Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

XXIIi. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1966. JANUAR 39, SZOMBAT Az országgyűlés folytatta a költségvetés vitáját A pénteki tanácskozás el­ső felszólalója dr. Erdei Fe­renc, Bács-Kiskun megyei képviselő volt. Egyebek közt hangoztatta, hogy az idei esztendő a népgazdaság fej­lődése szempontjából több okból is jelentős. Az idei esztendő jelentőségét növe­li, hogy a gazdasági életben már érvényesíteni kívánunk néhány, az irányítási rend­szer reformjával összefüggő elképzelést, továbbá az a tény is, hogy 1966. a harma­dik ötéves terv első eszten­deje. Dr. Erdei Ferenc ezután beszélt a népgazdaság veze­tésében érvényesült új vo­násokról, majd a költségve­tés néhány mezőgazdasági előirányzatát elemezte. Ki­emelte, hogy a közép és hosszú lejáratú hitelek csak­nem 5 milliárd forintos ősz- szegének 90 Százaléka a ter­melőszövetkezetek támogatá­sát szolgálja. A tsz-eknek nyújtott vissza nem térülő támogatás összege 4.4 mil­liárd forint. A termelőszö­vetkezeti beruházások vala­mivel több mint négymil- liárd forintos előirányzatán belül az állami hitel meg­haladja a 2.5 milliárd, az állami dotáció pedig az 1.1 milliárd forintot. Jogosan merül fel a kérdés: ilyen óriási ter­heket ró szocialista mezőgazdaságunk a költségvetésre? Tény és való, hogy ilyen kiadá­sokkal az államháztar­tásnak számolnia kell. A kép teljességéhez tartozik azonban, hogy az elmúlt esztendőkben a mezőgazda­ságtól tetemes összegeket el ts vontunk. Szemléletesen bizonyítja ezt, hogy például 1964-ben a mezőgazdasági árak 26 százalékkal marad­tak a társadalmi ráfordítá­sok alatt, az 1959. évi ter­melői árrendezés nyomán viszont 27 szá-zalékkal emel­kedett a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek es anyagok óra. Tegyük hozzá: míg a kisparaszti gazdálkodás, illetve a szö­vetkezeti gazdálkodós kezde­ti időszakában a mezőgaz­dasági termelésben felhasz­nált ipari termék és anyag aránya 15—20 százalék kö­zött mozgott, addig ma ez az arány a 48—50 százalékot is eléri, tehát a szövetke­zetek. állami gazdaságok ál tál vásárolt termelőesz/ - zökre. anyagokra fordítót! összeg a fejlődéssel párhuza mosan emelkedik. A mezőgazdaság támoga­tásának 1966. évi formáit és összegét tehát az eddig mechanizmus határozta meg: A támogatás úry ter­me zetcsen csak a je­lenlegi mechanizmus kr- iefei között megjelelte formája a dolgoknak, ezért is indokolt gazda­sági irányítási rendsze­rünk reformjának meg­valósítása. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsalatáról szólva rámutatott, hogy a mezőgazdaság és az élelmi- szeripari vállalatok jövedel­mezőségének, nyereségének különbözősége, ellentmondá­sa is látszólagos, viszonyla­gos. Az élelmiszeripari vál­lalatok számokban megmu­tatkozó nagyobb nyeresége ugyanis a két terület kü­lönböző, eltérő megítélésé­ből, azaz ugyancsak a gaz­daságirányítás jelenlegi mechanizmusából származik. Ezért helyesebb lenne, ha, a két területet a tényle­ges helyzetnek megfe­lelően, minden vonat­kozásban összetartozó- nak, egységes egésznek, éleimezésgazdaságnak fognánk fel. Ez helye­sebben tükrözné a dolgok objektív össze­tartozását is. Erdei Ferenc a továbbiak­ban nyomatékosan aláhúzta: még sok vitában, a legkü­lönbözőbb álláspontok, néze­tek egyeztetése után kell kialakítani azokat a szerve­zeti és árukapcsolatokat, amelyek megfelelnek nép­gazdaságunk jelenlegi hely­zetének, az új követelmények­nek. Kitért arra, hogy a mi viszonyaink között nem töltheti be megfelelően hi­vatását a vertikális integrá­ció, amelynek nálunk is akadnak hívei. Hozzátette: hátrányokkal jár a mező- gazdaságtól elszakított nagy­ipari koncentráció is, mert a termelés, folyamatát el­szakítja a következő szaka­szoktól. Jóllehet nem mind­egy, hogy a fogyasztói árból mennyi jut a termelésre, a feldolgozásra és a kereske­delemre. A képviselő ezután azzal foglalkozott, hogy az új gazdaságirányítási rendszer egyes elemeinek megvalósí­tása már az év elején is hasznos tapasztalatokat ho­zott. Egyebek között bebizo­nyította, hogy egy nyilván­valóan helyes, szükséges gazdaságpolitikai lépés meg­valósítása során is sok problémával, a legkülönbö­zőbb állásfoglalásokkal ta­lálkozhatunk. Az új min­denkiből élénk reagálást vált ki, még akkor is, ha nincs közvetlen hatása az egyes területekre, szemé­lyekre — mondotta. Erdei Ferenc ezután be­számolt arról, hogy az or­szággyűlés mezőgazdasági bizottsága sokoldalúan meg* vitatta a népgazdaság |966 évi költségvetésének terve­zetét. Arra az álláspontra jutott, hogy az előterjesztést helyesli, elfogadja és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlja. Erdei Ferenc végül rámu­tatott, hogy — mint a Nép­front megyei, járási veze­tőivel folytatott tanácskozá­sok sorozata is bizonyította — a városok és falvak la­kói jó ideje messzetekintő intézkedéseket igényeltek, és sürgettek (tétünk gondjai­nak, problémáinak rendezé­sére megoldására. Az Igény őszinte segítőkészséggel, al­kotó munkakedvvel párosult. A képviselő az 1966. évi költségvetés tervezetét elfo­gadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Dr. Erdei Ferenc után Gá- csi Miklós, Valter Imre, Papp János és dr. Babies Antal képviselők szólaltak fel. Ezután került sor Gás­pár Sándor elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitká­rának beszédére. Gáspár Sándor beszéde Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára. Gáspár elvtárs megálla­pította: az 1966. évi állami költségvetés helyesen irá­nyozza elő az idei terv megvalósításához szükséges pénzügyi eszközöket. A terv alapvető célja, dolgozó népünk életének további javítása. A terv megvalósulása munkásosz­tályunknak, parasztságunk­nak, az értelmiségnek, te­hát az egész magyar népnek érdeke. Meggyőződése, hogy céljaink valóraváltását tiszta szívből és teljes erejével támogatja min­denki, aki hazánk, a Magyar Népköztársaság erejének gyarapodását, népünk felemelkedését kívánja. Ezután arról beszélt, hog> a Parlament legutóbbi ülésszaka óta a nemzetközi helyzetben lényeges válto­zás nem történt. Miközben a Szovjetunió fáradliatat- Lanul munkálkodik a világ békéjének megőrzésén — amelynek kimagasló pél­dája a legutóbbi időben a Szovjetunió kezdeményezé­sére megszületett taskenti megegyezés —, addig a nemzetközi burzsoázia az Egyesült Állmok, monopol- tőkés köreivel az élen foly­tatja támadásait a béke, a haladás, a demokrácia és a szocializmus erői ellen. A külpolitikai helyzet Továbbra is a vietnami agresszió jelenti az im­perializmus legsúlyosabb merényletét a szocialista világ, a népek nemzeti fel- szabadítási mozgalma, az egyetemes béke ellen. Ugyanakkor, amikor a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése az idei költség- vetést tárgyalja, Washing­tonban az afnerikai kong­resszusban is a költségve­tést vitatják. Érdemes meg­nézni, hogyan fest az ő költ­ségvetésük. A Johnson el­nök által beterjesztett számadatok tanúsága sze­rint az Egyesült Államok rekord fegyverkezési költ­ségvetést nyújtott be, amelynek minden egyes dollárjából 57 cent közvet­lenül, vagy közvetve kato­nai jellegű és ezenbelül minden dollárból 9 centet kizárólag a szennyes viet­nami rablókaland pénzelé­sére fordítanak. Ez azt je­lenti, hogy az amerikai költségvetési kiadásoknak jóval több, mint a fele há­borús, fegyverkezési célo kát szolgál. Természetesen minden kormány maga dönti el, a törvényhozási szervek jó­váhagyásával, hogy mire kívánja fordítani a nemze­ti jövedelmet a rendelkezé­sére álló költségvetési ösz- szegieket. Ez a joga meg­van a washingtoni kor­mánynak és az amerikai kongresszusnak is. De ak­kor ne prédikáljanak állí­tólagos békeakaratukrói. Ne hozakodjanak elő kenettel­jes békeszólamokkal. Ne reklámozzák úgynevezett vietnami béke offenzíváju- kat, miközben a valóságban homlokegyenest ellenkező­képpen cselekszenek. A világ békeszerető közvéleménye az ameri­kai költségvetési vita fényében kellőképpen lemérheti a washingtoni békefrázisok igazi tar­talmát. A nemzetközi burzsoázia a világ más térségeiben is a legfondorlatosabb eszkö­zökkel igyekszik gátat vet­ni a haladásnak. Különös aggodalommal figyeljük az indonéz eseményeket. Indo­nézia leghaladóbb erőit, elsősorban a kommunistá­kat üldözik. Az őszinte ag­godalomra az ad alapot, hogy a történelem számta­lan esetben igazolta: a kommunistaüldözés min­dig a reakció malmára hajtotta a vizet. Az imperialisták e pró­bálkozásai — ha dermeszt tik is a nemzetközi élet légkörét — nem tudják feltartóztatni a nemzetközi munkásosztály és a nem­zeti felszabadító mozgal­mak, a béke, a haladás erőinek előretörését A nemzetközi burzso­ázia sok mindennel há­zal. Adhat fegyvert és segélyt. Szervezhet pucs- csokal. Megvásárolhat Kádár János, az MSZMP Központ! Bizottságának els titkára. Bognár József profes szór, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke, Tímár Mátyás pénzügyminiszter r László Andor, a Magyar Ne mzeti Bank elnöke a tanács­kozás szünetében. es kinevezhet bábokat. Sok mindent kínálhat, de egyre nem képes: esz­ményt, ideált nem ad­hat a népmillióknak Erre csak a szocializ­mus képes. Ezért nő ellenállhatatla­nul a szocialista eszmék vonzereje szerte a világon — mondotta Gáspár Sán­dor. Rámutatott: a VI. szakszervezeti világkong­resszuson e legnagyobb nemzetközi munkásfónimön újra bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió a munká­sok, a dolgozók igazsá­gos harcainak önzetlen, fáradhatatlan, legkipró- báltabb harcosa és tá­masza. Áldozatokat, je­lentős anyagi terhekel vállal, hogy támogassa a kis- és nagy népek harcát és segítse a hala­dás útjára tért orszá­gokat gazdasaguk épí­tésében. Ennek legjobb példája a vietnami nép harcának se gítése. Továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: A Magyar Népköztársa­ság kormányának egész kül­politikai tevékenysége az elmúlt időszakban híven tükrözte dolgozó népünk, munkásosztályunk békeaka­ratát, mély proletár inter­nacionalizmusát. A magyar nép erejé­hez és lehetőségeihez mérten erkölcsileg, anya­gilag is támogatta, és továbbra is támogatni fogja a szabadságukért, függetlenségükért küz­dő népeket. Minden tőlünk telhető se­gítséget megadunk a ha­zájáért küzdő hős vietnami népnek. Oszágunk külpolitikájá­nak helyességét mutatja, hogy tovább nőtt hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. To­vább szélesítettük nomzet- közi kapcsolatainkat. Te­vékeny munkát végeztünk az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében és más nemzet­közi szervezetekben. Mint ismeretes, a közeljövőben Kállai Gyula elvtárs, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, kormány­meghívásnak eleget téve, kormánydelegációt vezet baráti látogatásra az Egye­sült Arab Köztársaságba, Etiópiába, Tanzániába. Ku- waitba és Indiába. Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul munkálko­dik a világ dolgozóihoz és népeihez fűződő baráti kap­csolatainak erősítésén. Dol­gozó népünk teljes mérték­ben támogatja a Magyar Népköztársaság békeszerető internacionalista külpoliti­káját, — mondotta Gás­pár Sándor, majd kijelen­tette: (Folytatás a 2. oldalon.! Dr, Erdei Ferenc felszólalása Az országgyűlés pénteken Pólyák János elnökletével folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Kállai Gyula, a for­radalmi munkás—paraszt kormány elnöke. Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai.

Next

/
Thumbnails
Contents