Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) lásokból megszületett. A Szovjetunió felelősségteljes és hatékony közvetítő jó- szolgálatait a föld egész kerekségéről az üdvözlő táviratok egész sora része­síti elismerésben. Vannak a harmadik világ országai területén olyan sú­lyos tünetek, ajmelyek nem­zetközi aggodalmat is okoz­nak. Ezekből most egyet emelek ki. A Magyar Népköztársasá­got az Indonéz Köztársaság­hoz barátsági és együttmű­ködési szerződés fűzi. Indo­nézia sorsa, nemzetközi helyzete és szerepe tehát foglalkoztat, mert a világ egyik legnagyobb országá­ról, s belpolitikai viszonyai különböző jellegű külpoliti­kai hatásáról van szó, ha­nem azért is, mert orszá­gainkat sajátságos. baráti szálait fűzik egymáshoz. Mi mélyen fájlaljuk, hogy a nemzetközi reakció közre­működésével — különböző belpolitikai hibák és ürü­gyek címén — egyes szél­sőjobboldali terrorszerveze­tek őrlik fel a haladó irány­zatok, köztük a kommunis­ta párt erejét, s embertelen irtóhadjáratokat szerveznek a haladó mozgalmait tagjai ellen. A Magyar Népköz- társaság képviselői a nem­zetközi szervezetekben is mindig következetesen áll­tak Indonézia mellett, a gyarmatosítók ellen, az In­donézia függetlenségével összefüggő jogos követelések támogatása érdekében. Kor­mányunk tisztelettel és megbecsüléssel tekintett mindig Indonézia népei hő­si harcára a gyarmatosítók ellen, az ország és nép sza­bad, fejlődő életéért és a nemzetközi életnek a gyar­matosító elnyomóktól való megszabadításáért. Most reményünket fejezzük ki, hogy Indonéziában a demokratikus erők­nek Sukarno elnök ter­vei szerint mégis sike­rül létrehozni az indo­néz társadalom legfőbb alkotó tényezőinek együttműködésével olyan nemzeti frontot, amely magában foglal­va a haladó erőket és megteremtve Indonézia népei minden ország- építő pozitív irányza­tának együttműködését, a belső rend helyreál­lításával visszavezeti Indonéziát a nemzetkö­zi események alakítá­sának aktív tényezői so­rába, a béke és haladás ügyének javára. Manapság, amikor a földkerekség izgató kérdé­seiről beszélünk. Európáról majdnem meg lehet feled­kezni. A diplomáciai és katonai szakértők azonban tudják, s a közvélemény az ilyen esetekről, mint a négy atombomba „véletlen” le­esése a spanyol tengerpar­tok táján, riadtan eszmél rá, hogy az atomháború veszélyének fő csirái Euró­pában vannak. Norvégiá­tól, Izlandtól, Skóciától, a Német Szövetségi Köztársa­sággal együtt egy sor or­szágon át Törökországig, egész Európa roskadozik, s tenger és óceán tajtéko. ver az Egyesült Államok­nak, mint termonukleáris nagyhatalomnak a jelenlé­tétől. Európa kérdéseinek meg­oldása nemcsak egyszerűen európai ügy, hanem kihat az egész világhelyzetre. Kormányunk érdeklődéssel tanulmányoz minden, javas­latot, s maga is kész részt venni ilyen javaslatok ki­dolgozásában, amelyek az összeurópai együttműkö­désre, a dunavölgyi orszá­gok közös felelősségére és a közép-európai nemzetkö­zi kapcsolatok erősítésére irányulnak. Komoly figyelmet terí­tünk és megbecsüljük azokat a finnországi kezdeményezéseket, amelyek Észak-Európa biztonsága garantálását munkálják. A francia külpolitikai tö­rekvések között az európai Erópa jelszavára azért te­kintünk gondos figyelem­mel, mert a különböző rendszerű európai országok együttműködésében a ma­gyar nép és a világ minden békeszerető népe legszen­tebb ügyei érvényesülésé­nek lehetőségeit látjuk. Erópa biztonsága és jö­vője, végeredményben az egész nemzetközi helyzet szempontjából döntő kérdés a Német Demokratikus Köztár­saság elismerése. Európa nyugati országai is végeredményben a Német Demokratikus Köztársaság­nak köszönhetik békéjüket. Minden olyan nyugati ma­nipuláció, amely a Német Szövetségi Köztársaságnak az össznémet nép képvise­letére való törekvését és a militarista ambíciót táplál­ja, növeli a veszélyt nem csak Európa, hanem az egész világ békéje ellen. A két világrendszer vá­lasztó vonala Európán vo­nul végig. A szocialista or­szágok határain élő kapita­lista országok Norvégiától Törökországig jól teszik, ha élnek azzal a gazdasági és államközi kapcsolatokban jelentkező lehetőséggel, amelyet a szomszédos szo­cialista ország nyújt. Népköztársaságunk a vi­tás kérdések tárgyalásos rendezésére az imperialista támadások, háborús veszé­lyek megfékezésére irányu­ló törekvések támogatásá­val a nemzetközi légkör ja­vítására, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítésére minden adódó lehetőséget felhasz­nál. Ez felel meg a magyar nép alapvető érdekeinek, a nemzetközi béke és bizton­ság ügyének, a szocializ­mus világméretű győzelme munkál ásának. örömmel mondhatom, hogy ezeknek a külpolitikai törekvéseknek vannak szép eredményei.1 Hazánk nem­zetközi kapcsolatai va­lóban jól és egészségesen fejlődnek. Biztosak lehetünk afelől, hogy az itthoni ered­ményekre épülő külpoliti­kai tevékenységünk a jö­vőben is hasznos eredmé­nyekre vezet. Kérem az országgyűlést, tisztelt képviselötársa.t.iat, hogy a benyújtott költség- vetést részesítsék támogatá­sukban. A felszólásokra dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter válaszolt. Hangoztatta, hogy az idei állami költségvetés vitájában rendkívül sok hasznos észrevétel, figye­lemre méltó javaslat, indít­vány hangzott el. Ezeknek vizsgálatát a kormány mun­kaprogramjába iktatja és az illetékes főhatóságok beha­tóan elemzik. — A rendkívül sokrétű, el­mélyült költségvetési vita egyértelműen tükrözte, hogy a képviselők megértik, he­lyeslik és támogatják gazda­ságpolitikánkat. Azt hiszem, bízvást le­vonhatjuk azt a követ­keztetést is, hogy a Par­lament falai között le­zajlott eszmecsere ki­fejezésre juttatta egész népünk vélekedését. A képviselők választóik ne­vében joggal mondhatták: magukévá teszik a gazdaság- irányítás továbbfejlesztésé­nek céljait, világosan látják a gazdálkodás javításának jelentőségét és támogatják az ez irányú munkát. A vitából kicsendült az is, hogy az országgyű­lés tagjai, de közvéle­ményünk is helyesnek^ hasznosnak és időszerű­nek tartja az ismert ár-, bér- és társada- |l lombiztosítási intézke­déseket, ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy ezek nem je­lentenek valamiféle máról- holnapra ható orvosságot. Az intézkedések szerves részei azoknak a reformelképzelé­seknek, amelyek gazdaság- politikánkat az utóbbi 1—2 évben meghatározták és amelyek a következő eszten­dők gazdaságpolitikájának irányát is megszabják. Dr. Tímár Mátyás ezután a vitában felmerült fonto­sabb kérdésekre válaszolt. Az országgyűlés az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett végösszegekkel — a terv- és költségvetési bizottság módo­sító javalataival — egyhan­gúlag elfogadta. Az ülésszak az elnöklő Vass Istvánná zárszavával ért véget Bába Mihály: Egymástól távol 24. Amikor a hídról vissza­néztem úgy láttam, hogy a járdán már egy tenyérnyi üres hely sincs. A férfiak már könnyű felöltőben vol­tak, a nők kosztümben. Mostanában gyakran meg­fordultam a nők után, el­einézegettem őket, mint le­génykoromban a piacon, amikor kijöttek a templom­ból. Néha itt sok a szabad időm. Nem tudok magam­mal mit kezdeni. Vas Gyu­rinak jó, ő tanul, fütyül mindenre, Bodnár Pista meg azon töpreng, naphosszat, hogy mikor menjen már vissza. Seres elköltözött, mert sok minden kiderült a nyomozásnál, Bozó szótlan, mint volt és töpreng, ho­gyan kereshetne még töb­bet. A kis kártyást elzavar­ták ugyan, de a kártyázás tovább folyik, csak most már óvatosabban csinálják. A tv előtt mindig ül egy csomó ember, akármit ját­szanak. Engem idegesít az is. Hogy az istenben lehet ott napról napra órák hosz- szat ülni. A Nyugatinál felülök az ötvenötösre és megyek ha­zafelé. De nem haza. Csak a talponállóba. Tele van, mint mindig. Tekintetem­mel a csaposasszonyt, Klá­rit keresem. Ott áll most is. Piros az arca, mintha lázas lenne. — Két deci fehéret — mondom a pénztárosnak. A pulthoz tolakszom. Ami­kor rámkerül a sor nyújtom a blokkot. — Fél barack — veszi el Klári és rámnéz. — Nem, nem, barackot csak akkor iszom, ha hideg van. Két decit kérek, tisz­tán — mosolyogtam. — Szóval átvált? — Át — bólintottam. Sze­mem megcsillant. Hát em­lékszik rám? Hát tudja, hogy mit szoktam inni? Ak­kor jó, akkor nagyon jó. — Tisztán kéri? — Tisztán. — Mert van már ebben elég víz úgyis. Igaz? — Ahogy mondja — ne­vettem. Hónapok alatt nem beszél­tem annyit Klárival, mint most. Eddig csak néztem rá, de szólni nem mertem hoz­zá. Klári elémteszi a bort. — Tessék, kedves vendég, két deci fehér, tis:|án — csippentett felém. — Hol a barátja? — A barátom? — Igen. Az a feketés ké­pű. Az aszkéta, akivel fél- decizni jöttek mindig. R szabads^pharcesak sikeres támadásai az ametíkai katonák ellen Saigon (MTI) Saigontól mintegy 450 ki­lométerre északke’e're, a tengerparton újabb harcok­ra került sor pénteken az amerikaiak és a szabadság- harcosok között. Szombatra virradó éjjel a partizánok Saigon délnyugati peremén támadást intéztek a kor­mánycsapatok egyik megerő­sített állása ellen. A fővárostó? nyolc kilo­méterre! délnyugatra a szabadságharcosok meg­támadták Tan Luc és Tan Kim helységeket Az ütközet szinte nap­pali fényben folyt, mert a saigoni kormány re­pülőgépei ejtőernyőkön világító bombákat dob­tak le a csatatér fölé. A reggeli órákban n har­cok elcsendesedtek, Saigon­tól 75 kilométerrel nyugat­ra a szabadságharcosok tá madást intéztek a Kién Tu- ong tartomány fővárosától nyolc kilométerre fekvő Thanh Tri helység ellen is. Szombaton a reggeli órákban Bong Son kö­zelében a szabadsághar- dosok bekerítették a lé­gi úton szállított ameri­kai gyalogság egyik két­száz főnyi egységét. Moyers, a Fehér Ház saj- tótitkóra pénteken közölte, hogy Johnson elnök még (mindig nem döntött a VDK elleni bombatámadá­sok kérdésében'. Ezt meg­előzően Johnson fő külpoli­tikai és katonai szakértői­vel tanácskozott. Az AFP washingtoni tu­dósításában megállapítja, hogy teljes hevességgel dúl a harc az amerikai kong­resszusnak a VDK elleni bombatámadások ujralelvé- telét ellenző csoportja és a Fehér Ház között. A kormány elleni „nyílt lázadás" „ szenátus kül­ügyi bizottságának pén teki ülésén robbant <d. ahol Rusk külügyminisz­ter újab.1 415 milli: dol­lár megszavazását kérte elsősorban a vietnami há­ború céljaira. A rendkívül feszült légkörben lefolyt vi­ta során számos szenátor támadta a Johnson-kor- mányzat politikáját. Többen kétségbe vonták azt, hogy Dél-Vietnam csakugyan életbevágó fontosságú az Egyesült Államok véd ríme szempontjából, amint azt Rüsk állítja. Amer"ka-e?!enes tüntetés és bombarobbanás Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlin, (MTI): A nyugat-berlini Stein- platzon lévő egyetemi diák­otthonban bomba robbant péntek este, s csak a vélet­lennek köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. Az otthonban Wolfgang Neuss, a haladó meggyőző­déséről ismert nyugat-ber­lini kabarettista és Harrne- lore Kaub heidelbergi szín- művésznő a „Falken” szo­ciáldemokrata ifjúsági szö­vetség meghívására az amerikaiak vietnami ag­resszióját elítélő előadó estet tartott. A bombarob­banás az előadás közben történt Ismeretlen tettesek az egyik ablakkeretben csomagnak álcázott idő­zített bombát helyez­tek, s az keretestől együtt több ablakot be­zúzott és a helyiség te­tején is lyukat vágott Az első ijedelem után a diákok arra kérték a mű­vészeket, hogy folytassák tovább az előadást. Az előadó est befejezése után a diákok a közelben lévő Amerikahaus elé vo­nulták, s ott egyre nagyobb szabású tüntetés kezdett kibontakozni, amelyen a nyugat-berlini lakosság nyíltan kifejezte együttér­zését a vietnami nép iránt. A rendőrök közrefogták a tüntetők leghango­sabb csoportját. Ezek azonban még ekkor is szavalókórust alkotva — Ja, a Gyuri. Otthon ül, tanul — mondtam csodál­kozva, hogy emlékezik rá is. — Egy nagy fröccs, tes­sék ... És maga nem tanul? — fordul megint felém. — Nem. Már a következő vendég­től kérdezi: — Szilva vagy barack? — Szilva. Odébbhúzódom, de nem megyek el a pulttól. — Blokkot kérem... És miért nem tanul? — Nincs kedvem. — Vonatos? — Az. — Honnan? — Hajdúvedresből. — Ez mi lesz? Sör. igen, adjuk a blokkot, kérem to­vább. Gyakran jár haza? — Minden szombaton. — Na, na — nevet Klári. — Láttam én itt gyakran magát szombaton este meg vasárnap is. — Külön munkám akadt, azért — mosolyogtam és ittam egy kortyot. — A keresete jó? (Folytatjuk) kiáltották: „Ki az amerikaiakkal Vietnam­ból!”. A rendőrség a tüntetés több vezetőjét őrizetbe vette. A hosszú évek óta leg­nagyobb szabású nyugat- berlini Amerika-ellenes tüntetés csak a késő éjsza­kai órákban ért véget. Quito, (MTI): Az ecuadori fővárosban és Guayaquilban feszült helyzet alakult ki. Szom­batra virradó éjszaka Qui- tobaii rendőrök és tüntetők között heves összecsapások voltak. A felvonuló diákok és munkások az alkotmá­nyosság helyreállítását kö­vetelték. Tömegek vonultak végig a város főútvonalain. A tüntetők behatoltak az Bécs, (MTI): Habsburg Ottó a közel­múltban ismét a belügymi­nisztériumhoz fordult és út­levélkiállítását kérte — je­lentette be Czettel osztrák belügyminiszter. Ottó Wit- halmnak, az Osztrák Néppárt nála járt főtitkárának meg­ígérte, hogy a jelenlegi par­lamenti ciklus lejártáig nem kísérli meg az ausztriai beutazást. A március 6-i vá­Megnyílt a Finn KP kongresszusa Helsinki, (TASZSZ): Szombaton megnyílt a/ Firm Kommunista Párt XIV kongresszusa. Az ülésen Vili«' Pessi főtitkár ismer­tette a Központi Bizottság beszámolóját az ország gaz­daságú és politikai helyze­téről, valamint a párt előtt álló feladatokról. Ülést tartott az Indiai Kommunista Párt országos tanácsa Djakarta, (MTI): Az AP jelentése szerint a djakartai rádióban szom­baton nyilatkozott Nasution indonéz hadügyminiszter és kijelentette, hogy a szep­tember 30-a mozgalmat az Indonéz Kommunista Párt „tervezte, hangolta össze és indította el”. Feszült a helyzet Ecuadorban Habsburg Ottó osztrák útlevelet kér Az országos tanács a Vietnamnál elfogadott hatá­rozatban üdvözli a vietna­mi nép hősi harcát, nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt Vietnam n épének igazságos harcához. Felhívja az indiai kormányt Washington mes­terkedéseinek visszautasítá­sára. Nasution azt állította, hogy ezt a v úttest igazolják a szeptember 3*>-a mozgal­mat meghirdető Unturig al­ezredesnek, valamint az in­donéz általános szakszer­vezeti szövetség volt veze­tőjének, Njononak 'vallomá­sai. amerikai kulturális intézet helyiségébe is és Ameidka- ellenes jelszavakat kiáftoz- tale. A tömegmozgalom látszó­lag az 1942-es perui—ecua­dori határegyezmény ellen tiltakozik, amely Ecuador számára sérelmes volt, A katonai kormányzat székhelyét, az elnöki palo­tát szombaton hajnalban már megkettőzött őrség vet­te körül. lasztás után tehát Habsurg Ottó ismét feljogosítva érzi magát, hogy egy osztrák felsőbírósági határozatna hi­vatkozva megpróbáljon vissztérni Ausztriába. MÜg a szocialisták és a kommunis­ták a legélesebben ellenzik Ottó visszatérését, az Osztrák Néppárt az állampolgári jo­gokra hivatkozva nem gör­dít akadályt a Habsburg-sarf tervei elé. Moszkva, (MTI): Mint a Pravda közli, be­fejeződött az Indiai KP or­szágos tanácsának üléssza­ka, amely több kül- és bel­politikai tárgyú határozatot hozott. A taskenti tárgya­lásokról szóló határozat hangsúlyozza, hogy a tas­kenti nyilatkozat súlyos csapás az imperializmusra és a reakcióra. Indonéziai jelentés

Next

/
Thumbnails
Contents