Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 19. szám

mÁG proletárjai, egyesüljetekt XXIII. ÉVFOLYAM 19. SZÄM ARA: 50 fillér 1966. JANUAR 22, SZOMBAT legkenl«4«U as JB532T kongresszusa Pénteken a Parlament fényárban úszó kongresszusi termében megkezdte ta­nácskozását a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kongresszusa. A kongresszus elnökségé­ben foglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Ba­bies Antal akadémikus, Er­dei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, a tö­megszervezetek számos ve­zetője, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiváló­ságai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet N. R. Seleh, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvezetője, J. V. Sikin, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Re­víziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió Népi Ellenőrző Bizottságának elnifthelyette- se, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnökségének tagja a küldöttség ve­zetője, valamint Sz. A. Andriusenko altábornagy az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet csapatok pa­rancsnokságának képviselő­je Tanácskozik a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa, (Foto: Bozsán Endre) Kristóf István elnöki beszámolója Kristóf István, az MSZBT főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hajna­lától. majd pedig az 1919- es Magyar Tanácsköztársa­ság harcos időszakától kezd­ve immár több évtizedes internacionalista, testvéri barátság fűzi össze a nagy Lenin zászlaja alatt tömö­rülő szovjet népet és a szoci­alista forradalomért küzdő magyar dolgozókat — mon­dotta a szónok és hangsú­lyozta, hogy a magyar nép legközelebbi barátjának, legjobb szövetségesének és igaz testvérének tekinti a szovjet népet. Kiemelte, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának további elmélyítése megfelel népünk érdekeinek az egész nemzet­közi munkssmozga'om érde­keinek. a béke és a hala­dás ügyét szolgálja. Kristóf elvtárs megemlé- Ifezett a szovjet emberek hő­si harcairól, amely elhozta számunkra a szabadságot és függetlenséget. Beszélt arról, hogy a Szovjetunió mindig támogatott és önzetlenül se­gített bennünket, majd kül­politikai kérdésekkel fog­lalkozva megállapította, hogy — a nemzetközi hely­zet az utóbbi időben feszül­tebb lett, mert az imperia­listák, elsősorban az ameri­kaiak., tudatosan mérgezik a világpolitika légkörét és az államok kapcsolatait. — A békeharc fő táma­szai. a szocialista országok rendelkeznek azzal a gazda­sági és katonai erővel, azok ­kal a politikai lehetőségek­kel, amelyek reálissá teszi a világ népinek békeharcf és elérhető céllá teszik világháború megakadályozá­sát. — Miközben az amerikai imperializmus élezi a nem­zetközi helyzetet és mérge­zi a légkört, a Szov­jetunió mindent meg­tesz, hogy béke legyen a világon. — Jól láthatták mindezt a világ népei most a taskenti megállapodás fé­nyénél. Ugyanilyen célokért küzdött és küzd a Szovjet­unió mindig és mindenütt; akkor is, amikor hathatós és nagy támogatást nyújt a függetlenségét védelmező vietnami népnek. Szovjet segítség az iparnak, a mezőgazdaságnak Kristóf István ezután a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését mél­tatta és számos ténnyel, adattal mutatta be, hogyan segítene a Szovjetunió ipa­rún«, mezőgazdaságunk fej­lődését, majd az MSZBT tevékenységéről beszélt, és köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik az elmúlt években Budapesten és vi­déken odaadóan munkálkod­tak a magyar—szovjet ba­rátság elmélyítésén. — Társaságunk úgy véli, — s ebben a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság is egyetért velünk —, hogy a két nép közötti barátság el­mélyítésének egyik legfonto­sabb formája a közvetlen szemé'yes kapcsolatok ki­alakítása és fejlesztése — mondotta és emlékeztetett arra. hogy ennek érdeké ben rendszeresebbé vált a turistaforgalom, a kölcsön s rendezvények, a küldöttsé­gek cseréje. A delegációkat mindkét országban rendkí­vül őszinte barátsággal és vendégszeretettel fogadták. Különösen nagy jelentősé­gű volt számunkra, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából ba­ráti társaságunk meghívásá­ra száznegyven tagú szovjet küldöttség érkezett hazánk­ba. A szovjet hadsereg volt tisztjei, katonái, az elesett hősök hozzátartozói vettek részt felszabadulási ünnep­ségünkön. Ez a látogatás maradandóan mély élménye­ket jelentett mind a szov­jet veteránok, mind pedig azoknak a magyar városok­nak, falvaknak, üzemeknek lakossága és dolgozói szá­mára, ahová a szovjet ven­dégek ellátogattak. A két országot immár nemcsak az államközi szer­ződések, a közös célok, nemcsak a belső berendez­kedés hasonlósága és a kül­politikai érdekazonosság fűzi össze, hanem a dolgozó em­berek közvetlen kapcsola­tának számtalan láthatatlan, de erős szála is. — Baráti társaságunk el­nökségei igen körültekintő­en, szívvel és odaadással gondoskodtak arról is. hogy a hazánkba látogató szov­jet emberek, delegátusok és turisták jól érezzék magu­kat ná'unk. megismerkedje­nek népünk életével, kultú­rájával. A hazánkba érkezett szovjei turistacsoportok részvételé­vel az elmúlt öt év alatt több mint 2000 magyar- szovjet baráti találkozót "ndeztünk. ebből mintegy S00 elsősorban a szakmai tapasztalatcserét szolgálta. — Az utóbbi években to­vább fejlődött és bővült a magyar és szovjet megyék, városok, üzemek, intézmé­nyek testvérkapcsolata — mondotta és hozzátette, hogy a magyar—szovjet testvér- kapcsolatok fejlesztésében még sok kiaknázatlan tar­talék rejlik. Kapcsolataink jók és sokoldalúak — Fontos feladatunk, hogy társadalmunk minden rétegében gyarapítsuk a Szovjetunió ismeretét. En­nek egyik legmegfelelőbb formáját az egyes szovjet köztársaságok kulturális napjainak megrendezésében találtuk meg. A Szovjet— Magyar Baráti Társaság ugyanakkor igyekszik elő­mozdítani a magyar nép életéről, munkájáról szóló ismeretterjesztést a Szovjet­unióban. Jelentős helyet foglal el társaságunk tevé­kenységében a kiemelkedő politikai és kulturális év­fordulók megünneplése is — mondotta és hangsúlyoz­ta, hogy az iskolán kívüli orosz nyelvoktatásban ugyancsak fejlődésről szá­molhatunk be. Társaságunk nyelvtanfolyamain évente átlagosan több mint ötez­ren tanulnak. A részvevők többsége fiatal, egyetemista és középiskolás. Azonban a nyelvoktatás területén is sok még a ten­nivaló: nein éltünk eléggé a lehetőségekkel, s nem for­dítottunk kellő figyelmet a nyelvtanulás előnyeinek szé­les körű propagálására. A kongresszus fórumáról arra kérjük a Művelődésügyi Mi- nisz'ériumot, hogy — egyi’t*- Ti üköd ve a társadalmi é" tömegszervezetekkel — ad­junk ki új tankönyveket, bo­csássunk a tanárok rendel­kezésére korszerű, az orosz nyelv gyors elsajátítását elő­segítő eszközöket, szemlélte­tő táblázatokat, diafilmeket, magnetofont és az ehhez szükséges nyelvleckéket tar­talmazó szalagokat stb. For­dítsunk nagyobb figyelmet az orosz nyelvtanárok to­vábbképzésére, törekedjünk arra, hogy nyelvtanáraink az eddiginél nagyobb szám­ban utazhassanak a Szovjet­unióba. Felkérjük a Műve­lődésügyi Minisztériumot, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, a szakszervezete­ket, a TIT-et, hogy a jövő­ben még fokozottabban fog­lalkozzanak az iskolán kí­vüli orosz nyelvoktatással. Fontos feladatunknál* tekintjük a személyes kapcsolatok fejlesztését Kristóf István ezután ar­ról beszélt, hogy az elmúlt években tovább fejlődött és erősödött az együttműködés a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal. A kapcsolatok jók és sokoldalúak, rendkí­vül barátiak és közvetlenek — mondotta, majd a társa­ság jövő feladatairól szólt. Egyebek közt elmondta, hogy 1967-ben, az egész ha­ladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom ötvenedik évfordulóját. Ahhoz, hogy e nagy ese­mény politikai jelentőségét kellően méltassuk, minél nagyobb tömegekhez kell eljutnunk. Ennek első lépé­seként még szorosabbra kell fűznünk kapcsolatainkat, még konkrétabbá kell ten­nünk együttműködésünket a tömegszervezetekkel és tö­megmozgalmakkal, abból az elvből kiindulva, hogy a magyar—szovjet barátság az egész magyar dolgozó nép ügye. Kristóf István ezután ar­ról beszélt, hogy a társj.sáf szoros együttműködésben végzi munkáját a Hazafias Népfronttal. — E szoros együttműkö­dés természetesen nem érin­ti a társaságunk önállóságát. A kerületi és megyei elnök­ségek továbbra is önállóan végzik munkájukat, sőt a Hazafias Népfronttal fennál­ló szorosabb együttműködés révén egész tevékenységű k hatóköre jelentősen bővül. Ily módon az országos el­nökség által meghatározóit politikai és kulturális fel­adatok végrehajtásában je lentős szerepet vállalnak a népfront helyi bizottságai és aktivistái Az együttmű­ködést tovább kell fokozni más állami és társadalmi szervekkel is, így az úttörő- szövetséggel. a Kommunista Hiúsági Szövetséggel. a TIT-tel és más népművelési szervekkel — mondotta, majd igy felezte be beszé­dét. A jövőben is fontom feladatunknak tekintjük a magyar—szovjet személyes kapcsolatok fejlesztését. Ezen. belül is a magyar—szovjet éu- rístakapcsolatok, a megyék, a városok, az üzemek és in­tézmények testvérkapcsola­tainak bővítésére és kiszéle­sítésére törekszünk. — A baráti társaságoknak továbbra is egyik fő felada­ta lesz az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás szervezé­se, segítése. A magyar nép számára a szovjet—maavar barátság nem ünnepnapokra tartogatott szép sző, hanem állandó éltető erő, fegyve­rünk és pajzsunk a szocia­lizmus, a kommunizmus, a béke győzelméért, nemzeti felvirágzásunkért folytatott szüntelen harcunkban. A szovjet—magyar barátsághoz való hűség számunkra a marxi—leírni eszmékhez való hűsége, a kommuniz­mus zászlajához, a magyar nép igaz ügyéhez, az ön­masunkhoz való hűséget je­lenti. Vita a beszámoló felett A nagy tapssal fogadott beszámolót szünet követte, majd megkezdődött a vita. Az első felszólaló, Tren- csényi-Waldapfel Imre aka­démikus megállapította, hogy szabadságunkon, füg­getlenségünkön kívül a gazdasági és kulturális fel- emelkedés széles körű lehe­tőségeit köszönhetjük a szovjet népnek és a Szov­jetunió segítségének, példa- mutatásának. Trencsényi-Waldapfel Im­re után Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségének titkára lépett a szónoki emelvényre, majd Töreky Emóné, a Borsodi Vegyi­kombinát mérnöke, Borsod negyei küldött arról szá­molt be, milyen jelentősen segítették a szovjet—ma­gyar baráti kapcsolatok a megye iparának fejlődését. Erdei-Grúz Tibor akadémi­kus tényekkel. ada­tokkal illusztrálta a ma­gyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés te- rebélyesedését, eredményeit A szünet után elsőnek Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára szólalt fel. Ez­után Szombathelyi Mária a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója számolt be egye­temük és a moszkvai ener­getikai intézet között kiala­kult közvetlen baráti kap­csolatról. Dr. Erde? Péter után Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára emelkedett szólásra. (Beszédét vasárnapi lapszámunkban ismertetjük.) Folytatva a felszólalók sorát, Suara Róbert nyel­vész Lipics János, a vas.su- rányi tsz elnöke, majd Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség elnöke emelkedett szólásra. Nvisztor Imrének, a Hazafias Népfront Veszp­rém megyei bizottsága tit­kárának felszólalását köve­tően Mogyorósi Julia bírónő hozzászólásával ért véget a kongresszus pénteki ülése. A tanácskozó-t szombaton reg­gel folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents