Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
Idegenforgalmi lehetőség — kihasználatlanul Kisvárda és vára Amiről a vendégkönyv beszél — Legenda és tények Mendence, gépház, kabinsor 1966-ban Az elmúlt nyáron a MÁV dolgozói hosszú ideig dolgoztak a dohánygyári vasúti felüljáró karbantartásán. Ennek során a mázolási munka érdekében lebontották a híd kétoldalún lévő dróthálót. A munka befejezése után pedig csak ideiglenes jelleggel szerelték vissza a heÚj orvosi körzet Kemeesén Több mint egy évtized óta csak egy orvos látta el Kemeesén az orvosi teendőket. Ez a munka az ötezer lélekszámú községben nagy megterhelést jelentett egy orvosnak. Ezt az illetékes egészségügyi szervek is tudták. S most, hogy erre lehetőség nyílott, biztosítottak státuszt egy második orvosi körzet létesítésére. A községi tanács pedig — egy korábban is orvosi lakásul szolgáló — teljesen A guszevi sorompó ügyében A Kelet-Magyarország december 8-i számában megjelent „A sorompót nem húzták fel” című cikkben foglaltakat megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a közölt időben a mentőautó áthaladását a guszevi vasúti átjárón visszatérőben akadályozta a sorompó. A feltartást forgalombiztonsági okok tették szükségessé. Nyíregyháza állomás vasúti forgalmának nagyrésze ezen az útátjárón bonyolódik le. Az itt- szolgálatot teljesítő dolgozók tudatában vannak az átjáró fontosságának és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a forgalom- biztonság megóvását figyelembe véve, a közúti forgalom minél zavartalanabbal bonyolódjék le. Utasítottam Nyíregyháza állomásfőnökét, hogy hasonló esetben még a vonatforgalom fenntartása árán is engedjék át a Guszevi átjárón a mentőautókat. Tóth János MÁV Debreceni Igazgatóság vezetője lyére. Azóta már meglazult, leszakadozott. Ezen a lépcsőhídon naponként több százan járnak át, s közöttük sok gyermek. A baleset megelőzése érdekében ezúton szeretném felhívni az illetékesek figyelmét a mielőbbi intézkedésre. Kegye István Nyíregyháza, Derkovits u. 15. felújított, közművesített lakást és rendelőt adott az új körzet elhelyezésére. A második körzet orvosa dr. Kocsis Erzsébet, már megkezdte munkáját. A fiatal orvosnő a mi községünkben indult el orvosi pályáján. Az új orvosi körzet létesítésével megszűnt az eddigi zsúfoltság, az új körülmények között a betegellátás jelentősen javul. Kosa József HNF titkár Versek és képek Irodalmi és képzőművészeti élmény ek egy újszerű kiállításon Karácsony második napján az aranyosapáti moziban 5 darab jegyet vettem a 18 órakor kezdődő előadásra. néhány órával a műsorkezdés előtt. 15 perccel korábban már ott voltunk a moziban, de a helyünket nem foglalhattuk el, mivel az öt széknek már volt gazdája. Az történt ugyanis, hogy mégegyszer eladták ugyanazokat a helyeket. Hiába reklamáltam a pénztárnál. Elküldték a mozivezetőhöz, hogy az majd Az ököritófülpösi községi versenybizottság kibővített ülésén értékelte a termelőszövetkezet gyümölcs- terndő brigádjának elmúlt évi eredményeit. 1965 januárjában a brigád a szocialista brigád cím elnyerését tűzte ki céljául. A versenybizottság értékelése szerint teljesítették termelési vállalásaikat. Azt is megállapították, hogy bár a tanulás és a továbbképzés jelenti a legnagyobb gondot a brigádok életében, az ököritófülpösi tsz gyümölcstermelő brigádja e, téren is megállja helyét. Valameny- nyien részt vesznek szakmai Poór Sándort as üzem dolgozói csak Sanyi bácsinak hívják. Több mint 25 éve, hogy munkát vállalt a nyír- bogdányi Bartha-féle pet- róleumgyárban. Volt laboráns, olajfinomító, raffiná- ciós mester, olajházi művezető és jelenleg diszpécser. Mindig ott jelenik meg, ahol az üzem termelésének zavartalan biztosítása gyors intézkedést követel. Van élmunkás, és kiváló dolgozó jelvénye, a Munka érdemrend ezüst fokozatának is tulajdonosa, s a közelmúltban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a Kiváló szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát adta át Poór Sándornak. Könnyű a kitüntetéseket felsorolni, de a munkát ami ezek mögött van már nehezebb, s teljes súllyal nem is lehet. Tízezer ember! A vendégkönyv szerint ennyien keresték fel 1963-ban a kis- várdai várat. Előfordult, hogy három-négy autóbusz is parkírozott az útszélen. lengyelek, csehszlovákok, németek sétáltak az ódon falak között, de természetesen szép számmal akadtak hazai látogatók is. A nyári hónapokban a környék úttörői szinte mindennapos vendégeknek számítottak. MELEG VÍZ - HORDÓKBAN Az utóbbi évben mintha visszaesett volna a forgalom. Az 1962—1963-ban restaurált vár már nem gyakorolna oly nagy vonzerőt az idegenekre? Aligha. Nem a várral van probléma, hanem a könyé- kével. A falakra sehogyan sem Illik az öles betűkkel rendezi az ügyet. De csak azzal intézte el az egészet, hogy őt már nem érdekli, pár nap múlva úgyis átadja a helyét másnak. Próbáltam megvédeni az igazunkat, de azzal fenyegettek, hogy kidobnak, ha nem hagyjuk őket békében. A jegyek árát ugyan visz- szakaptuk. de ezzel még megoldatlan maradt kínos helyzetünk annyi ember előtt. Mcdvés József határőr Nyírbátor továbbképzésben; a mező- gazdasági szakmunkásképző tanfolyam másodéves hallgatói. Ezenkívül politikai oktatáson is részt vesznek. A brigád 9 tagja állandó olvasója a községi könyvtárnak, s gyakran tartanak vitát összejöveteleiken az olvasott könyvekről. Mindezek alapján a versenybizottság határozatot fogadott el, amelyben javasolják a tsz közgyűlésnek, hogy a gyümölcstermelő brigádnak ítéljék meg a szocialista címet. Molnár Gyula a versenybizottság titkára Ebben a gyárban lett szakszervezeti munkás. Az elsők között vállalt részt a közösségi élet minden területén. A feladatokat fizikai adottságain túlmenően, mindig a szíve és a lelkesedése mértéke szerint vállalta. A társadalmi bíróságok léire- hozása óta az üzemi társadalmi bíróság egyik állandó társelnöke. Egy munkásélet tapasztalataiból fakadó bölcsességgel, szocialista társadalmunk igazságainak érvényesülésén dolgozik. Igaz szóval, emberséggel, az emberek tudatának átalakításán fáradozik. Mindezekért viszonzásul megkapta az emberek szere- tetét, a társadalom megbecsülését. Tolnai Zsuzsa Nyírbogdányi Kőolajipari Váll. kiírt „Hajrá Vasas” éppen úgy, mint a szomszédságában elterülő sportpálya. A várkörnyék rendezésének szép lehetőségei vannak. A kapuig betonút vezet, alig két éve készítették. A környéken egyetlent épület sincs, szanálás nélkül lehet építkezni. Es még valami: a vár szomszédságában meleg vizet találtak. — összetétele hasonlít a hévizi vízhez. — magyarázza Szabó Ferenc, a községi tanács vb elnöke. — Legendák keringenek a mankóval érkező, s teljesen gyógyultan távozó betegekről. Nem tudni, mi az igaz, de egy tény: a község néhány ismert orvosa sűrűn megfordul kocsijával a kút körül. A csomagtartóból előkerül a hordó, megtöltik meleg vízzel és otthon abban fürde- nek. SZÉP TERVEK, ÉS A VALÓSÁG Miután meleg vizet találtak, merész, de reális tervek születtek a várkörnyék kiépítésére. Uszoda, fürdő, várszínpad, csónakázó, presszó a vár pincéjében és így tovább. A tervek készen vannak, csakhát a megindulás... A járási párt- bizottságon úgy jellemezték az egész folyamatot, mint egy önmagába visszatérő görbe vonalat. A község lakossága addig nem segít, amíg nem lát „valamit”, legalább egy felvonulási épületet, munkagépeket. Addig viszont nem lehet megkezdeni a munkát, amíg nincs segítség. Éveken át minden maradt a régiben. Pedig a kisvárdaiak szeretik a várukat. — Annyi társadalmi munkát ajánlottak fel, hogy Lesz kukás edény A Kelet-Magyarország december 15-i számában „Jogos panasz” címmel közölte dr. Balázsi Zoltánné Nyíregyháza, Petőfi utcai lakos levelét. Olvasójuk arról írt, hogy a bérházakban elhelyezett szeméttartó (kukás edény) kevés, azok kiürítéséről nem gondoskodnak időben, s az összegyűlt szemét akadályozza a közlekedést és a fertőzés veszélyét is magában hordja. Osztályunk által tartott helyszíni szemle során a közérdekű bejelentés igazolást nyert, ezért felhívtuk a Városgazdálkodási Vállalatot, hogy a köztisztasági részleg lehetőleg naponta szállítsa el az összegyűjtött házi szemetet. Egyben felhívtuk az Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját, hala- dékatlanul gondoskodjon újabb kukaedények beszerzéséről. Nyíregyháza Városi Tanács VB építési és közi. osztálya az egészet képtelenség igénybe venni. — mondja a vb-elnök. — Készek lettek volna 70 ezer köbméter földet megmozgatni. Ez kétmillió forintot jelent. Készpénzben 102 ezer forintot adtak össze a fürdőre. Felajánlották segítségüket a vállalatok, ktsz-ek is. 2,5 MILLIÓ MÉG AZ IDÉN Sok itt a lokálpatrióta. A kisvárdaiak szeretnék, ha a megyébe érkező idegen útja először Kisvárdára vezetne. S ez ma, 1966-ban már nem csupán illúzió: kezd kiegyenesedni az önmagába visszatérő görbe vonal s ahogy javul az idő, megindulhat a munka. A lakosság augusztusra már lát valamit. — Két és fél milliós beruházásból elkészül a hatszáz négyzetméteres termál- medence, a bejárati csarnok, ötszáz személyes öltöző, a gépház és öt sor kabin. S mindez még ez évben. Csak az indulás volt nehéz. Most már könnyebben megy minden. Már jelentkezett néhány nagyobb vállalat, — a Vulkán, a szeszfinomító, faipari ktsz —, hogy kabinokat szeretnének építeni dolgozóik részére. Nem kell 70 ezer Nem előzte meg hangos hírverés a január 4-én, kedden megnyílt képzőművészeti kiállítást, amely két szabolcsi és két más megyében élő képzőművész munkásságával ismerteti meg a közönséget. A hír tulajdonképpen ennyi: Megnyitotta kapuit a 66-os év első képzőművészeti kiállítása, Nyíregyházán, a Jósa András Múzeum termében, Huszár István, Nagy Mihály, Lavotha Géza és Kaposi Endre munkáiból. Sánta János, a megyei tanács művelődési osztályának csoport- vezetője nyitotta meg a vándorkiállítást, majd Huszár István festőművész tartott tárlatvezetést. Az év első szabolcsi kiállítása azonban a puszta hírnél többet érdeméi. Nemcsak azért, hogy rendkívül igényes munkákat láthat a közönség, s a két „hazai” művész, Huszár István festőművész és Nagy Mihály szobrászművész alkotásain kívül bepillanthat az esztergomi Kaposi Endre és az erdőbényei Lavotha Géza művészetébe. A kiállításon a képek által nyújtott képző- művészeti élmény irodalmi élményekkel is kiegészült. Versek és képek együtt „léptek” az érdeklődők elé: Huszár István vers-illusztrációi a nyíregyházi irtiíalmi színpad tagjának közreműködésével kaptak újszerű tolmácsolást. A versek és a képek együttes megjelenése az ismeret- terjesztésnek egy színes formáját valósítja meg. A tárlatvezetés irodalmi eszközökkel sokkal maradandóbb, megragadóbb élményt nyújt. Huszár István festőművész régebbi vers-illusztrációi — különösen a Krúdy-sorozat — már eddig is több kiállításon nyerték el a nézők elismerését. Eddig azonban egy kissé külön „életet” éltek, önmagukban és önmaguknak. A mostani megoldás — az irodalmi illusztrációk élőszavas megjelenítése — talán közelebb hozza az alkotást a szemlélődőhöz, noha a képek önmagukban is elmondják mindazt, amit a művész a versek olvasásának élményeként ábrázolni akart. József Attila Külvárosi éj című versének illusztrációja nem csupán a külváros balladájának képzőművészeti kifejezése, nem „reprodukció”, hanem az egyéni látásmód és egyéni élmények szitáján átszűrt, modern eszközökkel megjelenített Urai vallomás. Megrendítő az emlékezeköbméter földet megmozgatni, helyette a sokkal szebb és olcsóbb teraszos kiképzést alkalmazzák. Salak van, s munkaerőben sem lesz hiány. VÁR/ÁTÉKOK KISVÁRDAN? Megvan a lehetősége egy állandó jellegű tárlat rendezésének is. A vár előtti terasz minimális átalakítással színpadnak képezhető ki várjátékok lebonyolítására. A sportpálya mögötti területen most is egyméter mély víz áll. Oda illene egy csónakázó. Nem okozna különösebb gondot a sportpálya áttelepítése sem, hiszen szabad terület bőven áll rendelkezésre, s a jelenlegi helyén akadályozza a várszínház létrehozását. Mondják: néhány év múlva rá sem lehet ismerni a vár környékére. Nem közömbös ez a íTisvárdaiak- nak, de a megyének sem, különösen most, amikor a megyei idegenforgalmi hivatal felállítását tervezik. Bizakodnak az emberek és bizakodik a tanácselnök is. — Remélem, — mondja, — hogy augusztusban már „megfürödve” kerülünk ki a várfürdőből... (b) tes Radnóti ' eclöga képi megformálása, mondanivalója. a fasizmus embertelenségén, minden szenvedésért is győzedelmes, bukásában és megsemmisülésében is diadalmas ember meg- csigázott és mégis optimista ábrázolása. Huszár István munkáin találunk egy mindig visszatérő motívumot, a napot, amely hol szinte vakító sugarakkal árasztja el a környezetet, az emberi, mint a Vágyódásban, hol pedig fekete ez a nap, mint a Radnóti-sorozatban. Mintha csak azt érzékeltetné velünk a művész, lám milyen természetes, hogy süt a nap, de mi történnék, ha a nap egyszer nem sütne ki. A legelvontabb témákban is ott izzik a mai kor emberének izgalmas útkeresése, küzdelme önmagával és a rázúduló problémákkal, melyekre meg kell találni a helyes és egyedül helyes választ. Ez érezhető a Csoóri vers-illusztrációkon, — Ez voltál, Elloptam az arcodat — az élet értelmének igenlése, a szerelem örök emberi érzékének segítségével. Ugyanígy a Rozsdatemető két leányarcán, az érzelmi kontraszt művészi tükrüzte- tésével." Szimpatikus sajátossága, a kiállításnak, hogy a képzóművészi látókör szélesítése .legyében, Lavotha Géza és Kapósi Endi;e munkái is ott varrnak a szabolcsi művészek tárlatán. Lavotha Géza az erdőbényei kisgale- ria megalakítója, a modern konstruktív irányzat követője, aki különösen figurális alakjaival — A rokkant, Sétálgató — tud emberi és mindenhol aktuális mondanivalót kifejezni. Kaposi Endre, álig túl a 20 éven, a fiatal festőművész-nemzedék tagja, Esztergomban él, kisméretű munkái monumentálisán itatnak, szinte szétfeszítik a kép kereteit, a modern, netnpedig a mo- derneskedő iskola alkotó módszereinek eszközeivel dolgozik. Képeinek minden négyzetcenti méterére a teljes kidolgozottság jellemző. Mindketten az úgynevezett matematikai képzőművészeti irányzat módszereit kedvelik, alapállásuk, reális életábrázolási igényük azonban a nagyonis érzékelhető, a legtöbb ember által felfogható művészi képekben, ölt testet. Szobrász kiállítója is van az év első tárlatának; Nagy Mihály nyíregyházi szobrászművész munkáit a X, megyei képzőművészi tárlaton is megismerhette a közönség. Most is ott található a Botra támaszkodó juhász, a Kaszakalapáló paraszt, kisplasztikák. Alkotó módszere az egyszerűség, mely mégsem naturális, épp úgy észrevehető a művész keze az egyes részletek kidolgozásán, mint a festőművészek képein. Két női portré is szerepel Nagy Mihály legújabb munkái között, A szobrok perlitböl vannak kiöntve, felhasználva az anyag nyújtotta ellentétes fényárnyék hatásokat, amely részben a „festészet és szobrászat egyes közös elemeivel is él. Nagy Mihály szobrai a paraszti életet, paraszt embereket ábrázolják, — mint a Kaszako- lapáló vagy a Botra támaszkodó juhász — olyan típusokat, amelyek művészi megörökítése talán az utolsó alkalom, a megváltozó paraszti munka szoborba öntésére. A megnyílt képzőművészeti tárlat igényes folya tása az őszi X. megyei ktjjző- művészeti kiállításnak, má* tájak művészeinek munkáival is megismerteti a szabolcsi dolgozókat, egyúttal más vidékek lakóival is a szabolcsi képzőművészetet. <PG) 1966. január 5. Jól dolgozó gyümölcstermelő brigád Ököritófiilpösön A megbecsülés, a szeretet hangján Panasz — mozi ügyben Előzzük meg a balesetet A lap megírta — az illetékes szerv válaszol
