Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

Orosz Ferenc elvtárs tájékoztatója

időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről a Nyíregyházi Konzervgyárban

Mint arról már tegnap hírt: adtunk, hét nyíregyházi nagyüzem dolgozóinak részvételével nyilvános pártnapot rendeztek kedden délután a Nyíregyházi Konzervgyárban. Por- teleki Sándorné, a konzervgyár pártszervezeOrosz Ferenc elvtárs beszédét mondja. Mellette balról Porteleki Sándorné, a egyházi Konzervgyár párltitkára, jobbról Murczkó Károly, a városi pártbizottság titkára és Beretvás Dezső, a konzervgyár igazgatója.

konzervzöldséggel: a mú’.t esztendei rossz tapasztalat miatt egyes szövetkezetek idegenkednek a termelésétől. Erre is azt tudjuk tanácsolni: kössenek

szerződést minél többen, s jó munkaszervezéssel biztosítsák e nagy jövedelemi forrás hatékonyságát. Az utóbbi évinél valamelyest is kedvezőbb időjárás nyomán szép bevételre számíthat mezőgazdaságunk almából és gyümölcsféleségekből is.

Vázolta az előadó ezután a többi kultúrák termelési előirányzatait, majd arról szóit, hogy a helyi igények kielégít é- se érdekében is zöldségből 4200 holdra kötött szerződést a MÉK. Ezen túl intézkedésre kerül sor a szabadpiaci felvásárlás megjavítása érdekében is Majd a mezőgazdaság 1966 évi beruházásairól szóit. Arról hogy csupán épületekre 166. ültetvény telepítésre 65. gépi beruházásra köze1 90 millió forintot fordítanak megyénkben, s újabb 3 ezer holdon teremtik meg az öntözéses gazdálkodás feltételeit.

— Ezek jó lehetőséget adnak a gazdálkodás további javítására, de

a végrehajtás ezután is magukon a szövetkezeti vezetőkön, tagokon múlik. Tőlük függ, mennyire élnek majd a lehetőségekkel

a növénytermesztés, az állat- tenyésztés fejlesztésében, * termények és termékek minőségének javításában, a gépek hasznosításában. Sok múlik azon, milyen anyagi ösztönzést alkalmaznak, hogy mindenkit a neki legjobban megfelelő helyen foglalkoztatnak-e. hogy miként igyekeznek — akár ösztöndíjak alapításával is a szakemberhiány pótlásán, * hogy a megtermelt értékeket milyen gondossággal takarítják be, csomagolják, tárolják. Meg kell találni a módot arra. hogy a lehető legtöbb helyen tudjanak rendszeresen előleget osztani.

Miként az iparban, a mező- gazdaságban is fontos szerepe van a vezetők és a tagság szoros kapcsolatának, a tsz- demokrácia érvényesítésének, amely egyébként a fegyelmezett munka feltétele is. Ahol kikérik a tagság véleményét a fontos kérdésekben, hasznosítják az egyszerű emberek javaslatait, ott a legnehezebb feladatokat is könnyen tudják megoldani. Ugyanez vonatkozik a fiatalok falun maradására is: ne feledkezzenek meg róla a párt, tanácsi, termelőszövetkezeti vezetők, ne egyszerűsítsék le ezt a kérdést „zsebpénz” problémára, hanem éljenek együtt a fiatalok örömeivel, gondjaival, segítsék őket, bízzanak bennük, lássák el őket feladatokkal.

Végezetül Orosz elvtárs arról szólt, hogy a Központi Bizottság múlt év decemberi határozatai nyomán eddig megtett intézkedések világos jövőt mutatnak mindnyájunknak: több lesz a munkánk de ezáltal gazdagabb életünk.

— A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, amikor nemcsak a politikai, hanem a gazdasági harc is világméretet ölt. s amikor a háborúra törekvő imperialistákkal szemben egvve nőnek a haladás erői. 1 ml

legfontosabb feladatunk, hogy mindenki becsülettel vegye ki részét a napi munkából. Ugyanakkor lépjünk fel a közösség megkárosítói. a tisztességtelen ügyeskedők ellen.

Gondoskodjunk az igazságos, a munka szerinti megbecsülésről, elismerésről, legyünk azon. hogy minél többen vegyenek részt a közügyek intézésében, így erősödünk, igy járulunk hozzá legjobban ahhoz, hogy béke legyen a világon, hogy fejünk felett kék maradjon 8z ég, hogy ne száguldozzanak fölöttünk bombától terhes r** pülőgépek. hogy éjszakánként mindnyájan nyugodtan hajt-* hassuk le fejünket, — mond1 ta nagy tetszéssel fogadott be- széde végén Orosz Ferenf elvtárs.

Orosz Ferenc elvtárs tájékoztatójában elsőként a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozott, kiemelve abból az amerikai imperialisták vietnami agresszióját.

— Azért is került ez a háború a világpolitikái események középpontjába, mert jelenleg a vietnami kérdés határozza meg a szocialista és a kapitalista tábor, a Szovjetunió és az USA közötti viszonyt, a haladó erők és a háborúra spekulálók viszonyát. Ugyanakkor a Vietnamban kialakult helyzet gátat emel a nemzetközi élet több fontos kérdésének megoldása elé.

Orosz elvtárs itt konkrét tényekkel bizonyította, hogy az amerikai imperialisták porba taposva a nemzetközi jog elemi szabályait, a történelem egyik legszennyesebb háborúját folytatják a dél-vietnami szabadságharcosok ellen, bombázzák a demokratikus, szocializmust építő Észak-Viet- nam területét. Ahelyett, hogy a világ haladó erői, és az amerikai nép követelésére, józanabb politikusai tanácsára az USA elnöke feladná ezt az esztelen és számára reménytelen küzdelmet, a vietnami háború további kiterjesztését ígéri. Annak ellenére teszi ezt, hogy szövetségesei többsége sem meri nyíltan támogatni szándékát. Franciaország nyíltan elhatárolja magát az USA vietnami cselekedeteitől. Hiába kilincselnek az USA „békekövetei” különböző magyarázattal szerte a világon, a népek és a kormányok elítélik ezt a tisztességtelen hadviselést. Ez a világméretű szolidaritás megsokszorozza a vietnami szabadságharcosok erejét, s készek szembeszállni a betolakodóval.

— Számolniuk kell azzal, hogy a nagyobb erő bevetése még nagyobb ellenállásba ütközik.

A szocialista tábor, közte a mi népünk is teljesíti internacionalista kötelességét s mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja a hős vietnami népet igazságos harcában.

Megemlítette ezután az előadó: a Havannában most folyó trikontinentális értekezlet résztvevői egyértelműen elítélik az amerikaiak imperialista agresszióját, bizonyítván, hogy gyarapodnak a béke, a haiadás erői. Méltatta ezután a Szovjetunió erőfeszítéseit a béke megőrzésére, melynek éke* bizonyítékát szolgáltatta néhány napja Taskent: a

Szovjetunió segítségével megállapodást írt alá India és Pakisztán kormányfője egy háborús tűzfészek felszámolásáról. Elmondta továbbá: a

szocialista tábor, a haladó erők küzdelmének jelentős eredménye, hogy az ENSZ ma már nem az USA szavazógépezete. Hazánk is kiveszi részét a békés egymás mellett élés megvalósításáért folytatott harcból, s ez növeli nemzetközi tekintélyünket szerte a világon. Nagy figyelemmel kísért kétoldalú tanácskozásokat folytatunk és véleményünkre egyre jobban kíváncsiak még egyes nyugati nagy. hatalmak is. Hazánk állandó ENSZ-képviselőjét választották a világszervezet legfontosabb bizottsága elnöki tisztébe, állandóan bővítjük kapcsolatainkat a szocialista tábor országaival. Elítéljük az amerikai imperialisták háborús mesterkedéseit,

erélyesen követeljük a világ bármely részén lévő agresszió azonnali beszüntetését. a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldását.

Éberen figyeljük a nyugatnémet hadsereg új rafegy vérzését. felkészülünk a revansvá- £yók megfékezésére. Ez határozza meg mindennapi igyekezetünket, ennek tudatában erősítjük hazánkat, a szocialista tábort katonailag, politikailag, gazdaságilag.

Ezután Orosz Ferenc hazánk belső helyzetével foglalkozott, különös tekintettel a Központi Bizottság múlt év december

8-i határozataira. Ez a határozat egyrészt az 1966. évi nép- gazdasági tervet., az előttünk álló gazdasági, kulturális feladatokat, másrészt a szükségessé vált ár- és bérrendezést érinti — mondotta, majd így folytatta:

— Érthető a nagy érdeklődés a gazdaságirányítás reformja iránt, hiszen

1956 óa, a hatalom megszilárdítása és a mezőgazdaság szocializálása után ez a harmadik olyan fontos lépés, amely előrehaladásunk szükségszerű követelménye.

Részletesen vázolta ezután azt a nagy fejlődést, amely a felszabadulás óta történt hazánkban az élét minden területén. Elmondta: nőtt a termelés, változtak körülményeink és Velük együtt az igényeink is. Amikor a gazdaságirányítás reformjáról beszélünk, nem arról van szó, hogy eddig rosszul dolgoztunk, hanem arról, hogy keressük és meghatározzuk a gazdaságpolitikánk végrehajtásához a legjobb módszereket. Ez mindannyiunk közös érdeke. Gazdasági életünkben kiütköztek azok a vonások — például a túlzott centralizáltság, az ésszerű önállóság hiánya, stb — amelyek ma már gátolják előrehaladásunkat. A merev és sok tervmutató, a szükségtelen megkötöttség miatt aránytalanul alakult a termelés néhány területen, megnövekedtek a raktárkészletek, ugyanakkor több termékből hiány volt- Ehhez kapcsolódik gazdálkodásunk másik, gyors megoldásra váró kérdése: az időszerűtlenné vált árrendszerünk.

— Jelenlegi árrendszerünk elfedi a valóságot, nem veszi figyelembe eléggé, hogy a szocializmus építése során is hat az értéktörvény, az áru és a pénz, a kereslet és a kínálat törvénye. Ennek következtében

szembetűnő aránytalanságokat tapasztalni a mezőgazdasági és az ipari termékek árai között.

Az előbbit értékén alul 11, az utóbbit értékén túl 26 százalékkal fizetjük meg. Legutóbb 13 évvel ezelőtt volt árrendezés * mezőgazdaságban. akkor, amikor még a kisárutermelés törvényei érvényesültek. Azóta parasztságunk is a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért, megváltoztak a termelés követelményei -*- mondotta, majd azzal folytatta. hogy — a nagyüzemi mezőgazdasági termelést kedvezőtlenül érintette az eddigi árrendszer, késlelteti a termelőszövetkezetek megszilárdulását.

Mindezek következeiében a mezőgazdasági lakosság megyénkben is lényegesen kevesebb jövedelemmel rendelkezik, mint az ipari munkásság. Kormányunk — éppen az értéken aluli árrendszer miatt — évente több milliárd forint állami dotációt volt kénytelen fizetni a termelőszövetkezeteknek, ez viszont csak némileg volt hatással a munkakedvre. Az alacsony jövedelmek következtében fokozódott az elvándorlás a faluból, a mezőgazdaságból, a fiatalok százai, ezrei mentek az iparba. A népszaporulat tekintetében első helyen álló Sza- bolcs-Szatmárban jelenleg a tsz-tagság átlagos életkora 50 éven felül van, 110 tsz-ben pedig ezen is túl. Mindnyájunk alapvető érdeke, hogy ne maradjon munkaerő nélkül a mező- gazdaság, ott is találják meg számításukat az emberek,

tének titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai helyzet fontosabb kérdéseiről.

hiszen a mezőgazdaság felvirágoztatása nélkül nem tudunk ipart fejleszteni, nem tudunk életszínvonalat emelni! Ehhez pedig a felvásárlási árak rendezésével is meg kell teremteni a szükséges feltételeket.

Az egyes fogyasztási cikkek árának emelésével, mások csökkentésével kapcsolatban Orosz elvtárs elmondotta: ez is gazdasági életünk további szilárdításával függ össze, feszültségeket, aránytalanságokat szüntet meg. Példákkal bizonyította, hogy a hús, a húsféleségek, a tejtermékek és a tüzelő ára még az emelés ellenére is lényegesen alatta lesz más országok árainak, másrészt Viszont több ipari termék fogyasztói árának csökkentése jelentősen mérsékli az árrendezés kedvezőtlen hatását.

*— Bizonyosak vagyunk abban, hogy az ismert áremeléseknek és a nyugdíjjárulék progresszivitásának egyes rétegek nem tapsolnak átmenetileg. De

meggyőződésünk, hogy ezek az intézkedések jó hatással lesznek egész gazdasági életünkre s a .jövőben még jobb feltételt teremtenek az életszínvonal további emelésére.

Szólt a továbbiakban a jövedelem átcsoportosítását hozó bérintézkedésekről, arról, hogy a jövőben a reálbér és nem az a reáljövedelem lesz a meghatározó tényező, hiszen az utóbbi kevésbé áttekinthető, s a közvetett juttatások sem egyformán realizálódnak a családoknál. Senki sem köteles megfizetni mások kiadásait. Érvényesülni fog az a helyes alapelv, hogy mindenki fogyasztása arányában viselje a terheket. Az intézkedések nem jövedelemcsökkentést céloznak, hanem jövedelem átcsoportosítást.

Mindennél ékesebben bizonyítja az ár- és bérrendezés igazságosságát — mondotta —, hogy azok következtében nem nő az állami bevétel; a csökkentések és az emelések népgazdasági szinten kiegyenlítik egymást, de úgy, hogy közben megoldjuk pedagógusaink, egészségügyi, kereskedelmi dolgozóink, a nehéz fizikai munkát végzők bérproblémáit, fel tudjuk emelni a családi pótlékokat és az alacsony nyugdíjakat. Ebben van az említett intézkedések igazságossága, humanizmusa. Pártunk és korma nyunk, anfely az ellenforradalom óta oly sok szép sikerhez vezette népünket, ezúttal is rászolgál a tömegek bizalmára, mert intézkedései, határozatai a szocialista építés újabb sikereit, az egész nép életkörülményeinek további javítását hozza. — mondotta Orosz elvtárs.

— Ezért azonban nekünk is többet kell tennünk, mint eddig — folytatta. — Az 1966-os gazdasági tervről Szólva elmondta: nem átmeneti év lesz ez, hanem a harmadik ötéves terv szerves része.

Sikerrel teljesítettük a második 5 éves terv feladatait, s most a korábbinál kedvezőbb körülmények között láthatunk újabb nagy céljaink megvalósításához.

Javultak feltételeink azáltal, hogy szorosabb, barátibb lett a gazdasági kapcsolat a KGST országaival, hogy a Szovjetunió előnyös feltételek alapján több alapvető nyersanyaghoz juttat bennünket, javítva ezáltal valutamérle- günkel. Bennünket, szabolcsiakat tovább erősít az a tudat, hogy a Politikai Bizottság múlt év augusztusában határozatot hozott megyénk gyorsabb ütemű fejlesztéséről, melynek hatását már ebben a tervévben is érezni fogjuk.

Elmondta: megyénk iparában a fő cél — az eddiginél is jobban — a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése a jövedelmezőségi tervek maradéktalan teljesítése lesz.

Az ésszerű és indokolt takarékosság mellett mindinkább jobb minőségben és csakis a tényleges szükségletre kell termelnünk.

Ennek érdekében állandóan kutatni kell a helyi piacot is! Szükséges a munkanormák folyamatos karbantartása, a gépek kapacitásának maximális kihasználása, a technológiai fegyelem megtartása, a munkaidő minden percének hasznosítása. Az idén a termelékenység növelése már nagyrészt a munkaszervezés, a műszaki fejlesztés, a gyártási folyamatok korszerűsítése által történhet. Ha ez párosul a belső tartalékok — a dolgozók javaslatai, a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom — kiaknázásával, tervünket becsülettel teljesíteni tudjuk. Meg kell őrizni, gyarapítani kell a szabolcsi termékek jó hírét külföldön. Tavaly már 560 millió forint volt iparunk exportja, az idén még többre van kilátás.

— Jő munkánk fontos feltétele, hogy javuljon a gazdasági vezetés színvonala. szélesedjék az Uzeini demokrácia, ugyanakkor a végrehajtásban növekedjék a személyes felelősség.

Üzemeink kísérjék figyelemmel termékeik útját, okuljanak a menet közben észlelt hibákból. Hasznosítsák az anyagi ösztönzés új módszereit a közösség javára.

Külön szólt az előadó az építőipar tevékenységéről, a határidők megtartásának fontosságáról, a téliesítés szerepéről a munkaerő foglalkoztatásában, majd a szolgáltató üzemekkel szemben támasztott magasabb követelményeket érintette.

Ezután a megyénket érintő beruházásokról elmondta: már végzik a Szerencs—Nyíregyháza közötti vasút villamosítását. s erre a munkára a harmadik 5 éves tervben sor kerül Nyíregyháza és Záhony között is. Megkezdődnek a tárgyalások a nyíregyházi kisvasút kitelepítésére. Tovább végzik a Tiszavasvári Alkaloida bővítését, ahol a jövőben nemcsak alapanyagot, hanem már gyógyszert is készítenek, s ezáltal lényegesen nő itt a munkaalkalom. Tervszerűen halad a Nyíregyházi Gumigyár fejlesztése, épül az új tanárképző főiskola, a felsőfokú mezőgazdasági technikum. Megyénkben 1966-ban 551 lakás készül el, ebből 150 a szövetkezeti. Még ebben az évben ezenkívül 311 lakás építéséhez kezdenek. Folytatják a földgázvezeték lefektetését Nyíregyházán a kórház ű.i osztályokkal gazdagodik. A társadalmi és tömegszervezetek ezekre a fontos munkákra irányítsák figyelmüket, segítsék azok megvalósulását.

Megyénk mezőgazdaságának termelése 4—5 százalékkal növekszik az idén — folytatta az előadó. — 1966-ban a mezőgazdasági termelés növelése által kell gondoskodnunk a .akosság jobb ellátásáról, a termelőszövetkezetek megszilárdításáról.

Ezekben a napokban a

zárszámadások jó előkészítése a legfontosabb feladat, gondos elemzéssel, a tagság bevonásával.

Ugyanúgy kell szorgoskodni a termelési tervek készítésénél is. Igen lényeges, hogy tsz- eink kiemelten foglalkozzanak a kenyérgabona termelésével. Ősszel dicséretesen dolgoztak, de az időjárás kárt tett a Vetésekben, ezért gondoskodniuk kell azok pótlásáról.

Majd azzal folytatta: megyénk egyik fő termékéből, a burgonyából 80 ezer holdat kell bevetni. Ehhez mindenhol időben gondoskodjanak elegendő vetőgumóról. Az elmúlt évben a peronoszpóra nagy kárt tett a dohányterüieten, ezért most több termelőszövetkezet óvakodik a szerződéskötéstől. A dohány jól jövedelmező exportcikk, indokolatlan a tavalyi gond felnagyítása: tsz-eink a múlt évinél jobb időjárás esetén számottevő jövedelemtől fosztják meg így magukat. Hasonló a helyzet a