Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

A lakberendezés és a művészet Kiállításon vagy üzletekben? A lakberendezésben is mindinkább tért hódít a művészi igényesség. Az Iparművészeti Főiskolán azok a szakemberek, akik több szakon is tanulnak tanulmányaik végeztével ott­honaink berendezési tár­gyainak tervezői, megalko­tói lesznek A terveik nyo­mán készített bútorok, sző­nyegek, textiliák kerülnek majd a lakásokba, s éppen ezért igen érdekes és ta­nulságos volt mindaz, amit e tekintetben az V. Orszá­gos Iparművészeti Kiállítá­son láthattunk. A sok-sok mutatós egyedi darab mellett két termet teljes egészében a szakembe­rek tervei alapján rendez­tek be, mondhatni, a jövő lakásaként, összhangot te­remtettek a bútor és a sző­nyeg, a függöny között, nemcsak kellő fényt adtak, hanem bútorként is jól il­leszkedtek az együttesbe a lámpatestek, s a többi, ki­egészítő, díszítő tárgyak. A két terem berendezéséhez a lakberendezők mindent meg­kaphattak: tervezőművészek egyedi darabjait csakúgy, mint a gyárakból exportra kerülő bútorokat, s azo­kat is, melyek belföldöt! már kereskedelmi forgalom­ban vannak. A két terem igen mutatós, s joggal ösz­tönzi a nagyközönséget a nagyobb igényességre, ám en­nek másik oldala: a na­gyobb támogatás. ötletes és új megoldású szekrény: étkezőasztal hajtható le belőle. Lcnystás után láthatóvá válik a belső szerkezet ész­szerű elrendezése, kislakásokba ideális. A kiállításon ugyanis sok egyedi, drága darabot lát­tunk, de arról mit sem hál­hattunk, hogy melyek kerül­Há’ószoba bútor két heverővei. Nagyméretű égyneműtar- tőjával együtt már tavaly szerepelt a Budapesti Nemzetközi Vásáron, de azóta csak elvétve láthattuk az üzletekben. A szőnyeg és a kerámia egyedi darab, a thodtm fa'védíí viszont már sorozatban készül a Lakástextil Vállalat kő­szegi gy árában. Has mos tanácsok: Kémény, káSyfia, tüzelő Orvosi tanácsadás: A fagyártalomról és a fagydaganatról A cipők gondozása Rossz időben — esőben sárban, latyakban — a cipő hamar tönkremehet ezért ilyenkor különös gonddal kell kezelni. Ha a cipői gyakran kenjük pasztával nem egykönnyen hatol raj­ta át a víz A nedves cipőt legjobb sámfán szárítani De van egy másik, egysze­rűbb módszer is: tömjük ki a cipőt újságpapírral az be szívja a nedvességet és a talp gyorsan megszárad. So­hase szárítsuk a cipőt a kályha vagy a fűtőtest mel­lett, mert a melegtől a bőr megkeményedik és a talp- tartó fonalak elszakadnak. Ha levetjük a cipőt, azon­nal törüljük meg egy rongy- gyal, hogy a bőrön ne ma radjon sár. Ha a cipő meg­száradt, vastagon kenjük bs pasztával, 5—10 perc múlva tisztítsuk meg kefével, és hogy fényes legyen dörzsöl­jük át szarvasbőrrel vagy bársonnyal. Az antilopcipőt csak akkor tisztítsuk, ha már megszá­radt. Kis gumikefévei jól eltávolíthatjuk róla a fol­tokat és kisimíthatjuk a bolyhocskákat. Ha a bőr ki­fényesedett, úgy Vehetjük el Receptek SAVANYÚ NYÜLLEVES (5 fő) 25 dkg. vegyes zöldség, 10 dkg. vöröshagyma, kevés fokhagyma, 6 dkg. zsír, 3 dkg. liszt, 1,5 dl. tejfel. 1/2 citrom, babérlevél, só, bors, cukor. A nyúl egyik kedvenc té­li ételünk. Sokan azonban csak vadasan, pörköltnek, vagy pl. fokhagymás nyúl- gerlncet ismernek, pedig igen finom és tartalmas a nyúlle- vcs is. A nyúl nyakát, mellét da­raboljuk apróra, leforrázzuk és a vizet leszűrjük róla. A cukrot kevés zsírban sárgára pirítjuk, a zöldség harmad­részét hozzáadjuk — a le­forrázott nyúldarabokkal együtt. Sózzuk, borsozzuk éj a fényét, hogy forró vízbe mártott ronggyal dörzsöl­jük. vagy a cipőt gőz fölé tartjuk. A mostanában divatos vi­lágos cipő különös gondo­zást igényel Ilyen cipőt esős időben ne vegyünk fel. mert a nedvességtől a ráma kö rül sötét foltok keletkeznek, amelyeket nehéz eltávolíta­ni. A világos cipőt tisztít­hatjuk benzinnel, amely­be egy kevés magnézium- port hintünk. Jól lehet tisz­títani a világos cipőt tojás- fehérjével kevert tejjel is. Télen ne hordjunk lakk­cipőt, mert a fagytól kire­pedezik Sárban se járjunk ilyen cipőben. Ha a lakk- cipőt nem viseljük, akkor időnként nyers tejbe mártott ronggyal töröljük át. Az erősen elhomá1yosodott ré­szeket dörzsöljük be ketté­vágott vöröshagymával, majd fényesítsük ki puha szára* ronggyal. Különböző színű cipőkhöz különböző kefét használ­junk. Színtelen krémmel csak a világos színű cipőket kenjük be, mert a sötét ci­pőt fakítja. pirítsuk néhány percig, majd kb. 2 liter vízzel öntsük fel. Forralni kell kb. másfél óráig és utána szűrni. Köz­ben a nyúl lapockáit is for­rázzuk és szűrjük le, hideg vízzel öblítsük. A megma­radt egyharmad zöldséget rövid, vastag metéltre vág­juk, a vöröshagymát finom­ra és kevés zsírban fony- nyasszuk meg a feldarabolt nyúllapockákkal együtt és tegyük a leszűrt nyúlkves- be. Főzzük puhára. Kevés lisztből és zsírból készítsünk zsemlebarna rántást. Kever­jük a levesbe és forraljuk fel, ízesítjük és főzzünk be­le személyenként 2—3 dió nagyságú zsemlegombócot. Tálalás előtt keverjünk hoz­zá tejfelt és citromlevet. Anyu! Vegyél... A fűszerüzlet cukor- káspultja előtt egy pöt­tömnyi kisfiú állt. Anyu! Vegyél! — ismé­telte, majd hogy a mama nem figyelt oda, mert éppen tejet, ke­nyeret vásárolt, egyre hangosabban kiabált és toporzékolt. A boltban már min­denki a zavart, piruló fiatal mamát és a kö­vetelőző csöppséget fi­gyelte. A mama gyorsan a gyerek kezébe adott egy szelet csokit, amit a zsebéből vett elő. A gyerek nem fogadta el, a pultra mutogatott: — Nekem az kell! A mama, hogy elke­rülje az amúgy is kí­nos jelenetet, szólt a kiszolgálónak. A gyerek hüppögve a megszerzett csoki bontogatásához fogott. Eléggé gyakori lát­vány ez a cukorkásbol- tokban, a játékboltok kirakata előtt, s min­den kismama ismeri a vissza-visszatérő kérést: „Anyu, vegyél...” Három—ötéves kor­ban a gyermek akarata erőszakká válik, ha a szülők okosan és idő­ben nem próbálják meg a gyermek rossztulaj­donsággá fejlődő igé­nyét mérsékelni. — Ilyen kisgyermek­nek nem is lehet ma­gyarázni, hogy ilyes­mire nincs pénz — ér­velhetne bárki. Ez igaz. A pici gyer­mek nem érti meg azt, hogy nincs. De ha a kismama nem kényez­teti el, nem Vásárol mindennap édességet, játékot, hanem feltéte­lekhez szabja ajándé­kait, s ebben követke­zetes marad, — a gye­rek igénye nem Válik erőszakká. Játékot név­napján, születésnapján kapjon. Édességet pe­dig akkor, ha jó maga­viseletével megérdemel­te a jutalmat. Nem helyes csak azért cuk­rot, csokoládét vásárol­ni, mert éppen a fű­szerboltban járunk a gyerekkel, vagy azért, mert az édességbolt előtt haladunk el. S az sem helyes, ha a jutalomképpen vásárolt édességet mind egyszer­re megkapja a gyerek. A mama ossza be, és adagolja a gyermeknek, viselkedése szerint. Az üzletben a kismama - későn szerette vol­na ezt bevezetni. Az elkényeztetett, erőszakos kisfiú nem fogadta el a szelet csokoládét, ha­nem az egész, szép cso­magolású táblát köve­telte. Ha a kismamák kö­vetkezetesek. ránevelik a gyereket a helyes vi­selkedésre, később a gyermek növekedésével már azt is meg lehet magyarázni, hogy az ajándékot, a cukrot, cso­koládét stb. ki kell ér­demelni... Napjainkban állandó fel­adat a tüzelés. Nem mind­egy azonban, miben és ho- gyon tüzelünk. A hibás kályhában nehezebben ég a tüzelő, s hővisszaadása is rosszabb. Jól karbantartott kályhával, helyes tüzeléssel kevesebb fűtőanyagot hasz­nálunk, mégis melegebb lesz, Az állandó tüzelés követ­keztében gyakran megrepe­dezhet a kályha samottbé- lése, vagy egy darab le­törik belőle. Javítása, pót­lása egyszerű, a háztartási boltban vásároljunk samott- port, vízüveggel sár sűrűsé­gűre keverjük, s a masszá­val kitöltjük a repedéseket, pótoljuk a letört darabokat. Ha nagyobb felületen javí­tottunk, fokozatosan fűt- sünk; előbb csak kevés fát égessünk, majd szélinél ké- verve fokozzuk a tüzelést, a gyors melegedés követkéz-* tében ugyanis Szétesik a sa- mottbélés Ugyanígy teszünk akkor is, ha több napig nem fűtöttünk, mert a le­hűlt kémény „visszafujja” a füstöt és gázt, ha nem fo­kozatosan melegítjük fel. A rosszul záródó kályhaajtó­kat új azbesztzsinórral tö- mítsük, ha az nem megold­ható, ajánlatos a csere, mert áz ajtó mellett beszi­várgó levegőtől gyorsab­ban izzik a parázs, melege a kéményen át távozik. A eserépkályha csempéi közötti hézagokat is tömít- sük. Erre az Epokitt ra­gasztó- és tömítőanyag a Legalkalmasabb. Tömítés után a csempékre került Epokittet töröljük le rongy- gyal, vagy papírral, mert ha megszárad, már nem jön le! A gazdaságos tüzelés egyik alapvető feltétele a jól összeillesztett és korom­mentes füstcső. Ha a ké­ménybe több füsteső csat­lakozik, közöttük legalább 30 cm távolság legyen, s a füstcső a mennyezethez se kerüljön 50 cm-nél köze­lebb. Az egyes füstcsődara- bokat pontosan illesszük egymásba — alulról felfe­lé haladva — mert ha hé­zag van közöttük, a be­áramló hideg levegő hűti a csövet a kéményt, csökken az égés hatásfoka Erős tüzeléskor sem ég át a füstcső — különösen a kályhához közeli részen — ha azt belülről 2—3 mm vastagon samottpor és víz­üveg keverékéből készített híg péppel bekenjük. nek Sorozatgyártásra, s mi­kor? Holott úgy véljük, el­sősorban csak az lehet lak- berendezők és tervezők cél­ja, hogy művészi megoldású, de a nagyközönség széles rétegei számára is elérhető — mennyiségben és árban egyaránt — berendezési tár­gyak készüljenek. Ezért lett volna jó, ha a kiállítás ren­dezői arról is tájékoztatják a látogatót: mit és mikor láthat viszont az üzletekben a kiállításon szereplő, való­ban színvonalas bútorok, szőnyegek, a sokféle lakbe­rendezési tárgy közül. A kíméletlen hideg ha­tása — a fagyártalom — legszemorúbb arca: a fagy­halál. Évtizedekkel ezelőtt még előfordult. Főleg ha magatehetetlen, vagy italos embert „fogott'’ markába a hideg Ma az általános mű­veltség, az egészségügyi kul­túra, a fejlett közlekedési eszközök, a magasabb élet­színvonal terjedése követ­keztében a hidegártalomnak ez a formája a múlt em­léke már. De ártatlannak látszó, alattomos alakja, a fagydaganat ma is gyakran keseríti az embert. A meg- fagyás és a fagyda­ganat két egymástól különböző elváltozás. Az egyik a nagy hideg követ­kezménye és azt jelenti, hogy a szervezet körülírt részén a szövetfolyadék megfagy és á megfagyott testrész keménnyé válva tö­rik, mint az üVeg. Ha meg kienged, akkor kisebbedik. A rossz vérellátás A fagydaganat nem ilyen veszedelmes. Ennél a hideg cßaK a bőr felszínét éri és — főleg az amúgy is rossz vérellátású területen a vér­keringést még jobban megzavarja és az ereket összenyomva folyadék fel- halmozódást okoz a laza kötőszövetben. Az így meg­fagyott testfelület megduz­zad. fényes, lilás-vörös és fájdalmas lesz és erősen viszket. A fagydaganat te­hát nem olyan veszedelmes. rhfht a fagyás, de igen kellemetlen. Még dermesztő hid 'g sem kell hozzá, hi­szen már +1 —2, vagy mínusz 1—2 C fokú hőmér­sékletnél is bekövetkezhet és hiába gyógyul, mert ha a hőmérséklet fagypont köré süly- lyed — mintha érzékennyé vált volna az egyszer meg­fagyott szövet, a fagydaga­nat kiújul és évekig kese­ríti az embert. A szervezet hajlamossága A megfagyásnak a der­mesztő nagy hideg az oka. A fagydaganat kialakulásá­hoz mégcsak nagy hideg sem kell! Dehát akkor mi? Elsősorban a szervezet hajlamossága. Esetleg vala­milyen ártalom, vagy az el­lenállóképesség csökkenése, legyengiiltség, vitaminhiány, lábadozás, cukorbaj, nedves ruha, átázott cipő; továbbá a meggyengült, megromlott, hiányos vérellátás, Ezzel már jeleztük is, miként lehet a fagyártalmat megelőzni. Sohasem marad­junk átázott ruhában, vi­zes cipőben, nedves kesz­tyűben. Amint módunkban áll, az ilyent le kell vet­ni. meg kell törülközni, sőt a vérkeringés céljából a bőrt vörösre kell dörzsöl­ni és száraz ruhát kell húzni a nedves helyett. A legyengült, lázas, beteg em­ber fokozottan ügyeljen öl­öltözkődésére. És vigyázzon arra. hogy a vérkeringés ne károsodjék. Sohase visel­jen szűk cipőt, szoros kesz­tyűt, feszes nadrágot, vagy egyéb olyan ruhadarabot, ami eiszorítja a hajszálere­ket és a vénákat. A lábbe­liben gyakran mozgassa meg a lábujjait. A kezét, fülét, orrát, arcbőrét Időn­ként dörzsölje, a lábszárat szorító gumit lazítsa és az arcot, orrot, állat, elsősor­ban a bokát, a sarkat és a bütyköt enyhén zsírozza meg, ha hideg napok jön­nek. Meleg-hideg fürdő Egyesek szerint igen hasznos a végtagok ereinek tornáztatása. Erre a válto­zatos meleg-hideg fürdő a legalkalmasabb, mert az el­lentétes hőhatás az erek mozgékonyságát fokozza. Ez a módszer egyébként a fagydaganatok kiújulásá- nak a megelőzésére is al­kalmas. A fagydagnnat — gya­kori ismétlődése ellenére — gyógyítható betegség. A modern gyógyítás ma már — a régebben alkalmazott fagykenőcsök. fagybalzsa­mok mellett a rövidhullá­mot, az ultrahangot és a röntgensugarat Is Sikeresen alkalmazza a fagydaganatok gyógyításában. Sajnos még így is igen elhúzódó beteg* ség. tehát érdemes törődni t megelőzésével. Dr. Buga LászI*

Next

/
Thumbnails
Contents