Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-15 / 12. szám

Hidegben várakozó gyermekek Zárszámadás előtt Kisvárdán Sikeresen zárták az 1965- ös évet a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben. Egy munkaegységre körülbelül 70 forint jut. Az időjárás viszontagságai, mely a múlt évben sújtotta a termelő­szövetkezetet ez évben is érezteti hatását. A gyü­mölcsösből a tavalyi jég­verés miatt gyengébb ter­més várható. Ezt a kiesést viszont más termelési ág­ban fogják pótolni. Ez év­ben 200 hold csíráztatott burgonyát ültetnek el, mely a vetőmagellátást fogja biz­tosítani szélesebb területen. A 1965-ös évben elkészült fűrészüzem edüjg s ezután is vállal bérmunkát s el­végzi a szövetkezetben adó­dó munkát is. Ez évben a fűrészüzem saját ellátásra burgony ácsi rázta tó ládákat készít ~'y mennyiségben, amennyit a szövetkézét bel­ső gazdálkodása igényel. if,j. Vincze Péter Kisvárda A film és a tv „harca“ Szabolcs­veresmarton Az elmúlt napokban Sza- bolcsveresmarton vetítették a „Tilos a szerelem” című filmet, amely sok bosszúsá­got, kevés élvezetet nyújtott a mozilátogatók számára. A filmszínház közös épületben van a község könyvtárával, amely egyben a mozipénz­tár helyisége és klubhelyi­ség a KISZ-szervezetnek. A filmvetítés, tv-nézés egyidőben nem lehetséges, inivel az áramkör nem bírja a terhelést és üzemzavar lép fel. Ennek ellenére a kultúrház igazgatója be­kapcsolta a tv-t, amely zár­latos volt, s amikor fi­gyelmeztették az írásbeli egyezségre, a tv-t nem akar­ta kikapcsolni. A rossz tv-t ebben az időben kb 10 em­ber nézte, ezzel szemben az említett filmet 140 ember. Bosszankodva, mert az üzemzavar egymás után többször is megismétlődött. Maródy Erzsébet Kisvárda Szamosta tár falvárói körül­belül 50—60 gyerek jár is­kolába Csengerbe. Kora reggel mennek és sajnos, az autóbuszra kinn várakoz­nak az utcán. Ilyenkor té­len, csikorgó hidegben, nem valami kellemes kinn ácsorogni, annak ellenére sem, hogy gyermekeink jól fel vannak öltözve. Van amikor a busz a nagy hó miatt késik, ilyenkor gyer­mekeink órákig kinn fagyos­A napokban tartotta az Gr os-nyírjes tanyai Magyar Vöröskereszt alapszervezete vezetőség- és járási küldött­választó taggyűlését. A tit­kári beszámoló reálisan tár­ta fel a tanyán elért ered­ményeket, s vázolta a fel­adatokat. Az új vezetőség biztosíta­ni kívánja az orvosi rende­lő helyiséget, az önkéntes és térítésmentes véradás ki­szélesítését, a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom na­gyobb eredményességét, a termelőszövetkezetek egész­ségügyének javítását. Egészségügyi filmvetítések A téli tanfolyamok or­szágszerte hagyományossá váltak és bevált formái a tsz-tagsággal való beszélge­tésnek, tanácskozásnak, a politikai kérdésekről, mező­gazdaságunk továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről, az ál­talános és a helyi feladatok­ról. Legbővebben pedig a szakmai alap lerakása az egyszerű emberek részére és annak továbbfejlesztése a feladat. Nagymértékben elősegíti ezt a tv esti adása, a „Téli falusi esték” című műsora. Jelenleg a mátészalkai já­rás hat községében van szer­vezett látogatása, melyet kodhatnak. Szükség lenne egy váróteremre, ami nincs. A régi iskola viszont át­menetileg megfelelne, meg­van rá a lehetőség, csak az kellene, hogy az. illeté­kesek nagyobb gondot for­dítsanak rá. Fűtött helyiség­ben sokkal kellemesebb vol­na a várakozás, mint a szabadban. Király Béla levelező számának emelése, a Vö­röskereszt családi lapjának további terjesztése, az öre­gek ápolása és gondozása, a babonák, elavult szokások elleni küzdelem éppen úgy az új vezetőség terve, mint a tanya népének világnézeti formálása és a közügyekbe való bekapcsolása. Az új vezetőségbe olyan tagokat választottak, mint például a többszörös vér­adó Pisák Istvánné, a szü­lői munkaközösségben mű­ködő Bodnár Jánosné, Ki­rály Miklósné és mások. Albert Antal Nyírjestanya egy-egy szakember vezetésé­vel, vita követ. Ezáltal nő az érdeklődés a tsz-tagság körében a tanfolyamok iránt. Ennek eredménye, hogy 13 felnőtt szakmun­kásképző tanfolyam műkö­dik. Nagyecseden állatte­nyésztő, növénytermesztő, gyümölcstermesztő. Számos- szegen — ahol a múlt év­ben a növénytermelők tet­tek eredményes szakmun­kásvizsgát —, jelenleg a gyümölcstermelők és zöld­ségtermelők akarnak szak­munkásbizonyítványt sze­rezni. Molnár Gyula Mátészalka Fokozódó érdeklődés a téli tanfolyamok iránt Vöröskereszt taggyűlés Nyírje stanyán Megy a rövidital vándorútra 52 országba A Magyar Likőripari Vál­lalat . több mint 70 rövidital készítményeit 52 országban fogyasztják. Egyik régi pin­céjében Budafokon honosí­tották meg a magyar bor­párlatból érlelt brandy elő­állítását. Hatalmas hordók­ban érlelik, tárolják itt a nemes italokat. A legna­gyobb köztük hat vagon tar­talmát fogadja be, a legki­sebb „csak” 800 literes. Ezekben a lélegző tölgyfa­hordókban, amelyek értéke körülbelül 30 000 forint, tar­talmukká} együtt 1 millió forint, hónapokon keresztül érlelik a „Lánchíd” és „Bu­dafok” néven ismert ital-! féleségeket. Fontos, hogy az érleléshez az évszakok vál­tozásával megfelelő hőmér­sékletet biztosítsanak, té­len például csak fél fokkal lehet alacsonyabb a pince hőmérőjének hlganyszála, mint nyáron, a legkelleme­sebb . levegőt, a 18 .Celsius fok jelenti. A palackozásra beérett italt gondosan tisz­títják, 25 azbesztlemezen keresztül csurgatják, több atmoszféra nyomással. Sokféle egzotikus és gyógynövényből állítják ösz- sze a legkülönfélébb italo­kat, keverésük aránya szí- .gorú gyártási titok. A kese­rű likőrökbe például 40—50 fajta gyógynövény kivonata kerül, pontosan meghatáro­zott arányokban. A Huber­tus különleges aromáját 36 féle anyagból nyerik, a brandyhez 7 féle Ízesítőt és még tokaji bort is adnak. A világszerte kedvelt barack- oálinkából 10 fajta között lehet választani. Legújabb készítményük a Cherry-dry, meggypálinka, tiszta gyü­mölcslé és szesz házasftásá- val. A több mint félszáz or­szág között a Szovjetunió­ban lassan a vodka népsze­Az iskolai általános és szakfelügyelet megszervezé­sének. valamint működésé­nek új, ideiglenes szabály­zata elkészült. Hatálya kiterjed az általá­nos iskolák, a középfokú ok­tatási Intézmények és a diák szociális Intézmé­nyek (általános és középisko­lai d'ákotthonok, középisko­lai kollégiuiriök, napközi rűségével vetekszik a ma­gyar brandy, a baráti or­szágok is ezt kedvelik a legjobban, Svájcba „cseresz­nyevizet”, New York-ba kü­lönleges szilvapálinkát, Ka­nadába császárkörtét, Bo­gotába vodkát, Nyugat-Né- metországba kecskeméti ba­rackpálinkát szállítanak, de még Ausztráliában, Dél- Afrikában is várják külde­ményüket. S hogy milyen sikerült voH eddig is külföldön, száznegyvenkilenc arany­érem bizonyítja, nemzetközi versenyeken nyerték. otthonok, tanulószobák) ok­tató-nevelő munkájának a művelődésügyi osztályok ál­tal gyakorolt általános és szakfelügyeletére, beleértve a dolgozók iskoláit is. Hamarosan kiadják azt az útmutatót, amely a felügye­leti munka módszereit tar­talmazza, s megjelöli a munkafolyamaton belüli legfontosabb feladatokat. Elkészült az iskolai általános és szakfelügyelet új, ideiglenes működési szabályzata Kinek fontos a növényvédelem ?! Szakmunkásképzés akadályokkal Háiomszorannyi szer, de maradt a kár A második ötéves terv­ben a tervezett 32—35 szá­zalékos hozamnövekedésből 15 százalékot a jobb nö­vényvédelem útján kellett volna elérni. A károk azonban — a megyei szak­emberek megállapítása sze­rint — nem csökkentek, bár a növényvédőszerek felhasználása meghárom­szorozódott. A növényvédő szakembe­rek oktatása s*m hozott si­kert az előző években. Most ismét indult két iskola betanított munkások kép­zésére. Erről beszélgettünk Hoványi Ferenccel, a me­gyei tanács vb. növényvé­delmi felügyelőjével. — Az előző évek siker­telensége két fő okra vezet­hető vissza. Az egyik, hogy tsz-eink nincsenek megfe­lelően ellátva növényvédel­mi szakemberekkel. A má­sik ebből következik: nem végzik szakszerűen a nö­vényvédelmi munkát. A nö­vényvédelmi kódex előírja, hogy minden üzemben füg­getlenített növényvédelmi felelőst kell beállítani, ezen­kívül meg kell szervezni a kártevő figyelőszolgálatot is. Ezzel szemben a megyé­ben függetlenített növény­védelmi felelős csak egy­két helyen van, (pl. Nyír­meggyesen) a legtöbb tsz-ben pedig az aronómus egyma­ga látja el ezeket a felada­tokat is. — Helyes, ha az agronó­mus irányítja a növényvé­delmet is, de úgy, ha mel­lette van a függetlenített növényvédelmi szakcsmber. Ez harcol a munkák idő­beni és szakszerű elvégzésé­ért, És szükség is van a szakértelmére, mert a mun­ka annyira sokrétűvé vált — százhetven fajta növény­védőszert használnak! —, hogy komolyabb képzés nél­kül elvégezni nem lehet. Ezt a képzést már megkap­ta a három év alatt kilenc­ven tsz-tag. — E kilencven kiképzett ember többsége nem eb­ben a munkakörben dol­gozik, vagy munkaköre csak érinti a növényvédel­met (pl. keverő raktáros). Gyakorlatilag a képzésükre fordított befektetés nem térül vissza, pedig erre minden egyéb lehetőség meglenne. A most indult iskoláinkra — Kállósemjén- ben 32 közül kilenc, Sóstón 60 dolgozó közül 35 jelent meg. A jelek tehát arra mutatnak, hogy az előző években észlelt hiányossá­gok az idén sem változnak meg, és jövőre kezdhetjük a szervezést élőiről. — A háromszáz órás. két­hónapos. bentlakásos isko­la költségeit teljesen a me­gyei tanács vb. fedezi: szál­lást, napi háromszori ét­kezést; a résztvevőknek há­romszor fizeti a hazauta­zást... A tsz-eknelc tehát semmibe sem kerül. Ennek ellenére közömbösén, nem­törődömséggel intézik ,a be­iskolázást. És ehhez nem kis köze van annak, hogy az előző években kikerült szakmunkásokat nem' he­lyezték el megfelelően. a tsz-ek, és ezt látják azok a tagok is, akik most. je­lentkeztek. Ezenkívül tud­ják, hogy az iskola idejéi'e munkaegységtől.']lés jár ré­szükre, mert ez kiesés a munkából. Van ahol meg­adják ezt, van ahol nem. — A tag tehát nem lát­ja érdekének az iskola, el­végzését. A tsz vezetői. Is ezt mondják neki: a -te ér­deked, hogy tanulj. Ez az álláspont elfogadhatatlan. Először is: nemcsak a tag, hanem főként a tsz érde­ke, hogy legyen növényvédő szakembere. E cél érdeké­ben az állam minden se­gítséget megad a tanulás­hoz, és — úgy gondolom, — munkaegység térítéssel, járó terhet a tsz-nek illik átvállalni. — Hibásak a járási agvopro- panandisták is, mert nem beszélgettek a tsz-vezetők- kel a beiskolázás jelentő­ségéről, nem irányították megfelelően ezt a munkát. — Még pótlólag be lehet iskolázni a tagokat a tan­folyamra. Ideje lenne, hogy sok tsz-ben meggondolják a dolgot a vezetők. (ki) Előtérben a gazdaságosság, a hatékonyság Együttes miniszteri Vendeletek a tsz-beruházások és felújítások új rendjéről A Mezőgazdasági Értesítő január 8-1 száma az Or­szágos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, az építés­ügyi miniszter és a föld­művelésügyi miniszter együttes rendeletét közli a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti beruházások és felújítások új rendjéről. A rendelet alapelveiben ki­mondja, hogy az elkövetke­zendő időben a beruházáso­kat és felújításokat a me­zőgazdasági üzemek elsősor­ban saját eszközeikből, a helyi erőforrások teljes ki­használásával valósítják meg. A beruházó gazdasá­gok fejlesztésének haté­konyságánál gondoskodni kell arról, hogy az üzemek a beruházási eszközöket a lehető leggazdaságosabban használják fel, valamint a megvalósított beruházáso­kat gazdaságosan hasznosít­sák. Előnyben részesülnek azok a módszerek, ame­lyek a kitűzött célt a meglévő állóeszköz ál­lomány jobb kihaszná­lása révén érik el. A beruházásokat a járulé­kos és kapcsolódó beruházá­sokkal együtt korszerű mű­szaki színvonalon kell szer­vezni és megvalósítani. Kü­lönös gonddal kell érvényt szerezni a takarékos gaz­dálkodásnak, a mezőgazda­sági rendeltetésű földek vé­delmének. A létesítménye­ket, ha típús, vagy FM aján­lott tervek rendelkezésre állnak, ezek alapján kell megvalósítani. Mezőgazdasági üzemeink beruházásainál, bár az utóbbi években javult, a kivitelezésben részt vevő felek kooperációs munkája, még mindig nem érte el a kívánt szintet. A rendelet értelmében tehát szüksé­ges, hogy a beruházók, ter­vezők és kivitelezők együtt­működése az előírásoknak megfelelően alakuljon. Szükséges, hogy az ed­digi gyakorlattól elté­rően a beruházással és költségvetéssel kapcso­latos helyszíni bejárást alaposabban elvégez­zék. Következetesebben kell al­kalmazni a beruházásban résztvevő felek felelősségét, figyelembe véve, hogy a tervezési tevékenység alap­jául szolgáló adatokat szak­szerűen használják fel. A kivitelezési tervdokumentá­ció a jóváhagyott és meg­erősített beruházási prog­ramban foglalt előírásoknak és mutatóknak megfeleljen és nem utolsósorban, hogy az előírt költségnormákát Az Egészségügyi Minisz­tériumban statisztikai „tér­képet” állítottak Össze ha­zánk jelenlegi egészségügyi ellátottságáról. A számok tanúsága szerint ma már jó néhány fontos, az ellátás színvonalát tükröző muta­tó kedvezőbb egyik-másik vidéki városban, mint Bu­dapesten. A tízezer lakosra jutó általános orvosok számát tekintve a megyék között az élen Komárom, Vas, Veszprém, a sereghajtók között pedig Pest — Buda- ■ pest nélkül —, Szabolcs és Borsöd a sorrend. A gyógyintézeti ágyak ~ számát tekintve a megyék között Vas, Pest (Budapes­tet is számítva), Heves, Csongrád (Szegeddel együtt) ! és Győr áll legjobban, míg I a legrosszabb helyzet So- ­betartsák, a tervek határ­időre készüljenek el, ezt követően a beruházások is határidői-e, a beruházó ren­delkezésére álljanak. A jobb együttműködés megteremtése érdekében- az építőipari munka ellenőrzé­sét, az építési napló vezeté­sét következetesen kell vég­rehajtani. Következeteseb­ben kell érvényt szerezni a szerződések teljesítésének, illetve a szerződésben fog­laltak elmulasztása után a kötbérnek, bírságolásnak. A rendelet kimondja, hogy a szerződést szegő fél késedelmi kötbért, hi­bás átadási kötbért, meghiúsulási kötbért. ilíetvé kártérítést is köteles fizetni. inogj-, Tolna, Bács, Sza­bolcs, Fejér és Szolnok megyében, A tízezer lakosra jutó szakorvosi óraszám Miskol­con és Budapesten az or­szágos átlag kétszeresét is meghaladja,, s csaknem azonos szinten mozog Sze­geden és Pécsett is. Zalá­ban és Szabolcsban azon­ban csak mintegy fele, Bor­sodban harmada és a kü­lönben magas fokú egész­ségügyi ellátásban részesü­lő Debrecenben mindössze negyede az országos átlag­nak. Statisztikai térkép hazánk egészségügyi ellátottságáról 1966. január 15.

Next

/
Thumbnails
Contents