Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
Benkel András elv társ beszéde időszerű bel» és külpolitikai kérdésekről Kedves vendége volt január 7-én, pénteken a Szabolcs- Szatmár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóinak. Mint arról hírt adtunk, a pártnapnak Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter volt az előadója. A mintegy 300 személyes üzemi kultúrtermet zsúfolásig megtöltötték a párttagok és pár- tonkívüliek. Itt voltak a Nyíregyházi Állami Gazdaság, a VAGÉP és a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói közül sokan, de a város dolgozói közül több érdeklődő, akik előtt Benkei András elvtárs tartott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Részt vett a pártnapon Orosz Ferene elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, dr. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Murcz- kó Károly elvtárs. az MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottságának első titkára, Nemes Mihály elvtárs, a Mezőgazdasági Tröszt igazgatója és Bejczi Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság tagja, a Szabolcs- Szatmár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója. Hekman László elvtárs, a gépjavító vállalat pártszervezetének titkára üdvözölte a dolgozókat. majd Benkei András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter mondott beszédet. Sikerrel teljesítettük második ötéves tervünket Benkei András elvtárs üdvözölte a pártnap résztvevőit, s bevezetőben arról szólt, hogy lényegében nem előadást kíván tartani, hisz évenként legalább egyszer találkozik az üzem dolgozóival. Megjegyezte: beszélgetni jött. szót váltani és érteni az ország gondjairól, közös dolgainkról, az eredményekről és a fejlődéssel járó problémákról, s nem kevésbé az előttünk álló fontos feladatokról. Majd így folytatta beszédét: — Napjainkban sok fontos és izgalmas kérdés foglalkoztatja az ország népét. Ez érthető. Ezek egy része a külpolitikával, másik része pedig a belpolitikával kapcsolatos. Elsőnek említem, hogy sikeresen befejeztük második ötéves tervünket, s hozzákezdtünk a harmadik ötéves terv megvalósításához, amely csak akkor jár eredménnyel, ha mint eddig, ezután is mindenki egyformán segít, kiveszi a részét becsületesen a munkából. Ezt követően Benkei András elvtárs szólt arról, hogy a bonyolult nemzetközi helyzet hatással van az emberekre, belső fejlődésünkre, s amíg az imperializmus él és létezik, addig a két tábor — a szocializmus és a kapitalizmus — között a harc folyik. Hangsúlyozta: amikor n|i azt mondjuk, hogy a kapitalizmus halálra van ítélve, s feltartóztathatatlanul fejlődik és erősödik a szocializmus és győzni fog — mert ez a fejlődés, az igazság útja —, akkor egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy időszakonként az imperializmus is fejlődik gazdaságilag és erősödik katonailag is. Ezzel számolni kell. Számolni azzal, hogy az imperialisták is rendelkeznek tömegpusztító fegyverekkel. Majd ezt követően hangsúlyozta Benkei András elvtárs, hogy ezek ellenére sem mernek az imperialisták kirobbantani egy újabb világháborút, mert tudják, hogy szembetalálnák magukat a szocialista világtáborral, élén a békét, az egész emberiség jövőjét védő hatalmas Szovjetunióval. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondtak szándékukról az imperialisták, hogy John- sonnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének békeszólamai mögött ne folyna és erősödne az agresszió. Ha a történelmet vizsgáljuk, szemtanúi lehetünk annak az agresszív politikának. amelyet az imperialisták, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal folytatnak. Az imperializmus támadó jellegű ma is, s megmaradt ag- resszornak. Gondoljunk csak Vietnamra, ahol most is folyik a harc. s a hazafiak hősiesen ellenállnak az imperialista túlerőnek. 1914-ben kirobbantották az első világháborút, agressziót folytatnak Ázsia és Latin-Amerika egyes országai ellen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után azonban megváltozott a világhelyzet. Pedig akkor még csak egyetlen országban, a Szovjetunióban kezdték meg az új társadalom, a szocializmus építését. Azóta nem sok idő telt el, s már 14 szocialista állam létezik és fejlő- lik. A szabadságukat, függetlenségüket elnyert^ vagy érte harcoló népekkel és országokkal együtt ez az erő már olyan nagy, hogy képes megakadályozni egy újabb világháború kirobbantását. Korlátok közé van szorítva az imperializmus. De ez nem jelenti azt, hogy ahol lehetséges nem próbálkozik. Az utóbbi időben lázas tevékenység folyik a vietnami agresszió ki- szélesítésére, melyet Johnson elnök a béke jelszava és hangoztatása mellett folytat. Közben állandóan támadják és bombázzák a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Jelenünk és jövőnk összeforrt a szovjet néppel Ma már egyes kapitalista politikusok is megpróbálnak erőfeszítéseket tenni arra, hogy kierőszakolják az amerikai kormánytól: vessenek véget a vietnami agressziónak. Belátják, hogy nem tudnak győzni a hős vietnami nép ellen az amerikai ag- resszorok. Nem győzhetnek, mert a dél-vietnami nép szabadságáért, függetlenségéért harcol, s eltökélt arra, hogy bármilyen túlerővel szemben kiharcolja a győzelmet. S miért fog győzedelmeskedni? Azért, mert egyik kezében a puska, a másikban a kalapács, mert az a hazája, egységes. s az igazságért, szabadságáért és függetlenségéért küzd. Es ezért legyőzhetetlen. A képen balról jobbra: Dr. Fekszi István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Bejczi Ferene elvtárs, a Szabolcs-Szat- már megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója, Benkei András elvtárs, belügyminiszter, Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Nemes Mihály, a Mezőgazdasági Tröszt igazgatója, Murczkó Károly elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Hammel József felvétel# Benkei András elvtárs ezek után néhány fontos, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat érintő kérdéssel foglalkozott. Ezt követően arról beszélt, hogy világméretű harcról van szó, s ennek a szocialista tábor élén ma is a Szovjetunió mutatja az utat, s mindez együtt olyan erő, amely képes arra, hogy előrevigye a fejlődést. Előadását a következőkkel folytatta Benkei András elvtárs. A magyar nép jelene és jövője örökre összeforrt a szovjet néppel. Nemcsak azért, mert szomszédok vagyunk, hanem a történelem folyamán egybeforrt, vérrel pecsételődött, s egy közös célunk van: a szocializmus. a kommunizmus építése. Akadnak olyan emberek, akik úgy látják, hogy bonyolultabb, feszültebb a nemzetközi helyzet, merészebbek lesznek. A volt uralkodó, de már letűnt osztály egyes tagjai között megindul a mozgás. Népünk eljegyezte magát a szocializmussal A napokban volt olyan is, aki megjelent egyik állami gazdaságunkban, s bérleti díjat követelt a földért. Ezek olyanok, akik ha egy picike rést látnak azonnal megmozdulnak, s már követelőznek. Tudomásul kell vennie mindazoknak, akiket illet, hogy ebben as országban egyszer, s mindenkorra a népé a hatalom, a dolgozó népé minden, s nem fog újra visszaülni a munkás nyakára a tőkés, a paraszt nyakára a dzsentri. Népünk örökre és visszavonhatatlanul eljegyezte magát a szocializmussal és örök, megbonthatatlan barátság fűzi a szovjet néphez. Ezekután Benkei András elvtárs belső fejlődésünkről szólt s aláhúzta, ez a fejlődés alapjában egészséges, mégha akadnak is problémák. Beszélt arról, hogy húsz esztendeje építjük a szocializmust, s ennek több szakasza volt. Volt az újjáépítés hősi korszaka, a romok eltakarítása, de ezen is úrrá lett népünk. Szólt az államosításokról, arról, hogyan fejlődött iparilag az ország és benne Szabolcs megye, s erőteljesen hangsúlyozta, hogy a nyersanyagban szegény ország ipari országgá fejlődött és sikeresen befejeztük a második ötéves tervet Majd így folytatta beszédét Benkei András elvtárs: Az ipari termelés nagyarányú fejlődése, az igények megnövekedése azt teszi szükségessé, hogy változtatnunk kell a gazdasági irányítás jelenlegi rendszerén. Ez szükség- szerű és fontos történelmi lépés országunk életében. A gazdaságirányítás rendszere reformjának egyes jelei már az 1966. évben is érezhetők lesznek. Jobban meg kell fontolnunk, mit miért és mennyiért állítunk elő, s mit kapunk érte. Persze nem csupán a keresletről és a kínálatról van szó. Tervszerűségre ezután is szükség lesz, de nem kötjük annyi tervmutatóhoz az üzemeket, vállalatokat, mint eddig. Az a célunk, hogy az árak közelebb kerüljenek a megtermelt áruk értékéhez. Jobban számolni kell az értéktörvényei. s jobban kell érvényesülni a munkások keresetében is annak, hogy milyen gazdaságosan termel az üzem, a vállalat. Nem árulok el titkot, amikor azt mondom, hogy sok olyan elfekvő készlet van az üzemekben, amelyek feleslegesek. Ezt is meg kell szüntetni, s meg is szüntetjük, s az a cél, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, a nagyobb önállósággal a szükségletre termeljenek az üzemek. 1966 évi tervünk reális, megalapozott Benkei András ezt követően az 1966. évi népgazdasági terv néhány fontosabb jellemző vonását ismertette. Hangsúlyozta, hogy az idei terv reális, megalapozott, nem feszített, s célul tűzi a nemzeti jövedelemnek mintegy négy százalékos emelését, jobban koncentrálja a beruházásokat. Tovább fejlődik iparunk és ezen belül nagyobb ütemben járműiparunk, a vegyi-, a villamos- és a gépipar. Megfelelő árualappal rendelkezik a kereskedelem, s tovább nő ez évben is az iparban foglalkoztatottak létszáma. Megemlítette azt is, hogy az adminisztrációt ésszerűbben tovább kell csökkenteni. A terv a mezőgazdasági termelés őt százalékos emelését irányozza elő. Tovább javul a mezőgazdaságnak a gépekkel való ellátása és növekedni fog a felvásárlás. Bővül a külkereskedelem. Szólt arról, hogy javulni fog a lakáshelyzet is. s az egészségügy is fejlődik. Növekszik a reálbér és a reáljövedelem is. Ha mindenki becsületesen elvégzi a munkáját teljesíteni fogjuk az 1966-os népgazdasági tervet. Ezekután Benkei András elvtárs az embereket foglalkoztató bér- és árproblémákkal foglalkozott beszédében, így folytatta: Felvetődik a kérdés, miért hirdette meg a párt és a kormány az ár- és bérintézkedést előre. A Központi Bizottságnak az volt a véleménye, a párt szót ért az emberekkel. Mcl.djuk meg nyíltan és őszintén, miért szükségesek ezek az intézkedések és mely cikkeknek fog emelkedni az ára. Ha valaki mást gondol, ám gondoljon. Ügy gondolkodott a párt, hogy ne érje meglepetés az embereket. Akadtak akik féltek. Többet fognak vásárolni az emberek. Mindenkit megnyugtatok: semmivel sem vásároltak többet az emberek, mint egy esztendővel ezelőtt. Mondják, hogy most vásárolják majd az olcsó szenet. Vásárolják. Van elég. s lesz is. Húst meg senki nem vásárol napokra. Azért beszéltünk és beszélünk nyíltan a dolgozókkal, mert tudjuk, megértik, hogy közös ügyről, dologról van szó. Megértik, hogy az említett — s már ismert — cikkeknek az ára nem fedezte a belekerülé- si költségeket sem. Most miről van szó? Arról, hogy mindenkinek meg kell fizetnie annak az árát, amit igénybe vesz, amit fogyaszt Ilyen szempontból nyúlunk hozzá a hús áraihoz, a közlekedési költségekhez is. Ebből egy fillér haszna nem lesz az államháztartásnak. Tudtuk, hogy nem lesz tapsolás. lelkesedés, de azt is tudtuk, hogy a jövő érdekében megértenek bennünket a dolgozók, és ezért végre kell hajtanunk. Akadnak most olyanok, akik azt mondják, hogy ez csak parasztpolitika. Ez a politika, a munkásosztály. az egész dolgozó nép érdekeit képviseli. Jó az nekünk, ha a faluról elmennek a városba a fiatalok, s nem lesz aki a földet megműveli? Nem! S vajon eljönne a faluról, ha ott olyan jó? Ezt is meg kell oldani. Emelkedni fog valamennyit a parasztság életszínvonala. Jó lesz ez? Jó, mert többet fog termelni, több jut a városi dolgozóknak. Vannak akik a termelőszövetkezeti paraszt jövedelmét, a parasztság jövedelmét a Búza téri piacon mérik. Arra nem gondolnak, hogy ott vannak őstermelők* kofák és egyes spekuláns elemek is. Ez nem azonos az egész parasztság jövedelem- forrásával. A parasztság jövedelme nagyon is differenciált. Ha a parasztság helyzete javul, ha többet termel a mezőgazdaság, ennek jó hatását érzi majd a munkásság is. S minél előbb, annál jobb. Fontos feladatunk a béke megőrzése Amikor nyilvánosságra került az ár- és bérrendezés, a dolgozók hozzákezdtek számolni. Most is azt kérjük, hogy gondolkozzanak és számoljanak. s ahogy termelnek, úgy fog majd növekedni a jövedelmük, s emelkedni az életszínvonaluk. Egyik kategóriánál emelkedni fog a jövedelem. a másiknál valamit csökkenhet. Kiegyenlítődik. Erről van szó. A párt Központi Bizottsága által megjelölt áruknál lesz áremelés, és ne üljenek fel a rémhíreknek. Az életszínvonal emelkedését az 1966. évi terv tartalmazza. Ez elválaszthatatlan mindennapi munkánktól, termelő tevékenységünktől. Az elmúlt években nem kellett ilyen kérdésekkel foglalkozni. De az élet bonyolult, s abban vannak népszerűtlen, vagy annak látszó problémák is, melyeket ugyancsak meg kell oldanunk. Arról van most szó, hogy a közterheket egy kicsit jobban megosszuk, ösz- sze kell fognunk, s mint az eddigi nehézségeket, ezeket is megoldjuk. Befejezésül Benkei András elvtárs, a béke megőrzésének a fontosságáról szólt, s hangsúlyozta, hogy népünk a békés alkotó munkának akar élni, s ha továbbra is sikerül lefogni az imperializmus pusztító kezét, akkor továbbra is béke lesz. Ha vannak is problémáink, közösen oldjuk meg, de nyugodtan kelhetünk, felehetünk, s becsületes munkát végezve nagyobb ütemben fejlődhetünk tovább — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Benkei András elvtárs. Ezt követően a hozzá intézett kérdésekre adott választ. 1966. január 9.
