Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 21. szám
Vitatkozó falu Ho fedi a határt, kevés -munka adódik. Jó lehetőség ez arra, hogy a községek lakói, tsz-tagok többet foglalkozzanak világpolitikai, gazdaságpolitikai, belpolitikai kérdésekkel. Vitának és beszélgetésnek a legjobb fórum a már hagyományossá vált téli politikai tanfolyam. A nyírbátori járásban 25 ilyen politikai tanfolyamot szerveztek. A politikai tanfolyamokra népszerűség a jellemzőJ amit leginkább bizonyít; hogy a nyírbátori járás 26 politikai tanfolyamán összesítve esetenként 1500—2000 ember vesz részt. Encsencsen két politikai tanfolyam működik. Egyik a termelőszövetkezetben, másik a községben. A két tanfolyamra megközelítően 200 ember jár el. Tóth András, az encsencsi Virágzó Föld Tsz párttitkára, egyben a féli politikai tanfolyam vezetője mondja: Idáig három tanfolyamot tartottunk meg a tematika szerint, és a résztvevők száma 70—100 között volt. A tsz kultúrterme kicsinek bizonyult. Az encsencsi tanfolyam három témakörben eddig az anyagi érdekeltséget, a mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki feltételeit, a zöldségtermelés feltételeit vitatták meg. A vita szó nem véletlen, mert a tanfolyamoknak sajátossága, hogy az előadások elhangzása után parázs viták kerekednek, így történt ez a termelőszövetkezetben is. Az anyagi érdekeltség megbeszélésénél az előadónak és Mester Ferencnek, a tsz elnökének éjfél körül már azt kellett javasolni; „Menjünk haza, holnap is nap lesz.” De hát mi is volt az, ami a Vita tárgyát képezte? A dohányosok elmondották például, hogy nem vált be a 40 százalékos művelési mód. Javasolták, hogy 1966-ban 45 százalékos legyen a rész- művelés. Ez bőven adott vitára okot. A termelőszövetkezet 45 holdon termelt az elmúlt évben szabolcsi dohányt,-és bizony nem a tagok, hanem az időjárás és* a perofioszpóra volt az oka, hogy-az 1964, évi tizenegy mázsás átlag 5.5 mázsás átlagra zsugorodott. A vita végül is hasznos volt, meit a jelenlévő tsz-vezetők úgy határoztak, hogy a termelés növekedése érdekében megadják a kért öt százalékot, ellenben a tervezett 45 hold dohány helyett 61 holdon termesztik ezt a fontos növényt. _ . Nemcsak i növénytermesztőknek. a traktorosoknak, az állattenyésztőknek is volt elmondani valójuk az anyagi ösztönzéssel kapcsolatban. Z. Kórodi András például azzal érvelt, hogy a garantált munkaegység már nem használ ösztönzően a munkájukra. Javasolták, ne legyen garantált munkaegység, jobb lesz, ha ők is ugyanazt kapják, mint a tsz többi tagja. Ezzel nemcsak a traktorosok végzett munkája fog növekedni, de felelősségük is olyan irányban, hogy a munkát jobb minőségben végezzék, és ellenőrizzék is azt, A tsz vezetősége a traktorosoknak is igazat adott. Amint az anyagi érdekeltség kérdését hosszantartó vita követte, ugyanúgy hozzászóltak az emberek az anyagi, technikai, műszaki feltételek megteremtéséhez, a zöldségtermesztéshez is. Vitatták, hogy az amortizációs alap megteremtése milyen mértékben járulhat hozzá a tsz fejlődéséhez, az önálló gazdálkodás kialakításához. A legtöbben azt boncolgatták, hogy a termelőszövetkezet erő- és munkagépparkja milyen mértékben van kihasználva, hol kell változtatni. A politikai tanfolyamokon tárgyalt témák az embereket hosszabb időn át foglalkoztatják. Encsencsen is, bár a tanfolyamok a vitával és beszélgetésekkel a késő éjszakákba nyúlnak, a tárgyalt téma másnap és harmadnap is a beszélgetések alapját szolgálja. Lesku Mihály fogatos például két nappal a tanfolyam után azzal állította meg Tóth Andrást, az előadót, hogy magyarázná meg bővebben az ipari biztosítás és a mezőgazdasági biztosítás lényegét, a kettő közötti különbséget. Aztán miért van az, hogy a felemelt családi pótlékot a tsz-tagok nem attól az időtől kapjál:, mint az ipari munkások. Tóth Andrásnak újabb kiselőadást kellett tartani. Mester Ferenc, a tsz elnöke, aki minden tanfolyamon személyesen is részt vesz, a politikai tanfolyamok jelentőségét úgy foglalta össze, hogy az nemcsak az emberek politikai, gazdaság- politikai látókörét szélesíti, de hasznos segítséget nyújt a tsz-nek is a terv készítésében. A viták során olyan csoportos és egyéni elgondolások kerülnek felszínre, amit tanácsos a tervkészítésnél figyelembe venni. Hogy ez mennyire igaz, az encsencsi példa bőven bizonyítja. Seres Ernő Hosszú gyakorlattal rendelkező rádió-televízió szerelő szakmunkást keres tagfelvételre a Nyírbátori Építő- és Szakipari Kisipari Termelőszövetkezet (Madách u 4.) Fizetés: Teljesítménybér szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (30) Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett lérjem, édesapánk MAXE ISTVÁN tragikus körülmények közötí ejliunyt, Temetése folyó hó 2ü-án délután 3 órakor lesz a/ Északi temető ravatalozójából. Gyászoló család (148) ÉK. Középületépítő Vállalat azonnali belépésre, budapesti munkaterületre Kéken tartották a nyíregyházi járás else zárszámadó közgyűlését felvesz kőműves szakmunkásokat és kubikusokat. Munkásszállás térítés ellenében biztosítva van. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés a vál lalat munkaügyi osztályán, Budapest, VI., Szív: u. 60. sz. (HK) A nyíregyházi járásban az első zárszámadó közgyűlést a kéki Búzakalász Termelőszövetkezetben tartották meg. A tsz különösen jó eredményeket ért el a növénytermesztésben, zöldség- termelésben. A gondos és jó munkának megfelelően 1964-hez viszonyítva a bruttó jövedelem 36,4 százalékkal, megközelítően 3* millió forinttal növekedett. Az egy tagra eső jövedelem 2 ezer 500 forinttal lett több: 18 ezer 625 forint. Az eredményes gazdálkodás után a termelőszövetkezetben nem ritka az olyan dolgozó, aki 30 ezer forinton felüli részesedést kapott. K. Nagy Mihály például 39 ezer 501 forintot. Hegyes János és családja 89 ezer 300 forintot keresett 1965-ben. A termelőszövetkezeti közgyűlés úgy határozott. hogy a szociális és kulturális alapból az iskolának televíziói vásárol. hogy elősegítsék ezzel is a község fiataljainak nevelését. A közgyűlést követően a termelőszövetkezeti tagok rövid idő alatt több mint százezer forintot tettek takarékba. A nagykállói járásban szombaton délután a nagykállói Zöld Mező Termelő- szövetkezet tartotta meg zárszámadó közgyűlését. A tsz 1964-ben mérleghiányos volt A kapott dotációt úgy hasznosították, hogy kigazdálkodtak a mérleghiányt, a forgóalap 1 millió 200 ezer forinttal nőtt, több mini X millió forintot tartalékoltak, és az egy tagra eső jövedelem 6600 forintról 10 ezer 400 forintra nőtt. A Zöld Mező Termelőszövetkezet a növénytermesztésben érte el a legnagyobb '"kereket. Eredményük különösen a szárfelhúzott burgonyánál volt .ió. 55 mázsás átlagot értek el. A termelő- szövetkezetben azok a dolgozók. akik rendszeresen és lelkiismeretesen vettek lészt a munkában az átlagnál jóval magasabb jövedelemre tettek szert. A növénytermesztésben Ivánka Sándor- né 26 ezer 315 forintot kereset. az állattenyésztésben Szilvás: Sándor keresete 30 ezer forint fölé emelkedett Szabó István keresete pedig 30 ezer forint volt. Tiizawusiáriban mái* vetetlek Május közepén jön a primőr paprika — Ellenőrzik a prizmákat, készülnek u tavaszra megyénk állami gazdaságaiban A kemény télben is tervszerű, céltudatos munkát végeznek a megye állami gazdaságaiban. Elsődleges feladatnak az időszaknak megfelelően, a védelmi és felkészülési teendőket tartják. Egyik ilyen, a több mint félezer vagon prizmázott vető és egyéb burgonya, valamint répák veszteség nélküli megóvása. Szinte naponként ellenőrzik a prizmákat, amelyek hőmérsékletét — további fedéssel vagy szellőztetéssel — a kívánt szinten tartják. Veszteségről ez ideig nem érkezett jelentés. Folyamatosan hordják, s a határban a kijelölt helyeken szarvasokba rakják az őszi betakarítási munkák óta összegyűlt istállótrágyát. Mintegy másfél hónap alatt 800 vagon szerves trágyát hordtak ki a tanyaközpontokból. Megszervezték és felkészültek a gazdaságok az őszi vetésű kalászosok védelmére. Ahol vastag a hótakaró, vagy ólmoseső hatására jégpáncél képződne a vetések felett, a vetések megfelelő szellőztetése érdekében feltörik a jégtakarót. Korábban ezt gépek területi j ártatásával végezték, de nem vált be, mert a kerekek nyoma még tömöttebb jégtakarót hagyott, ahol kipusztult a vetés, ösvények keletkeztek. Ezt a munkát szükség esetén most lovak jártatásával végzik, úgy hogy az állatok patáját és alsó lábszárát használt zsákkal kötik be esetleges sérülés ellen. Előkészületek történtek, hogy hirtelen hóolvadás esetén az összegyűlt vadvizet gyorsan elvezethessék. Az Időszakos téli munkák mellett azonban mindjobban előtérbe kerül a tavaszi felkészülés is. Tisztítják a tavaszi vetőmagvakat, csíráztatá- sokat végeznek. Jelenleg a tavaszi magvak — árpa, zab, csillagfűrt, takarmánykeverék, bükkönyök — vetési előkészítése 50 százalékban megtörtént. Minden alkalmas percet kihasználnak a gyümölcsösökben a fák téli korona- és törzsápolási teendőinek végzésére. Amennyiben a : mozgást lehetőség s a megengedett hőmérséklet engedi, a kertészeti dolgozók azonnal kivonulnak szerszámaikkal. Ennek az igyekezetnek köszönhető, hogy már 1200 holdon tettek eleget a gyümölcsfák téli ápolásának. A következő hónapban megkezdik az állami gazdaságokban a melegágyi trágya gyűjtését és előkészítését. Az év végi leltározások alkalmával egyben már a melegágyi keretek állapotát is megállapították, hogy javításaikról kellő időben gondoskodhassanak. Hasonló körültekintéssel tesznek eleget a téli gépjavitá- si feladatoknak. A javítási ütemtervet pontosan betartják, ami az eddigi, 42 százalékos telj esi tmónyben is tükröződik. A gazdaságok téli életében különösen érdekes színfoltnak számít, hogy a Tiszavasvári Állami Gazdaság kertészetében már magot is vetettek. A korszerűen berendezett kertészet melegvízfűtéses hajtatóházában tápkockákban elhelyezték az első primőr paprikamagvakat. Az előnevelőkből a palánták alkalmas időben üvegfedéssel védett szabadkertekbe ke- rünek. További gondos kezelésük után május második felétől pedig már termésük várható. A. B.] ^Ceieiztelőválogathat kényelmes fotelekben JUDIT fotel 930—1160,— Ft-ig SZIRÉN fotel 910—U70,— Ft-ig MARTA fotel 660— 900,— Ft-ig ÁBRÁND fotel 850—1130,— Ft-ig DOMINÓ fotel 670— 870,— Ft-lg Angela fotel 720— 910,— Ft-ig ÉVA Fotel 720—1050,— Ft-ig Szövetminőségtől függően. (Tekintse meg a bútorboltokban. M elyik évben történt, már nem emlékszem rá pontosan. Azt azonban biztosan tudom, hogy akkor is ilyen nagy havas tél volt, mint most. Én inkább csak a lóra vigyázni mentem apámmal, na meg a havat lapátolni, ugyanis kétszer akadtunk el a nagy hóban, mire a parókiára értünk. Mondtam is apámnak, amikor elindultunk, halasz- tanánk el ezt a keresztelőt jobb időre. De ő megmagyarázta, nem lehet, mert ha az újszülött meghal keresztelő« nélkül, akkor az nem jutna a mennyországba. Zörgetésiinkre az öreg pap nyitott ajtót. Amikor meg;- látta, kik vagyunk, nemhogy beinvitált volna bennünket, széles vállával úgy fedte el a bejáratot előlünk, mintha magát a mennyország kapuját védelmezte volna. Dús seprű szemöldöke alól olyan szúrósan nézett ránk, hogy nem volt nehéz kitalálni: itt nem részesülünk valami barátságos fogadtatásban. — Na te gézengúz, hát élsz még? — támadt neki apámnak. — Nagyon meggyűlt veled a bajom a templomépítésén. — Velem, főtisztelendő úr? — hökkent meg az apám. — De hiszen ott sem voltam. — Éppen azért, te ördögfióka, csak küldtem neked az idézéseket, de te füled botját sem mozdítottad. — Sok volt a munka, na meg a család is nagy — védekezett az apám, de a papot ez már nem hatotta meg. — Nem, te isten tagadó, azt hitted, hogy már soha többet nem találkozunk, ugye? És ezután már csak ragasztotta apámra a szebbnél- szebb jelzőket. Volt az apám eretnek, istentagadó, hite- hagyott, stb, ami csak az öreg pap szótárából kitel- lett. Ezt persze mind el lehetett volna viselni. Hanem akkor ijedtünk meg, amikor kijelentette; — Vedd tudomásul, nem keresztelem meg a fiadat! — és már fordult is befelé, otthagyva bennünket. Dermedten álltunk a lépcsőn apámmal, mintha villám sújtott volna le közelünkben. Tudtam, hogy apám és a pap között nem valami jó a viszony, de erre a fordulatra egyikőnk sem számított. — Nem kereszteli meg a főtisztelendő úr? — hallottam apám faZaika Máté emlékbizottság alakult Zalka Máté születése közelgő 70. évfordulójának megemlékezéseit előkészítő emlékbizottság alakú.t. Munkájában a Magyar Tudományos Akadémia, a Párttörténeti Intézet, a Magyai Partizán Szövetség és a Magyar írók Szövetségének képviselői vesznek részt. hl* t • od évig egy intézetben Vasárnap búcsúzott el munkatársaitól dr. Gál Géza főorvos, a Nagykállói Elme és Ideggyógyintézet helyettes igazgatója, aki 35 évi egyhelyben töltött szolgálat után, 62 éves korában február 1-én nyugalomba vonul. Szombathelyen eltöltött gyakorló évei után 1931-ben került Nagykálló- ba, ahol beosztott orvosként kezdte, majd főorvos lett, 1945-től pedig mostanáig az igazgatóhelyettesi tisztséget is betöltötte. Hivatását mindvégig kiválóan teljesítet te. Három és fél évtizedes munkássága alatt maga az intézmény is sokat fejlődött, javultak a gyógyítómunka feltételei. Dr. Gál Géza nyugdíjba vonulása után sem válik meg végleg a pályától. Főorvosi minőségben néhány órás kisegítő munkát vállal a Fővárosi Ideggondozó Intézetben. Pénztárgépek az önkiszolgáló boltok részére Az Irodagép és Finommechanikai Vállalat az idén különleges pénztárgép sorozatgyártását kezdi meg az önkiszolgáló boltok részére. A gép a tételeket összegezi, záráskor pedig az egész napi bevételt is kimutatja. Hasonló gépek most ii működnek az üzletekben, ezeket azonban külföldről hozták be. A magyar ipar már próbálkozott a gyártással, az első kísérlet azonban nem sikerült. Azóta új technológiát vezettek be, kifp- gástalan alkatrészekről gondoskodtak. gyosan nyugodt hangját. — Nem, — mondta a pap visszafordulva. — Hát ha nem, nem — fordult meg apám is, és már taszított is kifelé maga előtt az udvarról. — Majd megkereszteli a református! kiáltotta apám mérgesen a kapuból. Az öreg papnak sem kellett több. Ismerte a családunkat, tudta, hogy tízen is jóval felül vagyunk: áttérésünk esetén igen megcsappanna nyájának létszáma. — Ne bolondozz Ferenc, — kapta el a karját apámnak. — Nem eszik a kását olyan forrón, vagy veled már viccelni sem lehet? — mondta, és próbálta megveregetni apám szélés vállát. — Velem ne vicceljen az úr, — húzódott el apám tőle. — Református leszek, és kész, velem ne etessenek meg simmilyen kását. — Indult volna, csakhogy az öreg pap már nem engedte el. — Enyje, enyje barátom, hát a hitedet csak úgy eldobnád magadtól, elmennél a reformátusokhoz, még azt hinnék, hogy nem tudunk megegyezni. Hogy egyeztek, mint egyeztek, akkor nem tudtam meg, mért a pap behúzta apámat a szobába«1 Később azonban apám három napot dolgozott a parókián. Erre még emlékszem; Falcsik Feren*
