Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
Az életre készülnek — de hogyan...? A Nyíregyházi „Kossuth Lajos“ Szakközépiskola gyakorlatából 489 milliós munkát végez 1966-ban a szabolcsi állami építőipar Megkezdődik a Nyíregyházi Gumigyár höviiése Országos figyelmet érdemlő oktatás színhelye 1960 óta a Nyíregyházi „Kossuth Lajos” Szakközépiskola. Az elsők között ez az iskola vállalkozott arra, hogy az érettségivel együtt középfokú végzettséget nyújt a különböző szakmákból. Jelenleg 24 osztályban 850 tanulót oktatnak itt: ilyen szempontból hazánk legnagyobb szakközépiskolája a nyíregyházi ..Kossuth.” Helyénvaló, tehát a kérdés: milyen körülmények között tanulnak itt a holnap érettségizett szakmunkásai és mi lesz velük a tanulmányok befejezése után? Egyoldalúság, hiányos feltételek Államunk, de a város is megadta a lehetőséget az intézménynek: kétemeletes tanműhelyt építettek, azt gazdagon berendezték, az iskola évi költségvetése közelíti a 4 millió forintot. Az elméleti mellett a gyakorlati oktatás is nagyrészt az iskola kilenc műhelytermében történik, mivel a kijelölt bázisvállalatok fogadó- képessége véges. Ha számba vesszük, hogy nyaranta innen vízügyi, autószerelő, géplakatos és mezőgazdasági elektromos berendezésszerelők kerülnek ki, mindenképpen szólni kell a gyakorlati képzést nehezítő körülményekről. Hiszen Szabolcs szakemberellátása ma sokkal aktuálisabb gond, mint valaha: az iparfejlesztés, a mezőgazdaság gépesítése igényli a fiatal, jól felkészült szakembereket Dicséretes, ahogy a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalat segíti a szakközépiskola munkáját: az első perctől műhelyt adott a lakatosjelölteknek, ' fontos munkák végzését bízza rájuk, melynek nyomán bővíthetik ismereteiket. Elkerülhetetlen azoban itt a képzés egyoldalúsága: az iskola szeretné más jellegű szerelőmunkákkal is megismertetni a tanulókat. Csakhogy a vállalatok nem igénylik a fiatalokat, sőt. elzárkóznak előlük. Nem ü’önb a helyzet az autószei .lő tagozattal sem: az AKÖV és az autójavító vállalat lehetőségei korlátozottak, körülményeik mostohák. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az AKÖV például — annak ellenére, hogy a szakközépiskola neveli az érettségizett autószerelőket — ipari tanulókat iskoláz be minden évben, lehúzva így a „rolót” a „Kossuth” végzősei előtt. Ez az utóbbi probléma felveti a kérdést: miért nem egyeztetik a minisztériumok a szakemberigényt? Nyilvánvaló, hogy a középiskolába nem jutott fiatalokkal is törődni kell, de nem úgy, — Felesleges ezt az esetet így felfújni — vonakodik a fiatal szerelő, amikor előveszem a jegyzetfüzetet — Megtörtént, meghurcoltak érte, nem fog többet előfordulni... Jóska még akkor sem válik beszédesebbé, amikor megígérem, hogy teljes neve nem kerül a nyilvánosság elé. Sokszor immel-ámmal, vagy csak igennel és nemmel válaszol. Jócskán eltelik az idő, mire kihámozzuk a „nagy esetet”, amiért végül is hárman kerültek a társadalmi bíróság elé. A Sóstói úton dolgozott akkor a brigád. Igyekezni kellett, hogy a délelőtti, sok fogyasztót érintő, négyórás áramszünet alatt mir / több helyen kicserélhessék az elavult, csatlakozó vezetékeket. hogy a vállalatok ezáltal káoszt teremtsenek a szakemberképzésben, hogy a magasabb tudást igénylő szakmákban a kisebb képességű gyermekeket részesítsék előnyben. Igaz, el tudnak helyezkedni a szakközépiskola végző növendékei, de nem Szabolcsban, hanem az ország más részein. A műszaki színvonal emelése miatt ez sem lehet közömbös nálunk, mint az sem, hogy a felszínes beiskolázás miatt több szakma tanuló nélkül marad. Uticél: a mező- gazdaság, de... A legnagyobb nehézség mégis a mezőgazdasági elektromos berendezésszerelő tagozatnál jelentkezik, bár ez a szak nyújtja a legsokoldalúbb képzést. Villanyszerelést tanulnak, autóvillamossági ismereteket szereznek itt a tanulók, elsajátítják a háztartási, mezőgazdasági gépek, műszerek szerelését, javítását. Ebben a tanévben 60 tanuló végez ezen a tagozaton, nagy nehézségek árán. Eddig ugyanis egyetlen gépjavító állomással sem sikerült szerződést kötnie az iskolának a gyakorlati oktatás segítésére, aminek különös „magyarázata” van. A nyári, egyhónapos termelési gyakorlaton a tanulóknak 2,40 forintos órabért kell fizetni a gépjavító állomások állományon kívüli béralapjából. Ez osztályonként legfeljebb 6 ezer forint, ugyanakkor az iskola évenként r.ünden tanuló után 500 forintot fizet a bázisvállalatnak a gyakorlati képzés lehetőségeiért, ami 30 fő esetén 15 000 forint! A legutóbbi nyáron bázisvállalati szerződés nélkül is dolgoztak a tagozat hallgatói a tisza- vasvári, a fehérgyarmati, a tiszaszalkai és nyírteleki gépjavító állomásokon, bár igaz: felsőbb szervek közbelépése nélkül ez aligha történhetett volna meg. Mert annak ellenére, hogy a gépjavító állomások igényelték a segítséget, örültek a fiatalok munkájának, a megyei igazA Kelet-Magyarország 1965. évi december havi 15. számában megjelent „A vonat elment” című cikkben foglaltakkal kapcsolatosan vizsgálatot folytattam. A szolgálatban volt jegypénztárost felelősségre vontam S éppen ezekben az órákban, minden előzetes bejelentés nélkül, hárman ab' bahagyták a munkát, K. János, V. László és Jóska — a legfiatalabb — engedély nélkül elhagyták a munkahelyet. Hiába kereste őket Buskó Ferenc szerelési felügyelő. Hogy hármójuk közül ki volt a kezdeményező, azt már nem érdemes firtatni. — Együtt voltunk — válaszol röviden a fiatalember. Ügyükkel a termelési tanácskozás foglalkozott. És ekkor derült ki, hogy nem csak a munkafegyelmet, hanem a munkavédelmi előírásokat is megszegték. K. János azzal védekezett, hogy a munkakiesést törlesztették, mert utána togatóság béralaphiányra való hivatkozással gátját akarta állni a szakközépiskolások gyakorlatának. Miután a Gépállomások Megyei Igazgatósága elzárkózott a fiatalok foglalkoztatása elől, az iskola más üzemeket keresett meg. így a Nyíregyházi Vegyesipari Ktsz-nél elektromos gépeket szerelnek, exportra menő fénycsőarmatu-' rákat készítenek, részt vesznek a balatoni műút elektromos jelzőberendezéseinek gyártásában, több 24 lakásos épülettömböt villamosítottak az Északi Alközpontban a megyei építőipari vállalat segítségére. Oszt öndíj akciót — szélesebb körben Jellemző, hogy az FM illetékesei még egyszer sem látogatták meg ezt az iskolát, jóllehet: a mezőgazdaság nagymérvű szakemberhiányának felszámolásában sokat tehetne a nyíregyházi „Kossuth.” Most csupán öt tsz-ösztöndíjas tanul az iskolában, akinek biztos helye lesz érettségi után, s falura megy. Ki lehetne terjeszteni ezt az akciót, mely által megoldódna a tsz-ek szakemberellátása és a tanulók bizonytalansága. E tekintetben követendő példa a vízügyi tagozat az iskolában: a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság sajátjának tekinti a tagozatot, óraadókat biztosít, az állásokra pályázatokat ír ki, módot ad a vízmesteri vizsga letételére, stb. Az iskolareform fontos területe a szakközépiskola, ahol a szó teljes értelmében az életre készítik fel a tanulókat. Ez az iskolatípus új, érthető, hogy gondokkal küzd. A jelenleginél nagyobb, körültekintőbb segítségadással azonban csökkenteni lehetne a nehézségeit. Indokolja ezt sok más között a nagy érdeklődés is az iskola iránt: tavaly közel háromszor annyian jelentkeztek a Kossuthba, mint amennyit fel tudtak venni! azért, mert a 6622 számú vonathoz a jegykiszolgáltatást késedelmesen kezdte meg. A panaszttevő részére a választ megadtam. Tóth János az igazgatóság vezetője vább folytatták a cserét; áram alatt is levágták a régi, csatlakozó vezetékeket. Ekkor kérte a főmérnök, hogy ügyüket tegyék át a társadalmi bírósághoz. Hiszen a feszültség alatt lévő villanyhálózaton tiltott az ilyen munka végzése. A kapkodásból súlyos baleset keletkezhetett volna. A társadalmi bíróság elé került ügyek közül az övék volt a legkisebb. A vádlottak padján ülni mégis kellemetlen volt. Ott voltak a brigádtagok és a többi dolgozók is. Negyven ember hallgatta végig a védő- és vádbeszédeket. Akár csak egy bírósági tárgyaláson. És Jóskának a késő esti órákig tartó „kimaradást” még a szüleinek is meg kellett *nagy arázni. Az Építésügyi Minisztériumban a napokban befejeződtek a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat idei tervének tárgyalásai. A megbeszélések eredményeképpen a vállalat ez évi termelési értéke mintegy 409 millió forint. Ebből az összegből 350 milliót tesz ki az építési-, sz érték, valamint r "íó* összeget kitevő segédipari termelés. A vállalat tervezett össztermelési értéke ez évben 40 millió forinttal több lesz, mint az elmúlt évben és majdnem duplája az 1961 évinek. A több, mint négyszázmilliós termelési értékből mintegy 260 milliót tesz ki az az összeg, amelyet a korábban megkezdett, átmenő munkák tovább folytatására használnak fel. Ezek közé tartozik a Záhony Eperjeske térségében folyó MÁV munka, ahol az elmúlt évben 21 milliót, az idén pedig — a teljes összeg felSZÁMVETÉSRE, kötetlen beszélgetésre került sor néhány szövetkezeti taggal zárszámadás előtt a nyíregyházi Ságvári Tsz irodájában. Horváth János elnökkel, Hengerics András gyümölcstermelési munkacsapat vezetővel, Pankotai Miklós növénytermelési munkacsapatvezetővel és Varga Zsig- mond traktorossal mérlegeltük: milyen volt az elmúlt év, ki mit vár, s bevált-e a garantált munkadíjazás? A számvetők között volt Sztas- kó András párttitkár és Varga Sándor, a szövetkezet könyvelője, nehogy hiba csússzon a számításokba. Horváth János, az elnök elöljáróban elmondta, hogy ők már 1960-ban áttértek a munkaegységről a garantált munkadíjazásra. A munkadíj értékét 50 forintban állapították meg, melynek hetven százalékát kapják meg a tagok havonta előlegként. Ötödik esztendeje alkalmazzák ezt a módszert, de a legnehezebb gazdasági esztendőkben is bevált. Ez eredményezte, hogy évről évre növekedett a taglétszámuk, s lényeges, hogy a tagság fele 26 éven aluli. Szólt arról, hogy a keresetek évenként átlagosan a 18—22 ezer forint között mozognak, s akármilyen nehéz is volt a tavalyi év, most is így lesz. Pedig a különböző növényi kártevők és betegségek miatt 1 millió forintra becsülhető a terméskiesés almából, burgonyából és dohányból. Ennek — Szóbeli figyelmeztetést kaptunk — mondja csendesen. De a tárgyalás rosszabb volt a legszigorúbb fegyelminél is. Ráadásul még az üzemvezető is jól megmosta a fejünket. Jóskát már várja a gépkocsi. örül, hogy elmehet. Oroson dolgoznak hálózat- fejlesztésen. — Nincsen baj velük azóta — mondja Nyitrai János művezető. — Még ebben a hidegben sem. Az ellrnúlt hónapban például 112 százalékos eredményt értek el. Sok terven felüli hálózatbővítést elvégeztek... — Tanulság volt ez nekünk is — ismeri el Kiss József III. brigádtag. — Mi is jobban vigyázunk azóta egymásra. Kellemetlen dolog társadalmi bíróság elé kerülni. Még akkor is ha ilyen „kis ügyről” van szó, és nem hivatásos ügyész, hanem maguk közül választott elnök vezeti,, a tárgyalást... Tóth Árpád használásával — 13 milliót uháznak be. Lakásépítésre ez évben 18 mí!7ó forintot használnak fel és összesen 603 lakást fejeznek be. Folytatják a 45 millió forintos költséggel megkezdett nyíregyházi kórház bővítését, melynek finanszírozásához ez évben újabb 17 millió forintot kapnak. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola építésére tavaly hárommillió forintot használtak fel, az idén húszmilliót. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum bővítésére előirányzott 37 millió forintból 1966-ban 15 millió forintot használnak fel. Az ebben az évben megkezdődő jelentősebb építkezések egyike a Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár teljes rekonstrukciójának folytatása. A nemrégiben átadott 70 milliós beruházást a második lépcsőben újabb 137 milliós munka követi. Ebből az évben tíz és fél millió forintot hasznátnak fel. Megkezdődik a Nyírcgyegy részét 400 mázsa baromfihússal, 10 vagon másodvetésű burgonyával pótolták. Terven felül meghízlal- tak 30 szarvasmarhát, s 80 sertést értékesítettek 120 kilós átlagsúlyban. Nagyobb gondot fordítottak a dohány csomózására is. így növelték a minőség arányát. Ezek segítettek. „De főleg az emberek” — tette hozzá az elnök. VARGA ZSIGMOND, a traktoros mondta el, hogy bár 26 éves, de már 13 éve tagja a szövetkezetnek, s harmadik esztendeje ül gépen. „Nehéz esztendőnk volt. Különösen a konzervgyárnak leszerződött 125 hold borsó okozott sok gondot. Egy héten ha két éjszakát aludtunk, az jó volt. Nem mondom, meg volt az eredménye is, ha jól emlékszem, júniusban 3225 forint előleget kaptam. — Nem tévedés ez? — így igaz — hagyja helyben a főkönyvelő. Hengerics már szomorúbb. „Nem sikerült az almánk. Nem tudtuk teljesíteni azt a mennyiséget, amennyit a terv előírt. De találtunk magunknak munkát. A gyümölcstermelők végezték el 30 vagon magnak a tisztítását, 10 holdon málnasarjat neveltünk, s ez is hozott a szövetkezetnek 135 000 forintot." Horváth: Ideiglenesen burgonyatermesztők lettek. Mert a másodvetésű burgonya munkáit ők végezték. Hengerics: összesen 800 ezer forint volt a kiesés gyümölcstermelésből. ebből 500 ezer forintot pótoltunk. Jó volt az őszibarack. A 150 mázsa helyett 625 mázsa osztályozott barackot értékesítettünk. PANKOTAI már volt tehenész, kocsis, most növény- termelő. Először panaszkodik. Okolja az esős időjárást, majd szerényen megjegyzi: „Ennek ellenére is helytálltak az emberek. 75 hold kukoricát vetettünk el még borsó után esőben, sárban, ha kellett, vasárnap.” Mikor aztán a borsóról beszél, érződik hangján a büszkeség, mert a tervezett 625 000 forint helyett 1 milliót hozott a borsó. „Én 600 forint célprémiumot kaptam ezért. A traktoros: Mi is kaptunk a szállításért. Én 309 forintot. Az ősziek elvetéséért meg 390-et. Az elnök: Szövetkezetünk 10 000 forint jutalomban részesült, mert a mi kategóriánkban elsők lettünk az őszi munkákban. Ezután arról folyik a beszélgetés. mi várható zárszámadáskor. Az elnök, a házi Gumigyár bővítése is. Az előirányzott 49 millióból 1966-bí.i 18 millió forint értékű munkát végez ei a vállalat. Rövidesen megkezdik a munkát a Fehérgyarmati Téglagyárnál is ahol 90 millió forint értéken belül automata égetőkemence is épül. A korszerűsítés első lépcsőjében 18 millió forint beépítését tervezik, és erre az évre 10,5 milliót használnak fel. A több mint 13 millió forintos költséggel épülő nyíregyházi szociális otthon építéséhez ebben az évben négymillió forintot kapnak.^ Már megkötötték a szerződést a demecseri burgonya- keményitőgyár rekonstrukciós munkálatainak végzésére. A 11.6 milliós költségvetés bői ez évben mintegy hétmilliót használtak fel. Mezőgazdasági ‘ létesítmények építésére erre az évre 43 millió forintot irányoztak elő. T. A. könyvelő egybehangzóan mondják, hogy nincs kicen- tizve, mert vannak még kintlevőségek. Az már viszont biztos, hogy a tagok minden megkeresett 100 forint után 20 forint nyereség- részesedést kapnak. VALAMENNYIEN 3ZA- MÓLNAK. Ki fejben, ki hangosan. A traktoros: Eddig összesen 26 000 forintot kaptam. Akkor még 5200 forintra számíthatok. Az elnök: Több less az. A traktorosoknak kiemelt munkadíjazásuk van. Minden évben összesen 2000 mázsa húst adnak a népgazdaságnak, 125 hold zöldborsó és 20 hold paradicsom termésere kötöttek szerződést a konzervgyárral, a város ellátására 68 holdon termelnek vegyes zöldséget, melyet a MÉK útján értékesítenek. Előbbre lépnek az önálló gazdálkodásban. Az idén már önálló tervet kapnak az üzemágak, önköltségszámításokat végeznek, szerződéseket kötnek a brigádokkal, melyekben meghatározzák mit, mennyit és mennyiért termeljenek meg. Ehhez műszaknorma teljesítése után 24 forint, s ez azt jelenti, hogy ők nem 20, hanem 30 forintot kapnak. Hengerics 24 000 forintot keresett. Számol. mennyit várhat még, s mondja, hogy 3400 forint lehet. „így is meg leszek elégedve, hisz új házat építettem.” Pankotai 4000 forinttal elégszik meg, s ezt mondja: „19 600 forint után számítom ezt. S még 1000 forint jutalom, mivel ötödik esztendeje vagyok szövetkezeti tag.” Ez a hűségjutalom. Év derekán még nem gondoltak, hogy így zárják az évet. De már a jövőről esik szó, hogy is lesz 1966-ban. Az elnök arról szól, hogy ez a feltételeket biztosítják. SZTASKÓ, A PÁRTTIT- KÁR arról szól, hogy már elkészültek az új munkanormák, s ezt minden tag megkapja. Egyszerű, áttekinthető, s a korábbi 400 oldal helyett csak 12. Gondoltak arra is, hogy év közben a felmérések alapján módosításokat végezzenek az aránytalanságok csökkentése érdekében. Ez évben a tervek túlteljesítéséért lesz csak premizálás. Az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése a céljutalmazásokban jut majd kifejezésre. így fejlődik tovább a nyíl--* egyházi Ságvári Tsz. Erről is szó lesz a hóvégi zárszámadó közgyűlésen. Farkas KálmáP „Tanulság volt ez nekünk44 Hárman — a társadalmi bíróság tárgyalása után Angyal Sándor A lap megírta — az illetékes szerv válaszol Beszélgetés a zárszámadásról egy jó termelőszövetkezetben
