Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

GYEREKEKNEK (A Kossuth Könyvkiadó­nál most megjelent Mikes György — Pusztai Pál: Az oroszlánok négy órakor mennek el hazulról... című kötetéből) Egy barátom mesélte: — Lajoska megértő lélek. Amikor elkértem tőle a la­kását — Elzát akartam fel­vinni oda —, szó nélkül be­leegyezett. Mondtam neki, hogy menjen moziba, de ő inkább osztályértekezletet szervezett a vállalatnál. Te­hette, ő volt az osztályve­zető. Mulatságos arra gon­dolni, hogy szegény kar­társak most azért értekez­nek, mert én és Elza... Mondom, Lajoska rendes gyerek, máskülönben meg­rögzött agglegény. Sajnos prózai lélek. Nincs fantá­ziája. Abszolúte semmi fan­táziája nincsen. De azért jó fiú. Aznap délelőtt meg­telefonozta nekem, hogy hogy minden rendben, vett egy üveg likőrt, huszonkét deka teasüteményt, és a kulcs a lábtörlő alatt lesz. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. A kulcsot megtaláltam a lábtörlő alatt. Remegő kézzel nyi­tottam ki az ajtót. Elza besurrant a lakásba. En utána, és bezártam az aj­tót. — Agglegény a barátja? — kérdezte Elza, miközben körülnézett a szobában. — Ugyanis meglepő rend van itt! Az asztalon egy cédula feküdt. Lajoska irta. El akartam olvasni, de Elza egy vad mozdulattal kitép­te a kezemből. A cédulán ez állt! „Dugóhúzót találsz a konyhakredencben. A han­gulatlámpa nem működik. Lajoska”. — Megható — mondta Elza. — Megható — bólintot­tam kissé idegesen, és egy szenvedélyes mozdulat­tal magamhoz szorítottam Elzát. — Most képzeljük el — rebegtem — , hogy egy szigeten vagyunk. Ket­ten. Te meg én. Körülöt­tünk a tajtékos, zöld ten­ger, fejünk felett albat­roszsok. Mit nézel? — Ott, ott a széken van egy cédula — felelte Elza mosolyogva. — Aztán a székhez szaladt, és szóta­golva felolvasta nekem La­joska újabb üzenetét. „Az asztalon van egy cé­dula. Olvasd el! Lajoska”. — Gondos barátod van! — állapította meg Elza kissé gúnyoson. — Olyan boldog vagyok, hogy eljöttél! — dadogtam! — Te nem is tudod, hogy milyen boldog vagyok, nap­sugaram, galambom, har­matom, mindenem... — Nini, itt is van egy levél! — kiáltott fel El­za. Itt találtam a zeneszek­rényen. — Azt írta Lajoska, hogy a lemezekre vigyázz, a fürdőszobában ne csi­náljunk locspocsoi és ha megéheztünk, a sütőben ta­lálunk palacsintát. A La­joska sütötte... Lajoska kezdett az ide­geimre menni. — Ne törődjünk most Lajoskával! — lihegtem. — Elza szívem, milyen kár, hogy most nem tudom meg­állítani az időt, hogy min­dig együtt lehessünk, így ketten, egyedül... Te meg én... — Tovább akartam folytatni, de nem tudtam, mert tekintetem egy újabb cédulkára esett. A kisaszta­lon hevert, az ablak előtt. Szép lassan odasétáltam és zsebre gyűrtem. Elza sze­rencsére nem vett észre semmit, mert éppen Lajos­ka fényképeit nézegette a falon. Lajoska mint pucér kisded-, Lajoska mint érett­ségiző diák, Lajoska mint evezős... — Szerelmem, te nem is figyelsz rám! — dadog­tam sértődötten. — Jóképű fiú ez a La­joska — válaszolta Elza. — Miért nem mutattad be ne­kem? — Látom, már nem sze­retsz! — sóhajtottam, és duzzogva leültem a dívány szélére. Azt vártam, hogy Elza leül mellém, és vi­gasztalni/kezd. de nem ez történt, mert epv újabb le­velet talált. Nevetve ol­vasta fel nekem: .,A szerelmeslevelek an­tológiáját megtalálod a könyvespolc harmadik ' so­rában, balról a negyedik. Lajoska”. Elza megtalálta a könyvet a jelzett helyen. A könyv­ből egy cetli állt ki. „Ne vidd el! Könyvet elvből nem adok kölcsön! Lajoska”. Most már komolyan dü­hös voltam. Felugrottam a díványról, és Elzához ro­hantam. — Istenem, milyen ke­gyetlen tudsz lenni! — szi­szegtem, és megragadtam a karjánál fogva. — Sze­ressél ! Ereztem, hogy. elérkezett a döntö pillanat. Karomba vettem, Elza átölelte a nya­kamat, és egy szót sem szólt. Amikor gyengéden letettem a diványra, így si- koltott fel: — Te, megint egy levél! — S kacagva olvasta fel, szinte alig lehetett érteni mit mond. — „A függönyt húzd be, mert szemközt la­kik egy öreg ügyvéd, az állandóan kukucskál. La­joska”. , La-jos-ka! nevetett Elza fuldokolva, könnyes szem­mel. aztán ellökött magától, és hahotázva kirobogott a szobából. — Elza! — kiáltottam utána. — Elzácska! — De akkor már messze járt. — Mindennek vége! — keseregtem, és amikor lógó orral kifelé ballagtam, az előszobában megtaláltam Lajoska utolsó üzenetét: „A kulcsot ne felejtsd a lábtörlő alá tenni”. Ott, abban a pillanatban ütött meg a guta. minőség MgÖ 4(0 m Ezeket visszaküldte a MEO, nehogy megtudják a vásár lók, hogy jó cipőt is lehet csinálni. KERESZTREJTVÉNY ViZl iltvwuMdr 12-én szüretelt QUóutvw j. iduuv.lt ci xictnCrci fcJlo- Ccá iCpuaój'Uöu Xiiestcle. JíkailjoG- xciOrvitstci Lua&aua& lent monuauni, m>gy me^áiéUiesse aiuKai juiiangzctö sz^m^uiujaixu. csaK azú a lúunuatüt io^aüia el, iunexynejt; loiycaiasa vizaz. i. iugg. íz, 14, es vizbi. í»u. .LZea. A üeHuiLteiiciü suiüii bouenuuexi. Vízszintes; 13. Lengyel település a San íoiyotoi upóUJira, ia. ii. a i. So­mogy megyei Község 18 Azonos masoainangzük. X9» nzüteieimi tágl 20. lioS. 22. LüiJVL. JOiá, 23. Francia folyó. 27. Ellenség régiesén 29. liyen patak is van, íoaent a begyeimen. su. Zeneta­nai- tartja l—). S3. Gyors, sürgős nemetiu umennusan. 34. En rá­táiul 35. &zánaekaban volt SS. Háziállat (+>). 37. Marokkói város. 32. Női név. 39. YS 4U. Gyom­növény. 42. EBE. 44. Egy ango­lul. 45 Éktelen dal! 47. Most jár először iskolába. 49. Tészta töl­telék. 54. Inctuiatszó. 58. Becé­zett női név. 57. Férfinév. 58. Eudolí féle szám. 59. A testet nyugalmi helyzetéből kimozdító iizikai tényező. 81. Becézett női név. 63. Szólít. 65 Ilyen folyadék a sav. 67. Szabószerszám tárgy­esetben. 69. Városunk. Függőleges: 2 Éneklő szócska. 3. Erdélyi folyó. 4 Sovanyodik, fogy, sú­lyából ...... 5. VKB. 6. Régi római aprópénz. 7. Dátumrag. 8. SDN. ». Olasz folyó. 10. Latin tagadás. 11. EW 16. E városban született Flaubert. 19. Egyik legnagyobb műve. 21. írországi folyó S3 Esz. 23. Munka zsargonban. 24 Földtörténeti kor. 26. Fele betűi keverve. 27. Igekötő 28. Tiltószó. 29. Láb' része. 31, Férfinév. 32. Rózsafajta. 41 Az utolsó német betű 42. Nem a háta mögé. 43. Használja-e a fegyvert? 44 ORL. 46. önmagába visszatérő görbe vonal. 47. Mint a 38 vízsz., de ékezet nélküL 48. Hangszer. 49. Főzelékféle. 51. Zenei rövidítés. 52. Fennhéjázó, büszke, első kockában kétjegyű mássalhang­zó. 53. Erőd 55. Tó a SZU dél­nyugati részén. 58, Sülttészta cseresznyével, vagy meggyel. 60. ÖRL 61. Nem ül 62. Építészeti stílus. 63. Süteménybe teszik. 64. Létezik 66. Országos Tervhiva­tal 67. Aliatlakás. 68. Azonos mássalhangzók. 69. TT. A megfejtéseket legkésőbb de­cember 20-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. November 28-i számunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: O építette az első urán-atommáglyát. Szilárd Leó, világhírű magyar fizikus. Nyertesek: Jászai József, Dr Pásztor Istvánná, Sebők Vilmos és Szabó Istvánná nyíregyházi, Péter Miklósné kántorjánosi, Oláh «Józsefné kisvárdai. Dobra Istvánná mátészalkai, Tóth Györgyné nagyecsedi, Faragó József nyírbátori és Türk Gyula vencsellői kedves rejt- vényfejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Vízszintes; 1. Kazár törzs, mely a kazár törzsszövetségből kivált magya­rokhoz csatlakozott 6. Rendszer, éra. 12. Eljutok, 14 Henyél. 16 Megfejtendő. 17. Ipari fém 19. India volt elnöke, világhírű po­litikus volt 20. Római 50 és 51 21. Lendület. 23. Tisztelt cím rö­vidítése 24. El. 25 Tetszetősek (—’). 27. Pozitív (film). 28. Csa­padék. 29. ...-Dürer (magyar fes­tő). 31. ESR 34. Abba az irány­ba. 33 Zamat. 36. Mint a víz­szintes 25. 39. Azonos magán­hangzók 40. ERE. 41. Iskolások. 43. Égéstermék. 45. Himlibák. 46. Ritka férfinév. Függőleges: 1. Összeköti a ....... a hasznos­sal. 2. Bizonyos érték alatt le­vő. 3. Béla beceneve. 4. Meny­asszony 5. Helyrag. 7. Igekötő. 8. ZAN. 9 Látószerv. 10. ISH 11. Mártus. 13 Távol-keleti baráti ál­lam. 15 Megfejtendő. 18 Meg­fejtendő. 21. Zamat. 22. Földalat­ti neve pl. Moszkvában. 25 Étel­ízesítő. 26 Beteges. 27. Római 501. 275. Víszintes 19 keverve. 30 Solti Albert névjegye. 32. Illat. 33. Hiányos felár!!! 35 Ütem. 37 Karthago népe a rómaiak korá­ban. 38. Betegség. 40. Eleven. 42. KO. 44 Ajándékoz. Megfejtendő: Vízszintes 16, függ. 1»: de­cember egyik neves napja, nép­szokások sora fűződik hozzá. E naphoz kapcsolódó egyik szo­kás tárgyi darabja: függ. 15. Múlt heti megfejtés: CSUDA ÖRÖM VAR MA R ANK (Télapó jön el hozzánk). Könyvjutalom: Nagy Ferenc Nyű-egyháza* Kondor Zsigmond Fehérgyarmat» Balogh Zsuzsanna Gergelyiugor- nya. Ügyesked Grtk: Bábu fakanálból Egy kis mesterkedéssel, leleménnyel egyszerű és he­lyes kis bábut alakíthattok egy tiszta vadonatúj faka­nálból is! A fakanál fejére arcot festünk, copfot, vagy kör­hajat kap, zsebkendőből kendőt is köthetünk a bábú fejére. Egy másik zsebken­dőt, vagy egy kis maradék anyagot cérnával összehú­zunk, s szoknyának a dere­kára kötünk, s máris kész a helyre kislány. Saját magatok találhat­tok ki apró történeteket, s ezeket eljátsszátok egymás-, vagy kisebb testvéretek mu- lattatására a fakanálbábú- vaL Tudod-e ? ...hogy a rajzlap felülete azért érdes, mert gyártása­kor a papírpépet gyapjúból 1 készült nemeziapok közé sajtolják. ★ ...hogy történelmi feljegy­zésekből kiderült: a kínaiak az i. e. 3000. évben nem­csak a vasat, hanem tisztí- tottabb formáját, az acélt is ismerték. Sorold fel Melyik állat bőréből, gyapjából milyen meleg ruhafélét tudunk készíteni Ügyes vagy, ha azt is megmondod, hogyan kell elkészí­teni a bőrt, gyapjút ahhoz, hogy emberi ruházkodásra alkal­mas legyen. (Vadász György rajza) ...hogy hazánkban az üveggyártást betelepített ide­genek honosították meg az Árpád-házi királyok idejé­ben. Válasz: A szarvasmaha bőréből készül a cipó, a juh gyapjából a pulóver, a sertés bőréből a kesztyű. A marha és sertésbőrt cserzik, a juh gyapját tisztítják, mossák, kár­tolják, megfonják. „Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, kidőlt kemencének be­dőlt oldala volt — túlon­túl, innen-onnan, volt egy­szer egy király...” így kez­dődne Benedek Elek a „Király és a bognár” cí­mű meséje, melyet „A vi­téz szabó legény” kötetből sokan ismernek. Születésének századik év­fordulóján új kiadásban je­lentek meg a nagy mese­mondó művei. (Többsincs királyfi, A világszép nád­szál kisasszony, és A vi­téz szabó legény) Benedek Elek pályáját a népkölté­szet gyűjtésével kezdte, s az összegyűjtött meséket Magyar Mese- és Mondavi­lág címmel adták ki. Az „igazi” Benedek Elek meséket „gyermekeinek me­sélhetve tálalta fel, mint­egy véletlenül: a gyerek­szobából kiinduló, a gyer­mekhallgatók életéről szó­ló, a valóság határain néha tréfásan átszökkenő, de anyagában reális meséket” — melyek az „Apa mesél” című kötetben hat kiadást értek meg. Az elsőnél ezt írta a belső oldalra: „Mar­cika fiának az édesapa”. A hatodik kiadást az őszülő „Marcika” a kiváló iroda­lom-történész, Benedek Marcel rendezte sajtó alá. Magyarra fordította Fuchs, Robinson, és Grimm meséit, ő dolgozta fel gye­rekek részére a Szigeti ve­szedelmet, a Toldi Miklóst és a Honszerző Árpád tör­ténetét. Az ifjúság részére könyv- sorozatot szerkesztett: a kis könyvtárban jelenteit meg az akkor még .ismeret­len Móricz Zsigmond Ál­latmeséi, s a sorozat köte­teként klasszikus költők válogatott verseit — megfe­lelő magyarázattal — ol­vashatták a gyermekek. Kedves olvasókhoz, a gyermekekhez a színpadon keresztül is szólt Benedek Elek: 1899-ben a Vígszín­házban játszották a Több­sincs királyfi című mesejár tékát. Mindez csak néhány vil­lanás Benedek Elek, a nagy mesemondó életéből. Üjságíró, író volt, és — mesemondó. Ez utóbbi bizo­nyítja leginkább, mennyi­re szerette az embereket, mert meséit — melyeket a felnőttek is szívesen olvas­sák — meleg humanitás, megértés hatja át.

Next

/
Thumbnails
Contents