Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 20. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) ti Társaság delegációjának vezetője kíván szólni. A szónok elöljáróban köszöntötte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusának küldötteit és sok sikert kívánt a kongresszus munkájához, majd így folytatta beszédét: Kristóf elvtórsnak, a társaság főtitkárának beszámolója és a kongresszus küldötteinek felszólalásai képet adtak arról a sokrétű munkáról, amelyet a társaság — a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, a Hazafias Népfronttal és más tömegszer- Mezetekltel együttműködve — végez. Hangsúlyozni szeretném, hogy a párt- és állami élet vezető képviselőinek, neves közéleti személyiségeknek részvétele a kongresszus munkájában ismételten meggyőzően bizonyítja a Magyar-—Szovjet Baráti Társaság tekintélyét, a Magyar Népköztársaság társadalmi életében vitt nemes szerepét. Meggyőződésünk, hogy az önök kongresszusa újabb fényes fejezettel gazdagítja a magyar —szovjet barátság történetét, s nagymértékben hozzájárul népeink egységének és összeforrottságának további megszilárdulásához. Alig több mint 20 éve annak, hogy Magyarország területéről örökre kiűzték a német fasiszta megszállókat. A Magyarország szabadságáért és függetlenségéért vívott kemény és súlyos harcokban a szovjet nép legjobb fiai közül sokan életüket áldozták. A magyar nép, miután megszabadult a fasiszta elnyomás alól, ráléphetett arra az útra, mely leginkább megfelelt alapvető létérdekeinek — az új, a szocialista iársdalom építésének útjára. A világ történelmileg rövid idő alatt meggyőződhetett róla, hogy a kizsákmá- nyolóitól megszabadult magyar nép energiája csodákra képes. A magyar gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális élet fejlődését kimagasló sikerek fémjelzik. Mi, szovjet emberek, őszintén örülünk, hogy a testvéri népi Magyarország dolgozói lerakták hazájukban a szocializmus alapjait és most a szocialista társadalom teljes felépítésén munkálkodnak. A Magyar Népköztársaságban a szocialista építő munka sokrétű fejlődése. elválaszthatatlanul együtt jár a szocialista demokrácia bővülésével és megszilárdításával. Évről évre nő a Magyar Népköztársaság tekintélye, s Magyarország ma a nemzetközi küzdőtéren egyenrangú tagja a szocialista országok közösségének. Magyarország méltóképpen hozzájárul a szocialista országok egységének és összeforrottságának megszilárdításához, a népek békéjéért, szabadságáért nemzeti függetlenségéért, demokráciájáért és szocializmusért vívott harcához. A szovjet emberek önökkel együtt őszintén és büszkeséggel eltelve örülnek azoknak a nagyszerű sikereknek, amelyeket a magyar nép, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, elért új élete építésében. Továbbiakban hangsúlyozta, hogy — a szovjet és a magyar nép barátsága kiállta az idők próbáját. Ezt a barátságot a szovjet és a magyar nép legjobb fiainak vére pecsételte meg. E barátság tartalma országaink azonos ideológiájában és társadalmi fejlődésünk közös távlataiban rejlik. Népeink barátságát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcainak és a fasizmus ellen vívott közös küzdelmek tüze edzette szilárddá. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a marxizmus—leninizmus halhatatlan eszmei alapján álló megbonthatatlan egysége — biztos záloga az országaink közötti testvéri kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének. — E két ország életében fontos szerepet játszanak a sokoldalú gazdasági kapcsolatok, amelyek napjainkban a legkülönbözőbb területeken valósulnak meg. Egyre nagyobb jelentőséget nyernek az együttműködés olyan formái, mint a nép- gazdasági tervek összeegyeztetése, a termelés szakosítása és kooperációja a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapja. Egyre szélesebb méreteket ölt a tudományos és műszaki tapasztalatok cseréje. — Népeink testvéri együttműködésének nagyszerű példája a magyar vegyipar fejlesztése. Magyarország vegyipara egyre több szovjet nyersanyagot dolgoz fel, s az ország vegyipari importszükségletének mintegy 40 százalékát a Szovjetunióból fedezi. így többek között egyre nagyobb mértékben dolgozzák fel a barátság kő- olajvezetéken érkező szovjet kőolajat. Másrészről a magyar vegyitermékek exportjának mintegy 11 százaléka irányul a Szovjetunióba. Hazánkban nagyon népszerűek a magyar gyógyszer- ipar termékei, amelyeket egyre nagyobb mennyiségben importálunk Magyarországról. Az önök gyógyszer- iparának az 1954—1964-es években elért nagy fejlődése következtében mintegy 55 százalékkal nőtt a Szovjetunióba irányuló magyar gyógyszerexport. Gazdasági együttműködésünknek másik nagyszerű példája az alu- miniumegyezmény, továbbá az autóbuszok, speciális gépkocsik, gyártásában megvalósuló kooperáció és a zöldség- és gyümölcsszállításokra vonatkozó egyezmény. — A Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak nagy része van abban, hogy a magyarok közül sokan tolmács nélkül is megértenek bennünket, hogy a magyar olvasók egy része eredeti nyelven ismerheti meg a klasz- szikus orosz és a szovjet szépirodalom legkiválóbb alkotásait, hogy a szovjet és a magyar emberek között erős és megbonthatatlan barátság virágzik. — A Szovjet—Magyar Baráti Társaság a maga részéről ugyancsak hozzájárul népeink barátságának és együttműködésének fejlődéséhez. A szovjet emberek, akik mély baráti érzelmeket és tiszteletet táplálnak a magyar nép iránt, örömmel és büszkeséggel értesülnek a Magyarországon folyó szocialista építőmunka eredményeiről és nagy érdeklődéssel ismerkednek a magyar nép gazdasági, tudományos és kulturális eredményeivel. — Kedves Elvtársak! A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusának emelvényéről is szeretném biztosítani önöket, hogy a magyar népnek hű és megbízható barátja a 230 milliós szovjet nép. Éljen a testvéri magyar nép és kipróbált élcsapata — a Magyar Szocialista Munkáspárt! Örökké erősödjék és virágozzék a szovjet—magyar barátság! — fejezte be beszédét J. V. Sikin. Hosszan tartó tapssal fogadott beszéde végén J. V. Sikin átadta a Szovjet—Magyar Baráti Társaság ajándékát a Vlagyimir Iljics Lenint ábrázoló nagyméretű olajfestményt. A baráti ajándékot a kongresszus nevében Kristóf István, az MSZBT főtitkára vette át, majd az elnöklő Trencsényi- Waldapfel Imre tolmácsolta a kongresszus köszönetét. A vita befejeztével 89 tagú új országos elnökséget választottak. A választást követő szünetben az elnökség megtartotta alakuló ülését és megválasztotta az MSZBT tisztségviselőit. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke Mihályfi Ernő, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Nemzet főszerkesztője lett. Alelnö- kök: Kardos László Kossuth- díjas egyetemi tanár, Kerkai Andomé, a Székesfehérvári Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának főmérnöke, Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Vadász Elemér Kossuth-dí.ias akácté- mikus. Főtitkárrá ismét Kristóf Istvánt választották. Titkár Kiss László, az MSZBT eddigi osztályvezetője lett. Bába Mihály: Egymástól távol 19. Ez igen. Ez a borostás képű, deres hajú ember érti a módját. Irigykedve idéztünk rá. így csakugyan hamar vehet lakást Pesten. Hirtelen arra gondoltam, hogy jó lenne beszélni vele, hátha engem is beszervezne oda. De láttam a többiek arcán, hogy ők is arra gondolnak. — Az istenit neki, én nekem meg nem szóltál! — kiált fel Bozó. Seres ránéz, aztán leengedi fejét, lógatja, mintha bólogatna. — Hát te szóltál, amikor a vagonkirakásod vöt? Bozó szemöldöke megrándul. — Egy napi munka vót. — De a kereset? Háromszáz, igaz. — Annyi, de mégis csak egy napi. A tied meg állandó. — Nem kell azért any- jnyira a maga zsebét nézni az embernek. Akkor nekem nagyon kellett véna az a félnapi kereset is — meredt maga elé elgondolkozva. — Csak nem haragszol? — kérdezi Bozó. — Akkor nem lennék itt — mondja nyugodtan Seres. Ilyesmiért nem haragszom. Én ezt megértem, mert mindenkit hajt a baj. Kit a nagyobb, kit a kisebb. És futunk előle. Csak arra txvn igen gondolunk, hogy két, vagy három ember könnyebben szembe néz a bajjal. — Ez igaz — mondom hangosan, pedig nem akartam szólni. — Hát akkor, ha már így összehozott bennünket a sors, akkor segítsünk egymáson, ahogy tudunk. Ha nekem akad munkám, én szólok, ha másnak, az is szól azonnal és ha segítség kell, akkor magunk közül viszünk valakit. Na, emberek, jó lesz így? — Jó, jó — mondtuk egyszerre. — Itt öten vagyunk, de be kell vennünk még azt a hármat is, akikkel lakunk. Ebbe is beleegyeztünk, aztán ittunk az új szövetségre. Már megfeledkeztünk arról, hogy Bozó születésnapját jöttünk ünnepelni. Mindenkit az új kereseti lehetőség nyugtalanított. Ügy éreztük magunkat, mint az a vak, akinek most húzódik le a hályog a szeméről és csak most kezd ismerkedni a számára eddig ismeretlen világgal. Tíz órakor mentünk visz- sza a szállásra új tervekkel, új lehetőségekkel telten. Mindenki előtt olyan távlatok villantak fel, ami már-már álmodozásnak tetszett. Ha még kétezret kereshetnénk a fizetés mellett — gondoltam —, legalább egy fél évig, akkor bizony hamar és könnyen meg tudnánk valósítani Bözsi tervét, vagyis még a tavasz- szal elkezdhetnénk az új ház építését. Meg kell szerezni a kétezer mellékest: Seressel, meg Gyurival is beszélni kell. Ha nekik sikerül, ha ők meg tudják ezt tenni, akkor miért ne sikerűire nekem? Egy esztendőt kibírok, aztán már úgy se kell annyira hajtani. Fel kell építeni a házat, ig^za van Bözsinek. Egy hét a világpolitikában 4 ideiglenes fegyverszünet Dél-Vietnamban és amerikai katonai készülődés 4 Rezsimváltozás Nigériában VIETNAMBAN pillanatnyilag és csupán e hét végéig szünetel a harc. A holdújév beköszöntésétől számított néhány napon át nem visszhangzik az őserdőn sűrűje a fegyverropogástól. Ezt a hagyományokat őrző humánus gesztust ezúttal is a DNFF tette az ellenségnek, — s habár hivatalos tárgyalópartnerként továbbra sem hajlandók elismerni — a saigoni rezsim fegyveresei és az amerikai agresszorok egyaránt igazodtak javaslatához. Ma még hallgatnak a fegyverek. De torkaikból holnap már ismét tüzet zúdítanak. S a héten már leleplezetle- nül látszott, hogy az Egyesült Államok a hangzatos „békeoffenzíva” hátterében megtette egy háborús offen- zíva előkészületeit. A Johnson kormány mindent elkövet, hogy a felújuló erőpróba az agresszorok számára nagyobb esélyeket tartogasson. Katonát és pénzt nem kímélnek ezért. íme a legfrissebb bizonyság: a héten folytatódott az amerikai katonák áramlása Dél-Vietnamba és Washingtonban szóbeszéd, hogy az újabb csapaterősítések csak kezdetét jelentik egy perspektivikus tervnek, amely a legrövidebb időn belül 340 ezerre emeli az agresszorok létszámát Vietnamban. Az már eléggé ismert az eddigiekből, hogy az effajta szóbeszédek igaznak szoktak bizonyulni. Washingtonban persze pénzt is bőkezűen adnak: a kormány kérésére a kongresszus 12,7 milliárdos pótlólagos összeget szavazott meg: ügymenetileg példátlanul gyors tempóban, szinte órák alatt. A szólamok elfedik, hogy a kői tekézés mint veszélyezteti az amerikai szociális programokat, a vietnami háború veszedelmes kiterjesztéséről nem is szólva. A pénz azonban nem mindig üdvözít, Különösen nem Saigonban, ahol a korrupció már ijesztő méreteket öltött, s ahol pillanatnyilag a lokálhős fenegyerek Ky tábornok által fémjelzett diktatúra ingatag lábakon áll. Saigonban újabb katonai puccstól tartanak. S nem alaptalanul. S hogy ki tudja hányadik „őrségváltásnak” elejét vegyék, pár tucatnyi gyanús katonatisztet — köztük állítólag két tábornokot — letartóztattak. DÉL-VIETNAMBAN tehát tábornokok jönnek és tábornokok mennek, miközben az amerikai imperializmus agUnalmasak a téli délutánok. Túlórázni nem leihet, nem hajtják a munkát, maszek munka sem akadt csak kétszer egy-egy estére. A szálláson mindig van valami program, valami előadás, vagy tánc olykor, de engem nem érdekel, netn igém megyek le a kultúrterembe. A könyvtárban is csak egyszer voltam, mert a kultúros nem hagyott békén, hogy miért nem iratkozom be. Hoztam két könyvet, belelapoztam, de leteltem, két hét múlva meg Vas Gyurival vissza- küldtem. Az újságot néha kezembe veszem, elolvasom a vastagbetűs címeket és kész. Vas Gyuri a környvei mellett üldögél, vagy előadásra szalad, nem igen lehet vele beszélni. Bodnár Pistával is baj van mostanában. Ha bemegyünk a szállásra, ágyra heveredik és órák hosszat bámul a levegőbe Szótlanul. — Gyere be a városba — mond.Vn neki, mert nincs kedvem egyedül me.nni. — Minek? — kérdezi. Szeme se rebben, egy pontra mereszti tekintetét, mint bübájolók kisbőjt szerdáján. — Körülnétii. — Nem vagyok én kiváncsi semmire. Vállat vontam, felöltöztem és elmentem. Hideg volt, a szél fújt, arcomba csapta a havat. Kiértem a resszív tevékenysége fokozódik. Ez ellen, s általában az imperializmus akciói ellen Havannában három kontinens haladó pártjainak és szervezeteinek küldöttei emelték fel tiltakozó szavukat. A HÉTEN MEGINT egy példa bizonyította, hogy a gyarmatáról távozó imperialista hatalom rendszerint több olyan „időzített aknát” is visszahagy, amely később bonyodalmakat okozhat a független országnak. Egyik ilyen eszköze a népek vallási és törzsi megítélés alapján történő szembeállítása. Más kérdés, hogy időnként a robbanás szele kellemetlen meglepetést okoz a volt anyaországnak is. Nos, az egyik ilyen rejtett „akna” múlt héten Nigériában robbantott ki válságot. Az egykori és Afrikában legfejlettebb angol gyarmaton a brittek eddigi „mintaállamában” Nzegwu őrnagy vezetésével katonai felkelés tört ki, amely az elharapódzott korrupció és a mesterségesen szított testvérviszály elleni jelszavakat írta zászlajára. Egyúttal fellépett a világi és az egyházi arisztokrácia túlzó uralma ellen is. Ennék a vallási és társadalmi berendezésnek legszembetűnőbb alakja a reakciós Ahmadu Bello, az emirek és sejkek legfőbb ura és parancsolója volt. Nem véletlen müve hat, nogy a felkelt katonák ot a legelsők között végezték ki. Megölték London egyik kedvencét is, Tafeva Balewa elnököt is. Nzegwu őrnagy és katonái azonban csak néhány napig tudták tartani magukat, mert a hadsereg nagyja nem csatlakozott a felkeléshez. A haderő „védelme alatt” a foghíjas kormány összeült és Aguiyu Ironsit, a hadsereg főparancsnokát rendkívüli hatalommal ruházta fel, meghízva egyben a felkelés leverésével is. Mivel Nzegwu őrnagynak nem volt kellő tömegbázisa, harc nélkül megadta magát és minden hatalmát az északi tartomány új vezetője, Katsina őrnagy kezébe adta. TERMÉSZETESEN MÄS vonatkozású hatalom átvételéről szólnak a legújabb indiai hírek. Indira Gandhit, Dzsavaharlal Nehru lányát az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt parlamenti csoportja vezetőjévé választotta, s így — lévén a párt abszolút többségben — Indira Gandhi automatikusan India miniszterelnöke lett. Már folynak kormányalakítási tárgyalásai. ROMA: Szombaton megérkezett Rómába az MSZMP küldöttsége, amely részt vesz az OKP XI. kongresszusán. A delegációt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Fogadásukra a termini pályaudvaron megjelent Emanuele Macaluso, az OKP vezetőségi tagja, Francesco Cacciapouti és Giuliano Pa- jetta, a Központi Bizottság tagjai. SANTO DOMINGO: Miguel Ramirez ezredes az alkotmányos erők áprilisi felkelését kirobbantó fiatal tisztek egyike —AP- jelentés szerint — pénteken spanyolországi száműzetésbe utazott. Még mindig nincs értesülés Canmano ezredes és Manuel Montes elutazásáról, akik — mint Váci útra. Arra gondoltam, hogy felülök egy villamosra és bemegyek a Nyugatiig. Topogtam egy ideig a megállónál, aztán, hogy nem jött a villamos, elmentem a közeli talponállóba. Fülledt meleg csapott az arcomba, amikor beléptam. A zaj, a lárma egetverö volt. A füst sűrűn kavargott, alig lehetett átlátni. — Hagyja nyitva az ajtót, meg lehet itt fulladni kiáltott egy nő felém. Nyitva hagytam, süvített be a hideg levegő. —* Hé, ajtó — kiabálták jobbról is balról is. Visszaléptem, hogy bezárjam. — öt percig kibirják — mondta megint a nő. — Ne zárja be. Friss levegő is kell. A füstöt már vágni lehet. Odamentem a kasszához. A pénztárosnő felpillantott, arca sárgás-fehér volt, a ráncokat vastag festékréteggel tömte tele, de szeme körül a szarkalábak meztelenül árulkodtak az át- virasztott éjszakákról. — Fél barackot — nyúj totta/m egy tízest. Mire megkaptam a blokkot, és a visszajáró pénzt, már bezárták az ajtót. A levegő kellemesebb lett. (Folytatjuk) ismeretes — beleegyeztek, hogy elhagyják Dominikát* de csak akkor, ha a jobboldali katonatisztek is távoznak az országból. KOPPENHÁGA: Szombaton a kora reggeli órákban bomba robbant a koppenhágai jugoszláv nagykövetségen. A robbanás súlyos anyagi károkat okozott, emberéletben azonban nem esett kár. A rendőrség körül vette az épületeket* de nem tudta kinyomozni a merénylőket. Valószinűnek tartják, hogy a bűntett elkövetőit a jugoszláv emigránsok között kell keresni.. NEW YORK; Kambodzsa állandó ENSZ-képviselője pénteken levelet intézett U Thant ENSZ-főtitkárhoz. Levelében hangoztatja, hogy az Esésűit Állafnok Thaiföl- dön kémeket és diverzán- sokat képez ki azzal a céllal, hogy Kambodzsába küldje őket. A levél adatokkal bizonyltja, hogy egy thaiföldi katonai táborban jelenleg körülbelül száz személyt oktatnak fegyverviselésre, szabotázscselekményekre. MADRID: Több száz amerikai katona már negyedik napja keresi a január 17-én „elveszett” atombombát. A spanyol rádió és sajtó továbbra sem meri a nép elé tárni az ügyet, mert Frankóék nyilván attól félnek, hogy tömegtüntetések lesznek az amerikai légitámaszpontok ellen. Almeria tartomány lakóinak hivatalos helyről azt mondják, hogy a lakosságot nem fenyegeti veszély — jelenti az AFP. A Reuter viszont hírül adja, hogy a parasztok rémülten sz^jnlélik azt a 400 katonát, aki a mezőkön a zöldség között kutat a bomba után. UJ DELHI: Csaudhuri és Mohammed Musa ezredes, az indiai, illetve a pakisztáni hadsereg főparancsnokai szombaton megkezdték tárgyalásaikat Üj-Delhiben csapataik visz- szavonásáról. A taskenti egyezmény értelmében a csapatokat február 25-ig kell a tűzszüneti vonal mö-' gé visszavonni.