Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 16. szám

Élet a nyíregyházi jégpályán. H. J. (elvétele Fáznak a betegek Évek óta járok autóbu­szon Paposról munkahe­lyemre, Mátészalkára. Uti- társaim véleményét is sze­retném közölni egy ember­ről, aki ezen az útvonalon példás munkát végez. Sz. Tóth János, a mi autóbusz- vezetőnk nagyszerű ember. Udvarias, emberséges. Ti- borszálláson lakik, s Vállaj- ról- indul járatával minden reggel, pontosan. Az ő ko­csija sose késik. Akkor sem késett, amikor a többi já­rat késve közlekedett. Reg­gel Cél 4-kor kelt, 50 centi­Hasznos előadás A nőtanácsok vezetőinek, aktíváinak oktatására há­romhónapos előadássorozat­ból álló tanfolyamot szer­vezett a baktalórántházi já­rási nőtanács. Az első elő­adást már megtartották, öt­vennégyen jelentek meg azon a járás községeiből. Tukats Sándorné, a járási nőtanács titkára ismertette az ár- és bérrendezéssel Érdekes kisvárdai leletek Több — a közönség szá­mára eddig ismeretlen — le­lettel gyarapodik rövidesen ,a kisvárdai vármúzeum. ' Mint ismeretes, a kisvárdai .vár a XV. század derekán épült, s felépítésétől a XVII. századig mintegy 100 csem­pekályhát építettek a vár gazdái az ősi falak közé. Az ásatások során előkerült kö­zel 6500 darabból 60 ép csempe rajzát állította össze Makai László, a Bessenyei György gimnázium történe­lemszakos tanára, a vár­múzeum igazgatója. A csem­pék restaurálása rövidesen megkezdődik, s utána a vármúzeumba kerülnek. Sok érdekes, szép lelet ta­lálható még a múzeum rak­tárának polcain. A járásból előkerült különböző szer­Szabálysértési eljárás A köreim ”Hb*n vízsgál­Új vállalat alakult Szabolcsban 3,5 millió tonnát szállít a 21. sz. AKÖV nyíregyházi főnöksége méteres hófúvásban átvere- kedte magát indulási he­lyére. Két óráig tartott az út, pedig a távolság csak 5 kilométer. Fázva, meggém- beredett kezekkel indított, mert érezte, hogy pontossá­ga százak érdeke, a terme­lés, a munka, a tanulás ér­deke. Mindenütt első nyo­mot vágott a hófúvásban, de mindenkit munkahelyére szállított pontosan. Kolláth László, a járási tanács vb. elnök- helyettese, Mátészalka kapcsolatos kormányhatáro­zatot. Ezután Czipa István, a járási tanács vb. elnökhe­lyettese tájékoztatta a meg­jelenteket a mezőgazdasági munkák eredményeiről és ismertette a nőtanácsok fel­adatait, a zárszámadások előkészítésének fontosságát. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza számok, ruhák, felső-szabol­csi szőttesek is rövidesen rendeltetési helyükre, a vármúzeumba kerülnek. Közöttük találhatjuk azt az 57 dinárból és 11 garasból álló Károly Róbert korabe­li ezüst pénzleletet, amit P. Jánvári Gyula dögéi trak­toros talált Kisvárda és Dögé között a szántóföldön. Kisvárda története szem­pontjából az egyik legérté­kesebb okmánynak számít az a levél, amelyet 1587 áp­rilis 28-i keltezéssel írt N. Szokoly Miklós — a vár ak­kori lakója — a szepesi kincstárhoz. Ebben a levél­ben kéri a kincstárt, hogy tütassa le Balassi Bálint jö­vedelmét tartozása miatt. ifj. Vincze Péter Kisvárda esaholyban és Ópályiban. Ez évben 16 falopási felje­lentés érkezett a szabálysér­tési előadóhoz. A fatolvajo­kat 100—500 forintra bün­tették. Ebben az évben már 28 feljelentés történt a szálkái járásban kötelező iskolai ok­tatásból igazolatlan távol- maradás szabálysértése ügyében. A feljelentett szü­lők ellen megkezdődött az eljárás. Olyan szülők is vannak, akik ellen már négyszer volt feljelentés, s legutóbb 500 forint bírsá­got kellett fizetniök. a. b. U\t*a Mcgnififoiták a budai Vár barlangpincóif ták a mátc- ka5 járásban a begyűjtőbe'.’ .- :;re kerülő tej tisztaságát, minőségét. Megállapították, hogy — il­letéktelen pénzre spekulálva — Kántorjánosiban, Fábián- házán egyesek vízzel „sza­porították” az átadásra ke­rülő tejet. Különösen kirívó esete volt a vizsgálatnak Szamosszegen, ahol hét té­telt ellenőriztek, s abból ha­tot 21-től 30 százalékig vize- zettnek találták. A tejhami­sítók 300-tól 400 forintig terjedő bírságot kaptak. Elszaporodott a falopás az erdőkből Nagyecseden, Nyír­Az év első napján egy új vállalat vidéki főnöksége kezdte meg működését Nyír­egyházán: A megszűnt Fuva­rozási és Kordélyos Vállalat tevékenységét a 21-es AKÖV nyíregyházi kirendeltsége vette át. Az országos válla­latnak ezenkívül még Bu­dapesten és Siófokon létesült főnöksége. A nyíregyházi fő­nökség Észak- és Kelet-Ma- gyarország — Heves, Nógrád, Borsod, Hajdú és Szabolcs megye — építőipari vállala­tainak. TüZÉP-telepeinelc és más intézményeinek végez szállításokat és egyéb jármű- igényes munkákat. A vállalat újabb 50 döm­perrel és mintegy 150 darab billenő Z1L tehergépkocsival látja el a telepeket. A jár­művek egyharmad részét a nyíregyházi főnökség kapja az első fél évben. A vállalat Új profilja lesz a Zetoros pótkocsis szállítóeszközökkel történő szolgáltatás. Ezeket a járműveket a lóvontatású szállítóeszközök kiselejtezé­sére, illetve azok pótlására használják. A nyíregyházi főnökség járműparkjában megmaradó 160 ló az építő­ipari vállalatoknak, a TÜZÉP- telepeknek végez vagonos áru fuvarozását és építő­anyag szállításokat. Nagyobb tömegű földmunkákra és TÖBB ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ villany­szerelőt FELVESZ A NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR Derkovits utca 107. Egészen kicsi voltam még, amikor édesanyám két test­vére özvegyen maradt. Szü­leim elbeszéléséből tudom, milyen nehéz körülmények között éltek azután. Nem volt senki, aki törődött volna azzal, hogy miből tartják el kicsi gyermekei­ket. Pedig volt sok: az egyiknek hét gyermeke, a másiknak kettő maradt ár­ván. Jó szónál egyebet nem kaptak senkitől. Minderre most azért emlékszem, mert váratlanul mi is árván, édesanyám özvegyen ma­radt. De mi nem marad­tunk egyedül. A sok vigasz­taló szó mellett segítséget is kaptunk. Édesapám az íbrányi Petőfi Tsz-ben dolgozott. Most, hogy tragikus kö­rülmények között hirtelen meghalt, mindenki ott és úgy segít, ahogy tud. Kö­rülfog az egész tsz szerete- te és segítő keze. A tsz el­nöke már a temetés után megkérdezte az embereket: „Mit tegyünk, hogyan se­gítsünk ezen a családon?” Hárman maradtunk testvé­rek, én vagyok a legidő­sebb, most töltöttem be a 16. évemet. Édesapám ha­lála után néhány napra már alkalmaztak is a tsz- nél. Ez nagy segítség szá­munkra, mert nem marad­szóródó áruk szállítására a korszerű ZIL gépkocsikat és a dömpereket akalmazzák. Az új járművek a nehéz fi­zikai munkát igénylő műve­leteket könnyítik meg: a ra­kodást géppel oldják meg. A 21-es AKÖV nyiregyházi főnöksége az idén mintegy 3—3.5 millió tonna anyag szállítását tervezi. Az ÉM. 44. sz. All. Épí­tőipari Vállalat azonnal fel­vesz — budapesti munka­helyekre — burkoló szak­munkásokat, könnyűgépkeze­lőket (ÉM. vizsgával), kubi­kosokat és férfi segédmun­kásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — té­rítés ellenében — biztosí­tunk. Tanácsi igazolás és munkaruha szükséges. Je­lentkezés: Budapest, V. Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. (4) tunk kereset nélkül. Azt is lehetővé tették, hogy ta­nulmányaimat esti tagoza­ton folytathassam. Szá­munkra fontos, hogy én ke­ressek. Ugyanis édesanyám most is kórházban van, sú­lyos beteg, nekünk gyere­keknek kell őt kímélnünk. Ügy gondolom, ezekután megértik indítékaimat, ame­lyek e levél megírására késztettek. Így szeretnék kö­szönetét mondani a tsz ve­zetőségének és tagságának mindazért, amit értünk tet­tek. Oláh Ilona lbrány Jókai u. 10 A megyei közúti baleset­elhárítási tanács elkészítette a múlt évi baleseti statisz­tikát. Ennek alapján me­gyénkben 847 közúti baleset történt, 178-al több, mint 1964-ben. Számszerűen ugyan emelkedés mutatkozik, vi­szont súlyossági fokot te­kintve csökkenés van. A balesetek során 28 ember vesztette életét, a súlyosan sérültek száma 200, szemben a korábbi év 210 súlyos sérültjével. A könv- nyű sérüléseket szenvedett és a sérülés nélküliek szá­ma emelkedett. A balesetekből származó anyagi kár 927 ezer forint, 120 ezer forinttal kevesebb, mint 1964-ben volt. a bal­esetek előfordulási helyeit tekintve Nyíregyháza és a nyíregyházi járás vezet 394 balesettel, ezeket követi a mátészalkai járás 97, majd a kisvárdai járás 84 baleset­tel. Általában minden járás­ban emelkedés tapasztalha­tó, — a naményiban és a csengeriben eléri a száz százalékot — a nyírbátori­ban és a kisvárdaiban mi­nimális csökkenés van. Legtöbb balesetet a mo­torkerékpárosok okoz­tak, szám szerint 230-at, majd a kerékpárosok foglalják el 115-el. Szemben az országos átlaggal, harmadik helyet a kerékpárosok foglalják el Fővárosunk idegenforgalmi látnivalói a közelmúltban újabb értékes kinccsel gya­rapodtak. Újból megnyitot­ták a budai Várhegy alatt elterülő föld alatti Budavá- rosnak. a Várhegy gyomrá­ban elhelyezkedő híres bar­langrendszernek újabb sza­kaszait, amelyeket, szaksze­rű vezetés mellett vasárna­ponként (az Úri utca 9—11. szám alatti bejárón át) a nagyközönség is megtekint­het. Ezzel, sok év után. az ér­deklődő ismét végigjárhatja ezeket a legendás hírű, már a középkorban, s a törökök korában is használt pincéket. Az eredetileg hé- vizek-vájta mészkőbarlangok sok kilométer hosszan terül­nek el a budai Vár csendes utcái alatt. A pincéket, ame­lyeknek üledékében a fel­színi csapadék kristálytiszta ivóvíz alakjában gyűlt ösz- sze, Buda régi lakói víz­szerzésre és tárolásra hasz­nálták. De ide menekültek ostromok idején is. A bar­langrendszer titokzatos já­rataiban ma is még 40— 50 régóta nem használatos barlangkút van, tömedéké- ben számos értékes közép­kori fegyverrel, cserép­edénnyel. Sok mindenről regélnek ezek a régi barlangok! Haj­danában a jóféle budai vö­rösbort, a „budai törökvért” tárolták bennük akószám. A legenda szerint a török korban nem egy megunt háremhölgy fejezte be éle­tét ezekben a — mai szint alatt 14—16 méter mélyen elhelyezkedő — barlangpin­cékben. Az összefüggő pin­cerendszert a XIX. század­ban. a Bach korszakban igyekeztek eltömni; 1849 után nem egy menekülő honvéd talált itt menedé­ket. Az osztrák elnyomás idején valamelyik budai fő­109 balesettel. Igen magas a gyalogosok okozta baleset — 73 — és a háziállatok által okozott karambolok száma, mely egy év alatt 33 volt. Az előidéző okok között, — mint már évek óta, — első helyen a figyelmet­len, gondatlan vezetés szerepel az elsőbbségi jog meg nem adása és a gyorshajtás előtt. Szembetűnő, hogy műszaki hiba miatt 39 baleset kö­vetkezett be. Ez arra figyel­meztet, hogy az egyes vál­lalatok, intézmények vezetői nem fordítanak kellő gondot a járművek műszaki álla­potának ellenőrzésére. A balesetek csökkenése érdekében sokat tehetnek a múlt évben megalakult já­rási balesetelhárítási taná­csok. Közülük különösen szép eredményt mutatott fel a tiszalöki, ahol a sza­bályokat, a helyes közleke­dés formáját a lehető leg­szélesebb körben ismertették. A megyei közúti balesetel­hárítási tanács 194 fiive­títéssel egybekötött előadást tartott, melyeket összesen hatvanezer ember hallgatott végig. Megyei anyagból köz­lekedési kiállításokat rendez­tek elsősorban az iskolás gyermekek részére. Kilenc­féle röplapot adak ki 85 ezer példányban, a szabály­magyarázó. füzet 30 ezres példányban készült. Egy év alatt 21 243-ról 23 817-re emelkedett a me­ember élelmes komornyikja az egyik kettős pincén át sorra fosztogatta az előkelő házakat, mire is e pince- rendszert végképp megszün­tették. (A főváros régi kró­nikása, Váradi Antal írja le, hogy ifjú korában — úgy száz évvel ezelőtt •— a ka­landvágy őt is ezekhez- a pincékhez csábította. Siri gyertyafénynél bandukolt, amikor is — rettenetes ro­bajjal — emberi alakok (el­lökték őt. Sosem derült ki személy szerint kik voltak a Váradinak rohanó alakok. De tény, hogy a nagy csö­römpölés után egy ulánus- csákó, s egy himzett szege­di női papucs találtatott • helyszinen...) A megkapó szépségű főid alatti Budavár barlangjai a megkapó földtani alakulat panorámáján tűi tudósain­kat is foglalkoztatják, hi­szen ezeknek a barlangok­nak, s barlangkutaknak nem csekély része volt ab­ban, hogy Budavár első la­kói — éppen hétszáz évvel ezelőtt — megtalálták meg­telepedésük feltételét, a tisz­ta ivóvizet. Moszkvában egy új posta­épület teteje — repülőtér. ML—4 típusú helikopterek szállnak erre a fél futball- pálya nagyságú tetőrepülő­térre. Az Uraiba és a kö­zép-ázsiai városokba címzett és a moszkvai repülőterekre érkező postát továbbítják ide. Európában ez a máso­dik ilyen „postai tetőrepülő­tér”, az első egy brüsszeli postahivatal tetején létesült. gyénkben nyilvántartott gép­járművek száma, ez azon­ban csak részben indokolja a balesetek számának növe­kedését. A baj oka főleg abban keresendő, hogy a rendőrség és a hatóságok nem tettek meg mindent a csök­kentés érdekében. Régen indokolt lenne például Nyíregyháza né­hány nagy forgalmú ut­cáját lezárni a kerékpá­rosok és a fogatolt jár­művek előtt. A rendőrség sok esetben nem ellenőrzi kellően a jár­művek kivilágítását. Előfordul, hogy a megye néhány nagyobb községében* mint Kállósemjénben, a leg­forgalmasabb útvonalon nincs járda, a gyalogosok kénytelenek az úttestet hasz­nálni. Nem véletlen ezek­után, hogy a gyalogosok 73 balesetet okoztak egy év alatt. A megyei közúti balesetel­hárítási tanács ez évben még nagyobb gondot fordít a megelőző propagandára. Megrendezik a második au­tós-motoros találkozót a la­kainak! campingtábor'oan. Megszervezik az ipari enge­déllyel rendelkező fogatolt járművek hajtóinak vizsgá­ját. B. F, Szabolcs baleseti statisztikájából A karambolok fő oka: a f igyelmetlen, gondatlan vezetés „Aki orvoshoz megy, még betegebb lesz.” — Ez a mondás szinte már köz­hellyé vált Nagyhalász egyik felében. Az orvos 9 órától rendel, a betegek ter­mészetesen már korábban ott ülnek és várják, hogy sorra kerüljenek. Az orvosi váró pedig fűtetlcn. Kályha nincs, a füstcső helye gon­dosan betapasztva. Az ajtó rosszul záródik, széles rése­ken tódul be a hideg. Igaz, az új rendelő már készül, de addig is kellene valami ésszerű megoldást találni a betegek érdekében. S. I. Nagyhalász Köszönet a lsz-nek Repülőtér a postán 1966. január 19

Next

/
Thumbnails
Contents