Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 17. szám

Készítik Sóstóhegy rekonstrukcióját íjjal cserélik fel az elöregedett gyümölcsösöket Felújítják a nyíregyházi „Vörös Csillag” Tsz gyü­mölcsösét. A meglévő almá­sokat a harmincas években telepítették, így azok meg­lehetősen elöregedtek. Emel­lett az eredetileg egyéni termelők telepítése nem fe­lel meg a nagyüzemi gaz­dálkodás követelményeinek: a szétszórtság és a tervsze­rűtlen elhelyezés miatt rendkívül sokba kerül a kezelésük, a talajművelő gé­peket pedig nem is lehet használni. A szakbizottság — mely neves szakembere­tekből áll és Sóstóhegy re­konstrukcióját végzi — ki­számította, hogy a régi gyü­mölcsösök kezelése kétszer annyiba kerül, mint egy korszerűé. A bizottság javaslata alap­ján a Debreceni Agrártu­dományi Főiskola szakem­berei dolgozzák ki a gyü­mölcsös felújításának tervét Ez már az ősszel megindult volna, a kerítést meg is csinálták, de a csemeték ké­sőn érkeztek meg, így az első 41 holdon csak tavasz szál tudják elültetni a fá­kat. dik a régi gyümölcsösök felszámolását is, legelőször az idén szüntetnek meg öt holdnyi szórványgyümöl­csöst. A tervezett kétszáz hold nagyüzemi gyümölcsöst már a legújabb, korszerű tervek alapján telepítik. A beruhá zás értéke ötmillió forint. A telepítést három év alatt, fokozatosan végzik A gyümölcsösök nagyobb ré­szében almát fognak ter­melni. (k. 1.) Tát'sasház, sóstói víkeudház, családi liáz Fokozott hitellehetőség az OTP-nél — Segítség u fiataloknak, pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak Felkerestük Bojtos Ist­vánt, az OTP igazgatóját és arról kértünk tájékoztatást, hogy 1966-ban milyen társas­házak épülnek, milyenek a lehetőségek és hol történ­nek az építkezések? — Társasház építésére korlátlan összegű hitel áll rendelkezésre. Az idei ter­vek szerint épül az Iskola utca 3 szám alatt egy újabb 22 lakásos társasház. Az épü­let földszinti részén az ügy­védi munkaközösség irodája kap helyet. A többi szinten a lakásokat elsősorban pe­dagógusok részére akarják biztosítani. A Nagykörúton, a stadioni térségben 4 eme­letes, 18 lakásos társasház épül. A lakájok korszerűek, központi fűtéssel, meleg víz­zel, gázzal ellátottak. Szervezés alatt áll a Vécsei közben egy há­romemeletes, 36 laká­sos bérház építése. Eze­ket a lakásokat elsősor­ban a KISZ fiatalok ré­szére biztosítjuk. Ugyancsak ebben az év­ben gyűjtjük a jelentkező­ket, a Kossuth utca 62—75. szám alatt lévő területen épülő új bérházakra is. Az egyik 3 emeletes, 18 lakásos — a másik ugyancsak 3 emeletes, 12 lakásos épület lesz. Az Etel köz környékén 3 emeletes 18 lakásos bérház építését kezdjük meg. Ha a tanács "zen a területen to­vábbi telket biztosít ré­szünkre — folytatnánk a lakásépítéseket a KlSZ-íia- talok részére. Tervezzük az Üj utcában is egy 3 emeletes 9 lakásos ház megépítését. A Makarenko utca 28 számú telken 20—22 la­kásos 3 emeletes lakó­házat építünk, elsősor­ban az egészségügyi dol­gozók részére. Az egészségügyi dolgozók lakásproblémáján js szeret­nénk segíteni. Az OTP felépít és kulcsát­adásra elkészít a Irinyi Já­A szakember iavasolia: Kiegészítők a boriak takarmányozáson A lakosság tejfogyasztása érdekében a borjak táplálá­sához főleg fölözött tejet használnak, s éppen ezért a korszerű borjúnevelésben egyre nagyobb szerepet kap­nak a kiegészítők. A fölözött tejpor dúsítá­sában többféle szempontra kell ügyelnünk. Elsősorban a hatóanyagokat kell meg­vizsgálnunk. Lényeges táp­lálkozási tényezők a vita­minok vagy előanyagok, az amóniasavak és a nyomele­mek. Másodsorban olyan anyagok, amelyeknek „meg­takarító” hatásuk van más tápanyagokra. Ilyenek az antibiotikumok, kérődzőknél elsősorban a karbamid. De gondolnunk kell olyan anyagokra is, amelyek előse­gítik a tömeges tápanyagok emészthetőségét és javítják használhatóságukat. Sőt olyan anyagokat ugyancsak használjunk, amelyek a kí­vánt hasznos termelést se­gítik elő. A szájon át alkal­mazott anyagokkal (antibio­tikumok stb.) lehetőség nyí­lik például a fertőző be­tegségek megelőzésére és gyógyítására is. A fentiek biztosítására a legelőnyösebb az egyre in­kább terjedő borjútápok használata. Alapanyaguk leginkább a sovány tejpor, amelyet növényi és állati eredetű zsírokkal, vitami­nokkal, nyomelemekkel és egyéb szükséges kiegészí­tőkkel, biológiailag haté­kony anyagokkal dúsítanak. Ha ez nem áll rendelkezé­sünkre, megfelelő összetéte­lű takarmányt magunk is előállíthatunk. Erre számos tanácsot kapunk . a szak­könyvekben és a népszerű­sítő munkákban. Megéri a fáradságot, hi­szen ezzel is elősegíthetjük az olcsó hústermelést és a szarvasmarha-tenyésztés fej­lődésének meggyorVtását. Végül pedig a megfelelő borjútápok alkalmazásával mind több tejet biztosítha­tunk emberi fogyasztásra, a borjak megkárosítása nélkül. nos utcában 24 egyszoba és két félszoba összkomfortos lakásból álló épületet, mely­nek átadására ez év harma dik negyedévében kerül sor. Vidéken is építtet laká­sokat az OTP. Kisvárdán egyemeletes, négylakásos, Mátészalkán ugyancsak négylakásos társasházat épí­tenek a KISZ-fiatalok részé­re. Vásárosnaményban és Záhonyban ugyancsak a KISZ szervezésében 4 négy­lakásos társasház épül. A takarékpénztár Borbá­nyán, valamint a Ságvári telepen 25 kertes családi ház építésére is nyújt lehetősé­get. Ezenkívül 7 sorház és 9 ikerházra van még építé­si lehetőség. Sóstói víkendházak­hoz 200 (elek áll ren­delkezésre. Ebben az évben kezdik meg, azonban csak 1967-ben ké­szül el 60 kertes családi ház a Kórház utca és az Üjsző- lő utcai tömbön. A takarékpénztár 149 sző vetkezeti lakás építését tá­mogatja hitellel a stadion térségében és kertes családi házak építésére 33 millió fo­rint hitel áll az OTP rendel­kezésére. Az elmúlt évben 2 millió forintos beruházással 33 ci­gánycsalád részére építettek lakást. Ebben az évben már 50 cigánycsalád részesül hasonló kedvezményben. A beruházási és építési le­hetőségeket tovább lehetne fokozni, ha a városi tanács vb. nagyobb lehetőséget adna a telkek megvásárlására. Farkas Pál Középkori ház a föld alatt A sárospataki Rákóczi várban az elmúlt években végzett ásatások során szá­mos ritka és hazánkban egyedülálló régészeti lelet került elő. Ilyenek — többek közöt — a töröli eredetű, bokálynak nevezett színes falburkoló csempék, ame­lyekből több mázsa súlyú töredéket találtak. A vörös gránátalmákkal, kék virá­gokkal és zöld levelekkel dí­szített csempekülönlegességet I. Rákóczi György fejeeje lem 1642-ben hozatta Kons­tantinápolyból, s azokkal ra­katta ki a vöröstorony har­madik emeletének egyik szobáját. A régi okiratok szerint a keleti pompában ragyogó szoba volt „az úr audenciális bokólyos háza”. A gazdagon díszített szoba, ahol hajdan a fejedelem bi zalmas beszélgetéseit foly­tatta, 1702-ben, amikor a vö.- rös torony délkeleti sarok- tornyát felrobbantották, el­pusztult és a lehullott csem­petöredékeket azóta földfel­töltés borította. Az ásatások során előkerült és apró da­rabokra tört nagy mennyisé­gű -török bokálytáblát a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban restaurálják és a gondos mun. káyal összeállított csempéket a rövidesen megrendezendő Rákóczi-kiállításon láthatja a közönség. Új menyei kiadvány Farkas Kálmán —Samu András: Anyagi és erkölcsi ösztönzés Szabolcs-Szalmár meg ye íermelőszövetke/eteihen Üj tananyag jelent meg az időszerű kérdések tanfolya­mának hallgatói számára. Szerzői újságírók, akik a té­mát népszerű nyelvezettel írták meg. Éppen ezért úgy érezzük, hogy érdeklődésre tarthat számot azok körében is, akik Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei­nek erősítésében részt vál­lalnak és a szövetkezeti moz­galom fejlődését szolgálják. A füzeteeske fontos témá­val, az anyagi és erkölcsi ösztönzőknek a termelőszö­vetkezetekben való érvénye­sítésével, alkalmazásuk he­lyes és elvtelen érvényesíté­sével, formáik sokféleségé­vel foglalkozik megyei vi­szonylatban. Az anyagi és erkölcsi ösz­tönzők szerepe és hatása a szövetkezetekben nagy je­lentőségű, önmagában is ha­talmas, szerteágazó és bo­nyolult témakör. Bonyolult­ságát fokozza az a tény, hogy az érdekeltségnek e kettős­ségét, ugyanakkor szoros kölcsönhatásuknak szigorú egységét általában nem mérlegelik, nem veszik fi­gyelembe, vagy nem isme­rik. De ha ismerik is, nem alkalmazzák helyesen a gya­korlatban. A tanulmány szerzői — Farkas Kálmán és Samu András — éppen ezért első­sorban ezekre a bonyolult összefüggésekre, ezek elem­zésére fordították a figyel­met. A tananyag nem foglal­kozik tematikus részletesség­gel az apyagi és erkölcsi ösz­tönzők minden változatával és külön-külön való tárgya­lásával. E helyett inkább pz ösztönzők összefüggéseit, ezek alkalmazását mutatják meg, amelyek gondolatokat ébreszthetnek a termelőszö­vetkezetek párt- és gazdasá­gi vezetőkben, a párttagok­ban. a szövetkezeti tagok tíz­ezreiben. Mindazokban, akik e füzetecskének a lapjait forgatják. A hézagpótló tanulmány a megyei pártbizottság pro­paganda és művelődési osztályának megbízásából és szerkesztésében készült. Elő­állította a Nyíregyházi Nyomdaipari Vállalat. Országos fofomíívészeíi kiállítás Nyíregyházán Országos fotóművészeti kiállítás nyílt szerdán Nyíregyházán a megyei mű­velődési házban. A kiállítá­son az ország legjobb ama­tőr fotósainak 164 felvételét mutatják he, köztük egy szabolcsi szerző: Kun Fe­renc teremi agronómu* egyik alkotását. A bemuta­tott anyag közt 36 színeskep is látható. A kiállítást egy hétjg tekintheti meg • nyíregyházi közönség. ítélet Nürnbergben Magyarul beszélő, kétrészes amerikai film Nürnberg.-.4935-ben a fa­siszták ebben a városban emelték törvényerőre fajül­döző törvényeiket, s nem sokkal később ennek a gaz­tettnek a szellemében ölték halomra az ártatlan-védtelen emberek millióit. 1945 no­vember 20-án ugyanebben a városban kezdődött meg a háborús bűnösök, azt köve­tően pedig a náci Németor­szág többi, beosztásban tán kevésbé fontos, ám bru­talitásban, az emberiség el­len elkövetett gaztettekben cseppet sem felelőtlenebb hóhérainak felelősségre vo­nása. Választhat-e nyomasztóbb színhelyet egy játékfilm? Vállalkozhat-e izgalmasabb feladatra egy rendező, mint fényt deríteni a legjszonya- tosabb katasztrófára: kik is voltak tulajdonképpen ezek az emberszabású gyilkosok? Stanley Kramer amerikai filmrendező kétrészes, döb­benetes erejű alkotása, az ítélet Nürnbergben a náci tárákról, a hitleri „Igazság­szolgáltatásról” mond el igen lényeges dolgokat. A filmben folyó per fővádlottja: Ernst Sor kerül-e ismét aranyíeniselésre a Dunán ? Érdekes beszámolót tű­zött ki vitára a Magyarhoni Földtani Társulat: Csalago- vits István geológus tájé­koztatását a Mosonmagyaró­vár és Komárom között, el­sősorban a szigetközi Du- na-ártéren végzett kutatá­sainak eredményeiről. Ezen a Duna-szakaszon a rómaiak idején, sőt még a középkorban is, jelentős arányú és eredményes aranymosás folyt. Azóta azonban az „aranyászás” ott is lemorzsolódott a foglal­kozások listájáról, és ma már alig van evy-két öreg­ember, aki valamikor még maga is „szérelte” a dunai kavicsot. A huszas években egy ki­tűnő magyar geológus, Pán­té Dezső megvizsgálta már. érdemes lenne-e kitermeim azt az aranyat, amely itt a jégkorszakban és azót3 ide hordott kavicstömeg kö­zé rakódott le. A vizsgálat akkor azzal a megállapí­tással zárult, hogy kevés híján ugyan, de ez a mun­ka nem lenne rentábilis, legalábbis az akkor ismert módszerekkel. A Mecseki Ércbányászati Vállalat megbízásából vég­zett mostani kutyás ettől némileg eltérő következte­tésre vezetett, bár Panió Dezső adatszerű megállapí­tásai teljes mérték-ben iga­zolódtak. Való igaz, hogy ez a kavicsíömeg, amelynek vastagsága meghaladja az ezer métert, köbméteren­ként átlag 0.01 gramm ara­nyat, mégoedig igen tiszta. 23—24 karátos aranyat tar­talmaz. A talajvízszmt fö­lötti, átlag 15 méteres ré­teget számítva ebben a 100—150 négyzetkilométeren elterülő kavicstömegben te­hát 15—20 tonnára becsül­hető arany rejtőzik. Ez az aranykészlet a régi módszerekkel és csupán ön? magában csakugyan nem lenne gazdaságosan kitér melhető. Csakhogy a ka­vicsot ma amúgyis kiemelik az építőanyagipar számára s ennek a költségeit csu pán kisebb mértékben nö­velné az aranynak, vala­mint a kavics között szin lén jelenlévő magnetit- és gránáthomoknak — e két kitűnő csiszolópornak — a különválasztása. Részint ezért, részint pedig, mert ma már jóval olcsóbb és gazdaságosabb kitermelési módok is vannak, mint. a hagyományos „szérelés”, amivel Fantő Dezsőnek számolnia kellett, időszerű nek látszik újra megvizs­gálni a szinte melléktermék számba menő aranyszem­csék kitermelésének gazda ságosságát. Janning illetéktelennek te­kinti a felette és vádlott tár­sai felett ítélkező amerikai katonai bíróságot, s ennek megfelelően rendíthetetlen hallgatásával fékezni akarja a bizonyítási eljárást; csök­kenteni az igazság kideríté­sére irányuló erőfeszítése­ket. De a koncentrációs tá­borok borzalmait megörökí­tették a filmkockák, s van­nak, akik túlélték a borzal­makat, a szemtanúk, akik a legkülönbözőbb kínzásoknak, gaztetteknek maguk is szen­vedő alanyai voltak. Egyre szorosabb lesz tehát a gyűrű a tagadó, minden­ről megfeledkező, vagy a fe­lelősségre vonás alól min­denáron kibújni igyekvő vádlottak körül. De ennél jóval többet akar a film el­érni. Nemcsak a vádlottak személyes felelősségére akar rádöbbenteni, hanem min­denkiére, azokéra is, akik szótlanul, némán, megalku- vóan tűrték mindezt. Kra­mer tehát egy szélesebb tár­sadalmi körkép megrajzolá­sára vállalkozott. Olyan el­lentétes karakterű figurák népesítik be az ítélet Nürn­bergben című filmet, mint az amerikai bíró. vagy egy volt hitlerista tábornok fe-1 leségének alakig. De izgat 1 mas Irene Hoffmann pé met állampolgár szerepe is akit a náci időkben meg­hurcoltak, ám most — a I film cselekménye 1948-ban játszódik — mégsem mer nyíltan, félelem nélkül meg- hurcolói ellen vallani, hi­szen környezete — a háború utáni nyugatnémet társada­lom, vagy annak egy han­goskodó, vezető rétege — „hazaárulásnak” bélyegezné azt. Izgalmas, szuggesztív ere­jű film az ítélet Nürnberg­ben, S rendkívül bátor is, hiszen 1961-ben készítették, amikor Kramer időszerűnek látta kimondani: az ameri­kai katonai bíróság nem ítélkezett elfogulatlanul, sőt nagyon is a napi, politikai események, a feltámadó hi­degháborús, szovjetellenes pszichózis diktálta nem túl­ságosan szigorú, a nácikat „jobb időkre” átmentő íté­leteiket. A film befejező ré­szében megtudjuk: az élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítélt vádlottak öt esztendő­vel az ítélet után már sza­bad emberek, nyugatnémet állampolgárok voltak! A magyarul beszélő film­ben kitűnő színészi alakítá­sok sorát találja a néző. 1966. január 20.

Next

/
Thumbnails
Contents