Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-04 / 2. szám
Kedvezően alakult a tsz-tag'ok jövedelme A csengeri járás gazdasági, kulturális, egészségügyi és kommunális fejlődését vizsgálta a megyei tanács vb. A Csengeri Járási Tanács VB munkáját, s ezzel összefüggésben a járás gazdasági, kulturális, egészségügyi és kommunális fejlődését vizsgálta a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A járás lakossága főként mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Ezért ennek a területnek Vizsgálata érdemel különös figyelmet. A járás lakossága főként mezőgazdasági termeléssel fpglal- kozik. Ezért ennek a területnek a vizsgálata érdemel különös figyelmet. A járás ,67 QPO holdjából 45 000 holdon termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az ott működő termelőszövetkezetek a megye legerősebb gazdaságai. Közös vagyonuk 1950 végén 63,5 millió forintot ért, ez év elején pedig már 277 milliót. Ugyanezen idő alatt a fel nem osztható szövetkezeti vagyon 16 millióról 112 millióra emelkedett. Kedvezően alakult a tsz-tagok jövedelme. A termelőszövetkezetek szakemberellátottsága máris csaknem megoldottnak tekinthető. Minden 660 hold szántó- területre jut egy közép, vagy felsőfokú végzettségű szakember. A főbb növények hozama a megyei átlag felett van. Három év alatt az állatállomány 4,6 százalékkal gyarapodott, a takar- mánytermő terület viszont nem egészen két százalékkal emelkedett, míg az ab raktakarmánytermő terület csökkent. Ezzel függ össze, hogy egyre nagyobb meny- nylséget kell pótolni a köz ponti készletből. Tejtermelésben és borjúszaporulatban a járás alatta marad a megyei átlagnak. Nem kielégítő a talajjavítás, a trágyázás mértéke sem. A járás a tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági munkákban — az 1965. évit kivéve — mindig élen járt. A legutolsó évben a kedvezőtlen időjárás erősen hátráltatta a munkát. Az ár- és belvíz miatt 3500 hold vetetten maradt. A bevetett területből 5000 hold került víz alá, s 32Q0 holdon a növény is kipusztult. Mindez nemcsak az időszerű munkák végzését késleltette, hanem végső ifikén jelentős terméskiesést is okozott. i\z elmúlt évekhen a felvásárlás kedvezően alakult, csupán a legutóbbiban mutatkozott lemaradás, főként a növényi termékek értékesítésénél, aminek kimondottan a mostoha időjárás vojt az oka. A kulturális, egészségi ügyi hálózat, a kommunális ellátás fejlesztésére főként a községféjlészté$i alapot használják fel. 1958-tól napjainkig többek között két kilométernyi szilárd burkolatú utat, 70 kilométer járdát. 13 mélyfúrású kutat, 5 orvosi rendelőt, 15 általános iskolai tanterrpet, 4 művelődési otthont építettek, a villanyhálózatot 41 kilométerrel bővítették. A tantermi ellátottság azonban még ma sem kielégítő, s ez akadálya a körzetesítésnek is. Csak lassú az előrehaladás az általános iskolai oktatás színvonalának emelésében, az egy tanulóra eső mulasztás javításában, sok gyerek nem jut el a nyolcadik osztályig. Négy évvel ezelőtt indult meg a gimnáziumi oktatás, ma már 10 tanulócsoport van. A kollégiumi elhelyezés nem megoldott. A rossz közlekedési viszonyok miatt nehéz megoldani a tanulók bejárását, ami az oktatómunka színvonalának rovására megy. Nehezíti az oktatást a nevelőhiány is. Nem kielégítő a járás művelődési és népművelési helyzete sem, elsősorban a feltételek hiánya miatt. Jól felszerelt művelődési otthon csak néhány községben működik, sok helyen csak művelődési terein áll a dolgozók rendelkezésére. Korszerűtlen a járás mozihálózata. Ennek ellenére növekszik a mozilátogatók száma, s egyre többen olvasnak a járásban. Jó az ismeretterjesztő munka és eredményes a felnőttoktatás. Megyei viszonylatban leginkább ebbon a járásban sikerült tár- sadalmasítani e feladatokat. Az elmúlt években javult, de mpg nem kielégítő a járás egészség- ügyi ellátása. A lakosság életkörülményeinek javulását mutatja, hogy az elmúlt négy-öt évben a járás kereskedelmi áruforgalma mintegy negyven százalékkal emelkedett. Fejlődött az élelmiszerboltok hálózata, s nem ilyen mértékben az iparcikkellátás. A vendéglátóipari egységekben tovább kell javítani a kiszolgálás kulturáltságán. Hódi László Tájékoztató az SZMT-ben a nyereségrészesedés fizetésének új irányelveiről Az év első hónapjaiban — általában az első negyedévi termelési tanácskozásokon — szokták közölni az üzemek dolgozóival az előző esztendőben végzett munkáért járó nyereségrészesedést, a kifizetés napját. A Szakszervezetek Megyei Tanácsánál érdeklődtünk: a SZOT nemrég pyilvánosság- ra hozott új irányelvei miként alakítják a nyereség- részesedés kifizetésének módját. — Kik kaphatnak teljes nyereségrészesedést? — Azok, akik a számításba vett évben, most például 1965-ben az adott vállalatnál dolgoztak és december gl-ig legalább egyéves folyamatos munkaviszonyuk van. Ennél több, tehát legalább 2 éves folyamatos munkaviszony szükséges annál a dolgozónál, aki előző munkaviszonyát egy éven belül kétszer, vagy többször felmondta. — Kiknél csökkenthető a részesedés? — Részleges nyereségrészesedésre jogosultak — a minimálisan előírt egyéves 7000 hold ú| felépítésű gyümölcsös Szabolcsban Tárolók, fúróit kutak építését tervezik A második ötéves tervben több r/int 20 ezer holddal nőtt megyénk árugyümölcsös területe, s 1965 végével meghaladta az 54 ezer holdat. Öt év alatt gyümölcsösöli telepítésére és ezzel kapcsolatai beruházásokra több mint. 628 millió forintot fordítottak. Megyénkben a má-, sodik ötéves terv nagy horderejű munkájával a gyű- mölcspsítési program még nem fejeződött be, tovább folyatódik 1966-ban, a harmadik ötéves tervben is. Herczeg Lajossal, az ÜL- TETVÉNYTERV nyíregyházi kirendeltségépek vezetőjével erről és a legközeiebbi feladatokról beszélgettünk. A harmadik ötéves terv éveiben 1966-tól 1970 végéig 6—7 ezer hold új telepítést hajtanak végre. Az új telepítésnél cél, a nagyüzemi gyümölcsösök létrehozása. Ä te? lepítés is ennek megfelelően történik majd és általában almánál a kisebb egységeket kiegészítik 200—250 holdra. Az új telepítéssel párhuzamosan — és erre jelentős összegeket fordítanak — legnagyobb feladat a rpúr meglévő gyümölcsösök megerősítése, a járulékos szükségletek kielégítése. Az elmúlt évben 26 ezer 234 holdon leltározták a gyümölcsösöket. Ennek célja az volt, hogy megállapít sák a telepítések- után gyümölcsöseink mennyire fejlődtek. Megállapították, hogy sok helyütt rendkívül nagy a tápanyagszegénység, s ennek következtében a gyümölcsösök harminc százaléka gyengébb a követelményektől. A feladat, hogy 1966-tól kezdődően szerves- anyagutánpótlás bizpsítá- sával g gyengébb gyümölcsösöket- fplj&vitsák. Sikerült plérni, hogy a termelőszövetkezetek az új gyümölcsösökben haszonköztes növények helyett zöldtrágyát termeljenek. A zpldtrágya területaránya 1965—66. évben 98 százalékra nőtt. Továbbra is nagy feladat és körültekintő munkát igényel a hiányok pótlása. Ezt a munkát 1965—66 évben 85 százalékban végzik el. A hiánypótlásra több mint 220 ezer csemetét hasznúinak fej. Nggy gondot fordítanak arra is, hogy a termelőszövetkezetek az új telepítésű gyümölcsösök fenntartására, gondozására felhasználható hitelkeretet teljes egészében felhasználják. 1966-ban az új telepítésű gyümölcsösökből mintegy 1500 hold fordul termőre. A termőrefordulás évről évre nagyobb arányú és ez sürgetően követpli a szükséges és spron következő járulékos beruházásokat. Ez évben a gyümölcsösök tovább) vízigényét 45 fúrott kúttal biztosítják majd. Körzeteket alakítanak ki, és 4 ezer va- gonos tárolókat építenek. A tároló légkondicionált, egy- része fűthető. Ezeknek a tárolóknak az építése 43 millió forintba kerülne. Bár nincs véglegesen eldöntve, de tárolókat ebben az évben nagyobb mértékben építenek majd mint az elmúlt évben. Seres Ernő munkaviszonytól függetlenül — akik év közben nyugdíjba mentek, vagy akiknek év közben átszervezés, létszámfelesleg címén felmondtak, akiket meghatározott időre, vagy munkára legalább 3 hónapig alkalmaztak; akiket év közbén tényleges szolgálatra fegyveres testülethez behívtak, illetve onnan év közben leszereltek; akiket az év során más vállalathoz áthelyeztek, illetve az adott vállalathoz áthelyezéssel kerültek. Ugyancsak részleges nyereségrészesedés illeti meg az év közben elhalálozott dolgozó munkája után az elhunyt örököseit is. — Van lehetőség arra, hogy egyesek az átlagosnál nagyobb nyere- segreszesedest Kapjanak? — Van. A törzsgárdák tagjainak, a munkahelyhez hűséges dolgozóknak az átlagosnál nagyobb nyereség- részesedést is lehet adni. Az új irányelvek szerint erre a célra kell felhasználni azoknak a nyereségrészesedés-összegét is, ak;ket az a fegyelmezetlenségük, a sűrű mupkahelyváltozfgfá- suk miatt nem illeti meg. Megjegyezzük: az állományon kívüli dolgozók csak az üzemi tanács külön határozata alapján kaphatnak nyereségrészesedést. — Mennyi lehet a nyereségrészesedés? ■— Mindenkor az áiiagke- reset a nyereségrészesedés alapja. Indokolt, hogy a nyereségrészesedés alapjainak megtermetésében kimagasló munkát végzőknek a vállalati átlagnál nagyobb összeget is kell adni. Ez egyezik a szocialista bérezés törvényével. Viszont van korlátozó tényező is: az egy dolgozóra kifizethető összeg a növelő tényezőkkel' együtt nem lehet több a hatheti átlagkeresetnél. Itt említjük meg: csökkentem kell a nyereségrészesedést azqknáj a tenpe'ő egységeknél, amelyek rontották a vállalat gazdaságosságát. Úgyszintén csökkenteni 'kell a nyereségrészesedést fegyelmi vétség (kiváltképp a társadalmi tulajdon elleni vétség), valamint a dolgozók testi épségét veszélyeztető magatartás (például műhiba, figyelmetlenség) esetén; Igazolatlan mulasztások és Ötvenmillió forint kártérítést kapnak a dohánytermelők A magyar dohányipar 1965-ben tervezett 38 000 ka- tasztrális hold helyett 4Q 000 katasztrális hold dohány termésére kötött szerződési. Ennek ellenére a kedvezőtlen időjárás és a perenosz- póra pusztítása miatt — a tervezettnél kiseb volt a termés, s gyengébb a minőség is. A terméskiesés és a minőségi romlás érzékenyen csökkentette a termelők-árbevételét. Erre tekintettel a magyar dohányipar javaslatára az illetékes szervek 50 millió ffiriptnyi összegef engedélyeztek a perenószpóra miatt kárvallott dohánytermelők kártérítésére. A dohányipar tájékoztatása szerint a kártérítés alapjául az előző évi átlagtermés szolgál. Azok a termálok, akiknek az átlagtermése nem érte el az előző évi 80 százalékát — az alapul szolgáló 80 százalék és a tényleges termésátlag közötti különbségre — a dohányfajtától függően mázsánként 150— 1000 forint kártérítésben részesülnek. A dohányipar minőségi kártérítést is fizet. Azoknak a termelőknek, akiknek 12—10—5 százalékkal nagyobb arányú az alárendeltnek minősített dohányuk, ugyancsak a fajtától függően mázsánként 50—400 forint kártérítést kapnak. A kárfelmérés megkezdődött, s a megállapított összeget a dohánybeváltás befejeztével fizetik ki a termelőknek. j ÚJ FILM; Szám uráj hűség A haladó japán filmművészet második olyan bemutatott alkotása, mely ugyancsak a küzdelemnek jegyében született. Az embertelen hagyományok, a szamurájörökség béklyójának széttörése, esztelensé- gük őszinte feltárása, a nemzet kijózanítja — • ez a küzdelem célja. De míg a „Harakiri” csak áttételeken keresztül szól a roa emberének, s egy hazug legenda születésének kegyetlen erőszakosságát és fájdalmas igazságát tárta fel, a „Szamurájhűség” hiteleden ábrázolva a. japán történelmet,_ végigviszi e hazug hagyomány fejlődését a mai társadalomig. A film egy novgUafűzér. Aki az egészet összeadja — őseinek hagyományosan vezetett naplója alapján — egy mai fiatalember. A felelevenítés oka: menyasszonyának öngyilkossági kísérlete. A szereplők mindvégig ugyanazok: a hűbénír és a hűbéres Jikura-nemaetség leszármazottai. A hübérurak jqqnek, változnak, meghalnak, — de csak a személyük. Jellemükben alig van különbség; legfeljebb az egyik szádista, a másik elmebeteg. És a Jikura-nemzelség minden tagja hűséges szamuráj. Odaadják uruknak feleségüket, férfiségüket, leányukat, emberségüket, s az életüket is. Ha kell, harakirit követnek el. Vagy beülnek a kamikazékfaa, hogy rázuhanjanak a szövetséges hajókra... A legifjabb Jikura rádöbben, hogy a hűbérurat most igazgatónak hívják, a csatákat pedig a kapitalista verseny váltqtta fel. És ő — mikor menyasszonya tói ipári kémkedést köve' telt, aztán urai parancséra el akarta halasztani az esküvőt, — őseinek szamurájörökségét vette át. A novellafűzér egyenetlen, és kár, hogy végül ta- nítómesei ízeket kapott. Akad kidolgozatlan vázlat is közöttük, de remekül megkomponált elbeszélés is. Egy sor maradandó képet fest a japán életformától idegen európai emlékezetébe. Mikor a hűbérurat negyven szamuráj követte önként a halálba, mikor az apa halála előtt fiával ta- nltgatta a hűség parancsait, mikor a hűbérúr leányt küld ajándékba a miniszternek... S megbocsátjuk — a cél érdekében alkalmazott — naturalizmust a filmnek, a premier-plánban elkövetett harakiriket, erőszakosságokat. Mindez ahhoz az életformához tartozott. S indokolt és szükséges volt, hogy a japán emberek ne az idők fátylán át megszépült hagyományokat tiszteljék qbÓén többé, hanem józanpdjanak ki. (kun) rendszeres késések miatt is csökkenthető a nyereségrészesedés. — Kiknek nem lehet adni egyáltalán nyereségrészesedést? — Azok a dolgozók, akik az előírt minimális folyamatos munkaviszonnyal nem rendelkeznek, akiknek az üzemi tanács által meghatározott felső határnál több az igazolatlan hiányzásuk; akiket a bíróság 1965-ben bűntett miatt szabadságvesztésre ítélt, illetve akiket a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett miatt bármilyen büntetéssel sújtott, nem jogosultak a nyereségrészesedésre. — Nyilván, ezúttal is lesznek olyanok, akik a nyereségrészesedés megvonását sérelmezik majd. ök hová és mikor fellebbezhetnek? — A nyereségrészesedés csökkentését, vagy teljes megvonását sérelmező dolgozó első fokop a munkaügyi döntőbizottsághoz, másodfokon pedig a területi munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. A panaszt a nyereségrészesedés kifizetésére megállapított határnap után három éven belül lehet benyújtani. Az új év eigp munkanapján, — az országban hetediknek — megkezdte működését a Szabolcs-Szatmár megyei^ Illetmény Hivatal. A fővároson kívül ugyanis eddig csak hat megyében valósították meg az illetmények központi számfejtését. Szabolcsban — a végrehajtó bizottság határozatának megfelelően — az előkészületi munkálatokat mgr a múlf év végén megkezdték, s elsejétől a megyei tanács vb. központi dolgozóinak illetményéi és SZTK-járulc- kát már az új hivatal számfejti, s ezt követően folyamatosan, az előre elkészített ütem szerint történik e munkák átvétele a hivatali szervektől és intézményektől. Mintegy 15—16 000 köz- alkalmazott illetmény és SZTK-járulék számfejtését végzi majd a hivatal. Ezen a munkán eddig 170 helyen több mint 250-en dolgoztak részbeni vagy teljes munkaidőben. A korszerű ügyviteli gépekkel felszerelt hivatal ezt a feladatot 45—50 emberrel megoldja. A dolgozóknak előnyt jelent, hogy illetmény és SZTK ügyekben nem kell különféle szervekhez fordulntok, mert mindent egy helyen intéznek. Ahhoz, hogy a hivatal feladatát zökkenőmentesen tudja átvenni, igen nagy szükség van valamennyi érintett szerv támogatására. A hivatal átmenetileg ideiglenes helyen kezdte meg működését, de hárommillió forintos költséggel már épül az új székház, amelyet előreláthatólag ez ev tavaszán adnak át rendeltetésének. Az olvasó kérdez - az illetékes válaszol Szükségjárda ? Ligeti Béla Nyíregyháza Korház u 24-b sz. alatti lakos az utca lakói nevében a következő sorokat írta szerkesztőségünknek: „Mikor lesz az utcában, legalább az egyik oldalon valamilyen szükségjárda? Ugyanis esőzések idején igen nehéz a közlekedés, a gyerekkocsikat tolni pedig szinte lehetetlen. Ha kapnánk segítséget, valószínű az utca lakói hozzájárulnának a járda építéséhez társadalmi munkával.” Olvasónk kérését a városi tanács vb építési é* közlekedési osztálya vezetőiéhez továbbítottuk. A válasz szerint járda építésére — a szükséges pénzfedezet hiányában —, nincs lehetőség. Azt sem tulják biztosítani, hogy az egész utcát lesalakozzák. Kisebb mennyiségű salakot azonban adnak, ha a lakók vállalják annak szétterítését, a szükséges járdaszakaszokra. Ezt az utca lakói a tanácstaggal beszéljék meg, — hangzott a felelet Űj év új hivatal
