Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
Feladataink a zárszámadások előkészítésében Irta: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára TéliniBEiáiHlos beruházás Tisza vas váriban Megyénkbe telepítik több fontos gyógyszer előállítását Ezer munkással lesz több az Alkaloidában A zárszámadás a termelőszövetkezetek életében jelentős politikai és gazdasági esemény. Lezárja a gazdasági évet, kiindulási alapja a következőnek. Mérlegre kerül a termelőszövetkezetek egész évi gazdasági, szervezeti és politikai tevékenysége. A zárszámadás nemcsak összegezi az évi eredményeket, de lehetőséget ad az alapos elemző munkára, következtetések levonására a következő év feladataihoz. Ezért a zárszámadások jó előkészítése körültekintő munkát igényel, és ebben nagyon fontos szerepe van a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek. Az ez évi zárszámadások előkészítése, lebonyolítása a korábbi évekhez képest alaposabb, szervezettebb munkát kíván. 1959. óta igazán jó időjárású esztendőnk még nem volt. Négy éven át a szárazság, ebben az évben pedig az esős időjárás miatt, a mezőgazdasági termelés meny- nyiségi növekedését nem sikerült megvalósítani olyan mértékben, ahogyan azt a második ötéves terv előírta. Néhány termelőszövetkezetünkben az idén a tervezetthez képest, bevételkiesés van. Az előkészítő munka fontosságát növeli, hogy a zárszámadás a második ötéves terv utolsó évét zárja és egyben alapja a harmadik ötéves terv megkezdésének. Az 1965. évi tervezett célkitűzéseink reálisak voltak, végrehajtásukhoz dol- gazó parasztságunk hangulata, munkához való viszonya biztosítottnak látszott. Kedvezőtlenül hatott azonban a gazdálkodásra a késői kitavaszodás, a szokatlanul esős időjárás következtében előállott bel- és árvízkár, az aránytalanul magas költségtöbblet, a növényi kártevők elszaporodása, a száj- és körömfájás. A hosszantartó esőzések miatt jelentős területen el sem tudtunk vetni, több ezer holdon pedig belvíz, illetve hullámtéri kár vitte el a termést. A vízkártétel valamennyi járásunk területét érintette, de jelentős a kár a fehérgyarmati, csengeri, vásáro&naményi, mátészalkai járásokban. Ezeken belül is különösen néhány szövetkezetünket sújtotta, mint Nagyecsed, Tyúkod, Ura, Csengeni j falu és mások. Az egyébként jó termő erőben lévő lápi talaj ez évben — a víz miatt — alig termett valamit. A nedves idő miatt elszaporodott gombabetegségek is sok kárt okoztak — elsősorban gyümölcs és dohányültetvényeinkben. A kedvezőtlen időjárás ellenére elmondhatjuk, hogy dolgozó parasztságunk hősies munkája nyomán sikerült a kieséseket csökkenteni, néhány helyen pótojni. A csengeri járás kezdeményezése nyomán termelőszövetkezeteink egy sor intézkedést tettek, nem kis eredménnyel. Ennek ellenére jelentős mérleghiánnyal szá- moluk, és a tervezetthez képest valamelyest csökkenni fog a tagok részesedése is. Termelőszövetkezeti parasztságunk az okokat, a nehézségeket reálisan ítéli meg, a tagság hangulata általában jónak mondható. Az évi gazdálkodást befolyásoló tényezőket, körülményeket, a várható eredményeket figyelembe véve, termelőszövetkezeti párt- szervezeteink alapvető politikai feladata a következő hetekben a zárszámadások előkészítése legyen. Úgy tevékenykedjenek, hogy a zárszámadási közgyűlések ténylegesen politikai fórummá váljanak. Az előkészítő munka során abból az alap- gondolatból induljanak ki, hogy a tsz-tagság a gazdája a szövetkezetnek, s ebből eredően nemcsak a vezetők és a szakemberek ügye a zárszámadás készítése, hanem a tagság közös és egyben saját ügye is. Fontos az évi gazdálkodás eredményeinek és hiányosságainak számba vétele, a bevételkiesések, okainak alapos elemzése, a pontos, a valóságot tükröző leltár. Ne feledkezzenek meg az állam által nyújtott kedvezmények figyelembe vételéről. Nagy szerepe van itt a szövetkezeti ellenőrző bizottságnak. A tények pontos ismeretében lehet a tagságot reálisan tájékoztatni és nyugodt politikai légkört biztosítani. Pártszervezeteink már a napokban fogjanak hozzá a zárszámadások politikai előkészítéséhez és a tagságot kisebb csoportokban, részletesen tájékoztassák a termelőszövetkezet gazdasági helyzetéről, eredményeiről, a hibákról és azok okairól. Kérjék ki a tagság véleményét a vezetők munkájáról, a meglévő munka- szervezésről, a jövedelem- elosztásról, a munkafegyelemről, Fordítsanak nagy gondot a megbeszélések során az év folyamán felmerült legvitatottabb kérdések, egyéni sérelmek, problémák rendezésére. A zárszámadás reálisan mutassa az év gazdálkodási eredményét, problémáit, a közös vagyon alakulását, a jövedelem fel- használását. Fontos politikai kérdésnek kell tekinteni a helyes jövedelemelosztást, a tartalékok képzését, az állam iránti kötelezettségek teljesítését, a földjáradékok rendezését. Az öregeidről való gondoskodás, a szociális alap részükre történő helyes felhasználása találkozni fog minden termelőszövetkezeti tag helyeslésével. Harcoljanak a párt- szervezetek a „mindent kiosztani” elmélet ellen! Azoknál a szövetkezeteknél, ahol terven felüli jövedelem jelentkezik, törekedjenek biztonsági tartalékalap létesítésére, annak növelésére. Pártszervezeteink segítsék elő, hogy a zárszámadási beszámolók ne csak száraz számadatok ismertetéséből álljanak. Reálisan értékeljék az egész évi gazdálkodást. A beszámolók foglalkozzanak az eredményekkel, dicsérjenek is, és mutassák meg a gátló tényezőket. Értékeljék a tagság, a vezetőség munkáját. Az emberek megítélésénél a végzett munka legyen a mérce. A beszámoló vonjon le tanulságot a jelen tényeiből a következő évre. Foglalkozzon az állami támogatással, amelyet az elemi csapást ért termelőszövetkezetek kaptak. Megyénkben mintegy 20 milliót fizetett ki az Állami Biztosító árvíz- és belvízkár címén. Jelentős az az összeg is, amit a dohánytermelő szövetkezetek kapnak bevételkiesésük pótlására, mivel a peronoszpóra kár egy részét az állam a dohánynál megtéríti. Hadd ismerjék meg a tagok azt is, hogy az idén végrehajtott árrendezések — burgonyánál, zöldségnél különböző vetőmagvaknál — mennyiben szolgálják a termelőszövetkezetek erősödését. Foglalkozzon a beszámoló a termelőszövetkezeti fiatalság helyzetével is, megmutatva jó munkájukat, fiatalos lendületüket. A jövőre nézve adjon perspektívát, szabja meg a feladatokat a fiatalok falun tartásának érdekében. Nemcsak egyszerűen pénzkeresett lehetőségről van itt szó, ennél többről; a fiatalok szórakozni, sportolni is akarnak, szakmát tanulni, kulturális igényeik vannak, s ezt is a szövetkezeteknek kell megoldaniuk. Olyan tanácskozások legyenek a zárszámadási közgyűlések, ahol bírálják az év közi rendellenességeket, a vezetés, a gazdálkodás és a fegyelem lazaságait. Kerüljenek szóba az ellenőrzéssel. a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos hibás is. Tekintsék fontos feladatuknak pártszervezeteink a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádok munkájának értékelését, segítését. Ez kapjon megfelelő helyet a zárszámadási beszámolókban, és az élenjárók erkölcsi elismerésben részesüljenek. Különös gondot kell fordítani a szocialista brigádmozgalomra, tisztázni a gondokat, leküzdeni a fejlődést gátló hibás nézeteket. Elemezzék a szocialista brigádok munkájának, életmódjának, művelődésének 'összefüggéseit, a brigádon belül kialakult emberi kapcsolatokat és ezek hatását a termelésre. Ügyeljenek arra, hogy a beszámoló ne legyen túl hosszú, és hangneme is fejezze ki, hogy a vezetőség a felsőbb szervének, a közgyűlésnek jelent és javasol. A közgyűlések politikai előkészítésénél pártszervezeteink támaszkodjanak a különböző tömegszervezetekre, tömegmozgalmakra. Javasolják e szerveknek, hogy a munkaterületük sajátosságának megfelelően kapcsolódjanak be a zárszámadások politikai előkészítő munkájába. A járási pártbizottságok gondoskodjanak arról, hogy a téli pártokfatáson és szakmai tanfolyamokon megfelelő helyet kapjon a szövetkezeti gazdálkodás értékelése, a zárszámadások politikai előkészítése. A politikailag jól előkészített zárszámadás, a jól megszervezett, alapos elemzést adó zárszámadási közgyűlés, tovább erősíti a termelőszövetkezeti tagság közös gazdálkodásba vetett hitét, és erőt, nagyobb ked- vet ad a következő évre való felkészüléshez. Törekedjenek mindenütt ©rra, hogy a zárszámadó közgyűlések külsőségükben is feleljenek meg e nagy fontosságú eseményr ugyanakkor tartózkodjanak a felesleges' kiadásoktól, a reprezentálásoktól. A termelőszövetkezeti zárszámadások mellett a nagykállói és nyíregyházi járásban, Nyíregyháza városban pártszervezeteinknek nagy gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásának előkészítésére is. Törekedjenek arra, hogy ezeken a közgyűléseken is tovább erősödjön a közszellem. A zárszámadásokkal egy- időben jelentkező 1966. évi tervezési munkák előkészítésében is fontos feladat hárul a tsz-pártszervezet.ek- re. A tervet a helyi természeti adottságok, álló és forgóeszköz ellátottság, a rendelkezésükre álló munkaerőhelyzet ismeretében, a tagság széles körű bevonásával dolgozzák ki. A terv legyen reális, óvakodjanak a végletektől. A tervkészítés során ne feledkezzenek meg a háztáji jószágállomány takarmányellátásáról sem. Értékeljék a háztáji bizottságok eddigi munkáját, határozzák meg további feladatait. A tervezés új rendszere nemcsak nagyobb önállóságot biztosít a termelőszövetkezeteknek, hanem nagyobb felelősséget is jelent, hogy a tervben az üzemi és népgazdasági érdek megfelelő módon realizálódjon. Minden termelőszövetkezet tervjóváhagyó közgyűlésen tárgyalja meg az anyagi ösztönzés formáját, módszereit. A tapasztalatok alapján finomítsák jövedelemelosztásukat és törekedjenek arra, hogy minél Befejeződött a gyógyipar legkisebb, de egyik legfontosabb üzemének, a mákgubóból morfint előállító Tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárnak négy esztendeje megkezdett rekonstrukciója. A felújítás korszerűsítése során átépítették, kibővítették a gyár út-, víz-, csatornahálózatát, az eddiginél nagyobb teljesítőképességű energiafejlesztő telepet szereltek fel, modem extrakciós üzemet, készáru üzemet, irodát és karbantartó 'műhelyt építettek. A több mint 70 mii* lió forintos beruházást a Vegyipari Invest Vállalat határidőre hibátlanul bonyolította le. A rekonstrukció eredményeként az elmúlt évek folyamán korszeElső munkája egy raktár- épület tervezése volt. Tizenöt évvel ezelőtt történt, s Paulinyi Zoltán, a Tervező Iroda irányító tervezője már hiába kutat emlékezetében: valahbl vidéken építették fel. Tizenketten voltak, akik megalakították Nyíregyházán 1950-ben a Debreceni Tervező Vállalat fiókját. A mostani nagy munkák mellett szinte eltörpülnek az apróbbak. Másfél évtized alatt sokszáz terv került ki a keze alól, sok-sok munka irányításában vett részt. A régiek közül különösen büszke a berkeszi gyermekotthon tervezésére, amelyet a volt Vay-kastély bővítésével, és felújításával építettek meg. A nagy munkák közül ez volt az első. Ö tervezte a városi stadiont az öltözőkkel, es a sok idegen által megcsodált szabadtéri színpadot. Amikor a megbízást elvállalta, kérte; adjanak tanácsot, melyik szabadtérit nézze meg az országban? A margitszigetit ajánlották, így érvényesül itt, a nyíregyházinál is a természetes környezet. Segítettek neki budapesti gépésztervezők is, de a kertészeti tervezés teljesen az ő munkája. Volt időszak, amikor csak kastélyokat állított helyre, azoknak a terveit készítette. Akkor kaptak új öltözéket a tiszadobi, a mándo- kij a vencsellői kastélyok, az ő irányítása alatt állítottak helyre sole műemlék- jellegű épületet, kúriát, a fehérgyarmati kultúrházat is ő tervezte, de itt már ahogy mondja — „művezetni” is kellett. Mert az igazi munka az, amikor a tervező maga is irányít. Ott lehet tanulni, erőt gyűjteni a további, nagyobb munkákhoz, S ahogy telt az idő, úgy nőttek a feladatok, hiszen Nyíregyházán is elkezdődött következetesebben érvényesüljön a munka szerinti elosztás szocialista elve. Az utóbbi években már rendszerré vált, hogy a zárszámadási és tervjóváhagyó közgyűléseket párttaggyűlés előzi meg. Helyesnek tartjuk, sőt javaso'juk; ez évben is ezt tegye minden pártszervezet. Elemezzék a pártszervezet tevékenységét, adjanak választ a felmerült problémákra. A zárszámadási mérleg adatait vitassa meg a pártszervezet, és a kialakult közös véleményt képviselje minden párttag a közgyűlésen, összegezze a párttaggyűlés, hogy a pártszervezet milyen mértékben és módszerekkel segítette az éves termelési rűtlenné vált „vidéki” üzemből európai szinvo- nalu modern gyár lett, termelése fokozatosan nő, a mákgubóból való nyersmor- fin-kihozatalt majdnem megkétszerezi. A magyar gyógyszeripar megerősítette a világ morfintermelésének élvonalában elfoglalt tekintélyes helyét. A vállalat fejlesztése azonban ezzel nem ért véget, sőt most kezdődik igazán. Eddig „kerítésen belül” építkeztek, a harmadik ötéves tervben pedig „kerítésen kívül” bővítik tovább a gyárat. Az új tervidőszakban ez lesz a gyógyszeripar legnagyobb rekonstrukciós beruházása, körülbelül félmilliárd forintot költenek rá. a nagyarányú lakásépítés. Paulinyi Zoltán tervező- mérnök irányításával megkezdődik a déli városrész építésének tervezési munkája. Az Arany János utcában és környékén gombamódra nőnek az emeletes házak. Felsorolni is sok, arpit egyedileg tervezett. Ritka alkalom, hogy a tervező egy egész utcasor, sőt terv teljesítését és ebben az egyes kommunistáknak milyen része volt. Elemezzék, hogy segítette a pártszervezet a szövetkezet szervezeti fejlődését, hogyan érvényesül a szövetkezeti demokrácia. A zárszámadások és a tervtárgyaló közgyűlések sikeres lebonyolítása elsősorban attól függ, hogy az előkészítés időszakában a pártszervezeteknek miként sikerül a fő kérdések kézben tartása, a hangulat tudatos irányítása, a tagság érdeklődésének felkeltése. Pártszervezeteink e feladat megoldásához megkapják és igényeljék is a járási pártbizottságok mindennapos segítségét, A nagyarányú bővítést két szakaszban hajtja végre a Vegyipari Invest Vállalat, Az első szakaszban, több fontos készítmény előállítását, elsősorban azokét, amelyeknek gyártása szennyezi a főváros levegőjét és vizeit, többek között a szulfonamid készítmények, a barbiíurá! alapanyagú nyugtatok a'tatók, izületi gyulladást, maláriát gátló szerek ellőállítását költöztetik Tiszavasváriba a Chinoinból, a Kőbányai Gyógyszerárugyárból, illetve az Egyesült Gyógyszer- l-s Tápszergyárból. A bővítés első szakaszában 400—450 fővel nő a gyár munkáslétszáma, a beruházás befejeztével pedig jóval ezer fölé emelkedik. egy városrész tervezését végig vezesse. Legújabb munkája a 3—* jelű lakótömb tervezésének irányítása az Arany János —Vécsei—Makarenko— Jósa András utcák által határolt részen. A 26 millió fortnios építkezés összesen 164 lakást és a négy típusépület- sort összefogó, 105 méter hosszú szolgáltató üzletházat foglal magában. Ilyen tervszerűen, egy épületben összeépített szolgáltató kombinát még nem épült Nyíregyházán. Ennek egyedi tervezését is Paulinyi Zoltán végezte el. Az új városrész makettjén a tervező sorra mutatja azokat az épületeket* amelyeknek szinte minden egyes téglájához van valami köze. Tizenöt évvel ezelőtt talán ő sem gondolta,- hogy valamikor maga is tevékeny részesévé válik egy város teljes átalakulásának. Mert Paulinyi Zoltánt annak idején csak a sors szeszélyes játéka sodorta Nyíregyházára. De itt maradt, otthonra találtj mint az a sok család, akinek házat tervezett, akikkel együtt örül, ha egy-egj új létesítményt átadnaB rendeltetésének. « Tóth Árpii Íz sí| Myii»«*grylisíxs» tervezőié Paulinyi Zoltán útja egy raktárépülettől a modern városnegyedig Paulinyi Zoltán Irányftótcrvező és munkatársai — Csomós Jánosné építéstervező, Dömötör Lászlöné rajzoló* Vityi Tiborné építésszerkesztő — közös feladaton dolgoznak. Foto: Hammel József
