Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
Olvasónk írja TéH tanfolyamok Meggyorsul a szabolcsi 4- r ISO fős üvegtechnikai műhely a gumigyárral fLflyJL V szemben — Üzembővltések, rekonstrukciók Beszélgetés a megyei tervezőiroda főmérnökével ízekben a napokban kezdődnek Szabolcs-Szatmár falvaiban, a tanyákon, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a szokásos téli tanfolyamok. Két héten át pezseg a vita az embereket leginkább foglalkoztató kérdésekről, gondokról, problémákról, a jövőről. Nem új formája ez az eszmecserének. Az első téli tanfolyamokat megyénkben 1959-ben szervezték. Akkor mindösz- sze harmincöt működött, kizárólag a termelőszövetkezetekben. Ezzen az esztendőben már 359 ilyen tan- • ilyamon ismerkednek a hallgatók a különböző bélés külpolitikai kérdésekkel, s nem kevesebb mint 16 000 hallgatója van. Mi a tanfolyamok célja? Ez megyénként változik. Nálunk az, 'rogy olyan emberekkel folytassunk beszélgetést, eszmecserét, akik semmiféle oktatásban nem vesznek részt. Az elmúlt esztendőkben szerzett tapasztalatok alapján a párt megyei bizottsága Is úgy értékelte a téli tanfolyamokat, mint az egyik legjobban bevált oktatási formát. Szabadon és őszintén beszélgetnek itt, szót váltva a pártot és az embereket érintő kérdésekről. Jó formája ez a tömegekkel való kapcsolat erősítésének. Ezért a jövőben is nagy gondot kell fordítani arra, hogy elégítsük ki az emberek igényelt. Van igény? Erre csupán néhány példát. Roho- don tavaly az egyik nap CO tsz-tag vitatta a tsz- demokrácia problémáit. Hiába volt a tematikában más téma, a következő foglalkozáson már 120 ember kérte, hogy folytassák a vitát a szövetkezeti demokráciáról. ' Jellemzőjük e téli tanfolyamoknak, hogy míg kezdetben húsz-harminc ember vesz részt rajtuk, később a létszámuk sokszor száz fölé is emelkedik, mint azt Bujon is tapasztalni lehetett A sok vitában mindig az adott körülményeknek megfelelően vizsgálnak meg egy-egy fontos elvi problémát. Igazi vita — tanfolyamok, politizáló szabad szemináriumok — ez a legfőbb vonzó erejük. A téli tanfolyamokon az idén tíz fontos téma kerül megvitatásra. Ezek között szerepelnek az időszerű nemzetközi kérdések, a tervezés új módszere a szövetkezeitekben és az állami támogatás, a termelés szervezésének problémái, a gépesítés, kemizálás, a munkafegyelem, az anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazása és így tovább. Az eszmecserén kívül más fontos feladatokat is szolgálnak ezek a tanfolyamok. Ismeretes, hogy ilyenkor folynak falvaink- ban a zárszámadási előkészületek. Sok vitás problémát tisztáznak itt a szövetkezeti tagokkal. Helyes gyakorlat, hogy a téli tanfolyamok egy-egy foglalkozásán a vezetők, tsz-elnök, iskolaigazgató, agronómus is részt vesznek, s az ott elhangzottakat hasznosíthatják a munkájukban. A téli tanfolyamokat vezető propagandisták áldozatos munkát végeznek. A kialakult gyakorlat szerint ott élnek két hétig a tsz- ben, a tanyán, az állami gazdaságban, állandó kapcsolatot tartanak az emberekkel. így részt vesznek a mindennapi pártmunká- bon, segítenek a pártvezetőségnek. De segítenek az embereknek is sérelmeik, problémáik, gondjaik tisztázásában, megoldásában. Ilyen propagandistákat küld a járási és a megyei párt- bizottság, s a Szabolcs- Szatmár termelőszövetkezeteit patronáló budapesti V., kerületi pártbizottság. Üzemi munkások, minisztériumokban dolgozó szakemberek, pártmunkások, élnek együtt a falvak embereivel és adnak segítséget a falu előrehaladását gátló problémák megoldásában. Ezekben a propagandistákban a falvak lakói a párt képviselőjét látják és tisztelik. Ezt a téli tanfolyamok másik fontos haszna. Sok lehetőség van a téli tanfolyamokban arra, hogy az emberek gondolkodás- módját, felfogását megváltoztassuk, szocialistává formáljuk. Ezeket ki kell használni. Hasznukat érzi majd a falusi társadalom és azok az emberek, akiket szorosabb kapocs Elit össze a pezsgő társadalmi élettel. A megyei ipari, mező- gazdasági és kulturális létesítményeinek tervezésében jelentős .xerepet vállalt e megyei tanács tervező- irodája. A készülő tanulmánytervek, vagy kész dokumentációk a közeljövőben megvalósításra kerülő elképzeléseket rögzítik. — Ez évben, a korábbiaktól eltérően több ipari létesítmény terveit készítjük — tájékoztatott Scholtz Béla, a tervezőiroda főmérnöke. — Ugyanakkor kevesebb lakástervet készítünk, ezzel most többnyire más irodák foglalkoznak. — Tudott dolog, hogy az igen jelentős termelési érteket produkáló kisebb üzemeink elavultak, zsúfoltak. — Hasonló gondolat vezette a beruházókat, amikor az egyes üzemekre bővítési terveket kértek. Már részben elkészült a VAGÉP, a KPM Közúti Üzemi Vállalat, a kertészeti vállalat új telephelyeinek tanulmányterve, vagy dokumentációja. Ugyancsak jelentősen bővül a cipőipari vállalat és a Nyírbátori Vastömegcikk Vállalat. Ide sorolhatnám még a vízügyi igazgatóság kisvárdai szakaszmérnökségének épülettervét is. Már a beruházási programot is jóváhagyták. Megrendelést kaptunk az üvegtechnikai vállalat teljesen új üzemének tervezésére. A hárommillió forintos beruházással készülő létesítmény a gumigyárral szemben, a Derkovits utcában kap helyet. Országos szempontból is igen jelentős ez, hiszen az üvegtechnikai munkákat ma is kisebb ktsz-ek végzik, meglehetősen rossz körülmények között. A kezdetben 150 főt foglalkoztató üzem import pótlást végez, de exportál is. Elsősorban mikrolabor felszereléseket, orvosi eszközöket, lombikokat, üvegcsapokat készítenek. — A kormánynak van egy határozata, amely szerint ahol csak tehet, korábban készített terveket is használjanak. — Példa erre a VAGÉP Korábban már elkészítettük részükre az egyik szerelő- csarnok tervét. Most két hasonlót akarnak építeni, s természetesen elővettük a régi terveket. Ennek előnye, hogy sokkal gyorsabban tudjuk szállítani, és olcsóbb is. De nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is van erre példa. Elkészítettük a nyírbátori takarmánysilót, s most értesítettek bennünket, hogy fel akarják építeni Kaposváron és Orosházán is. Sőt, a KGST Építési Állandó Bizottsága is kért a tervről néhány lényegesebb adatot. Az Állami Gazdaságok Igazgatósága egy konyha tervét kérte tőlürk több példányban, mivel számos gazdaságban ugyanazt kívánja felépíteni. — Milyen középületek tervezésével foglalkozik most az iroda? — Tiszavasváriban és Mátészalkára iparitanuló-inté- zetet tervezünk, készülőben van néhány mozi rekonstrukciója is. Érdekes feladat az Anna presszó, Tölgyescsárda és a sóstói Krú- dy-szálló átépítésének tanulmányterve, mely később alapját képezi a kiviteli terveknek is. Régi vágya a város lakosságának egy minden igényt kielégítő szórakozóhely létrehozása. Most lehetőség nyílt a Tisza étterem konyhájának, éttermi részének és az Anna presszónak bővítésére. Ennek alapján megnő az Anna férőhelyeinek száma, nagyobbodik a táncparkett, lehetőség lesz műsoros estek rendezésére is. — Korábban lassította a tervek szállítását, hogy egyes részfeladatokat máshol oldottak meg. —- Volt rá példa, hogy elkészült egy lakóház terve, de a közművesítést már a MÉLYÉPTERV készítette. Ilyen körülmények között nehéz volt a határidőket összehangolni. Most létre- | hoztunk egy közműtervezési i csoportot, így lehetőség van | arra, hogy a tetőtől a talaj- ] mechanikai vizsgálatokig! mindent házon belül végez- j zünk. Ez olykor több hó- j napos időmegtakarítást jelent. Hamarabb kezdhetnek hozzá a kivitelezéshez, én könnyebb tartani a határidőket is. Sikeres pártnap Olcsván Jól sikerült szabad pártnapot tartottunk O'esva községben január 6-án, amelyen több, mint száz terme!6szövetkezeti tag és KISZ-fiatal vett részt a 900 lakosú kis községben. A nemzetközi helyzetről, az új gazdasági reform jelentőségéről és szükségességéről volt szó a tájékoztatón. A tsz-tagok utólag elmondták, helyes az ilyen tájékoztatók megszervezése, hiszen a pártnapon elhangzottak az esetleges téves nézeteket eloszlatják. és világosan megmagyarázzák a fennálló problémákat. A tsz-tagok kérik, hogy a pártszervezet rendezze» további szabad pártnapokat. B. F. Szász! Bertáiul MSZMP titkár Mén már tervszerűen 35 különböző szerszámgép felújítását végzik a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat műhelyében. Képen: Palsák Sándor, Sirnkó József és Urbán László szerelők. Foto: Hammel József Névtelen tevelek nyomán Mi az igazság? Névtelen levél. Két egymástól távol eső községből érkeztek. A levelek tartalma egyben megegyezik, a helyi tsz-ekkel, de még inkább a tsz-elnökökkel kapcsolatosak. A névtelenség intrikát sejtét, mégis a helyszínen győződtünk meg a levélírók által vélt, vagy igaz problémákról. Válasz az első levélre A nyírmadai Üj Élet Termelőszövetkezetben Jakab Gusztáv raktárost nem azért váltották le munkaköréből, mert hiánya volt. Korára hivatkozva ő maga kérte felmentesét abból a munkakörből. Ezt nyilván a levél írója is tudta, hiszen tudja az egész község. Egyébként Jakab Gusztáv közmegbecsülésnek örvend. Aki a levelet írta, azt is állítja: Kedves József, a tsz elnöke spekulált és a termelőszövetkezet által termelt sütőtököt nem törvényesen értékesítették, hanem Kovács László nevében Pestre vitték és ott mázsáját 300 forintért értékesítették. Az igazság: a termelőszövetkezet 1965-ben több mint 4 vagon sütőtököt termelt. Ebből — a pénztárkönyv igazolja — 4 vagonnal a MÉK-en keresztül értékesítettek és ami visszamaradt, takarmányozásra akarták felhasználni. Ekkor kérte Kovács László, hogy a sütőtököt a MÉK által fizetett nagyüzemi felárral a tsz-től megveszi. Ez nem ütközik a termelőszövetkezeti jogszabályokkal. Kovács László 630 kiló sütőtököt vett a tsz-től, s ezért november 24-én 630 forintot a tsz pénztárába befizetett. Hogy Kovács László a vásárolt sütőtökkel üzérkedett, az igaz. De a büntetőeljárás vele szemben folyamatban van — és ehhez a tsz elnökének nincs köze. A bizonylatok szerint a tsz-nek 2 ezer 98 mázsa almája termett, valamennyit a MÉK-en keresztül értékesítették. Nem fedi hát az sem a valóságot, hogy az almánál is értékesítési manipulációk voltak. A termelőszövetkezetben hat személy részére valóban kifizettek bizonyos pénzösszeget, de ez a jogos kereset között történt Ugyanis az a bizonyos pénzösszeg, a 15 ezer 160 forint, a fiatal gyümölcsösök kezeléséért járó irányító bérezés volt A termelőszövetkezetnek 185 hold új gyümölcsöse van és ennek kezeléséért az irányító bérezés törvényes. Ennyit elöljáróban, ön, aki a levelet írta, bővebben foglalkozik Kedves József tsz-elnök személyével. Többek között ilyeneket is ír: nagyon gazdag ember volt és most, amikor elnök lett, ezt betetézi.. Említi Csoba Kálmán nevét is, mint egyedüli rendes embert a tsz-ben. És ezzel az egyedüli rendes emberrel a tsz elnöke nem is egyezik. Kedves József, a tsz elnöke valóbdn módosabb gazdálkodó volt. (A termelőszövetkezet tagjai közül a legtöbben ilyenek voltak 1961- ben, amikor a tsz alakult). De, hogy az elnök csak önmaga javait gyarapítaná elnökségével, erre rácáfol, hogy míg 1961-ben 23 forint 52 fillér volt egy munkegy- ség értéke, 196S-ban már 4í forint 52 fillér, plusz részművelésért 16 forint 70 fillér. 1964-ben az egy dolgozóra jutó átlagjövedelem meghaladta a 17 ezer forintot. A közös vagyon az említett 4 évben másfél millió forint értékben, a tiszta vagyon is több mint egymillió forint értékben gyarapodott. Amilyen mértékben tehát az elnöknek jutott, olyan mértékben a tagság is élvezte a közös gazdálkodás előnyeit Hogy Kedves József és Csoba Kálmán nem egyezik, ez valóban így van. Csoba Kálmán is jó gazdálkodó, az elnök is az. És hogy jelenleg még beszélő viszonyban sincsenek egymással, az nem újkeletű, régebbi ügy. Több mint két éve szólalkoztak össze és azóta az állattenyésztési brigádvezető és elnök csak közvetítők útján érintkezik. Helytelen. De mindez nem bizonyítja, hogy csak egyetlen rendes és becsületes tagja van a termelőszövetkezet vezetőségének. Természetesen az elnöknek is vannak hibái. Esetenként hajlamos a szövetkezeti demokrácia megsértésére. Az első években csak alig tartottak termelőszövetkezeti közgyűlést, a vezetőségi ülések is rendre elmaradtak. Tavaly ebben már volt javulás. Közgyűlést háromszor tartottak, vezetőségi ülést havonta. A közgyűlések és vezetőségi ülések elmaradásának azonban az is oka, hogy a tsz-tagok, amikor a közgyűlés összehívásáról volt szó, elintézték egy kézlegyintéssel. Mondván: a dolgok jól mennek, minek gyülésezni. A dolgok valóban jól mentek, ennek ellenére ha megfelelő időben és módon, gyakrabban tárgyalták volna a problémákat, a dolgok még jobban mentek volna. Válasz ’ a második levélre „ .. .A fábiánházi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke kártyázik, kuglizik és vadászik. ..” Igaz. Ezzel kapcsolatban annyit, hogy az említett szórakozási lehetőségek senki számára nem tiltottak, ha azokat szabad idejükben gyakorolják az emberek. Súlyosabb probléma, amit a levélíró is ír, hogy a termelőszövetkezet lóállomá- nyát úgy elhanyagolták, hogy három ló éhendöglött. Székely Elek, a termelő- szövetkezet jelenlegi főállattenyésztője a levél említett részét elismerte. Ennek oka az állatorvos szerint is az volt, hogy takarmányozás hiányában a lovak elgyengültek. A lovak leromlása a termelőszövetkezetben a nyár folyamán kezdődött. A termelőszövetkezetet 1965 tavaszán és nyarán olyan mértékben sújtotta a belvíz és árvíz, hogy földterületük majdnem fele víz alá került, és ez a növénytermesztésben több, mint 4 millió forintos kárt okozott. A lóállomány nagyfokú leromlását a kedvezőtlen időjárással nem lehet indokolni. Mert miután a katasztrófa bekövetkezett, és a volt föállattenyésztőt leváltották, takarmányt vásároltak, a lovak feljavulása tapasztalható. Mindezt tnár nyáron megtehették volna. Ehelyett a főagronómus Nagy József is ilyen kijelentést tett: dögöljön meg mind, akkor járunk jól, ha egy sem marad belőlük. A nemtörődömségben lelkiismeretlenségben odáig fajultak a dolgok, hogy Plank Sándor fogatos ellen fegyelmi eljárást indítottak, amikor már nem bírta nézni a gondjaira bízott lovak állapotát és éjszaka lovainak kukoricát lopott. A termelőszövetkezetnek — ellentétben Nagy József véleményével — szüksége van a lovakra. Rendelkezik ugyan 15 erőgéppel, de ez még korántsem elegendő ahhoz, hogy a rendkívül nehéz és sáros talajú utakon minden szállítást lebonyolítsanak, a földeken minden mezőgazdasági munkát elvégezzenek. Hogy a termelőszövetkezeiben az említett eset megtörtént, azért nemcsak a volt főállattenyésztő, főagronómus, de az elnök if felelős. És az a helyes, ha ennek a felelősségnek a mértékét éj súlyát maga a tagság határozza meg.
