Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

XXin. ÉVFOLYAM, 13 SZÄM ÄRA: SO fillér 1966. JANUÁR 16, VASA.IN..P > SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékor'aléja a bér-, nyugdíj- és családi pétiék enelésskréi, a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről Ma tartják Szamosbecsen Az első yái^zsunadó közgyűlés A megyében elsőként tartja idei zárszámadó köz­gyűlését ma délelőtt a csenger'i járásban a szamosbecsi Dózsa Terme.őszöve kezet.. A . termelőszö vetkezet az el­múlt évben az országos mjzcgazdasigi „verseny különle­ges kategóriájában vándorzászlót nyert. Híven az 1664. évi eredményekhez, — az ár- és belvízkárok ellenére. — a termelőszövetkezet tagsága úgy gazdálkodott hogy nö­vekedett az egy családra jutó jövedelem, gyarapodom, a közös vagyon. Míg 1964-ben az egy családra jutó jövede­lem 32 ezer 483 forint volt, az 1965. évi gazdálkod s alap­ján már 34 ezer 590 forint. A tsz közös vagyona megha­ladja a 12 milliót, a tiszta vagyon megközelíti a 10 millió forintot. Jelentősen növekedett az egy szántóegységre eső jövedelem is. A termelőszövetkezetben a zárszámadó közgyűlés alapján egy munkaegység, értéke 66 forint 66 fillér. A ter­melőszövetkezet idén is részt vett az országos verseny­ben, a megyei felszabadulási lmunkaversenyben. egyike volt az ár- és belvízkárok ellensúlyozására meghirdetett csen­geni kezdeményezés elindítóinak. A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatá­sát a február 1-én életbe lépő bér-, nyugdíj, családi pótlék emeléseknek, vala­mint a progresszív nyugdíj­járulék bevezetésének elő­készítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vet­te és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok mó­dosítására. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az intézkedés­iekről az alábbi tájékozta­tást adta. A pedagógusok bérrende­zése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intéz­ménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre és az egyes mi­nisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (pél­dául középfokú techniku­mok, iparitanuló-iskolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének tnértéke át­lagban lő—16 százalék ha­vi átlagban mintegy 280— 300 forint. Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—14 százalékkal, az állományba' tartozók oradíját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 szá­zalékkal lesznek magasab­bak. A bérrendezéssel egyide­jűleg csökkentik a korcso­portok számát és az eddigi státuszgazdálkodás helyett a bérintézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkeret gazdálkodást ve­zetnek be. A jelenlegi bér­rendszer „végzettségi elve”; fő vonatkozásaiban tovább­ra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 ezer szakképzett egészség­ügyi dolgozót és az egész­ségügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bo­csátott 150 milliós keret háromnegyedrészét az alap­bérek, egynegyed részét pe­dig az ügyeleti díjak eme­lésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett munkakörökben mintegy 170—180 forint. Ennek fel- liasználása differenciáltan történik, például a kórhá­zak, a klinikák szakképzett ápolónői, szülésznői és cse­csemőgondozónői kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői mintegy 200 fo­rintos, a közvetlen beteg­ápolással nem foglalkozó szakképzett egészségügyi középkáderek kb. 130 fo­rintos átlagos béremelésben részesülnek. Ezeken a kate­góriákon belül is tovább differenciálnak a dolgozók szorgalmától, rátermettsé­gétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertárakban dol­gozó szakképzett egészség ügyi középkáder-k fizeté- is emelik. A bér- és nyugdíj jellegű intézkedések több mint 1 millió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedések pénzügyi kihatása évi mintegy 2 mil­liárd forint. Ezenfelül a csa­ládi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az in­tézkedések minden terüle­ten a koamány által előze­tesen meghatározott idő­pontig megvalósításra ke­rüljenek. Az ügyeleti dijak feleme­lése orvosokat, egyes kö­zépkádereket es gyógyszeré­szeket érint. A szakorvosi képesítéssel rendelkező or­vosok ügyeleti díját 100— 130 forint között, a szak- képesítéssel nem rendelkező orvosokét 80—100 forint kö­zött kell megállapítani. Az ügyeleti díj meghatározásá­nál figyelembe kell venni az orvosaknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, így például az említett határok között ma­gasabb díjban kell részesí­teni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvétel­re kijelölt osztályán telje­sít ügyeleti szolgálatot. A műtős asszisztensek ügyeleti díja 60 forint, egyéb közép­fokú képesítéssel rendelke­ző egészségügyi dolgozóé 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképe­sítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) eseten­kénti ügyeleti díja. A nem szakképzett dolgozók ügye­leti díja valamennyi egész­ségügyi és szociális intéz­ményben esetenként 40 fo­rint lesz. A belkereskedelmi dolgo­zóknál a béremelés kiter­jed a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a SZÖVOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete alá tartozó kis- és nagykereskedelmi, to­vábbá vendéglátóipari vál­lalatokra, ahol a kereske­delmi dolgozók szúrna je­lentős (például a KPM fel­ügyelete alá tartozó utasel­látó vállalatra, a SZOT- üdülők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos keret felhasználásával a béreme­lés a hálózatban foglalkoz­tatott dolgozóknak a bére átlagosan mintegy 8—9 szá­zalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést dif­ferenciálják. Egy-egy dol­gozó béremelése általában havi 100 forint, vagy ennél több. A átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, a vas- és háztartási boltok szakkép­zett vezetői és eladói, to­vábbá a vendéglátóipar konyháin dolgozó szakkép - zett szakácsok, cukrászok, konyhamészárosok, kéziiá nyok, mosogatók és segéd­munkások, valamint a nagykereskedelem szakkép zet áruátvevői, áruösszeállí tói és belső árumozgató se gedmunkásai számára. A­átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kis­kereskedelemben a viszony­lag kedvezőbb munkakö- rLumenyeri. kozott ts kiseüo lizikai erőkifejtést igényin munkakörökben dolgozók. Az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium, az Or­szágos Vízügyi Főigazgató­ság, a Nehézipari Miniszté- rli<xn bányászati ágazata építőipari vállalatainál, va­lamint az Építésügyi Mi­nisztérium, illetve a Közle­kedés és Postaügyi Minisz­térium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőipar­ban, tehát az állami építő­ipar jelentős területein fel­emelésre kerül a különélé­se pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyan­ezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék beveze­tése mintegy 10 ezer, épít­kezéseken dolgozó műsza­kiak keresetét emeli. Az üj rendelkezések ér­telmében az állami építő­ipali vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozó a vállalat székhe­lyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kivüli .munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint különélési pótlékban része­sülnek. Ez az intézkedés az érintett dolgozók jövedel­mét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék eme­lése és kiterjesztése lehető­vé teszi ezeknél a vállala­toknál a nagymértékű és káros munkaerő hullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedések­kel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahe­lyeken áz eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék be­vezetése az érintett dolgo­zóknál — a főépítésvezetők­nél, építésvezetőknél, fő­munkavezetőknél, munkave­zetőknél, valamint a mun­kahelyen dolgozó mérnö­köknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést je­lent A különélési pótlék eme­lése, valamint a 10 százalé­kos munkahelyi pótlék be­vezetése éves szinten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedel­mét Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézke- lések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Eb­ből az összegből — a kor­mányhatározatnak megfe­lelően — a béremelés körül­belül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosan 7—8 szá­zalékos keresetnövekedés eredményez. A béremelés­ben részesített munkakörö­ket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fo­kozott fizikai igénybevételt. a munkavégzés kedvezőtlen! feltételit, a munkákhoz j szükséges szakképzettséget! és a gyakorlatot. A béreme­lés általában érinti a bér-j cvírvor. i lJ:ip. v > el-i maradt és munkaerő hiány-i nyal küzdő területeket is. Az irányító szervek . a tal meghatározott keretösszege­ken és munkakörökön Dé­lül végső soron a vállalat vezetői a szakszervezeti bi­zottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. A bányászatban a föld alatti kiszolgáló személyzet föld alatti pótlékát az eddi­gi 20 százalékról 25 száza­lékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a föld alatti szakmányos dol­gozók bérét is trösztönként és munkakörönként diffe­renciálva. A vegyipari ágazat mun­kásainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főlég a nehéz és egészségre ártal­mas munkakörben foglal­koztatottakat. így pl. a gu­miiparban rendezik a hen- gerkeverők, a vulkanizálok és más egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. A vilamosenergia-iparban felemelik például a szén és salakmczgatók, a kábel­es^ villamoshálózat szerelők bérét 4—7 százalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 szá­zalékos béremelésben, első­sorban a nagyolvasztók, a meleghengerművek az ön­tödék munkásai. A gépipari vállalatoknál 3 4—10 százalékos béreme­lés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntö­dék, a kovácsoló üzemek, az edzőműbol”»1' - ". nál, esztergályosoknál, ne­héz vasszerkezeti lakatosok­nál sójatéri munkásoknál, és még néhány más munka- területen. A kohó- és gép­ipari vállalatok a rendelke­zésükre bocsátott béremelé­si keret 8Q százalékát hasz­nálják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fenn­maradó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé te­szi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás részesüljön kü­lönböző mértékű bérkorrek­cióban. A könnyűiparban a bér­emelés a munkások mint: |y 40 százalékát érinti főleg a teljesítménybérben dolgozó­kat. A béremeléssel érintett munkakörökben az át'agos emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparba! szakszámos rendszerbe so­rolt munkások csaknem két­harmada részesül átlagosan 1 7 százalékos, a karbantar- ók egyharmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állományú rakodók csak­nem kétharmada átlagosan a százalékot tőihez a bérrendezéshez az 1966. évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. _A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés r.em lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyagiparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egy főre jutóan 60—150 forint bér­emelésben. Ezenbelül 11 700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és ka- vtesípari, 5700 üvegipari munkás és mások részesül­nek béremelésben. Az épiTőipari munkások egy része — közöttük a se­gédüzemek munkásai szin­tén béremelésben, illetve kisebi bérkorrekcióban ré­szesülnek. Az Építésügyi, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, to­vábbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint. A MÁV ipar 5500 dolgo­zója átlagosan 7—8 száza­lék, az autójavító iparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi béremelést kap. A KPM karbantartó munkásainak több mint 28 száz-'éka részesül átlago­san 3—4 százalékos bér­emelésben a rakodómunká­sok háromnegyed része kap át'agosan 5—6 százalék bér­emelést. Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést. Elsősorban az alacsony keresetű erdőmű­velő munkások és a nenéz fizikai munkát végző rako­dómunkások. Február 1-tól évi 200 mil­lió forint költségkihatással felemelik a munkaviszonyon és a kisipari szövetkezeti tagságon alapuló alacsony összegű nyugdíjakat. A havi 750 forintot el nem érő sa­játjogú nyugdíjaknál átlag .0 százalék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyug­díj a 750 forintot nem ha­ladhatja meg. A 400 forinton aluli özve­gyi nyugdíjak is átlag 10 s ' alékkal emelkednek úgy, A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőriiAUü-c-rial, alamint az egyéb szállító, rakodó és anyagmozgató munkásoknál 4—5 százalé­kos béremelés lesz. Egyéb, nem ipari minisz­tériumok fizikai munkásai­nak e"v részénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi helyi ipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forint­tal, a kisipari szövetkeze­tek bérszínvonalban elma­radt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munka­vezetőit 30 millió forinttal érinti.­A művezetők és főműve­zetők béreme'ésére előirány­zott összeg 80 millió forint Az intézkedés hozzávetőle­gesen 39 ezer személyt érint A béremelkedés mértéke — a rendezésben részesülő mű­vezetőknél — 100—300 fo­rint között ’ váltakozik a szakképzettségüktől, szorgal­muktól, az általuk irányí­tott terület jellegétől füg­gően. A Munkaügyi Miniszté­rium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a gazdasági és a szakszerveze­ti szerveket, hogy az érin­tett kategóriák bérének megállapításánál az egyéni teljesítményt, a szakképzett­séget, a felelősséget a ma­gatartást figyelembe véve körültekfffröen járjanak el és a lehetőségek szerint mielőbb értesítsék az érin­tett dolgozókat béremelésük mértékéről. hogy a felemelt özvegj-l nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdíjakkal azonos mértékben kerülnek felemelésre a 400 forintot el nem érő szülői nyugdíjak. Tíz százalékkal emelked­nek a 200 forintnál alacso­nyabb összegű félárva, és a 400 forintot el nem érő tel­jes árva ellátások is. A fél— é '-a felemelt ellátása 200 ío­Toly atás a 2 oldalon) Bérügyi intézkedések Nyugdíj emelések

Next

/
Thumbnails
Contents