Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 16. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM ÁRA: 50 fillér 1966. JANUAR 19 SZERDA Az MSZMP KB meghívására Budapestre érkezett Wlad^slaw Gomulka. Juzef Cjrankiewic* és Zeraon lilliixko A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának meghívására kedden ba­ráti látogatásra Budapestre érkezett Wladys- law Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Len­gyel Népköztársaság minisztertanácsának el­nöke és Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A kedves vendégeket a Nyugati pályaud­varon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zol­tán, a KB titkára, a Politikai Bizottság tag­jai, Péter János külügyminiszter és Púja Fri­gyes, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője fogadta. Hz árintézkedések a tsz-ek önálló gazdálkodását segítik Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszéde az Országos Termelőszövetkezeti Tanacs ülésén Apró Aníal és Stefan Jedrychowski a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok fejlődéséről A nigériai robbanás Keddre virradó éjszaka ▼olt 72 órája, hogy az afri­kai földrész legnagyobb or­szágában, a csaknem hatvan­milliós lakosságú Nigériá­ban robbanásszerű politikai fordulat történt: elvetélt felkelés után katonai kor­mány vette át a hatalmat. A hírügynökségek gépei — mint már annyiszor — most is eddig ismeretlen katonai vezetők nevét kopogják. A fordulat után 72 órával ezek a nevek még mindig nem öltöttek biztonsággal érté­kelhető politikai tartalmat. E pillanatban a legfonto­sabb az, hogy a hadsereg képviseletében Ironsi ve­zérőrnagy vette át a hatal­mat, aki angol katonaisko­lákban nevelkedett, évek óta a hadseregparancsnok tisz­tét töltötte be, s a kongói ENSZ-intervenció során egy ideig az ENSZ-csapatok fő- parancsnoka volt. A fordulat jellegéről sem lehet még világos képet al­kotni. Az előzmények isme- retébén annyi minden esetre bizonyosnak látszik, hogy Nigériában az angol gyar­mati politika tartóoszlopai erősen meginogtak! A haj­dani angol gyarmatok küzül Nigéria voLt a brit gyarmat- ügyi minisztérium „jó tanu­lója". London mindig azzal büszkélkedett, hogy ebben az országban a legszilárdab­bak a brit katonai és poli­tikai poziciók. Arról már kevesebb szó esett, hogy a nigériai „rriintaország” létre­hozása ravasz diplomáciai és korrupciós manőverek eredménye volt, A londoni „birodalmi ma­nőver” lényege az volt, hogy következetesen elnyomták a két déli tartomány függet­lenségi mozgalmát, és min­den eszközzel erősítették együttműködésüket a legna­gyobb területű és legnépe­sebb északi tartomány feu­dális uraival! így az ország társadalmilag legreakció- sabb elemei kerítették ke­zükbe a függetlenség kikiál­tásakor a tényleges hatal­mat. Az északi tartomány urai­nak Londonnal együttmű­ködő politikai programja érvényesült, s ennek a poli­tikának vol.t kiemelkedő alakja a zavaros események kavargásában nyomtalanul eltűnt Balewa miniszterel­nök is! Nem csoda, hogy a kormány által irányított rendőrerőszak és a London­nal való együttműködés fel­színe alatt hatalmas feszült­ségek halmozódtak fel. Ilyen előzmények után tört ki egy hadseregcsoport gyorsan elszigetelt felkelése. Hetvenkét órával a felkelés után az északi és nyugati tartomány egyes katonai gócpontjai még a felkelő hadseregcsoportok kezében vannak. Ironsi vezérőrnagy katonai kormánya mintegy „válaszként” a felkelésre a régi kormány felkérésére vette kezébe a hatalmat — minden bizonnyal azért, hogy katonai eszközökkel próbálja biztosítani az eddi­gi politikai vonal folytatá­sát. A közeljövőt sűrű ho­mály fedi. Csak egy bizo­nyos: Afrika legnagyobb or­szága sem a neokolonializ- mus „mintagyereke” többé. 1 Az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács kedden ülést tartott a Földművelés- ügyi Minisztériumban. A ta­nácskozáson részt vett dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára és dr. Dimény Imre, az MSZMP KB mező- gazdasági osztályának veze­tője is. A beszámolót Lo­sonczi Pál földművelésügyi miniszter, az Országos Ter­melőszövetkezeti Tanács el­nöke tartotta. Bevezetőben utalt a párt és a kormány legújabb, a termelőszövetkezeteket is közvetlenül érintő határoza­taira, hangsúlyozta: a hiá­nyosságok, nehézségek elle­nére a magyar mezőgazda­ság megoldotta feladatát: a szocialista átszervezés óta termelése állandóan emel­kedett. A mezőgazdaság teljes termelése 1961-hez vi­szonyítva, a második ötéves terv ideje alatt 12—13 százalékkal, a központi készletek szá­mára felvásárolt ter­mékek mennyisége pe­dig tizenkilenc százalék­kal nőtt. A második ötéves terv idején a tervezett 34 mil­liárd forint helyett több mint 41 milliárd forint be­ruházással fejlesztették a mezőgazdaság anyagi-tech­nikai bázisát. Ebből az ösz- szegből 21 milliárd forintot kaptak a termelőszövetkeze­tek. A közös gazdaságokban többek között 442 000 szar­vasmarha, 1.4 millió sertés és 7.3 millió baromfi részé­re épült férőhely. Losonczi Pál a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a mezőgazdasági termelés nö­vekedése annál is inkább je­lentős eredmény, mert ked­vezőtlenül alakult a mező- gazdaság munkaerőhelyzete. A szociális ellátással kap­csolatban a miniszter hang­súlyozta: nagy eredmény volt a társadalombiztosítás kiterjesztése a tsz-tagokra, majd nyugdíjuk, illetve öregségi járadékuk beveze­tése. de még mindig megle­hetősen nagy a különbség a munkásoknak és a parasz­toknak járó társadalombiz­tosítási szolgáltatások , kö­zött. E különbség csökkenté­sét célozza, a családi pótlék rendszerének már elhatározott fejlesztése mellett, a betegellátás tervezett kiterjesztése és szülési segély feleme­lése. Az elmúlt években — mondotta a továbbiakban a miniszter — a termelés ál­landóan csökkenő élőmunka­felhasználás mellett növeke­dett : a termelőszövetkeze­tekben a munka termelé­kenysége 1960 és 1964 kö­zött 39 százalékkal nőtt. A termelékenység kedvező alakulása azonban néni eredményezte a jövedelme­zőség javulását. A miniszter ezután utalt az egyes mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási árának Az Adria feletti központ­tal nemrég kialakult nagy mediterrán ciklon előolda­lán a Balkánon át egész Lengyelországig enyhe föld­közi-tengeri levegő áramlik a magasban, s a hatóterü­letén: Dél- és Közép-Euró­pa szerte nagy havazás kezdődött. Ugyanakkor a ciklon hátoldalán erős, he­lyenként viharos erejű a szél. Hazánk dél-délnyugati vi­dékein már hétfőn este megkezdődött az idei tél legnagyobb havazása, amely kedd reggelre az egész or­szágra átterjedt és egész nap folytatódott. A meteorológusok arra számítanak, hogy az erős havazás szerdára, kissé alábbhagy: a felhőzet időn­ként már felszakadozik. Élénk, időnként erős, átme­netileg helyenként viharos északi-északkeleti szélre, hófúvásokra kell számíta­nunk. A hideg folytatódik. az év elején érvénybe lé­pett felemelésre, majd hangsúlyozta, hogy az idén bevezetett ár- intézkedések az első lé­pést jelentik a szövet­kezetek önálló, vállalati gazdálkodásának meg­valósításában. A tsz-ek önállóságát segí­tette elő a tervezés és a szerződéses termeltetés rend­szerének korszerűsítése is. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a tervezés új rendszere, mint kezdeti lé­pés, jól beleilleszkedik a gazdasági mechanizmus so­ron következő reformjába, s megértek a feltételek, hogy a közvetlen irányítás he­lyett a tervszerű befolyáso­lás eszközeit alkalmazzák. Losonczi Pál befejezésül a termelőszövetkezetek leg­fontosabb idei termelési fel­adatairól szólt. A beszámolót élénk vita követte. Az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács keddi ülé­séről felhívást intézett a ter­melőszövetkezetek tagjaihoz. Az erős északi szél kedd­re az ország északkeleti ré­szére is átterjedt, s ez már­is újabb akadályokat okozott megyénk nyírségi részén a közúti közleke­désben. A szél sebessége órán­ként 56 kilométer volt átlagban, de a széllö­kések sebessége a het­ven kilométert is el­érte. Az orkánszerű szél ismét behordta hóval megyénk útjainak jelentős részét. Jellemző példa erre, hogy a Nyírtura—Sényő közötti utat csak kedden hajnal­ban tisztították meg a múlt heti hófúvástól és reggel 8 órakor már újra járhatat­lanná vált. A délután három óráig beérkezett jelentések szerint két főközlekedési és 17 be­kötő úton szűnt meg a for­galom. A 38-as főközlekedési űt a Nyírtelek—Rakamaz , Varsó, (MTI): Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Stefan Jedrychowski, a lengyel tervhivatal elnöke, a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság tárgyalásának be­fejeztével nyilatkoztak a sajtónak. Apró Antal kiemelte, a varsói tárgyalások egyik fő feladata volt, hogy el­lenőrizze a két ország 1964. évi őszi párt- és kor­mányküldöttségének tárgya­lásán, valamint a bizottság V. ülésszakán meghatározott feladatok végrehajtását. — A tárgyalások során sok új megállapodás született és megvizsgáltuk, milyen mértékben lehetséges a to­vábbi együttműködés elmé­lyítése, mindenekelőtt a vasúti járműipar, az elekt­ronika, híradástechnika, szerszámgépek, valamint a vegyipar területén, — mon­dotta Apró Antal. — He­lyesnek találtuk a köz- használatú iparcikkek cse­réje fokozásának kérdésé­vel foglalkozó két állandó munkacsoport létrehozását. Az egyik a könnyűipar, a másik , pedig az úgyneve­zett belső piac fölös áru­cikkei cseréjének fokozot­tabb lehetőségét kutatná. , A varsói tárgyalásokat összegezve Apró Antal megállapította: az ülésszak nagy munkát végzett a ma­gyar—lengyel gazdasági együttműködés továbbfej­lesztésében. Stefan Jedrychowski han­goztatta, hogy a tárgyalások igen jó, őszinte és szívé­lyes légkörben folytak. Ez a légkör jellemzi az állan­dó gazdasági együttműkö­dési bizottság munkáját létrejötte, 1958 óta. A két ország továbbfejlő­dése a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok elmélyítését követeli. Egymásközti kap­csolataink — amelyeknek fejlesztésén állandóan te­közötti szakaszán, míg a 36-os a Nyíregyháza— Nagycserkesz közötti szakaszán vált járhatat­lanná. Utóbbin csaknem hat kilo­méter hosszúságú, összefüg­gő, átlagban 80 centi vas­tagságú hótorlasz képző­dött. A négyes számú fő- közlekedési úton a megyei közúti igazgatóság hóekéi ingajárattal igyekeztek biz­tosítani a forgalmat. Ez a délutáni órákig sikerrel járt. Nagyobb hótorlaszok képződtek viszont az alábbi bekötő utakon: A Dombrád—nyírtassi úton Pátroha—Nyírtass közt, Az érpataki bekötő úton Érpatak—Üjfehértó között, az Üjfehértó—nagykállói úton, a Hajdúdorog—újfe­hértói úton, a Hajdúböször­mény—újfehértói úton vé­gig, a Balmazújváros—nyír­egyházi úton Nyíregyháza— vékenykedünk — a kölcsö­nös haszon és segítség szo­cialista alapján állnak. A legfontosabb és egy­ben legnehezebb feladat még előttünk áll. És ez a kétoldalú specializálási, ko- operálási megállapodások megvalósítása a gépipar, a kohászat, a vegyészet és könnyűipar területén. Ed­digi közös szakosítási meg­állapodásaink az elektro­technika, mérőműszer, táv­közlési berendezések, gyógy­szeripar, növényvédőszer, stb. gyártás terén kiállták az élet próbáját. Pozitív irányban halad a timföld­alumínium egyezmény re­alizálása is. A járműipari kooperációs szállításokról szóló egyez­mény a két ország ipari együttműködése továbbfej­lesztésének jelentős állomá­sa. 1970-ig ez 200 millió de- vizazloty értékű árucserét jelent és reméljük, hogy mindkét fél érdekét szol­gálja majd továbbíojtatása és fejlesztése 1970 után. — Amint látható, a bizott­ság jelenlegi ülésszakán egész sor új kérdést sike­rült megoldani. Ilyennek tartom a vasúti gördülő- anyag, elektronika, híradás- technika és a hajógyártás, különösen pedig a folyami hajógyártó ipar közötti sza­kosítás és munkamégosztás, gyártás kooperáció tovább­fejlesztését, a műszaki, tu­dományos kapcsolat- kiszéle­sítését Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az eddigi gyü­mölcsöző magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok a jö­vőben még magasabb gaz­dasági, műszaki színvona­lat érjenek el, — mondot­ta befejezésül Jedrychows­ki. ★ A magyar—lengyel állan­dó gazdasági együttműködé­si bizottság VI. ülésszakán részt vett magyar küldött­ség kedden reggel elutazott Varsóból. Kálmánháza közt, a Tisza- lök—Tamás bokori, vala­mint a Tiszacszlár—Tamás bokori úton végig, a Haj­dúböszörmény—tiszavasvári úton, Hajdúnánás—Tiszavas­vári közt, a szabolcsveres- marti bekötő úton. Dögé— Szabolcsveresmart közt, ■ Rakamaz—nagyhalászi úton, Gáva—Ibrány közt, a tor- nyospálcai bekötő útón, Kisvárda—Jéke közt., a Nyírbogdány—pácini úton, Gégény határában, a Szé­kely—baktalórántházi úton, Székely—Ramocsaháza közt, a Pusztaterem—őri úton, Hodász—Ör között, a sza­koly bekötő úton, Szakoly— Nyírmihálydi közt jelentős a hóakadály. Ezeken az utakon már ekkor 80—100 centiméteres hóakadályok voltak, de a tornyospálcai úton elérte a 120 centimétert is. Ha a szél nem csende­sedik, szerdára az útvi­szonyok tovább, romla­nak. • A hóekék hiába tisztítják az utakat, né­hány órán belül ismét behordja a szél hóval. A rakamazi, nagyhalászi úton azonban néhány gép­kocsi most is bennrekedt s hóban. Kedd délutánig 2 főközlekedési és 17 bekötő út vált fárhatatlanná Szabolcsban

Next

/
Thumbnails
Contents