Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Egy többmilliós alap elaprózódik Kirándulás, üdülés, küllőid: út, védőruha, motorkerékpár kulturális pénzből Létezik egy több milliós alap a megyében, melyet a kultúra céljaira kellene fel­használni. Hozzávetőleg 2 millió forinton felül van a tsz-ek, ktsz-ek, fmsz-ek, ál­lami gazdaságok, s egyéb szervek éves kulturális alapja. Ha mindez a kultu­rális népművelő munkát gyarapítaná, lényegesen ja­vulna megyénkben a műve­lődés helyzete. Minden évben napirendre kerül megyei és járási ta­nácsszerveknél a kulturális alapok felhasználásának problémája. Az elmúlt hó­napokban már a népi ellen­őrzési bizottságok is foglal­koztak vele. Felhasználásuk indokolja, hogy egy ideig ne kerüljön le a napirendről ez a művelődési feladat. Néhol „mindenki” pénzé­nek tekintik a kulturális alapot. Főként a tsz-ekben vannak téves gyakorlatok: kirándulások, külföldi utak, irodabútorok, motorkerékpá­rok, védőruhák formájában használják fel a kimondot­tan kulturális célokra léte­sített összegeket. A baktaló- rántházi járás egyik tsz-ében motorkerékpárt és védőruhá­kat vásároltak, a nagykállói tsz-ben irodabútorra és kül­földi út fedezésére fordítot­ták az amúgy is szűkös kul­turális äläpöt. Alig egynegyede kerül valóban kulturális célokra a tsz-ek alapjainak. Sok he­lyen nem választják külön a szociális alaptól, s arányta­lanul megnő az ilyenfajta juttatások összege. De ami megmarad az is ötletszerűen és nem mindig átgondoltan kerül a kultúra céljaira: az egyik nyíregyházi tsz hang­szereket vásárolt belőlük, holott nincs is zenekaruk, s évek óta „rozsdásodnak” a drága hangszerek. A legtöbb községben állandó vita tár­gya. hogy mennyit kapjon a kulturális alapból a művelő­dés és mennyit a sport. Nem az egyedüli hely Fé- nyeslitke, ahol szívesebben adnak a sportkörnek, mint a művelődési otthonnak. Márpedig a falusi művelő­dési otthonok kevés pénzből gazdálkodnak. Viszonylag jól kamatoztat­ják a kulturális alapot a megye földművesszövetkeze­tei. Évente több száz isme­retterjesztő előadás, kü1:mfé- le akadémiák, járási és me­gyei kulturális rendezvények jelzik ezt a törekvést. A fa­lusi könyvtárak támogatásá­ra évente több tízezer forin­tot adnak, számos szakkört és öntevékeny művészeti csoportot tártanak fenn. az elaprózás, az ötletszerűség, s néha az ötletszegénység azonban az fmsz-ekre is ér­vényes. Kéznél vannak a művelő­désre szánt összegek, mégis a tapasztalatok szerint meg- foghatatlanok. Legjobb eset­ben is néhány mozibérletre, alkalmi színházlátogatásra futja belőlük. Hogy újságo­kat, folyóiratokat rendelné­nek, klubszobát rendeznének be, vagy lehívnának neves szakemberket előadásokat tartani — ez már ritka. S ez nem mindig a pénzen, hanem az ötleteken múlik. Mint ahogy az is, hogy egyes helyeken emiatt el vész, nem használják fel a kulturális alapot. Komoly összegekről van szó, melyek a mindenkori művelődési feladatokra ren­delkezésre állnak, miközben a legtöbb művelődési ottho­nunk anyagi gondokkal küzd. Ezért kellene egy kézbe ad­ni — a legjobb esetben is elaprózódó, sokszor pedig homályos csatornákon elfoly- dogáló — kulturális összege­ket. P. G, Szabolcsi termékek kiülje 116 ezer por cipő — Perlilduzzasztó Nyíregy­házáiéi — Uj exportcikk: a krómozott szék A tárgyalóteremből • • Üzérkedők a vádlottak padján Hétfőn mondott ítéletet a nyíregyházi járásbíróság két üzérkedő fölött, akik jogo­sulatlanul olyan jövedelem­hez jutottak, ami őket nem is illethette meg... Kihasz­nálták azt a lehetőséget, hogy a mezőgazdaságban a gépalkatrész-ellátás nagy nehézségekkel küzd, és nem is mindig megfelelő. Az eset előzményei még 1982-re hyúlnak vissza. Az ibfányi Dózsa Tsz akkor vásárolt egy DT—54 típusú lánctalpas traktort. A kö­vetkező évben már jelent­kezett az alkatrészhiány, az AG ROKER-nél nem tudták beszerezni a szükséges anyagokat. Ezért a tsz-ve- zetőség megbízta Szilágyi ístváli 43 éves helybeli la­kost (aki egyébként több­szörösen büntetett előéletű) —, hogy hajtson fel alkat­részeket. Szilágyi kezdetben meg is próbálta a szabályos utat, még Budapestre is többször felutazott, de alkatrészeket nem sikerült szerezni. Ek­kor került kapcsolatba Kö­vér József 47 éves kcmecsei lakossal, akit már koráb­ban is iámért. Kövér Jó­zsef is többször volt büntet­ve, legutóbb 3 havi felfüg­gesztett szabadságvesztést kapott társadalmi tulajdont károsító csalás miatt. Ezek­ben az években a Felső- Tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóságnál dolgozott, mint műhelykocsi szerelő. Kövér József vállalta Szilágyi István kérésére, hogy a szükséges alkatré­szeket beszerzi. Szilágyi István ezután az elszámo­lást beszélte meg a tsz ve­zetőivel. Úgy döntöttek, hogy az alkatrészeket Szi­lágyinak számolják el, mintha ő tagként hozta vol­na azokat a tsz-be. Ez a terv tetszett Kövér Józsefnek is, és 1963 júliu­sában átadott 4 tehergép- csira való külső köpenyt Szilágyinak. Később újabb és újabb alkatrészeket adott át, és ez gyakorlatilag egé­szen 1965 szeptemberéig tartott, amikor mindkettő­jüket letartóztatták. A tsz-ben pedig a terv szerint számlázták az al­katrészeket, és Szilágyi Ist­vánnak fizették ki. ö nem adta át az egészet Kövér Józsefnek, hanem — „köz­reműködési díj” címen — mindig megtartott magá­nak az összegből. Ezek pe­dig nem csekély százasok voltak, mert leginkább „nagyban” dolgoztak. 1964 májusában például 14 526 forintot számlázott a tsz az átadott alkatrésze­kért. Ebből Szilágyi át­adott hétezret Kövér József­nek, a többit megtartotta magának. Vagy aztán; no­vemberben: akkor ugyan­annyit adott át Szilágyi a társának, 6430 forintot pedig magánál tartott. „Közraműködési díjként”. A leszámlázott alkatrészek összes értéke körülbelül 78 ezer forintra rúg, s ebből Kövér József 28 ezret „risztölt”, a többi Szilágyi Istváné maradt Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy honnan lehe­tett Kövér Józsefnek ennyi alkatrésze? Csak nem a munkahelyéről „szerezte”? Ezt a bíróság is alaposan megvizsgálta. A bíróság szerint — bár voltak erre utaló bizonyítékok — meg­nyugtatóan nem lehetett tisztázni, hogy az alkatré­szek honban származnak. Kövér József arra hivatko­zott, hogy különböző szemé­lyektől Vásárolta, és úgy ad­ta tovább Szilágyinak. A bíróság ezt a védekezést el­fogadta, ezáel azonban üzér­kedést követett el ő is, Szilágyi is; Vagyis közben­ső, indokolatlan kereske­dést folytattak, és ezzel jogosulatlan Vagyoni előny­höz jutottak. Az üzérkedés miatt Kö­vér Józsefet 1 évi és 6 hó­napi, Szilágyi Istvánt pedig 1 évi és 2 hónapi végre­hajtható szabadságvesztés­re ítélte a bíróság. Mind­kettőjükét eltiltotta 3 évre a közügyektől, és 10—10 ezer forint erejéig vagyon­elkobzást mondott ki. Ezen­kívül Kövér Józsefnek le kell töltetűé korábbi bün­tetését is., 6 ezer forintnál is több bűnügyi költséget és kártérítést pedig közösen kell megfizetnie flzilágyi Istvánnal." A két nyerészkedő azon­ban nem tudta volna így folytatni az üzérkedést, ha a tsz-főkönyvelő leállítot­ta volna a számlázást A já­rásbíróság bűnpártolás mi­att Kató Antalt 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélte, a közös Vagyon hanyag kezelése miatt pedig Gerák József tsz-élnököt ré­szesítette figyelmeztetésben. Az ítélet hetn jogerős, másodfokon a nyítegyházi megyei bíróság fog döntse is az ügyben. Kun István Akárcsak az elmúlt év­ben, az idén is számottevő export megbízásnak tesz­nek eleget megyénk kisipa­ri szövetkezetei. Tavaly 113,5 ezer pár cipőt kellett készíteniük 21,5 millió forint értékben a nyíregyházi, a vencsellői és a nagykállói szövetkezeteknek, amit más­fél millióval túlteljesítettek. Ugyanez a három ktsz 1956-ban összesen 116 ezer pár cipőt fog ké­szíteni külföldi megren­delésre. A Nyíregyházi Cipész Ktsz 60 600 pár férfi félcipőt — tízezerrel többet, mint 1964-ben! — juttat export­ra. A másik két szövetkezet női félcipőt, valamint sport- korcsolya és hókycipőí ter­mel keleti és nyugati or­szágoknak. NDK-megrendelésre 4500 férfiöltönyt gyárt az idén a Kisvárdai Textilipari Ktsz, 2,7 millió forint ér­tékben, míg más ruházati ktsz-ek is tárgyalásokat folytatnak exportra. Vasiparon belül a leg­jelentősebb exportot a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz bonyo­lította le tavaly, s a jelek szerint az idén is ez a szövetkezet végzi a legnagyobb exportmun­kát. A tavaly ősszel létrejött szerződés szerint 1966. feb­ruár 25-ig szállítják el Ang­liának azt a perlitduzzasz- tó berendezést, melynek az értéke 1 millió 700 ezer fo­rint. Május végéig — ugyancsak angliai megren­delésre — elkészítik a má­sodik duzzasztó berendezést is, s jelzés van rá, hogy 1966-ban a spanyolok há­rom perlitduzzasztót ké­szíttetnek a nyíregyházi ktsz-szei. Február végén - rögzítik a szövetkezet má­sik exportképes terméké­nek. a transzformátor- szekrénynek a készítését is, taűyböl élőre láthatólag 200 darabot rendelnek idei és 1967-es" átadási határ­idővel. Ezenkívül — a TRANSVÍL Vállalat meg­bízásából — vibrátor ada­goló berendezések egy ré­szét gyártja le a vasipari ktsz: egyelőre 50 darabra kötöttek szerződést. Újdonság lesz Nagykálló- ban, hogy az idén a fémtömeg­cikk ktsz csővázas kró­mozott kárpitozott szé­keket gyárt exportra. Ezért itt szükségessé válik egy krómozórészleg felál­lítása A Nyíregyházi Ve­gyesszerelő Ktsz tavaly Ru, bának 420 darab fénycső armatúrát gyártott. Folynak a tárgyalások arra. hogy az idén a szövetkezet India részére villamosberendezése- ket készít. (as) KerEétlan a hitel a társasházakclékhoz Meghaladja a félmiltiárd forintot megyénk betétáltománya Az OTP forgalma a múlt évben is tovább növekedett. Nem számítva a totó-lottó szelvényt vásárlókat, a bé­kekölcsön nyeremények be­váltóit, a ttiegyéi fiókokban több, miht misfél fnillió ügyfél fordult meg. Á la­kosság betétállománya te­kintélyes összeggel, 62.9 mil­lió forinttal gyarapodott, s az év végére meghaladta a félmilliárd forintot. A kü­lönféle betétekre egy év alatt 19.3 millió foriht ka­matot írt jóvá és fizetett ki a takarékpénztár. Közel hat­ezerrel növekedett a rend­szeres takarékoskodók szá­ma és 29 ezer új betétköny­vet váltottak egy év alatt. A gépkocsinyererflény-beté- tek összege elérte a 58.5 millió forintot. A kimutatások szerint ma már 19 904 fő KST-tag, s ezek a népszerű kisbankok 28.2 millió forintot gyűjtöt­tek össze és 9.6 millió köl­csönt adtak tagjaiknak. Fej­lődött az OTP hitelezési te­vékenysége iS. 846 igénylő­nek folyósítottak építési köl­csönt és ennék segítségével 817 lakás építését fejezték be. A fogyasztási hitelek kö­zül továbbra is az áruvásár­lási kölcsönnek van a leg­nagyobb sikere. Tavaly 13 177 hitellevelet adtak ki 39.7 millió forint értékben. Kedvezően indult az újfajta mezőgazdasági termelői h:- tel is, melyet 970 fő igé­nyelt 3.1 milliós értékben. Ez évben a társasházak- cióhoz korlátlan hitel áll rendelkezésre, kis kertes csa­ládi hátókhoz 33, áruvásár­lási hitelekhez pedig 45 millió foriiitőt tűd nyújtáhi áz OTP. 16.5 milliós költség­gel 149 szövetkezeti lakás készül él, Ugyancsak korlát­lan a mezőgazdasági terme­lői hitel: minden jogos igényt ki tudnák elégíteni. BF. Szavaló- veisenyek A SZÖVŐSZ szavalóver­senyének egyik országos te­rületi elődöntőjét Nyíregy­házán rende2lk meg feb­ruár 26-án és 27-én hat me­gye legjobbjainak részvé­telével. Á MÉSZÖV megyei igazgatósága ä t >-í oké szüle­ieket máris megkezdte. A prognm szerint á harminc szavaló 26-án három cso­portban két-két hivatásos népdalénekes és egy-egy ze­nekar társaságában ellátogat Tarpáfa, Nyírmeggyesre és Tiszavasváriba. Másnap fes­te pedig a területi döntő legjobb ttz szavaló ja. a nép- dalénekesek és zenekarok műsoros estet adnak a szín- , házban. Ezt megelőzően a Szar bolcs-Szatmár megyei terü­leti elődöntőt Nyírbátorban és Kisvárdáh bonyolítják le, mintegy ötvfeii földműves­szövetkezeti dolgozó, illetve családtag és művészeti együttesek részvételével. Utáftá irodalmi klubfoglal­kozást tartanak .Költésze­tünk két évtizede” címmel. A megyei döntő február 12- én é's 13-án lesz Nyíregy­házát]'. Hórekordok 32 év alatt Az ideiek sem maradnak el Az előjelek szerint az idei tél végén az Országos Meteorológiai Intézet hidro- méteorológiál osztályának új hóbekordOkkai kell ki­egészítenie azt a hatalmas adatgyűjteményét, amelyet száz álíőmás 92 éves meg­figyelései alapján állított össze. Ebből a kollekcióból az osztály vezetője. dr. Péczely György kandidátus számos érdekességet sze- melgetett ki. Valamennyi között talán a legmeglepőbb, hogy az élmúlt több rhint három év­tizedben a legvastagabb hó- rétégét nem a Mátrában és hetn is a Bükkben mérték, hftnem a Kőszegi hegység­ben, ahol á 60Ö méter ma­gás Kőszeg-Stájerházaknál 1947 februárjában a hóta­karó 151 centiméterre hí­zott. így Kékestető az 1963 februári 146 centiméterével csak a második, Misihatető pedig 1Ü42 februári Í27 centiméterével a harmadik helyre szőrűit. Egyidős az utóbbival a síkvidéki „csúcsteljesítmény'’ —- Nagy, Kanizsán ekkor 122 centi- méteres havat mértek! — és ugyanakkor született a budapesti rekord iS: belte- . rületen 61, a Szabadság-he­gyen 100 centiméterre nőtt a hótakaró. De azért a Kékes sem maradt rekord nélkül. Itt hüllőit lé 1980-ban a több mint három évtized legko-' rábbi hava, mégpedig szep­tember 20-án. Az idei csúcsértékekre még várnunk kell, de hisz, vari időnk: a havazásos idő- ' szák általában jó sokáig eltart. A Mátrában és a középhegységekben gyakran még májüsbafi is van hó, sőt Kőszeg táján egy alka- .. lommal 30 eenüméteres friss hó hullott ebben a hónapban. Késői időpontra esett a legnagyobb hava­zás is: 1955-tíéH Fflrkns­gyépüh április 16-án .egyetlen nap alatt annyi- hó huliotí. hogy 8e cefiti- méterés takaró lett volna belőle, ha megmarad. Szerencsédnek mondható baleset történt a napokban a Széchenyi utca—Bessenyei tér sarkán. Bánszki József, a Városgazdálkodási Vállalat egylovas kocsijával havat Szállított. A Széchenyi utcáról befordulni szándékozott a színház felé. ügy ítélte meg, hogy a közelgő villamos el­lenére elég ideje van erre. Am lova megcsúszott, s mi­vel a villamos vezetője sem csökkentette megfelelően' a sebességet nein tudta elkerüi ni az összeütközést. A vil­lamos kisebb horrtnti ások kai, a lovaskocsi tengelytöréssel úszta meg, személyi sérülés nem történt. Foto: Hammel JóíSef

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents