lassan- lassan elveszti ellene indí­tott „gazdasági háborúját”. Többek között elmondotta, hogy az Anglia által beve­zetett „szigorú” olajembar­gó” ellenére bizonyos orszá­gok, amelyeket nem neve­zett meg, továbbra is szál­lítanak nyersolajat Dél-Rho- desiába. Smith azzal is hi­valkodott, hogy Dél-Rhode- sia pénzügyi mérlege kibír­ja az ellene bevezetett szankciókat. HAVANNA: A havannai trikontinentális értekezlet ünnepélyes záróülésén, ame­lyet szombat este tartottak a havannai Chaplin Színház­ban, Fidel Castro miniszter- elnök mondott beszédet. Kijelentette, hogy az érte­kezlet sikeres volt. Megtar­tása a forradalmi erők nagy győzelme. Az értekezleten megte­remtették a három vi­lágrész népeinek szoli­daritási szervezetét és megválasztották a szer­vezet vezetőségét. Az értekezleten hozott hatá­rozat értelmében a szervezet Saigon (MTI) Több heti „nyugalmi álla­pot” után megszaporodtak a dél-vietnami szabadsághar­cos-akciók Saigon térségé­ben. A felszabadító egysé­gek több meglepetésszerű támadást hajtottak végre a főváros tőszomszédságában, így a Tu Duc-i tisztképző iskola ellen és a fővárostól mindössze 15 kilométerre fekvő kiképzőtábor ellen. Gia Dinhben, 18 kilomé­terre Cholontól akna rob­bant. A dél-vietnami kor­mányerőknek sok a halott­juk. Egy robbanás (teljesen lerombolta a főváros szélén a rendőrség egyik őrtornyát Az éjszaka folyamán egy partizánegység me­rész támadást intézett Saigon egyik sűrűn la­kott belső negyedében egy rendőrőrjárat ellen. A fővárostól 15 kilométer­re délre a szabadságharco­sok aknavetőtüzet zúdítottak az egyik ejtőernyős zászló­alj parancsnoki állomására. Westmoreland tábornok a Moszkva, (TASZSZ) A szombaton elhunyt Szergej Koroljev űrrakéta- iervezőt hétfőn a szakszer­vezeti palota oszlopcsarno­kában ravatalozták fel. Dél­ben megnyitották a rava­talozó helyiséget. Az SZKP és a szovjet kormány vezetői felkeresték a szakszervezetek házának ügyvezető titkárságán a fő­titkári tisztséget Kuba kép­viselőjével töltik be. Ezzel kapcsolatban Castro közölte, hogy a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottsága Os­man Cienfuegost, a párt Köz­ponti Bizottságának tagját jelölte erre a tisztségre. A miniszterelnök a to­vábbiakban részletesen fog­lalkozott az ázsiai afrikai és latin-amerikai népei za- badságharcával, rámutatott arra, hogy e harc győzelme és az imperialisták veresége elkerülhetetlen. Hangoztatta, hogy a forra­dalmi világmozgalom fejlő­dőben van. Élesen támadta az amerikai kormányt, amely a világ oly sok részén követ el agressziót, elsősorban Dél- kelet-Ázsiában. Ismét beszélt az úgyneve­zett Guevara-ügyről. Kije­lentette: néhány kubai és más forradalmár tudja, hogy Ernesto che Guevara mikor utazott el Kubából és mit ’sinál azóta. „Az imperialis­ták persze szeretnék tudni, hogy hol van. De hát termé­szetes, hogy nem tart sajtó- értekezletet ennek bejelen­tésére” — mondotta többek között Castro. dett veszteség nagysága miatt. Legalább ötszáz ember pusztúlt el, harminc repü­lőgépet lőttek le, vagy ron­gáltak meg. Január 14-én az ellenséges erők visszavo­nulása közben a dél-vietnami szabadságharcosok heves tá­madást intéztek a helikopte­rek ellen, amelyeken az amerikaiak menekülni pró­báltak. A támadásban több helikopter elpusztult. Varsó, (MTI): Varsóban hétfőn befeje­ződtek a magyar—lengyel állandó gazdasági együtt­működési bizottság 6. ülés­szakának tárgyalásai. A megbeszélésekről szoló pro­tokollt magyar részről Ap­ró . Antal miniszterelnök- helyettes, lengyel részről Stefan Jedrycnowski, a Lengyel Állami Tervhiva­tal elnöke írta alá. A közös nyilatkozat töb­bek között tartalmazza: A bizottság pozitívan ér­tékelte a kölcsönös gazda­sági kapcsolatok eddigi fej­lődését. A Magyar Népköz- társaság és a Lengyel Nép­köztársaság közötti árucse­reforgalom az 1961 és 1965 közötti időszakban kétsze­resére növekedett. A két ország ez évi gaz­dasági együttműködésében a következő fontosabb ered­ményeket értek el: megkez­dődött a mindkét fél szá­mára előnyös timföld-, alu- miniumegyezmény végrehaj­tása. Ereomenyesen iejlo - dik a lengyel meddőnán> o.. hasznosítása szempontjából létrehozott „Haldeh” ma­gyar—lengyel részvénytár­saság tevékenysége és a két ország kohászata közötti együttműködés. A tanácskozásokon reszt vett bizottság tudomásul vette, hogy a Magyar Nép­köztársaság Kohó és Gép­ipari miniszterének és a Lengyel Népköztársaság ne­hézipari miniszterének, va­lamint a két ország külke­reskedelmi miniszterének kezdeményezésére meghatá­rozták a kooperáció terje­delmét a közúti járműipar területén. A két ország közötti gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztése céljából a bizottság meghatározta a reladatoaat a tervező, kuí- keresKedelmi, gépipari, ko- uaszati, vegyipari, könnyű­ipari, Delkereskeoelmi szer­vek együttműködése es a műszaki-tuaomanyos együtt­működés területén. A bizottság határozatot hozott saját szervei munká­jának aktivizálására és tö­kéletesítésére, valamint a belkereskedelmi árucsere, mindenekelőtt a fogyasztá­si cikkek választékának gazdagítása érdekében. Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság varsói nagy­követe a bizottság varsói ülése alkalmából héttőn a déli órákban koktélt adott, amelyen megjelent Apró Antal miniszterelnök-he­lyettes, Stefan Jedrichows- ki, a Lengyel Állami Terv­hivatal elnöke és Kazimi- erz Olszewski, a tervhiva­tal első elnökhelyettese. Pa vtlvá n iá máriás Saigon beliárosa lián Súlyos veszteségeket szenvedtek az amerikai és d<-l-vietnami csapatok Koroljev ravatalánál Dél-Vietnamban lévő ame­rikai erők főparancsnoka hétfőn kiadta a tűzszüneti parancsot a parancsnoksága alá tartozó valamennyi csa­patok számára. A tűzszünet csütörtökön, január 20-án déltől január 23, helyi idő szerint 18 óráig szól. A ki­adott közlemény szerint ha­sonló utasítást kaptak az ausztráliai, dél-koreai és új- zélandi egységek is. A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint Saigontól 50 kilométernyire délre, hét­főn aknára futott egy autó­busz. A benn ülő huszonhat dél-vietnami polgári személy életét vesztette. A VNA hírügynökség hét­főn jelenti, hogy a nagy tá­madás amelyet közel nyolc­ezer főnyi amerikai és dél­vietnami erő folytatott Gia Dinh tartományban, januái 8—14-ig, csúfosan megbu­kott. A hétnapos harc alatt az ellenség, amely több mint száz támadást in­tézett a jelzett időszak­ban, kénytelen volt visz- szavonulni az elszenve­oszlopcsarnokát, hogy bú­csút vegyenek Koroljev akadémikustól. Az elhunyt tudós ravatalánál díszőrsé­get állt Leonyid Brezsnyev, Kirill Mazurov, Anasztasz Mikojan, Nyikolaj Podgor- nij, Dmiti ij Poljanszkij, Alekszandr Selepin, Mihail Szuszlov és Genmgyij Vo­ronov. Bába Mihály: Egymástól távol 14 A lapok, ha megszagolják, szétkürtölik, hogy itt kár­tyabarlang van és neki lesz baja, hogy megtűri, hogy engedi. — Gyerünk a huszonkel- tesbe — mondta. Izgatottan mentünk utá­na. Mari néni kocogott elöl. Ö nyitott be elsőnek. Az asztal mellett négyen ül­tek, kártyáztak, de pénz nem volt előttük. Csak ké­sőbb tudtam meg, hogy gyufaszál volt az asztalon, de azt játék végén be kel­lett váltani. Egy szál gyufa egy forintot jelentett. Mari néni bal kezét csípő­re tette, jobbal meg egy sovány arcú emberre mu­tatott. — Ö volt az — mondta. — Mi a baj, mama? — nézett fel a kis kártyás a lapból és csodálkozó tekin­tetét végighordta a társa­ságon. Aztán nyugodtan néz­te a lapját, állát simogatta. Kidobott egy lapot. — Te jössz, Kovács. — ö volt az — ismétel­te Mari néni határozottan. A gondnok a kis kártyás mellé lépett. — Volt ma dolgozni? — Nem, betegállomány­ban vagyok — felelte. Fel sem pillantott a gondnok­ra. — Délelőtt itthon volt? — Itthon is voltam. Meg az SZTK-ban — vonta fel szemöldökét. — Talán baj? — emelte fel tekintetét. Hi­deg, vizenyős szeme volt. mint azoknak, akik mindig ébren várják meg a haj­nalt. — Nem. A gondnok alig bírta tartani magát. Beljebb to­longtunk a szobába. — Ennek az embernek ellopták a ruháját és ma­gát látták a folyosón... — Engem? Hát, hol jár­jak, ha nem a folyosón? — nevetgélt a kis kártyás gú­nyosan, de most már szün­telenül körbe pillogott. A hárem ember ledobta a lapot, összeseperték a gyufaszálakat. — Majd folytatjuk. így nem lehet játszani... — De a bank, a bank az enyém — kapott utána a kis kártyás riadtan. — Jól van — mondta az egyik, a micisapkás. — Ezt külön teszem, és ezzel foly­tatjuk. — Felálltak, utat törtek maguknak és elmen­tek. — Mutassa a holmiját. A gondnok határozottan a szekrényhez lépett. — De elvtárs. Hogy kép­zeli ezt. Nincs joga. Én is­merem a szabályokat — emelte fel a hangját. Bozó félrelökte a kis kár­tyást, kinyitotta a szek­rényt. Csak egy kockás za­kó lógott a szekrényben. — Megvan elégedve? — vihogott a kis kártyás. — Meg — mondta komo­ran Bozó. Szinte reszketett a keze. Kirántotta a kis fa­koffert is. Felnyitotta. Tele volt kacattal. És akkor megfordult. Torkon ragad­ta a kis kártyást, mintha meg akarná fojtani. Meg­rázta és rekedt hangon or­dította: — Hol a ruhám? Megöllek, ha nem adod elő! Az a kis fogaskerék az én zsebemben volt. Teg­nap tettem bele. Mire észbekaptunk vol­na, már késő volt. A fel­dühödött Bozó rúgta, ver­te, taposta a kis kártyást. Alig tudtuk kiszedni a ke­zéből. A kis kártyás már nein ugrált, nem tagadott. Dél­előtt oesurrant a szobába, az első szekrényt kinyitot­ta, kivette belőle a ruhát és beadta a zálogba. Előke­rült a zálogcédula is. Nyolcvan forintot kapott rá. Negyvenet még megta­láltunk nála. A zakóját ki­akasztottuk a szekrényből negyvenért visszakaphatja a gondnoknál, két napig várunk, ha nem, akkor el­adjuk. — Pakoljon és azonnal menjen, mert rendőrt hí­vok. A kis kártyás orrát tö- rölgette. Eleredt az orra vére, szétkenődött az ar­cán. Kissé rendbeszedte magát, aztán összecsoma­golt és lement. Addig nem mozdultunk, amig el nem ment. Már vagy húszán áll­tunk a folyosón. Az embe­rek lármáztak, kiabáltak. — Minek engedik el! At kell adni a rendőrnek! Ver­jétek agyon a bitang tol­vaját.. Hogy van pofája a maga fajtájától lopni. Ne­kem is eltűnt egy húsza­som! Adjátok csak a ke­zembe, lenyúzom róla. A kis kártyás, ahogy csak bírt úgy iszkolt el. Még aznap elvitte a zakó­ját, a negyven forintot meg átadta a gondnoknak. Töb­bé nem láttuk. Másnap a gondnok kivál­totta a zálogból Bozó ruhá­ját. Bozó meg tenyérnyi nagy lakatot vett és felsze­relte a szekrényére. Gyorsan teltek a napok. Észre sem vettem, már ka­rácsony lett. Négy szabad napunk lett az ünnepekkel együtt. Otthon már a múlt héten lelkemre kötötték, hogy karácsonyfa nélkül ne menjek haza. Vettem is egy kétméteres fát, szépen becsomagoltam újságpapír­ral és úgy kötötten össze, A gyerekeknek ajándékot vettem. Ferkónak egy feb húzhatós traktort, Húsnak meg egy nagy mackót. (Folytatjuk/ HIgériai jelentés

Next

/
Thumbnails
Contents