Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
Kihez tartozik? Zárva az olvasóterem A munkaügyi viták új fóruma a vállalati munkaügyi döntőbizottság ha balesetet okoz, az a rozoga híd, amit a Toldi utca végéig az Érpatak felett ideiglenesen állítottak fel. Megtudtuk, hogy még az őszi hónapokban a gyaloghíd feljáróját szétszedték, mély árkot ástak és gázvezetékhez szükséges csöveket fektettek le. Az átjárás azóta az ideiglenesen lefektetett négy darab vaslemezen történik. Ez a közlekedési lehetőség egyáltalán nem biztonságos, különösen gyermekek részére. Ezen a környéken iskola, óvoda, bölcsőde van. Az alsó tagozat délután jár iskolába, tehát sötétben közlekedik a bizonytalan, karfa nélküli hídon. A gyermekek játékosak, futkároznak, sokszor lökdösődnek, — ml lesz, ha valaki beleesik az árokba? Ki lesz ezért felelős? A szülők legtöbbje dolgozó, nem tudja gyefnTekét elkísérni az iskolába, vagyérte- menni. Nem szabad tudomásul vennünk, hogy a Toldi utca végén 4 darab pallón át történik a közlekedés. A szülők féltik gyermekeik testi épségét. Kihez tartozik ez a panasz? F. P. Sátoros kocsmák Az utóbbi időben gyakran találkozunk a Vöröshadsereg út, vagy a Dózsa György, vagy más utcákban is, azokon a napokon, amikor az italboltok zárva tartanak, ideiglenesén összeütött sátrakkal, ahol kocsma-italozás folyik. A Vendéglátó vállalat — nagyon helyesen — a talponállókat már megszüntette. De nem valami jidítő lát-, vány " egy 'ilyen sátorös kfccsma sem és egészségügyi1 szempontból is kifogásolhatói Egy lavór vízben igazán nem lehet ' megnyugtató módon tisztán tartani a poharakat, vágy más edényeket. Helyeselnénk, ha ezeket a sátoros kocsmákat sürgősen megszüntetnék. Semmi szükség nincs arra, hogy az utcákon áru6 az irtokat, mert ha az egyik italbolt zárva tart, van még másik, ahová el tudnak menni a vendégek. / Egy nyíregyházi lakos Gyakran járok a nyíregyházi Petőfi utcán. Itt miután az építkezés miatt lezárt úttestet is megnyitották — két irányú a közlekedés. Ezt azonban én merevnek tartom. Sokszor viszek a város felől utasokat a négy új házba. Ha a Széchenyi utca felől befordulok, megállók a ház előtt, hogy az utas kiszálljon, de csak az állómás előtti tér megA Mezőgazdasági Kiadó gondozásában a napokban jeleiit meg Jeszenszky Árpád „Száz termelőszövetkezetben jártam” kertészeti szakkönyve. Az ismert szerző ez alkalommal nem a már szokásos szakkönyvvel jelentkezik, hanem a termelőszövetkezetek helyzetéről, jövőjéről Ír, érdekes új formában. A szerző emberekkel beszélget, termelőszövetkezeti tagokkal, kertészekkel, elnökökkel, többek között szabolcsi szakemberekkel is, és a látottaK- hállották alapján mondja el véleményét. A szerző többek között olyan kérdésekre ad Választ, miért találunk sok kis kertészetet a termelőszövetkezetekben, mikor jövedelmező a kertészet és mit is jelent a nagyüzemi módszer. A szerző nemcsak a tényeket regisztrálja, túlA kisvárdai járási könyvtárban naponta 160—170 olvasó fordul meg. A könyvtár két szűk helyisége eddig sem elégítette ki a 2200 olvasót ellátó, könyvtár igényeit. A 16 ezer kötetes könyvtárban az olvasóterem névleg megvan, de valamilyen oknál fogva mégis zárva. így sokan kénytelenek itt-ott megállni, ha szeretnének egy-egy könyvet, folyóiratot megnézni. Ideje lenne, hogy egyszer végérvényesen rendeznék a könyvtár, az olvasóterem és — hozzá kapcsolódóan — a művelődési ház sorsát. ifj. Vincze Péter Kisvárda Legyen állandó gázügyelet! Szombaton délután elromlott a PB gázpalackom szelepe, nem tudtuk elzárni a szelepnél és a gázrózsánál állandó volt a szivárgás. A gáztelep Dózsa György utcai műszaki szolgálatához siettem, szerelőért. Érdemben senkivel sem tudtam beszélni. A TEMPO-hoz mentem, ott volt ember, de ők nem nyúlhatnak a gázkészülékhez Telefonáltam a gáztelepre, de ott sem adtak segítséget. Kénytelen voltam a gyereket a lakásból elküldeni, mert az állandó gázszivárgás miatt még a felnőttre is veszélyesnek tartottam az ottlétet. Hétfőn a műszaki osztály bejelentésemre közölte, leghamarabb kedden tudnak jönni. Egy többezer palackkal rendelkező városban feltétlenül meg kellene szervezni az ünnepi és azonnali javítószolgálatot, mert ilyen segítségnyújtás mellett komoly baleset is bekövetkezhet. Magyar Ferencné Nyíregyháza, Körte u. 9. Érvényes vagy nem érvényes? Naponta utazom hetijegygyei Nyírbátorba Aporliget- ről. Az 1965. évre érvényes utazási igazolvány január 5-én lejárt, de az új évre szükséges nyomtatványokat kellő időben nem biztosította az AKÖV, így 1966. január 3-án még az 1965. évi igazolványra kellett volna jegyet Váltanunk, amit az Aporligetről 6,50-kor induló autóbusz kalauza megtagadott. A hibát később az AKÖV is belátta, mert ."február 1-ig meghosszabbította a második félévi igazolványok érvényességi idejét. Ugyanakkor — a félreértések következtében — nekem és több utitársamnak a heti ötven forintos utazási költség helyett 120 forintot kellett kifizetni a jegyekért. Hetven forintot jogtalanul fizettettek velünk. Ki fizeti vissza? Tenkely Zoltán Aporliget A lap megírta — az illetékes szerv válaszol Több olvasónk kérdezte: hová forduljon fellebbezéssel a vá Ialutt igazgató munkaügyi problémákkal kapcsol t- ban hozott, és neki sérelmes határozata ellen. A kérdésre az Illetékes ügyész válaszol. A Munka Törvénykönyvének módosítására vonatkozó jogszabályok 1965. január 1-én léptek életbe. Az új rendelkezések sok tekintetben megvált oztatták a kórábbi szabályokat és módosították a munkaügyi viták eldöntésének rendjét is. Az új szabályok szerint minden munkaügyi vitás ügyben elsősorban a munkaügyi döntőbizottságok járnak el, amelyeket a vállalatok mellett szerveztek, illetve kisebb vállalatok dolgozói esetében a járási munkaügyi döntőbizottságok illetékesek. A bíróság csak a döntőbizottság határozatát bírálja felül. Olyan ügyben amelyben még döntőbizottsági határozatot nem hoztak, a bíróság nem járhat el. Ugyancsak kötelező az előzetes eljárás az üzemi balesetből eredő kártérítési igényekkel kapcsolatban is. Az igazgató határozata ellen tehát a munkaügyi döntőbizottságnál kell panaszt benyújtani, s csak akkor lehet a bíróságnál eljárást kezdeményezni, ha már hozott a döntőbizottság határozatot. Nem így járt el P. D. állami gazdasági dolgozó sem. Először az állami gazdaság igazgatójához fordult, s kérte, hogy térítsék meg az üzemi balesetből eredő kárát. Mivel az igazgató kérésének teljesítését elutasította, a bíróságtól kérte, hogy kötelezze az állami gazdaságot kárának megfizetésére. A bíróság azonban ügyével nem foglalkozott, hanem döntés végett áttette az iratokat az állami gazdaság munkaügyi döntő- bizottságához. Ez az eljárás azonban hosszú heteket vett igénybe, ami késleltette az ügy elintézését. Ha a rendeletek szerint járt volna el, s az igazgatósághoz fordult volna, ezt a késedelmet elkerülhette volna. Az új jogszabályok szerint ma már csak a nyíregyházi járásbíróság foglalkozik a felülvizsgálati kérelmek elbírálásával. A megye területén működő döntőbizottságok határozatai ellen tehát csak ehhez a bírósághoz lehet fordulni felülvizsgálati kérelemmel. A nyíregyházi járásbíróság a felülvizsgálati kérelem felől végérvényesen dönt, határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A korábbi gyakorlattól eltérően tehát a megyei bíróság munkaügyi perrel nem foglalkozik. Csak néhány jelentős ügyet lehet a bíróság elé vinni. Ezek az ügyek a következők: 1. A kereskedelmi és raktári dolgozók leltárhiányának megtérítésével kapcsolatos ügyek, 2. az üzemi balesetből származó kártérítési ügyek. A vásárosnaményi kórház építésénél 447 méter vízelvezető csövet kellett lefektetni. A tervezők — helyes előrelátással — 30 centiméter átmérőjű vezeték lerakását Írták elő mondván, hogy a későbbiek során lakóházak, ipari üzemek is csatlakoznak a hálózatra. A munkát el is végezték, de egy kis módosítással. Harminc helyett húsz centiméteres csövek kerültek a földbe. Igaz, pillanatnyilag ez is megfelel, de később? A kétféle cső között az eltérés méterenként 15 forint, tehát a harminc centis csőleamelyekben az üzemi balesetet szenvedett dolgozó az ebből eredő kárának megtérítését igényli és bégül 3. a dolgozó bűncselekményével okozott kár megtérítésével kapcsolatos ügyek. Egyéb esetekben a bíróságnak munkaügyi vitás ügyben nincsen hatásköre eljárni. Ennek ellenére még mindig gyakran előfordul, hogy például munkabér követelés érvényesítése érdekében fordulnak a dolgozók a bírósághoz. A bírósághoz tartozó ügyek csökkentésének az volt a célja, hogy a hosz- szadalmas peres eljárás mellőzésével a munkaügyi vitákat a vállalati szervek, és a munkaügyi döntőbizottságok végérvényesen eldöntsék, s az ügyeket mielőbb be lehessen fejezni. Az új rendelkezések betartása elsősorban a dolgozók érdeke, hiszen ezzel is elősegítik, hogy .ügyük mielőbb véglegesen eldönthető legyen. dr. Bökönvi András ügyész fektetés alig hétezer forint pluszkiadást jelentett volna. Az épülő lakóházak, Üzemek vízelvezetése tehát továbbra is gond maradt. Két megoldás lehetséges: Vagy felszedik a húszcentis csöveket és harminc centiseket fektetnek le helyettük, vagy új csatornát építenek a régi mellé. Akár egyik, akár másik magoldást választják, nem jön ki hétezer forintból. Talán még negyedmillióból sem. Hétezer, vagy negyedmillió? Van akinek mindegy. De népgazdasági szempontból egyáltalán nem az. Korszerű szarvasmarha-istállók Rendezték a Népkert utca forgalmát Az Árpád utcai lakók panaszát közöltük lapunkban, melyben kérték, hogy rendezzék az Árpád u. 33—35. számú szövetkezeti házak közötti — vasút irányába vivő — kis utcának közlekedési rendjét, mely jelenleg veszélyes. Kérésükre a Nyíregyháza, Városi Tanács VB. építési és közlekedési osztálya válaszolt: „Helyszíni szemlét tartottunk a megyei rendőrfőkapitányság közlekedési osztályával közösen, és úgy határoztunk, hogy a Népkert utcának az Állomás tér és az Árpád utca közötti szakaszán a járművek átmenő forgalmát megtiltjuk. Január 15-ig a Népkert utcának az Állomás tér torkolatához felszerelik az „átmenő forgalom tilos” jelzésű KRESZ-táblát. Pataki János A szarvasmarha változatlanul a legértékesebb, a legtöbb irányban hasznosítható háziállatunk. Szaporodása viszonylag lassú, ha más háziállatokhoz, például a sertéshez hasonlítjuk. Éppen ezért állományukban nagy károkat okozhatnak a betegségek, illetve szakszerűtlen gondozásuk és kedvezőtlen elhelyezésük is. Rendkívül fontos feladat tehát a megfelelő szarvasmarha-istállók tervezése. Hosszú utat tett meg az ember, mióta befogta az első vadtulkokat. Rideg állattartástól vezetett az út a másik végletbe, a mozgást alig biztosító, túlzottan kötött és elpuhító istállózás- hoz. Üj elhelyezési módokat kell keresni napjainkban, mivel a mezőgazdasági technika fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás, valamint a munkaerőgazdálkodás fj könyv: Száz termelőszövetkezetben jártam lép ezen, hibákra, téves elgondolásokra, a rossz gyakorlati munkára is felhívja a figyelmet. Igen alapos és elemző a gyümölcskertészettel foglalkozó fejezet. A gyümölcs- termesztéssel kapcsolatosan beszél az író a házikertek hasznosságáról, az értékesítés lehetőségeiről, arról, hogyan kell a házikerteket gazdaságosan kihasználni. Az üzemi gyümölcsösök kezelésére, gondozására, célszerű telepítésére vonatkozóan nemcsak a saját, de a legjobb szakemberek véleményét tolmácsolja. A kertészeti munka szervezését, helyes és helytelen módszereit az emberek tevékenységén keresztül mutatja be. Jeszenszky Árpád új könyvében könnyed, riport- szerű hangvételével, fordulatos stílusával, reális szemléletével minden bizonnyal utat talál a termelőszövetkezetek vezetőihez, tagságaihoz, akiknek könyvét ajánlja. A szerző kötetében felhívja a figyelmet arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, a nagyüzemi módszerek alkalmazása csak a több tudás, a szakadatlan tanulás mellett lehetséges. Aki a könyvet kezébe veszi és elolvassa — túlzás nélkül mondhatjuk — a kertészeti munkában több tudásra tehet szert. A „Száz termelőszövetkezetben jártam” cimű kötetet Kiss József rajzai szemléltetően egészítik ki. A kettő együtt — a riport hangvételű szöveg és a rajzok — hűen szolgálják azt az igényt, hogy a fejlődő nagyüzemi mezőgazdaság eredményeit, fogyatékosságait reálisan, népszerű nyelven kell bemutatni. (s. e.) — Gépesített istálló. problémái kényszerítenek erre bennünket. Az elmúlt évtizedben világszerte új szarvasmarhatartási rendszerek alakultak ki. Alapvető fontosságú a fejés külön termekben végzése, a silóetetés és a mélyalom alkalmazása. Körültekintő tervező munkánknál ügyelnünk kell aZ állattartási folyamatok elvégzéséhez szükséges kézimunkaerő nagyságára, a takarmánytárolás módjára és az etetés rendszerére. Végül pedig figyelemmel kell lennünk a gazdaságosságot biztosító beruházás nagyságára. A modern istállózási rendszerek legnagyobb része a szabadta rtásos formákat részesíti előnyben. A mélyalmos istállóknál változatlanul fontos szerepet tölt be a szalma, azonban ez a legtöbb országban igen költséges. Szalma helyett lehet faforgácsot, fűrészport és tőzeget is alkalmazni e célra. Igen sok országban évtizedek óta alkalmazzék az alomnélküli tartást rácspadozatú istállókban. Ez azokban csak olyan vasbetonból készülhet, amelynek felülete elég érdes és nem válik síkossá. A trágya eltávolításának is többféle módja lehet a modern istállóban. Ilyen például, amikor a trágyateret a padozat alatt helyezik el és traktoros trágyakapa- róval, esetleg öblítéses eljárással távolítják el onnan a trágyát. A megfelelő nagyüzemi állattartásnál nélkülözhetetlen a fejőtermek alkalmazása is. Ezt úgy kell méretezni, hogy egy óra alatt 40 tehén fejését bonyolíthassák le. A fejőtermes istállókban általában 57 munkaórát fordítanak egy tehén évi ellátására, míg a hagyományos istállókban legalább 73 munkaórát. Az új szarvasmarha-istállók tervezésénél fontos szempont, hogy az általános tapasztalatok és a helyi viszonyok alapos vizsgálata alapján találjuk meg a leg-, megfelelőbb, leggazdaságosabb megoldásokat. Megjegyzés: Van, akinek mindegy ... Miért nincs átjáró a Petőfi utcán? kerülésével tudok visszatérni a- taxiállomásra. Mivel ezt a négyszáz métert naponta húszszor is megteszem és ez nagyon sok fölösleges kilométert jelent, javasolnám, hogy csináljanak átjárót — vagy átjárókat — a villamossínen. Ezt alighanem más gépkocsivezető is helyeselné. Leviczky Imre taxi gépkocsivezető
