Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-10 / 291. szám
A nagy űt után. Molnár Gáborné anyjával. anyósával és édesVan annak már vagy harminc éve, hogy a kis Kővágó Maris, a kalocsai „külvárosban”, Negyvenszál. láson, először kezdett rajzolni, festegetni. Szülei nem nagyon örültek ennek, hiszen rpindent összefirkált,— ami a keze ügyébe került — tulipánokkal, tarka-barka virágokkal. — Mögvertem a körmit! — mondja enyhe restellke- déssel hangjában Kővágó néni, s mosolyogva, anyai büszkeséggel néz lányára, Molnár Gáboméra, akit nem a legalkalmasabb időben leptük meg Kalocsa környéki otthonában. Az éjjel érkezett haza Svájcból, pontosabban Genfből, ahol három hétig tartózkodott az OKISZ megbízásából, hogy többedmagával együtt egy kiállításon képviselje a magyar népművészetet. . Miközben a bőröndök tartalmával bíbelődött, hol magáról, hol pedig a nagy útról, s utazásairól mesélt kedves közvetlenséggel. —Édesapám is neheztelt eleinte ezért a hajlamaimért, így aztán a szomszédba, Tóth Ignácékhoz mentem rajzol- gatni, festegetni. Egy kemence festése volt az első munkám. Képzelheti, milyen lehetett, merev szárai voltak a virágoknak, a kopott ecset sem a legalkalmasabb, de azért nagyon büszkén néztem rá. Áthívtuk a szüléimét. Attól kezd- ___ ve ők is megenyhültek. Sőt, apám hozzájárult, hogy ki- pingáljam a kiskonyhát, de csak délben, amikor a többiek pihentek. Egy hónap alatt készültem el vele. Egyszer rámnyitott a helybeli népművészeti ház vezetője, Gábor Lajos. Hallott valamit rólam és most . eljött megnézni, mit csinálok. Tetszett a munkám. Le is fényképezett. Levelezőlap lett belőle, bejárta az országot ez a lap. így figyeltek .fel rám. De akkor még nem gondoltam, hogy valaha ez lesz a hivatásom. ■ Itt, Negyvenszálláson nem volt szokás a festés, kézi- munkázás, nem úgy, mint a környékbeli falvakban. De aztán hamarosan megkedvelték a pingált falakat. Hívtak sokfelé. Jól is jött a segítség a családnak, hiszen szegényebb lány voltam. Ekkor már apám is örült a tudásomnak. Hogy miféle motívumokat festek? A . magamét. A másét nem tudom utánozni. Próbáltam, de nem megy, csak amit magam „érzek” a kezemben. így van ezzel mindegyik népművész, Király Ilus néni, András La- josné, Vén Lajosné, meg a lánya, Szvétek Antalné is, akik érdemes művészek valamennyien és a szövetkezetünk tagjai. — Mert —, hogy el ne felejtsem —, 1952-ben beléptem a szövetkezetbe. Akkor alakult meg Kalocsán a népművészeti és háziipari szövetkezet. Irós- asszony voltam két évig, aztán meghívtak művészeti vezetőnek. Akkor talán öt- venen-hatvanan voltunk. Most ezerkétszázan. Akkor százezer forintot termeltünk egy évben, most húszmilliót. Ebből 15 milliót külföldnek, exportra. És mesél a genfi magyar hetekről, a Grand Passageban — ottani nagy áruházban — megrendezett kiállításukról, ahol a népművészet volt a fő látványosság. Egy külön szobát kapott és azt — illetve a falat beborító kartonokat — tele festette szebbnél-szebb kalocsai motívumokkal. Ügy kapkodták ki a kezéből a látogatók. De így volt ez Bulgáriában, Csehszlovákiában, Moszkvában, Párizsban, Helsinkiben, ahol az utóbbi hét-nyolc esztendőben megfordult és tavaly Braziliában, a Sao Pauló- ban megrendezett magyar kiállításon is, ahol sok-sok elismerést és barátot szerzett hazájának, a kalocsai népművészetnek. Megtörtént, hogy el akarták csalogatni gazdag ígérettel, kintmaradásra bírni előnyös ajánlatokkal, de ő mindannyiszor visszautasította. Mint most is, hazatért kis otthonába, Negyvenszállásra. Világlátott asz- szony, akinek azonban nem szállt fejébe a dicsőség, családjának, hivatásának él. Amikor aznap délután Felkerestük a Kalocsa-vidé- ki Népművészeti Szövetkezet stílszerűen berendezett, — múzeumnak is beillő — központját, már Molnárnét is ott találtuk. Éppen Orbán Gyulánéval, az elnökasszonnyal tárgyalt. Az új negyedévi kollekció terveit állították össze, amelyek még több munkát adnak majd a környékbeli, öregcsertői, homokmégyi, drágszéli asszonyoknak, lányoknak. Mert hiszen ma már nemcsak szenvedély és szórakozás a kalocsai népművészet, de tisztes jövedelmi forrás is ezen a vidéken, s jelentős devizaforrása a népgazdaságnak. S ebben a hajdani kis Kővágó lánynak, a világjáró népművész Molnár Gábornénak nem kis része van. F. Tóth Pál Készül a negyedévi kollekció. Molnárné és a szövetkezet elnöke, Orbán Gyuláné megbeszélik a külföldre küldendő ajánlatokat. (Pásztor Zoltán felvételei) Az iskolareform nyomán Anyagi lehetőségek - tantermek, felszerelés, közlekedés Parlamentünk legutóbbi ülésén napirendre kerültek az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok. Egy-egy önmagában is vaskos témát jelentő problémát kísérelünk meg megyei szemüvegen vizsgálni. Nyomon követni a reform- törvény további megvalósulását, az akadályokat, a tennivalókat. Jelentőségéhez mérten beszéltek a képviselők a reformtörvény anyagi alapjairól, melyek biztatóan fejlődtek a második ötéves terv időszakában. Tizenkét százalékkal nőttek a közoktatásra, a felsőoktatásra és a kulturálődásra fordított összegek. Lényegesen gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem. 3580 általános iskolai tanterem, 530 műhelyterem és 760 középiskolai tanterem épült az országban. Megyénkben csak az utóbbi három évben 400 tanteremmel bővültek az iskolák. S négy új általános iskolai diákotthont létesítettek a tanyai gyerekek szakrendszerű oktatásának elősegítésére. Ezek a számok. Nem lebecsülendőek, hisz amig a régi Magyarországon a 14 éveseknek csak húsz százaléka járt iskolába, ma már egész iskolarendszerünk szilárd és biztos alapjává vált az általános iskola. Az 5—8 osztályba járó tanulók 90,7 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. „Változatlanul fontos a körzeti iskolahálózat további fejlesztése” — hangsúlyozta Ilku Pál művelődésügyi miniszter. A további fejlődés azonban megkívánja a technikai feltételek erőteljesebb javítását is. Megyénk ezelőtt négy évvel 1963 tanteremmel rendelkezett, jelenleg 2035-tel. Az új létesítmények azonban csak kis mértékben javítottak a tanterem-ellátottságon, az egy tanteremre jutó tanulók aránya 55,7-ről csak 53,2-re javult. Az országosan egy tanteremre jutó átlagos tanulólétszám 46,6. Tantermeink közül 172 szükségtanterem. A községek különösen az utóbbi években komoly anyagi áldozatokat hoztak a tantermek építésére. Az utóbbi 3 évben Szabolcs-Szat- márban elkészült 400 új tanterem, létrehozásához a községek 50 százalékban járultak hozzá. Megyénkben is elterjedőben vannak a modern oktatási eszközök, a film, a magnetofon, a rádió, a televízió. Nem hunyhatunk azonban szemet afelett, hogy egyes iskolákban, főleg a kisebbekben, a legminimálisabb szemléltető és segédeszközök is hiányoznak. Különösen figyelmet érdemelnek a tanyai és kültelki iskolák, ahol nem egy helyen komoly gondot okoz a kísérletek bemutatása, a diafilmes oktatás, a szemléltetés. Egyes újonnan épült iskolák felszerelése nem kielégítő. Mindezek összefüggnek a reform gyakorlati kivitelezésével, s azzal az igénnyel, hogy minden tanulónak azonosan jó feltételeket biztosítsanak tanulásukhoz az iskolák. Ehhez kapcsolódik a szakrendszerű oktatás, melyben megyénkben a tanulók 90 százaléka részesül. De azt is Művelődési tennivalók a nyíregyházi járásban A nyíregyházi járás művelődési otthonainak rendezvényein évenként 222 500 ember ves.z részt. A filmvetítéseket nyolcszázezren látogatják, a könyvtáraknak 14 500 rendszeres olvasójuk van. A járás felnőtt lakossága átlagosan ötször fordul meg a művelődési otthonban, hatszor a moziban. Egy-egy olvasóra IS kötet könyvforgalom jut. Nagyjából ezek a számok jelzik a nyíregyházi járás népművelési tevékenységét. Az eredményekhez hozzájárul az is, hogy számos községben a népművelési intézmények vezetői már a korábbi években felismerték az együttműködés szükségességét és hasznosságát, s törekedtek a feltételek megteremtésére és a megváltozott körülményeknek legjobban megfelelő korszerű népművelésre — állapították meg a Nyíregyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának szerdai ülésén. Mai történet Az irodában az íróasztalnál öten ülnek. Írógép zörög, monoton beszélgetés hallik. Bejön egy asszony, ötven-hatvan év körüli. Fekete gumicsizma, kopott fekete kosztüm, fekete fej- kendő. Közli, hogy kit keres. Mutatják; a másik szobában találhatja. Az asz- szony csak pillanatokig tartózkodik a másik szobában, aztán visszatér: Az asszony: Elbújt előlem. Férfihang: Miért bujt volna el. Lehet, hogy kiment valahová. Az asszony: Én velem a bolondját járatják, (dacosan) De nem hagyom anyagiba. Nem én. Férfihang: Mit? Az asszony: Az igazamat. Az én igazságom az, hogy a három sógornőm ellopta a kendőmet. Még 12 éve ellopták a bíróságon, de én nem hagyom annyiban. Tizenkét éve tart a per, de ha kell tartson ameddig élek. Férfihang: Milyen kendőt loptak el? Mennyit ért az a kendő? Az asszony: Hát nagykendőt loptak el. Szép nagykendőm volt megért az még ezer forintot is. De én nem hagyom annyiba. Férfihang: És mennyit költött már a pereskedésre? Az asszony: Ügy nyolcezer forintot. De akkor sem hagyom a kendőt. Az asszony áll és további kérdésekre vár. Nincs több kérdés. Az íróasztalnál ülők egymásra néznek, összemosolyognak. Lehet, hogy egyre gondolnok. Az asszony pedig kisvártatva kimegy. Seres Ernő A népművelési feladatok meghatározásánál ir*ár roo*t is, de a jövőben még inkább figyelembe kell venni a helyi viszonyokat, s törekedni kell a különféle termelési ágban dolgozók művelődési igényeinek kielégítésére. A végrehajtó bizottság határozata szerint valameny- nyi népművelési intézménynek ezt a célt kell szolgálni. A jelentés szerint máris sokat tettek az elgondolás megvalósítására. Jelenleg 20 községben működik egy épületben a művelődési otthon és a könyvtár, tizenhétben a művelődési otthon és a mozi. Ezen intézmények együttműködésének célja az azonos, vagy rokon törekvések összefoglalása, egyeztetése, a munka hatásfokának növelése, a rendelkezésre álló anyagi eszközök célszerű felhasználása. Példák mutatják, hogy eredményesen dolgozhatnak együtt a kulturális megmozdulások, szellemi vetélkedők. film, irodalmi ankétok, kiállítások, ismeretterjesztések, évfordulók, egyéb ünnepségek rendezésében, olvasók, filmnézők, klubtagok szervezésében. Sok helyen megtalálták a módját annak is, hogy a pedagógusokon kívül a mezőgazdaságban és más területen dolgozó értelmiségieket bevonják a népművelési munkába. A jövőben még inkább számítanak a falun dolgozó értelmiségiekre. A korszerű népművelés feltételei nagyjából már megtalálhatók. Hiszen a járásban mindössze négy község nem rendelkezik művelődési otthonnal, mindenütt van — a nagyobb tanyákat is beleértve — könyvkölcsönzés, filmvetítés. További fontos feladatként határozták meg a népművelési intézmények együttműködésének javítását, az anyagi eszközök takarékos és célszerű felhasználását. figyelembe kell venni — jegyezte meg felszólalásában megyénk országgyűlési képviselője^ dr. Fekszi István, — hogy az általános iskolákban megtartott óraszámnak megyénkben csak valamivel több mint felét látja el szakos nevelő.” Kevés a szakos nevelő, bár egyre jelentősebb szerepet tölt be a szaktanárigény kielégítésében a tanárképző főiskola. Sok áldozatot hoznak a szakrendszerű oktatásért a gyermekek és a szülök egyaránt. Különösen a téli időben nehézkes a beutazás a körzeti iskolába. Órákat vesz el, míg a bejárók teljes nyugodtsággal bekapcsolódhatnak a tanítás munkájába. Ez azonban még a kisebb gond. Nagyobb ennél, hogy a tanulók szállítási költségeinek megtérítése, a költségek viselése nincs megnyugtatóan megoldva. A Művelődésügyi- és a Pénzügyminisztérium csak részleges megoldást alakított ki, hiányzik az egyértelmű és hathatós intézkedés. S van itt egy nyitott kérdés is. Helyes lenne-e ezekkel a költsége’sei azokat terheli, akik az iskoláztatás vonatkozásában egyébként is hátrányos helyzetben vannak, mert távolesö, külteleki helyeken élnek ? Nem mondhatjuk, hogy az anyagi, technikai feltételek mindenhatóak, s egycsápásra megoldják az oktató-nevelő munka, a reformtörvény összes feladatait. De közrejátszanak abban, hogy az országgyűlési gondolatok megvalósuljanak. P. G. Cli könyv: Politikai gazdaságtan ábrákban Az oktatásban mindig kiemelkedő szerepe volt a szemléltetésnek. Érvényes ez a politikai-ideológiai oktatásra is: a hallgatók jobban és alaposabban elsajátítják a tananyagot, hg azt előadás, magyarázat mellett vizuális eszközökkel is könnyebben érthetővé teszik, A szemléltetés alkalmazása a politikai tantárgyak anyagának elsajátításánál nehéz és bonyolult feladat: ezért dicséretes kezdeményezés a Kossuth Könyvkiadó részéről a politikai gazdaságtan oktatását segítő szemléltető anyagok könyvformában való megjelentetése. Az anyagot a Budapesti Műszaki Egyetem politikai gazdaságtan tanszék módszertani bizottsága — dr. Devics József, Kerékgyártó György, Mar- janek Károly né — állította össze. A kiadó első próbálkozása, ez a több mint 200 oldalas mű, a marxista-leninista politikai gazdaságtan legfontosabb kategóriáinak, törvényszerűségeinek illusztrálásával — diagrammák, táblázatok stb. segítségével — igyekszik szemléltető anyagot biztosítani a kapitalizmus és szocializmus politikai gazdaságtanának tanulmányozásához. Sémák, diagrammok, táblázatok, idézetek vezetik szemléltetően végig az egyetemi, pártiskolai, vagy középiskolai tanulókat az egész tananyagon. Az alapfogalmak, a tőkés termelési mód és a szocialista termelési mód témánkénti illusztrálása és csoportosítása megkönnyíti a könyvben összegyűjtött szemléltető ábrák felhasználását. Kővágó Maris, a világjáró népművész Ha per . ,.
