Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
a folyók vizének tisztántartása Jó lehetőségek ipartelepítésre — Intézkedés a termőföld elszikesedése ellen — Átépítik a kórházak tisztitórendszerét „Te hány gomblyukat varrtál ki?“ Húsz lány a „Nyírségi-ben NAPIRENDEN: Hazánkban naponta átlag egymillió köbméter tisztítatlan ipari és lakótelepi szennyvíz kerül a folyókba. Nincs közvetlen statisztikai adat, hogy ebből mennyi jut megyénkre, de a Kraszna, a Lónyai- csatorna és különösen az Ér folyó szennyezettsége azt bizonyítja, hogy jó néhány ezer köbméterről van szó. Tudományos vizsgálat és eredmény A szennyezett víz alkalmatlan ipari célokra, mező- gazdasági öntözésre, ugyanakkor károsan hat a halállományra is. Először 1960-ban végeztek tudományos vizsgálatokat a víz. minőségével kapcsolatban, s néhány év múlva már az egész országban megalakultak a vízvédelmi bizottságok, melyeknek munkájáról a Minisztertanács legutóbbi ülésén is elismerőleg szóltak. — Szabolcsban igen kedvező a helyzet, — mondta Kollonai Béla, a vízvédelmi bizottság elnöke, — hiszen folyóink általában tiszták, különösen a Tiszára és Túrra vonatkozik ez a megállapítás. Ilyen szempontból ipari telepítésre ideális hely Szabolcs. A bizottság korszerű laboratóriummal és jól megszervezett figyelőszolgálattal rendelkezik. A figyelésbe elsősorban a folyók mellett élő embereket, gátőröket, csatornaőröket, tanácsok, termelőszövetkezetek, horgászegyesületek megbízottalt vonták be. Ellátták őket jelentőlappal, mintavételi palackokkal, s ha a folyókon valami rendellenességet észleltek, azonnal jelentik. Munkájuk alapján sikerült többek között szakaszossá tenni a nyírbog- dányi ipari szennyvizleve- zetést anélkül, hogy á halállományban kárt tett volna. Szennyeződés, halpusztulás — , Igaz, a Tisza és a Túr tiszta, de kedvezőtlenebb a helyzet a Szamoson. Nyisztor György nevét — történelmi jelentőségéhez és érdemeihez mérten — feltűnően kevesen ismerik. Ez a sovány, közép tennetű, majdnem törékeny alkatú, hosszú és pödört bajuszú, hagyományos paraszti öltözetű ember innen, Szat- rhár megyéből indult el a forradalomba, a múlt század végén. Itt kezdte el szervezni a magyar- és román munkások és földművesek szocialista mozgalmát. Tevékenysége az országos szervek figyelmét is felkeltette, különösen azután, amikor 1903-ban már Szatmár megye dolgozóit képviseli a szociáldemokrata párt országos kongresszusán. Két év múlva már igen fontos pozíciót bíznak a 37 éves Nyisztorra. Hatvan évvel ezelőtt. 1906. január 13-án beválasztották a Földmunkások Országos Szövetségének a vezetőségébe, majd nem sokkal ezután a szövetség országos titkára A szennyeződés 1964-ben tömeges, egy évvel később pedig elenyésző halpusztulást okozott. Érdekes, hogy halpusztulást, főleg tavasz- szal, a belvízcsatornákon is észleltünk. Megállapítottuk, hogy ezt a növényvédőszerek és a iekaszált széna rothadása okozta. Hosszú ideig húzódott a nagyhalászi kendergyár és a demecseri burgonyakeményítőgyár szennyvízproblémája. Megoldásként Nagy- hadászban öntözésre, De- mecserben pedig kísérleti trágyázó öntözésre készített tervet a vízgazdálkodási osztály. — A Szamos, Kraszna és a Lónyai-csatorna után legkritikusabb a helyzet a várost átszelő Ér folyón. Ez utóbbinak már-már szinte szennyvízcsatorna jellege van, 3 közvetve több ezer hold öntözését veszélyezteti. Legutóbb például a Toldi utcai társasház szennyvizét minden tisztítás nélkül egyszerűen az Ér folyóba vezették. De termálvíz is folyik bele, ami erősen emeli a sótartalmat. Ha ilyen vízzel öntöznek, a terület előbb- utóbb elszikesedik. Talán szokatlanul hangzik, de a szennyvízproblémát legnehezebben az egészségügyi szervek értik meg. A megye 12 egészségügyi intézménye közül hat kórház tisztítóberendezése felújításra szorul. Javaslatunkra A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs megyei szervezeteinek tagjai tavaly 4116 előadást tartót-, tak háromezer híján félmillió hallgató előtt. Kétezeregyszáz előadás társadalom- tudományi, 2000 pedig természettudományi kérdésekkel foglalkozott. E két nagy csoporton belül is különölett. Innen végzi csendesen, szívósan a forradalmi szervezőmunkát, elsősorban sorstársai, a parasztok körében. Együtt érlelődik a forradalmi helyzettel, s azon kevesek közé tartozik, akik az első világháború évei alatt, majd az oroszországi szocialista forradalom hatására cselekvésre lelkesítik á tömegeket és a párt tágjait. Az 1918. évi rendkívüli szociáldemokrata pártkongresszuson ő tolmácsolja a munkások hangulatát: miért nem cselekszünk már? Figyelmeztet: .... itt nagy dolgot, történelmi dolgot kell csiráiul a világbéke érdekében! Ugyanekkor javasolja, hogy ki kell terjeszteni a forradalmi agitációt a parasztságra és e nemzetiségi dolgozókra. „A parasztokkal is tegyünk valamit, erre kell ráfeküdnie a párttitkárságoknak, hogy lesz Egészségügyi Minisztérium helyszíni szemlét tartott és a harmadik ötéves tervben öt kórház tisztitórendszerét kívánja átépíteni. Sürgető feladat : a derítés Azonban ez csak egy lépés folyóink vizének tisztántartásához. Legfontosabb lenne a 36 millió forintos költséggel készülő nyíregyházi derítőállomás üzembe helyezése, hiszen akkor valamennyi városi nagyüzem vize tisztítva kerülne a folyókba. Hasonló lenne a helyzet a lakóházi szennyvizeknél is. Átmenetileg segítene, ha elkészülne Császárszálláson az új víztároló. Tervdokumentációi már megvannak, csak a termelőszövetkezeteknek kellene több segítséget nyújtaniuk. Ezzel ugyanis elérhetnénk, hogy állandóan tiszta víz álljon rendelkezésre az öntözéseknél. Kormányrendelet írja elő, hogy bírsággal kell sújtani azokat az üzemeket, melyek kellő tisztítás nélkül bocsátanak ki szennyvizet. Túl a bírságokon sokkal súlyosabb az a kár, melyet a népgazdaságnak okoznak hanyagságukkal. Bogár Ferenc sen a pedagógiai, nemzetközi, valamint az agrárpolitikai és egészségügyi témák iránt volt nagy az érdeklődés. Több, mint 700 előadást filmvetítéssel színesítettek. Tavaly már 820 előadás a különböző akadémiákon — munkás, tsz, nők, ifjúsági stb. —, míg 125 az úgynevezett szabadegyetemek rendezvényein hangzott el. gyen velük kapcsolata a mozgalomnak...” Lelkesítette és buzdította' a kongresszust a forradalom irányában. Ismerte a dolgozók érzéseit, hangulatát. 1918. folyamán is fáradhatatlanul járja az országot: előbb Szepetneken tart gyűlést, maid Török- szén tmiklóson, Karcagon, Aszalón, Szikszón, Szegeden találkozunk vele. 1919. februárjában a budapesti munkástanács ülésén fejtegeti, hogy a földreformot a munkásságnak és a parasztságnak kell végrehajtania, nem. szabad átengedni másoknak. A Tanácsköztársaság ideje alatt is rendkívül aktív. Fontos munkakört bíznak rá: a forradalom leginkább hozzá illő posztját, a föld- művelési népbiztosság vezetője lesz. Nqm annyira tudományosan, mint forradalmi ösztönnel megsejtette, hogy elsietett lépés a társas gazHúsz elsőéves szabósegédjelölt tanulja a szakmát a „Nyírség” Ruházati Ktsz tanműhelyében Kuczmann András szakoktató vezetésével. Kell a szakmunkásutánpótlás a gyors ütemben fejlődő középüzemben. Olyan sok a külföldi megrendelés, hogy már dupla műszakban is alig győzik. AZ UTÁNPÓTLÁS Nem könnyű a dolga Kuczmann Andrásnak. Most még a minőség a fontos, de holnap már a mennyiséget is számon kell kérni. Az exportmunkánál mindkettő fontos követelmény. Szakrajz. Még csak a szoknya- szabásnál tartanak, de már készruhákat is készítenek. Természetesen elfekvő anyagból, osztályos áruként. Ä szakoktató egy frissiben készült ruhát mutat: — Ez például már hibás, kiszakadt a rigli. Minden ruhában benne van készítőjének a neve. A ruha visszakerül a tanulóhoz. Selejtes árut nem lehet kiadni a kézből! A lányok hamar megszerették a szakmát. Többen otthon is gyakorolják a tanultakat. Horváth Erzsébet azzal dicsekszik, hogy felal- jazta a húga köpenyét, Hegyi Kornélia párnahuzatot, kötényt és szoknyát varrt magának. .....ÄTSZABTAM EGY RUHÁT ÉS..." — Én meg átszabtam anyámnak egy ruhát és elrontottam — szól közbe bosszúsan Petró Irén. Miközben a többiek jót nevetnek, siet helyesbíteni: — Persze ez már régebben volt... aztán vettem egy ruhaanyagot és megvarrtam — magamnak. Az sikerült... Hogy ki, miért választotta és szerette meg ezt a szakmát, arról a legkülönbözőbbek a vélemények. Fogas Mária például a második évet végezte a Kölcsey gimnáziumban. Miért hagyta ott? A politechnikai oktatásnál szerette meg ezt a szakmát. Ügy határozott, hogy a szakmunkásvizsga után, esti tagozaton szerzi meg az érettségit. KI MIÉRT VÁLASZTOTTA? Bódi Ilona a gyors-gépíró iskola és a szabóság között választhatott. Ügy érezte, ez fontosabb. Petró Irén, aki most ment volna a gimnázium második osztályába, így vélekedik: „Ruha mindig kell... a gimnáziumot később is elvégezhetem.” Szabó Emilia édesapját Budadálkodást hansúlyozni. A földről szóló dekrétum tárgyalásakor, 1919. március 27-én is azt mondta: egyelőibe elegendő lesz a föld kárpótlás nélküli kisajátításának elvét kimondani, a köztulajdonba vétel elvének kimondására még nem érett meg a helyzet. Nyisztor véleményét leszavazták, s tudjuk, hogy a dekrétum — akaratlanul is — megingatta a kisparaszti tulajdonosok forradalomba vetett bizalmát. Ezért sürgette Nyisztor, hogy adja- r nak ki a kisbirtok kérdést magyarázó brosúrákat a parasztok számára. Ilyen belső vívódások ellenére is, — hogy a forradalom éppen a parasztkérdésben nem az általa helyeselt és történelmileg is indokolt formában közelítette meg a parasztkérdést — forradalmi hűsége mitsem változott. Változatlanul tudta, hogy ez a forradalom a történelmileg egyetlen lehetséges leszámolás a régi renddel és egyetlen lehetséges kovásza a jövőnek. Szenvedélyesen és türelmetlenül hirdette 1919. júniusában a tanácsok, a pestről helyezték át Nyíregyházára. Ott nyelvgimná- ziumba járt, itt ilyen oktatás nincs. A politechnikai oktatáson ismerkedett meg ő is a szakmával. S ha különböző okok miatt is, ezt a szakmát választotta és szerette meg Puskás Katalin, Bakos Erzsébet, Kádár Katalin és a többiek... Ma már közös a céljuk: mielőbb jól elsajátítani a szakmát hogy leülhessenek a szalag mellé, teljesítményben dolgozni az idősebbekkel. MÉG KEVÉS — Te például hány gomblyukat varrtál ki eddig? — kérdezi az oktató a szőke Kégler Erzsébetet. — Három blúzon... össze- i sen tizenötöt... — feleli a I tanuló. — Ez bizony kevés. Szak- j munkás koromban egy zakó i gomblyuk klvarrásához ad-! tak tíz percet. No, sebaj, j egyelőre a minőség a fontos. I Tóth Árpád1 Megjegyzés: Miért késnek? Államunk évről évre' jelentős segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Az idén 180 millió forintos beruházással közel hatszáz termelőszövetkezeti létesítmény építését tervezik. Azaz, hogy csak terveznék meit az előkészítés rendkívül vontatottan halad, a megyei tervező irodához még mindég nem érkezett be a megbízások jelentős része. Addig pedig nem lehet hozzákezdeni a munkához. Mire elkészülhetnek a tervek, megkötik a kivitelezési szerződéseket, már jó néhány hónap eltelik az évből. Számítani lehet rá ilyen előzmények után, hogy az idén is csúszni fognak a határidők. A tervezett mezőgazdasági létesítmények mindegyike fontos. Legfontosabb természetesen magának a termelő- szövetkezetnek. Vajon, miért késnek mégis a megbízásokkal? (bf> Gitár és kefe er oldal Kollégium — vizsgát döszutiban SÖTÉT A KLUBSZOBÁKBAN a televízió képernyője az asztaloknál is csak Ütött ülnek. A tanulókban azonban mindenütt foglalta« a székek. Az alagsorban Kozák Ilona nem mindennapi izgalommal forgatja a könyveket: magyar szakos, reggel vizsgázik irodalom- elméletből. Akár egy percre is nehéz lenne kizökkenteni a tanulásból. Sőt — mint mondja — éjfélig abba sem hagyja. Pedig az előző napokban alaposan felkészül < — mégis hiányérzete lenne, ha éppen most nem ismételne. Neki ez a kabalája. A másik sarokban kényelembe helyezkedve ketten „bűvölik” a könyveket: Ve rés Mária és Csont Bálint. Ketten könnyebb a vizsga előtti napokat „átvészelni” Előttük a könyvek: filozófia és magyar. A 34. SZOBA. Csak eny- nyit mondanak — és várják a hatást. Mert ez a szám fogalom a tanárképző főiskola Sóstói úti kollégiumában. Hatan lakják, hat „válogatott” matematika szakos fiatalember. Másnap viasgáznak, mégis megenszakszervezetek és a párt együttes ülésén: „Kitépjük mindenkinek a gégéjét, aki azt meri hirdetni, hogy ezt a küzdelmet elveszítjük. Nem lehet elveszíteni, mert akarjuk, az életünket tettük rá, a gyávák pedig fogják be a szájukat.” Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy a forradalom leverése után a híres és hírhedt népbiztosperben Nyisztor Györgyöt is életfogytiglani fegyház- ra ítélte. Horthyék börtönéből 1922-ben, a szovjet— magyar fogolycsere-egyezmény keretében szabadult ki. A Szovjetunióba érkezve, a kiszabadítottak nevében ő mond köszönetét a fogadóbizottság előtt. Ott élt 1945-ig. Akkor hazakerült, s lelkesen vállalt újabb szolgálatokat. Pedig már 76 éves volt. A forradalomhoz Nyisztor végig hűséges maradt. S ezt az emberséget és hűséget hagyta ránk a 87 éves korában, tiz éve elhunyt forradalmár parasztember, aki innen a Szamos és a Tisza vidékéről Indult el a forradalomba. Hársfalvi Péter t gedhetik. maguknak, hogy tíz percre bekapcsolja Molnár László a tranzisztoros rádióját. ..Egyébként kár az energiáért, ha valaki az utolsó este akarná megtanulni az anyagot éppen matematikából“ — magyarázza Enyedi Tibor és Farkas László. S van benne egy kis szaksovinizmus is. amikor hozzáteszik: mert ezt érteni kell, nem lehet ..bemagolni”. Közben Kaiser Ferenc felmászik a második emeleti ágyra, kezébe veszi gitárját, persze csak úgy, tokban. Megsimogatja, aztán visszateszi. Azért any- nyira nem érnek rá, mégiscsak vizsgaidőszak van. Néhány óra és itt az algebra, az elsősöknek pedig a filozófia vizsga... MAGYAR SZAKOSOK. A kollégium modern épületrészében laknak. Csak ketten vannak a szobában: Széles Éva és Sutka Rozália. Fényesünkéről, Kistelekről. Jövőre ők már bizonyítványt is írnak. _— Melyik a legnehezebb vizsgánk? Természetesen az irodalomtörténet. De az is lehet, hogy egy hét múlva másképpen vélekedünk majd, akkór már túl leszünk rajta. Közben Éva előveszt a leckekönyvét, és gondos megszámlálás után közli: ez lesz a tizenegyedik vizsgájuk — beleértve a szigorlatokat is. Most kétezsrhá- romszáz oldal a tananyag... — Nézzünk szét még néhány különleges helyen is — ajánlja Baksai Elek másodéves biológia szakos halú gató, a kollégiumi diákbizottság tagja. MOSÓKONYHA: Kosa Tibor felgyűrt ingujjakkal nem éppen férfias munkát végez: fehér ingeket öblít. ..A vizsgák emésztik a fehér inget”. Vasalószoba: ide nem tudtunk bejutni. Magyar szakos lányok tanultak itt — elba- rikádozva a külvilágtól. Vizsga előtt egy nappal idegennek ide bemenni — művészet. Nyíregyházi Tanárképző Főiskola. Vizsgaidőszak — 1966. Marik Sándor 1966. január 13. Félmillió hallgató a TIT előadásokon Nyisztor György útja Szatmártól a forradalomig
