Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 19. szám
mÁG proletárjai, egyesüljetekt XXIII. ÉVFOLYAM 19. SZÄM ARA: 50 fillér 1966. JANUAR 22, SZOMBAT legkenl«4«U as JB532T kongresszusa Pénteken a Parlament fényárban úszó kongresszusi termében megkezdte tanácskozását a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kongresszusa. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Babies Antal akadémikus, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, a tömegszervezetek számos vezetője, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiválóságai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet N. R. Seleh, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvezetője, J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió Népi Ellenőrző Bizottságának elnifthelyette- se, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségének tagja a küldöttség vezetője, valamint Sz. A. Andriusenko altábornagy az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok parancsnokságának képviselője Tanácskozik a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa, (Foto: Bozsán Endre) Kristóf István elnöki beszámolója Kristóf István, az MSZBT főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hajnalától. majd pedig az 1919- es Magyar Tanácsköztársaság harcos időszakától kezdve immár több évtizedes internacionalista, testvéri barátság fűzi össze a nagy Lenin zászlaja alatt tömörülő szovjet népet és a szocialista forradalomért küzdő magyar dolgozókat — mondotta a szónok és hangsúlyozta, hogy a magyar nép legközelebbi barátjának, legjobb szövetségesének és igaz testvérének tekinti a szovjet népet. Kiemelte, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának további elmélyítése megfelel népünk érdekeinek az egész nemzetközi munkssmozga'om érdekeinek. a béke és a haladás ügyét szolgálja. Kristóf elvtárs megemlé- Ifezett a szovjet emberek hősi harcairól, amely elhozta számunkra a szabadságot és függetlenséget. Beszélt arról, hogy a Szovjetunió mindig támogatott és önzetlenül segített bennünket, majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozva megállapította, hogy — a nemzetközi helyzet az utóbbi időben feszültebb lett, mert az imperialisták, elsősorban az amerikaiak., tudatosan mérgezik a világpolitika légkörét és az államok kapcsolatait. — A békeharc fő támaszai. a szocialista országok rendelkeznek azzal a gazdasági és katonai erővel, azok kal a politikai lehetőségekkel, amelyek reálissá teszi a világ népinek békeharcf és elérhető céllá teszik világháború megakadályozását. — Miközben az amerikai imperializmus élezi a nemzetközi helyzetet és mérgezi a légkört, a Szovjetunió mindent megtesz, hogy béke legyen a világon. — Jól láthatták mindezt a világ népei most a taskenti megállapodás fényénél. Ugyanilyen célokért küzdött és küzd a Szovjetunió mindig és mindenütt; akkor is, amikor hathatós és nagy támogatást nyújt a függetlenségét védelmező vietnami népnek. Szovjet segítség az iparnak, a mezőgazdaságnak Kristóf István ezután a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését méltatta és számos ténnyel, adattal mutatta be, hogyan segítene a Szovjetunió iparún«, mezőgazdaságunk fejlődését, majd az MSZBT tevékenységéről beszélt, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az elmúlt években Budapesten és vidéken odaadóan munkálkodtak a magyar—szovjet barátság elmélyítésén. — Társaságunk úgy véli, — s ebben a Szovjet—Magyar Baráti Társaság is egyetért velünk —, hogy a két nép közötti barátság elmélyítésének egyik legfontosabb formája a közvetlen szemé'yes kapcsolatok kialakítása és fejlesztése — mondotta és emlékeztetett arra. hogy ennek érdeké ben rendszeresebbé vált a turistaforgalom, a kölcsön s rendezvények, a küldöttségek cseréje. A delegációkat mindkét országban rendkívül őszinte barátsággal és vendégszeretettel fogadták. Különösen nagy jelentőségű volt számunkra, hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából baráti társaságunk meghívására száznegyven tagú szovjet küldöttség érkezett hazánkba. A szovjet hadsereg volt tisztjei, katonái, az elesett hősök hozzátartozói vettek részt felszabadulási ünnepségünkön. Ez a látogatás maradandóan mély élményeket jelentett mind a szovjet veteránok, mind pedig azoknak a magyar városoknak, falvaknak, üzemeknek lakossága és dolgozói számára, ahová a szovjet vendégek ellátogattak. A két országot immár nemcsak az államközi szerződések, a közös célok, nemcsak a belső berendezkedés hasonlósága és a külpolitikai érdekazonosság fűzi össze, hanem a dolgozó emberek közvetlen kapcsolatának számtalan láthatatlan, de erős szála is. — Baráti társaságunk elnökségei igen körültekintően, szívvel és odaadással gondoskodtak arról is. hogy a hazánkba látogató szovjet emberek, delegátusok és turisták jól érezzék magukat ná'unk. megismerkedjenek népünk életével, kultúrájával. A hazánkba érkezett szovjei turistacsoportok részvételével az elmúlt öt év alatt több mint 2000 magyar- szovjet baráti találkozót "ndeztünk. ebből mintegy S00 elsősorban a szakmai tapasztalatcserét szolgálta. — Az utóbbi években tovább fejlődött és bővült a magyar és szovjet megyék, városok, üzemek, intézmények testvérkapcsolata — mondotta és hozzátette, hogy a magyar—szovjet testvér- kapcsolatok fejlesztésében még sok kiaknázatlan tartalék rejlik. Kapcsolataink jók és sokoldalúak — Fontos feladatunk, hogy társadalmunk minden rétegében gyarapítsuk a Szovjetunió ismeretét. Ennek egyik legmegfelelőbb formáját az egyes szovjet köztársaságok kulturális napjainak megrendezésében találtuk meg. A Szovjet— Magyar Baráti Társaság ugyanakkor igyekszik előmozdítani a magyar nép életéről, munkájáról szóló ismeretterjesztést a Szovjetunióban. Jelentős helyet foglal el társaságunk tevékenységében a kiemelkedő politikai és kulturális évfordulók megünneplése is — mondotta és hangsúlyozta, hogy az iskolán kívüli orosz nyelvoktatásban ugyancsak fejlődésről számolhatunk be. Társaságunk nyelvtanfolyamain évente átlagosan több mint ötezren tanulnak. A részvevők többsége fiatal, egyetemista és középiskolás. Azonban a nyelvoktatás területén is sok még a tennivaló: nein éltünk eléggé a lehetőségekkel, s nem fordítottunk kellő figyelmet a nyelvtanulás előnyeinek széles körű propagálására. A kongresszus fórumáról arra kérjük a Művelődésügyi Mi- nisz'ériumot, hogy — egyi’t*- Ti üköd ve a társadalmi é" tömegszervezetekkel — adjunk ki új tankönyveket, bocsássunk a tanárok rendelkezésére korszerű, az orosz nyelv gyors elsajátítását elősegítő eszközöket, szemléltető táblázatokat, diafilmeket, magnetofont és az ehhez szükséges nyelvleckéket tartalmazó szalagokat stb. Fordítsunk nagyobb figyelmet az orosz nyelvtanárok továbbképzésére, törekedjünk arra, hogy nyelvtanáraink az eddiginél nagyobb számban utazhassanak a Szovjetunióba. Felkérjük a Művelődésügyi Minisztériumot, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a szakszervezeteket, a TIT-et, hogy a jövőben még fokozottabban foglalkozzanak az iskolán kívüli orosz nyelvoktatással. Fontos feladatunknál* tekintjük a személyes kapcsolatok fejlesztését Kristóf István ezután arról beszélt, hogy az elmúlt években tovább fejlődött és erősödött az együttműködés a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal. A kapcsolatok jók és sokoldalúak, rendkívül barátiak és közvetlenek — mondotta, majd a társaság jövő feladatairól szólt. Egyebek közt elmondta, hogy 1967-ben, az egész haladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulóját. Ahhoz, hogy e nagy esemény politikai jelentőségét kellően méltassuk, minél nagyobb tömegekhez kell eljutnunk. Ennek első lépéseként még szorosabbra kell fűznünk kapcsolatainkat, még konkrétabbá kell tennünk együttműködésünket a tömegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal, abból az elvből kiindulva, hogy a magyar—szovjet barátság az egész magyar dolgozó nép ügye. Kristóf István ezután arról beszélt, hogy a társj.sáf szoros együttműködésben végzi munkáját a Hazafias Népfronttal. — E szoros együttműködés természetesen nem érinti a társaságunk önállóságát. A kerületi és megyei elnökségek továbbra is önállóan végzik munkájukat, sőt a Hazafias Népfronttal fennálló szorosabb együttműködés révén egész tevékenységű k hatóköre jelentősen bővül. Ily módon az országos elnökség által meghatározóit politikai és kulturális feladatok végrehajtásában je lentős szerepet vállalnak a népfront helyi bizottságai és aktivistái Az együttműködést tovább kell fokozni más állami és társadalmi szervekkel is, így az úttörő- szövetséggel. a Kommunista Hiúsági Szövetséggel. a TIT-tel és más népművelési szervekkel — mondotta, majd igy felezte be beszédét. A jövőben is fontom feladatunknak tekintjük a magyar—szovjet személyes kapcsolatok fejlesztését. Ezen. belül is a magyar—szovjet éu- rístakapcsolatok, a megyék, a városok, az üzemek és intézmények testvérkapcsolatainak bővítésére és kiszélesítésére törekszünk. — A baráti társaságoknak továbbra is egyik fő feladata lesz az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás szervezése, segítése. A magyar nép számára a szovjet—maavar barátság nem ünnepnapokra tartogatott szép sző, hanem állandó éltető erő, fegyverünk és pajzsunk a szocializmus, a kommunizmus, a béke győzelméért, nemzeti felvirágzásunkért folytatott szüntelen harcunkban. A szovjet—magyar barátsághoz való hűség számunkra a marxi—leírni eszmékhez való hűsége, a kommunizmus zászlajához, a magyar nép igaz ügyéhez, az önmasunkhoz való hűséget jelenti. Vita a beszámoló felett A nagy tapssal fogadott beszámolót szünet követte, majd megkezdődött a vita. Az első felszólaló, Tren- csényi-Waldapfel Imre akadémikus megállapította, hogy szabadságunkon, függetlenségünkön kívül a gazdasági és kulturális fel- emelkedés széles körű lehetőségeit köszönhetjük a szovjet népnek és a Szovjetunió segítségének, példa- mutatásának. Trencsényi-Waldapfel Imre után Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségének titkára lépett a szónoki emelvényre, majd Töreky Emóné, a Borsodi Vegyikombinát mérnöke, Borsod negyei küldött arról számolt be, milyen jelentősen segítették a szovjet—magyar baráti kapcsolatok a megye iparának fejlődését. Erdei-Grúz Tibor akadémikus tényekkel. adatokkal illusztrálta a magyar—szovjet tudományos és műszaki együttműködés te- rebélyesedését, eredményeit A szünet után elsőnek Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára szólalt fel. Ezután Szombathelyi Mária a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója számolt be egyetemük és a moszkvai energetikai intézet között kialakult közvetlen baráti kapcsolatról. Dr. Erde? Péter után Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. (Beszédét vasárnapi lapszámunkban ismertetjük.) Folytatva a felszólalók sorát, Suara Róbert nyelvész Lipics János, a vas.su- rányi tsz elnöke, majd Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség elnöke emelkedett szólásra. Nvisztor Imrének, a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottsága titkárának felszólalását követően Mogyorósi Julia bírónő hozzászólásával ért véget a kongresszus pénteki ülése. A tanácskozó-t szombaton reggel folytatják.