Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-17 / 297. szám
Szocialista nemzeti egység és szövetségi politika A szocialista nemzeti egység politikáját úgy kell tekintenünk, mint a munkás- osztály a párt szövetségi politikájának sajátos megnyilvánulását. A szövetségi politika minden társadalmi, politikai harc természetes velejárója. Az az osztály, az a politikai erő vagy párt, amely célját elérni törekszik, szükségképpen együttműködik, szövetségre lép olyanokkal, akikkel közös az ellensége, vagy — akár átmenetileg — közös a célja. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy a szövetségi politikának nincsenek objektív meghatározói. Az objektív alap: az egyes osztályok, rétegek érdekeinek időleges, vagy tartós egybeesése. Ez szabja meg a szövetség tartalmát, összetételét, esetleges változásait is. Példákat a történelemben bőven találunk. A fasizmus és háború elleni küzdelemben, a fasiszta megszállás elleni harcban hazánkban a munkásosztály együtt haladt az egész parasztsággal, a kispolgársággal, sőt a burzsoázia egy részével is. Később, a háború után, a szocialista forradalom szakaszában a szövetség egy része felbomlott, mert az érdekek szétágaztak sőt szembekerültek, hiszen a harc már a burzsoázia, a kizsákmányolás ellen folyt. Hosszú időre szóló kapcsolat Hazánkban a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása kihatott a munkásosztály szövetségi politikájára is, hiszen ez szerves része a párt általános politikájának. A munkásság és az önálló kisegzisztenciák szövetsége például azon alapul, hogy e rétegek tevékenysége kiegészítő jellegénél fogva hasznos, arra még sokáig szükség lesz. Nem követjük azt a korábbi politikát, amely adminisztratív eszközökkel csökkentette ezek tevékenységét, ugyanakkor megakadályozzuk spekulációs, nyerészkedő törekvéseit. Ez a szövetségi kapcsolat hosszabb időre szól. Az értelmiség korábban nem mindig kapta meg a kellő megbecsülést. Bár egy kisebb részük tevékenysége elismerést kapott, más részük munkáját — részben polgári származásuk miatt — bizalmatlanság kísérte. E hibák az elmúlt évtized során kiküszöbölődtek. Emellett megváltozott e réteg összetétele is. Az alapvető érdekazonosság a munkásság és az értelmiség között — a szocializmus építése jegyében — fennáll. Belső, nem alapvető ellentmondásoktól azonban ez a viszony sem mentes, hiszen még a munkás- osztály egyes rétegei között is vannak részleges érdek- ellentétek. Másfelől: sok más réteg mellett az értelmiségiek körében az utolsó években különösen észlelhető a kispolgári ideológia, gondolkodásmód, életszemlélet fel- élénkülése. Ez olykor kihat munkájukra is. Az ilyen jelenségek előtt természetesen a szövetségi politika jegyében sem lehet szemet hunyni, azok ellen éppen a nemzeti egység szocialista jellege alapján kell fellépni. Nem egyezik, hanem ellenkezik a szocialista nemzeti egység célkitűzésével a szakemberek olyan előtérbe állítása, amely „eltekint” az illetők politikai beállítottságától, nem követeli meg a szocializmus iránti teljes hűséget, lojalitást. Nem nehéz belátni, hogy a szövetségi politika olyan értelmezése, amely ragaszkodik a politikai egyetértéshez és lojalitáshoz, nem gyengíti, hanem erősíti a szocialista nemzeti egységet. A szocialista nemzeti egység politikája a szövetségesek egymáshoz való további közeledését szolgálja a szocialista építés talaján, a még meglévő ellentmondások folyamatos csökkentése útján. A cél: az egész társadalom egyre inkább szocialista arculatú legyen. Itt azonban rendkívül fontos, hogy tekintettel legyünk a szövetségesek eszmei-politikai fejlettségének különböző fokára. Nem szabad türelmetleneknek lennünk : a szövetségi politika további kibontakoztatásának fő eszköze az okos, meggyőző szó. A Hazafias Népfrontmozgalom Ha ennek a szövetségi politika és a szocialista nemzeti egység szempontjából egyaránt igen fontos mozgalomnak az útját vizsgáljuk, azt kell megállapítanunk, hogy több év útkeresése után kialakította azokat a működési formákat, ame- íyeKDen feladatát betöltheti. Ma az országban közel háromezer népírontbizott- ság dolgozik. Mire terjed ki tevékenységük? Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a társadalom életének szinte valamennyi lényeges kérdésére. A nagy, országos fontosságú kérdések mellett jelentős szerepet töltenek be tevékenységükben a kisebb nagyobb helyi kérdések. Ezek megoldása közvetlenül elősegíti az egyes társadalmi rétegek közötti közeledést. A terveket kidolgozó tudósok, szakemberek, a végrehajtást irányító mérnökök, technikusok egészen a kétkezi munkában közreműködőkig a közös cél érdekében vállvetve tevékenykednek, közelebb kerülnek egymáshoz, felismerik közvetlen egymásra utaltságukat, érdekközösségüket. A népfrontmozgalmakat Magyarországon és külföldön is elsősorban kommunisták kezdeményezték. Amikor a munka áldozatokat kívánt — a kommunisták az elsők között vállalták azokat. A népfront célja, feladata a szocializmus építésében való közreműködés! Ez pedig csakis a kommunisták részvételével, a párt irányításával lehetséges. Az elmondottak érzékeltetik: a szocialista nemzeti egység politikája fejlődésünk szerves része, s mint követendő irányvonal, érvényes a szocializmus építésének hosszú időszakára. A teendők a társadalom egységének fejlesztésében igen sokrétűek. Az egységes szocialista társadalom kialakításának legelején vagyunk. Mind az objektív viszonyok tekintetében, mind a tudatformálásban igen sok feladatot kell még megoldanunk ahhoz, hogy a szocialista nemzeti egység teljes megvalósulásáról beszélhessünk. Parkas Tevékeny kézimunkaszakkör működik Tiszanagyfalu- ban. Kálmán Béláné irányításával 30—35 asszony és leány rendszeresen összejön, s diszPárnákon kívül újabban népi motívumokkal hímzett térítőkét, gyúrókötényeket készítenek. ^ Munkájukból már kiállításokat is rendeztek. Képen: Domina Józsefné, Albert Györgyné, Kálmán Béláné és Albert Miklósné. Foto: Hammel József JT ültanúk vallomása szerint a hatos villamoson csúcsforgalomban a következő párbeszéd hangzott el: KALAUZNÖ: Mutassuk Jel a jegyeket! UTAS: Fogja. KALAUZNÖ: Ez lejárt! UTAS: Lejárt az esze tokja. Ha nem lát jól, vegyen fel szemüveget. KALAUZNÖ: Fogja be a száját, ha nem ért hozzá. Ez lejárt. Vagy fizet, vagy leszáll! UTAS: Itt az ötven fillérje. Költse patikára. (Keres megjelelő kifejezést, végre talál): Trampli! Az. ilyen hang ellen csak az udvariasságra való felhívás segít. Meg is jelentek sebtiben a jó modorra ösztökélő plakátok. Megtudtuk, hogy az udvariasság elősegíti a közlekedés gyorsaságát és ami a legfontosabb: Kölcsönös udvarias- j aág — kölcsönös előny. Nem maradt pusztába kiáltó szó a felhívás. Egy hét múlva a villamoson a következő párbeszédet lestük el: KALAUZNÖ: Kedves utasok, bocsánat a zavarásért. Ha nincs jobb dolguk, kérem mutassák fel jegyeiket. UTAS: Tessék parancsolni. KALAUZNÖ: Sajnálattal kell közölnöm, hogy szabályzatunk értelmében ennek érvényessége lejárt. UTAS: Lejártnak tekinthetem az ön szellemi képességeinek velejét. Mél- tóztassék szemüveget illeszteni becses orrára, ameny- nyiben tengerkék szemének látása az idők múlásával elhalványodott volna. KALAUZNÖ: Szíveskedjék hallgatásba burkolózni. Szabad legyen önt két alternatíva elé állítanom: vagy méltóztassék jegyváltási kötelezettségének eleget tenni, avagy folytassa gyalogszerrel útját. Bátorkodom megjegyezni, hogy az orvostudomány mai állása szerint a gyaloglás áldás a szervezetnek. UTAS: Indítványát köszönettel elfogadom és az első megoldást választom. Parancsoljon, as ötven fillérje. A pénzösszeg felhasználását illetően azt javasolnám, kegyeskedjék azt bármelyik állami gyógyszertárban elkölteni az SZTK orvosa által az ön számára írt recept beváltására. (Keres udvarias kifejezést a trampli szócskára, töri a fejét, végre boldogan rájön): Édes kicsi trampli- kám! Stella Adorján Számvetés előtt a nagycserkeszi Kossuth Tsz'íen A pártszervezet már most ismerieti az év tanulságait Közel a naptári év végéhez, egyre kevesebb munka adódik a határban. Amit a föld termett magtárba, értékesítésre került és az embereket ma már leginkább az foglalkoztatja: mennyit és miért dolgoztak. Közös és egyéni számadások formálódnak, készülnek. Vélemények, nézetek, s néhol indulatok is felszínre jutnak, mindenképpen kifejezve egy közösség gazdálkodásának eredményességét, fogyatékosságát. A nagycserkeszi Kossuth Tsz-ben az idei gazdálkodás — bár nincs még minden adat papírra rögzítve — jól alakult. így tudják ezt a t8Z-t kitevő kilenc tanyabokor több mint 300 családjában is. És hogy tudják, azt Keczkó Mihály, a tsz párttitkára azzal magyarázza; a tsz-ben egyre jobban előtérbe kerültek a közösségi érdekek, az emberek látják és figyelik az eseményeket, és megvitatják azokat. Jó a hangulat, a korábbi évekével össze sem hasonlítható. Nem volt véletlen A korábbi évek. Bodnár Gyula a tsz elnöke és Jók János főkönyvelő az elmúlt éveket úgy summázzák, hogy a tsz örökké mérleghiányos volt Tavaly közel 3 millió volt a mínusz, és ezt súlyosbította, hogy a tagságnak is négy évi földjáradékkal voltak adósai. Hogy az örökös mérleghiány megszűnjék, növekedjék a tagok jövedelme is, és ki tudják fizetni a földjáradékot, erre az évre egymillió forinttal több árubevételt terveztek a tavalyinál. Az alap megvolt hozzá. Éppen ezért teljesítették is a felemelt árutervet. A teljesítés nem volt véletlen. Nem az idő- jás segítette ebben a tsz-t. Az időjárás, különben ismert, mostoha volt. A párttitkár, az elnök, a főkönyvelő ilyen dolgokat említ: táblásítottak, következetesen alkalmazták a premizálást, szigorították a gazdálkodási, a munka- és bizonylatolási fegyelmet. Ezekkel minddel baj volt az elmúlt években. De nézzünk egy pár jellemző adatot az idei gazdálkodásról. Búzából 746 mázsával, árpából 758 mázsával, borsóból 304 mázsával, retekmagból 50 mázsával, cukorrépából 6 ezer mázsával termeltek többet a tervezettnél. Különben többlet- termelésük van szinte valamennyi ágazatnál. És tegyük hozzá, a többletet úgy érték el, hogy az önköltség is jelentős mértékben csökkent. A kenyérgabonánál a legszembetűnőbb a termelési költség csökkentése. \ A gép döntötte el a vitát Vita volt az aratással. Megoldották. Ügy, hogy 95 százalékban géppel arattak, és ezt elősegítette a táblá- sítás. A gépi aratás a tsz- nek 6—700 forinttal került kevesebbe holdanként, mintha kézzel végezték volna ezt a munkát. Az is lényeges, hogy a nehéz fizikai munkát követelő aratástól méntesült munkaerőt egyéb területeken, a növényápolásban foglalkoztathatták. Ezzel a növényápolási munka minőségét javították, aminek hatása szintén terméstöbblettel járt. A tsz nemcsak a növény- termesztésben, de az állat- tenyésztésben Is jelentős lépéssel jutott előbbre. A tervezettnél száz darabbal több sertést, hattal több hízómarhát, 14 ezerrel több baromfit értékesítettek. Ezzel egyidőben a takarmányozás jobb szervezésével és jobb hasznosításával baromfinál darabonként átlag 2 forinttal csökkentették a ráfordítási költséget. Sertésnél a tavalyi 5 kilogrammos átlaggal szemben négy és fél kilogramm tápot használtak fel egy kilogramm hús előállítására. A tápfelhasználás csökkenésével párhuzamosan rövidült a hízlalási idő. Ezek tények — összegezte Keczkó Mihály —, de az eredmények elérése nem ment simán. Sokat kellett vitatkozni. Az emberek nem értették meg egyszerre, hogy szükség van a munkafegyelem szilárdítására és arra, hogy minden forint megtakarítása a közöst erősíti. Az sem mindenkinek tetsző dolog, hogy a kilenc tanyabokor körül felmértük milyen kárt okoz a háztáji állomány és ezt a kárt megtérítjük. Az elmúlt években a gazdasági vezetés ilyen dolgokra nem sokat adott. A jelenlegi vezetés új. Ennek ellenére közelebb áll a tagsághoz, jobb a kapcsolat. A párt- szervezet és a gazdasági vezetők közötti kapcsolat is javult. A tsz-ben 21 párttag dolgozik. A pártszervezet a kezdet kezdetétől egyetértett azzal az elgondolással, hogy szigorítani kell a gazdálkodási fegyelmet, a munkafegyelmet. Ebben támogatta a gazdasági vezetőket. Aktívahálózatot szerveztek, s az aktívák — jórészük párton- kívüli — magyarázták mit miért kell csinálni, de ellenőrizték azt is, hogy a munkát minőségileg elvégezzék. Ennek a munkának az eredménye többek között az is, hogy a járásban a vetési versenyben első lett a tsz és elnyerte a 3 ezer forintos jutalmat. Zársiámadas előtt — t anyagy ülések A zárszámadó közgyűlés még messze van. A nagycserkeszi Kossuth Tsz-ben, igen helyesen, nem várják meg, hogy az eredményekről csak ott, majd akkor beszéljenek. A pártszervezet most legfőbb feladatának azt tartja, hogy tanyagyűléseket szervez, ahol választ adnak kisebb és nagyobb, személyes és a közösséget érintő kérdésekre. Arról is beszélgetnek, hogy az idei év eredménye csak kezdet, jövőre is így akarják a munkát szervezni, a munkafegyelmet, a gazdálkodást szilárdítani. Es, hogy jövőre a jelenleginél is jobban alakuljanak a dolgok, ahhoz szükséges, hogy az emberek ne csak a számokat nézzék. Történetesen azt, hogy a tervezett 25 forint 64 fillér helyett 30 forint körül várhatnak egységenként. Azt is értékeljék, milyen erőfeszítések kellettek ahhoz, hogy a számok jól alakuljanak. Az eredményeknek a termelő- szövetkezet valamennyi tagja részese. Ki így, ki úgy. A pártszervezet, idén először, nemcsak a közöst általában, de az egyének munkáját is értékeli. Ez mindenképpen hasznos lesz. A földeken már kevés a munka. Az embereket— van rá idejük — a bevégzett dolgok taglalása foglalkoztatja. A pártszervezet és a gazdasági vezetők igen helyesen, nem szépítve a dolgokat, segítik a helyes nézetek, álláspontok kialakítását. Az 1966-os termelési terv teljesítéséhez már az induláskor ez jó alap lesz. Seres Ernő Műszaki fejlesztés a ktsz-ekben A megye kisipari szövetkezetei évről évre növelik a műszaki fejlesztés beruházási összegeit. Uj gépek és más műszaki felszerelések segítik a korszerű árutermelést, a szolgáltató tevékenység szélesítését, a termelékenység emelését. 1965-ben a kisipari szövetkezetek árutermelő, helyiipari és népgazdasági műszaki beruházásaira közel kétmillió forintot költenek, melynek teljes felhasználása az év végével megtörténik. Kevés olyan kisipari szövetkezet van a megyében, amely valamilyen beruházást ne kapott volna műszaki fejlesztésre. Például a nagykállói és a nyíregyházi cipész ktsz-ek, a termelést korszerűsítő szalagberendezésekre 300 ezer, a Nagykállói Vastömegcikk Ktsz 43 ezer forintot kapott. A kisipari szövetkezetek további fejlődését mutatja, hogy a népgazdasági beruházások során gép- és automata vásárlása az alábbiakban alakult: villamosipari szövetkezetek 78, fémtömegcikk Iparnak 38, feldolgozó üzemeknek 63, bőrruházat! iparnak 12, egyéb Iparágnak 213, magasépítő iparnak 167, szolgáltató iparnak 140 különböző gépeket és műszaki berendezéseket biztosítottak az év folyamán. A helyiipar politikai céljainak végrehajtásán n 569 darab berendezési és felszerelést vásároltak. A gépi felújításra és az elavult gépi berendezések kicserélésére egymillió 440 ezer forintot ruháztak be. A fenti összegből a legmodernebb gépek vásárlására 760 ezer forintot költöttek. Az üzemfejlesztési alap felhasználása is áok kisipari szövetkezet gondját oldotta meg. A Nagykállói Cipész Ktsz 80 ezer, a Kis- várdai Fém és Faipari Ktsz 50 ezer, a Gávai Vegyes Ktsz 20 ezer, a Nyíregyházi Cipő Ktsz 44 ezer, a Rákamazi Vegyes Ktsz 35 ezer, a Nyíregyházi Asztalosipari Ktsz 24 ezer forint összeget kapott. A szövetkezetek fejlesztési alapját is az építkezések legfontosabb területeire irányították, melynek összege közel kétmillió forint. Ebből az összegből épül meg a Tarpai Vegyes Ktsz szolgáltatóháza, amely a környező községek gondjait is megoldja. Beruházási költsége 434 ezer forint. Hasonló szolgáltatóház épül Vásárosnaményban is, melynek beruházása 650 ezer forint. Mindkét új létesítményt december 3l-ig átadják rendeltetésének. 1965 december IX 3 Nevelő plakáf
