Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

Egymillió forintos beruházással épül Nyíregyházán az Arany János utca burkolata. F.tek Emil tudósítónk íelv. 300 forintos havi kereset Újszerű kezdeményezés Dicséretre érdemes kez­deményezés, vállalkozás történt a Nyíregyházi FÉNYSZÖV részéről. Egé­szen újszerű, művészi érté­kű „fotó-útiemléktárgyak” készítését kezdték el. Mű­anyagból készülnek ezek a rátété* fototárgyak, me­lyek komoly művészi ér­téket reprezentálnak. Már az első készítmények is élénk érdeklődést keltet­tek. Az első megrendelők között szerepel az IBUSZ és áz Utasellátó. Jelent-, keitek megrendeléssel a tájjellegű városok is; Mis­kolc, Görömböly-Tapolca; Lillafüred, Aggtelek, Jósva- fő, Tokaj, Hajdúszoboszló és Debrecen városa is. De érdeklődnek a műanyag emléktárgyak iránt a szom­szédos országok is. A FÉNYSZÖV ötletes, újszerű és művészi kezde­ményezését felkarolta a megyei KISZÖV is. (f. P ) Élménybeszámoló A Nagyhalászi Kender­gyár KISZ-fiatalJai meghív­ták Fábián Antal veteránt, hogy tartson élménybeszá­molót szovjet útjáról. Fá­bián Antal a Nagy Októ-* béri Szocialista Forradalom 48. évfordulóján — a meg­hívott veteránküldöttség tagjaként — a Szovjetunió­ban járt, és örömmel me­sélt a fiataloknak a régi harcokról, s a harcostársak viszontlátásáról. Az él­ménybeszámoló után a fia­talok virággal kedvesked­tek neki. Sorosi István Nagyhalász Műemlék­védelem Ez év tavaszán kezdték meg a munkát, s most már befejezés előtt áll a sza- mostatárfalvi műemlék- templom helyreállítása. Ere­deti formájába építették új­já a történelmi nevezetes­ségű épületet, amely már a tatárjárás idején is meg volt. A hagyomány szerint őseink a templomba mene­kültek a tatár hódítók elől, a vastag falakat, az erős kaput az ellenség nem tud­ta áttörni. Király Béla Szamoslatárfalia Az Északi Alközpontban dol­gozó Rátkai-brigád tagjai­nak aláírásával kaptuk a következő levelet: „Brigádunk a múlt hó­napban átlagosan 150 órát dolgozott teljesítménybér­ben. Amikor munkánkat elszámolták, a nyolc dolgo­zóra mindössze 3039 forint jött ki — összesen. Lehe­tetlennek tartottuk, de ez korai volt, mert a bérelszá­molási lapot bevonták és újat készítettek. Eszerint a Baj van a tánctanárok­kal, különösen a mi körze­tünkben. Mint a művelődé­si ház előadója gyakran érintkezem velük, és igen sok visszásságot látok. Jövedelmükön felül di­vatos, hogy a fiatalokkal csirkét, tojást, szalonnát hozatnak, ezen túl pedig meleg vacsorát is. Legtöbbjük elöregedett, a modern táncokhoz egyál­talán nem. ért.. Van közöt­tük, aki iszik, modortalan, és sorolhatnám tovább. Pe­dig a fiatalok nevelése a falusi tánciskolákban, össz­táncokon is fontos feladat lenne. December 3-án éjjel 3 óra 36 perckor súlyos be­teghez hívtak mentőt a Guszev lakótelepről, A mentő azonnal indult és körülbelül négy perc alatt érte el a Guszev telepi so­rompót. Az azonban, mint már annyiszor, most is zár­va volt. Tízperces kénysze­rű veszteglés után sza­bad utat kapott. A mentősök megvizsgál­ták a gyermek állapotát és megállapították, hogy élet- veszélyes. A mentő sziré­názva indult visszafelé, azonban a sorompót Ismét zárva találta. öt percig szüntelenül szirénázott, míg brigád összesen 2444 forin- Kot keresett egy hónap alatt. Rendkívül sérelmes­nek tartottuk a dolgot, ezért fordultunk a művezetőkhöz, a normaellenőrhöz, a szak- szervezeti bizottsághoz. Panaszunkat azonban senki sem vizsgálta ki, bár nyilvánvalóan tévedésről van szó, hanem küldözget­nek bennünket jobbra-bal- ra. Itt pedig nyolc család kenyeréről van szó, és nem értjük, hogy lehet így in­tézni a dolgozók panaszát.” Utánpótlás nincs, így a probléma égető. Vajon mit tesz a helyzet javítására a Népművelési Intézet? Tu­domásom szerint semmit. Javasolnám a megyei ta­nács művelődési osztályá­nak, hogy indítson táncta­nári iskolát arra kedvet és tehetséget érző érettségizett fiatalok (esetleg a községi iskolákban a testnevelést oktató pedagógusok) számá­ra, akik szakszerű okta­tást kapnának. Erre a mi járásunkban is sok jelent­kező lenne. Kosa Pál Fehérgyarmat végre hajlandók voltak sza­bad utat adni. Hiába volt azonban min­den igyekezet, a gyermek a kórházban a vizsgálóasz­talon meghalt. A mentőál­lomás főorvosának véle­ménye szerint, ha 15 perc­cel hamarabb kerül az osz­tályra, még meg lehetett volna menteni. Előreláthatólag a Gu- szev-telepi sorompó prob­lémája még hosszú évekig probléma lesz. A kezelő- személyzetet azonban ideje lenne kioktatni, hogy ha­sonló esetben azonnal cse­lekedjenek! b. f. Indítsanak tánctanári iskolát A sorompót nem húzták fel Tízezer facsemete a bátori járás házi kertjeiben A nyírbátori járásban még ígéri sok homokdomb díszeleg kihasználatlanul. Még több azoknak a szá­ma, melyeken szántóföldi növényeket nova, Feri, vagy más direkttermő sző­lőfajtákat, kiöregedett gyü­mölcsfákat termelnek, tar­tanak. Különösen vegyes jellegűek a háztáji és a közéi kétezerhétszáz holdat kitevő zártkertek. S ezek zömében a tsz-tágoké és egyéni termelőké. A járás három fmsz-e és takarékszövetkezete vala­mint OTP fiókja hozzájá­rul a házi és zártkertek termelési1 kultúrájának emeléséhez. Az fmsz-ek — a két pénzintézeti és más szervekkel összhangban — községenként összeállítják az ötéves fejlesztési tervü­ket e hónapban. A tervek azokat a lényeges elvi és módszerbeni kérdéseket tartalmazzák majd, hol tart egy-egy község háztáji ter­melése, s mit kell tenni az elkövetkező években azok termelési kultúrájának lé­nyeges emeléséért. Ezek keretében kerül sor a házi és zártkertek rekonstruk­ciójára, hogy tulajdonosaik­nak és a népgazdaságnak egyaránt több hasznot noz­zon. Az fmsz-ek a tervkészí­tést megelőzően tettek in­tézkedéseket. Többek közt megkezdték mintegy tíz­ezer barack-, körte- és al­macsemete árusítását, a nyírbélteki és nyírlugosi fmsz-eknél az fmsz-i aka­démián belül termelési és felvásárlási jellegű elő­adást tartottak. A kezdeti eredmények — pédául a közel háromezer gyümölcscsemete értékesí­tése — a kedvezőtlen idő­járás ellenére — biztatóak. A nyírbátori termelők mel­lett különösen szót értenek a nyírmihálydiak, mert kétezret meghaladó gyü­mölcscsemetét akarnak el­ültetni. Nyírbélteken özv. Nagy Andrásné — a gyer­mekeivel együtt — három hold málnát telepít. Már fel is vette a tizenötezer forint kedvezményes ka­matú termelési kölcsönt e célra. Az fmsz-ek — a járási tanács kezdeményezéseit ki­egészítve — mezőgazdasági szakelőadásokat is tartanak csaknem mind a húsz köz­ségben. Például a gyü­mölcstermelés háztáji és zártkerti termeléséről, a baromfinevelésről és egyéb témáról is szó lesz. Varga Gyula Nyírbátori Fmsz Továbbfejlesztik a termelőszövetkezetek forgóalap-gazdálkodását Miniszteri utasítás az 1965. évi zárszámadásokról A földművelésügyi mi­niszter és a pénzügy- miniszter együttes utasítást adott ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1903. évi zárszámadásáról. Az idei zárszámadásoknak kü­lön jelentőséget ad, hogy az ez évi közös gazdálkodás számba vé­tele értékelése mellett a termelőszövetkezetek­ben a második ötéves terv lezárását és a har­madik ötéves terv in­dulási alapjának felmé­rését is jelenti. Az országban összesen 3278 termelőszövetkezet, 244 termelőszövetkezeti cso­port, 22 halászati termelő- szövetkezet, valamint 72 termelőszövetkezeti közös vállalkozás és 12 egysze­rűbb szövetkezeti együtt­működés készít zárszám­adást. Együttesen mintegy 50 milliárd forint értékű közös vagyont leltároznak, több mint 10 milliárd to­rint összegű jövedelmet vesznek számba és oszta­nak el és csaknem egymil­lió termelőszövetkezeti tagnak az egész évi közös munkából származó sze­mélyes részesedését álla­pítják meg. Az idei zárszámadással a termelőszövetkezetek lépési tesznek az önálló, vállalat- szerű gazdálkodás fejleszté­sének útján is. Az ilyen gazdálkodásnak nélkülözhetetlen felté­tele, hogry a szövetkeze­tek saját erejükből biz­tosítsák a folyamaton termeléshez szükséges tartalékalapokat és készleteket, mint pél­dául a vetőmag, ta­karmány, hízóállat, kü­lönböző anyagok és fo­gyóeszközök. Ennek megfelelően kell ér­tékelni, elemezni a mtnrl- ezeket magában foglaló for­góalapot, vagyis tovább kell javítani a mind nagyobb jelentőségű szövetkezeti for­góalap-gazdálkodást. En­nek érdekében a forgóalap számítására most olyan új módszert vezettek be, amely elősegíti a folyama­tos gazdálkodáshoz szüksé­ges tartalékok. Készletek teljesebb és pontosabb számba vételét. A szárszámadások előké­születei — kevés kivétellel —. országszerte befejeződ­tek. A feladatokat, problé­mákat megbeszélő járási tanácskozásokon több mint 10 000 termelőszövetkezeti vezető és tag vett részt; az elnökön, főagronómusokon, főkönyvelőkön kívül több­nyire az ellenőrző bizott­sági elnökök és tagok is. Még többen vesznek majd részt a tényleges zárszám­adási munkákban, ezzel is biztosítva, hogy az ez évi gazdálkodás eredmé­nyeiből és hibáiból minden termelőszövetkezet már a jövő évben jól hasznosít­ható tapasztalatokat szűr­jön le. SZÍNHÁZI EST Gyárfás Miklós: Egérút A Debreceni Csokonai Színház bemutatója Nyíregyházán A kis budai ház kertjé­ben van egy törpe. Fényes­re mázolt, vigyörgó, giccses pici szörnyeteg. Ha sötét is a színpad, a törpécske min­dig kap fényt. Változások­nál egy-egy percig mindig csak „őt” látjuk. Kitűnő rendezői, díszlettervezői öt­let volt a színpad közepé­re állítani. A nyúlós kispol­gári életforma szimbóluma. De nemcsak ennyi. Mint ahogy Gyárfás Miklós játé­ka (opera prózában) is többre vállalkozott. A „nagy ember” gépko­csivezetője Orbók, nap mint nap, főnöke téziseivel tér haza. Ezek a sarkalatos Igazságok — melyek egy része talán még meg is áll­ná a helyét általában — a kertes, törpés, szertartásos házban, nevetséges ostoba­ságokká válnak. Ki tudja, hogy a jámbor gépkocsivezető meddig idéz­getné a „nagy ember” Bo- donyi elvtárs szavait, ha nem robbanna be a rácsos kiskertbe Gyula fia, föl­háborító szerelmi érzésével, melyet egy „többször meg­tévedt leány” iránt táplál. A szerelemről férfi és nő viszonyáról van szó. Orbó- kot azonban számtalan elő­ítélet köti új tételeket em­leget. de megcsontosodott kispolgárként viselkedik. Látszólag magabiztos. Fiát a vallatószékbe ülteti, (ilyen is van a teraszon) majd az eredménytelen atyai intelmek után előkap­ja jegyzetfüzetét (a tettek mezejére lép, mint a „nagy embertől” látta) — és be­jelöli a megtévedt fiúnak a 3 nap gondolkodási időt. Csakhogy sok minden tör­ténik 3 nap alatt. A körül­mények vallatószékbe kény­szerítik a gépkocsivezetőt. Mert akarjuk, vagy nem, le kell hámoznunk magunkról minden pózt, kenetteljessé­get. A tekintély csak akkor az, ha valódi alakjában — bölcsen józanul igaz alapo­kon — lép színre. Egyéb­ként kinevetjük, mint ahogy jót mulattunk, Gyárfás Miklós víg játékának balga Orbókján is. Gyárfás műve azonban nemcsak tanmese. Szatíra. Az elveket, dogmákat szaj­kózok, de másként érző emberek szatírája, akik a fától nem látják az erdőt, az elvtől a tétel töltését as embert. Pós Sándor rendezőt nem ragadta el a számos hely­zetkomikum, nagyon ia csábító lehetősége. A mű nemcsak nevettetni akart Az XX „Egérút” előadása jó ütemű, stílusában egysé­ges produkció volt. Gerbár Tibor Grbókja, alig karikii ozott, hiteles* pöffeszkedő, szinte tragiko­mikus figura volt. Nem kételkedtünk alakjában, cselekvéseiben. Külön öröm, hogy gyó­gyulása után Szabó Ildikó a nyíregyházi előadásra visszavette a több hétig nem játszott szerepet. Jóval többet kaptunk, mint ami­re Karola írott szerepe le­hetőséget ad. Szabó Ildikó intellektuálisan, sok belső tartalommal ábrázolta a „vidéki lányt”. Somorjai Éva és Dégi István visszafogott játéka nagy rutinról, .jó stílusér- zékről tanúskodik. Tóni néni — Vésely Margit — a hálás szerepet rátermetten oldotta meg. Gyarmati BéU Ól KÖNYV: Karel Capek : KRAKATIT Capek, a klasszikus cseh­szlovák író világirodalmi rangját elsősorban a „Harc a szalamandrákkal” című, az 1930-as évek de­rekán oly sokat vitatott regényével érte el. E művet nem kevesen utópiának ki­áltották ki, pedig az író a fantasztikus regény ürügyén kérlelhetetlen, sok helyütt metszőén gúnyos kritikát gyakorolt századunk harma­dik évtizede, s elsősorban a mindent elnyeléssel fe­nyegető fasizmus fölött. A „Krakatit” — úgy gon­doljuk — bizonyos értelem­ben, e bátor írás elődje. Reá is sokban áll, amit az író vall legnagyobb regé­nyéről : „Nem utópia ez, hanem a ma képe. Nem spekulá­ció valami eljövendő dolog­ról, hanem tükörképe azok­nak a körülményeknek, amelyek között élünk. Nem fantáziáról van itt szó, hanem a valóságról”. A drámai szatíra fősze­replői a kormányok, az uralkodó pénzkörök, az ál­tudomány, a pénzéhes zsur­nalisztika, a szélsőséges na­cionalizmus. A „Krakatit”- nak egy hőse van csupán: Prokop, a zseniális vegyész, akinek kezébe a tudás kor­látlan hatalmat adott. Pro­kop az afom tudósok fan­tasztikus hőse, már ami­lyennek a szerző akkor ál­modta meg, amikor az atomrombolás elmélete még csak körvonalakban és elvont tanulmányokban sej- lett. A hatalmas Prolaop űzött, magányos, boldogtalan em­ber. És az is marad. Jel­leme erős, lélekvilága szen­timentális. E tiszta ember­nek kell megküzdenie a sötét erőkkel. Kettőt hajszol át a világon; a tolvajt és a szerelmet. Ütja közben csapdába ke­rül. Lehetetlen fel nem is­merni az első világháború utáni, revansista Németor­szágot. A militaristáktól gengszterek rabolják el. /Vem tölthető be pedagógus Az utóbbi években or­szágszerte fokozatosan ja­vult a tanerőellátottság. Ezért a művelődésügyi mi­niszter — a pedagógusok szakszervezetével egyetér­tésben — rendelkezést adott ki. amely szerint óvó­női, tanítói és általános is­kolai tanári munkakörben újabb képesítés nélküli sze­mélyeket nem szabad alkal­mazni. Képesítés nélkülinek tekintik azt, akinek nincs pedagógus- óvónői, ta­Innét is kijut. Aztán még utoléri a tolvajt, de a sze­relmet már nem. Végig szomorú írás. Akár. csak végső tanulsága: a te­hetség személye nem szá­mit a kapitalizmusban, csak eredményei. A komorságot azonban feloldja Prokop lel. ki tisztasága, aki képleté­vel együtt végül megsem­misül, hogy ne kergesse végromlásba az egész vilá­got, az ártatlan emberek milliárdjait. Capek feszült­séget teremt, hatásos for­dulatokat. A „Krakatit" végig izgalmas, mint egy jó kalandregény. (Európa— 1965.) képesítés nélkül munkakör nítói, tanári — oklevele. A tilalom nem vonatko­zik azokra, akiket általános iskolában a gyakorlati foglalkozás — a heti köte­lező óraszám legalább öt­ven százalékában történő tanítására tanítói, vagy ta­nári oklevél nélkül, de a szükséges szakképesítés bir­tokában neveznek ki, to­vábbá, akiket távollevő pe­dagógus helyettesítésére — átmenetileg — óradíjasként alkalmaznak.

Next

/
Thumbnails
Contents