Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

JÁTSZÓ. P4JTÁS0K — Miért nein adod oda egy kicsit a játé­kodat? Csak nem vagy irigy? Gyakran részesül a kisgyerek ilyen szemre­hányásokban, pedig • nem szolgál rá. Való­ban nem szereti a já­tékot megosztani a paj­tásokkal. Nem azért, mert irigy, hanem az­ért, mert a kisgyermek . -inkább egyedül sze­ret játszani, 5—6 éves korig nem k'ívánja a társaságot, a maga'já­tékával foglalkozik leg­szívesebben. Hagyni kell nyugodtan játszani, hiszen hasznos tevé­kenység ez is. Játék közben fejlődik képze­lőereje, türelme, alko­tókészsége. Nem kell ebben a korban még attól tartani, hogy emiatt a gyermek önző lesz. Az az általános pedagógiai tapasztalat, hogy abból a gyermek­ből, aki egyedül ját­szik, később a leg- johb játszótárs lesz. A gyerekek iskolás korúkra érnek meg a csoportos játékra, ekkor figyelmük már a paj­tások, barátok felé for­dul. A szülő ügyeljen arra, hogy ne egyszer­re, hanem fokozatosan bővüljön a gyermek baráti köre, s lehető­leg kellemes körülmé­nyek között. Ilyenkor már nehezebb a gyer­mek ellenőrzése, mert játékterük a parkokba, iskolába települ át, hi­- szén ebben a korban , a sok mozgás, futás a játék lényege. Van olyan szülő, aki határozottan eltiltja gyermekeit a barátok­tól, s Inkább a felnőt­tek társaságában tart­ja. Nem helyes ez, mert a gyermeket nem elégíti ki a felnőttek társasága. Játszótársra van szükségük. Az ilyen gyermek a szülő tilal­ma ellenére előbb utóbb társat, játszópaj­tást keres magának. Az említett szülők tilalma rendszerint abból fa­kad, hogy a gyermek „u játszótársaktól csak rosszat tanulhat”. Saj- hos ez előfordulhat, de az esetek többségében ép­pen a titokban szerzett . barátok esetében... I , A szülő ügyesen, ta­pintattal segíthet a gyermek baráti körének- kialakításában. Helyes ha a szülők kölcsönö­sen ismerik, becsülik '-’'' egymást. Helyes, ha a szülők ápolják* a gye­rekek baráti kapcsola­tát, átsegítik őket a kisebb nagyobb zökke­nőkön, sértődéseken. Jó dolog, ha a közösen töltött szabad idő fel­használásához időnként hozzájárulnak egy-egy ötlettel. Segítenek bé­lyeget gyűjteni, kirán­dulni, filmet vetíteni, bábozni, vagy születés- napi, névnapi uzsonnát rendeznek. A kis gyer­mekeknél a barátság nemes érzésének kiala­kítását így lehet oko­san irányítani. Nagy Katalin óvónő Háztartási újdonságok Az egyszerű formák és a mértéktartó díszítés jellem­zik azokat a háztartási esz- közöket, amelyeket gyára­ink újdonságként mutat­tak be. Iparművész tervezte az evőeszköz gyár legújabb kész- letét, amely — külföldi min­tára — nem csak fém, hanem műanyagnyéllel is készül. A fehér, piros, kék és zöld műanyagnyelű kész­letnek bizonyára sikere lesz. A gömbölyű kanálfor­ma, a rövid pengéjű kés és a villa tükrözi korunk ízlését. A Kőbányai Porcelán- gyárban elkészült a Varia porcelán étkészlet. A kor­szerűséghez való igazodás itt is egyszerűbb formákat jelent. A levesestálnak pél­dául nincs sem teteje, Sem füle, a mélytányérok pe­remdísz nélkül készültek. Az étkészlet hatszemélyes, a mély, lapos és sütemé­nyes tányérokon kívül le- veses, pecsenyés, köretes és nagyobb süteményes tál tartozik hozzá. Esőpelerin gyermekeknek műanyagból magunk is elkészíthetjük. A mellékelt szabásminta alapján 3—4 éves gyermekeknek való pe- lerint készíthetünk. Hozzá­való: 120 cm. hosszú, 150 cm széles kelme és 90 cm bélésanyag. A kockahálóra felrajzolt szabásmintán' egy kocka természetes nagysága 10 centiméter. Az A jelzésű rész az oldalrésze, D a hátrész, az E betűvel je­lölt rész pedig a csuklya szabása. A haj ápolásáról Kozmetika: Gyógynövény — a szemen Az arckikészítésnek is van divatja; az utóbbi években tért hódított a szem hangsúlyozása, szép­ségének érvényre juttatá­sa. A szem kozmetikája a szemöldök, s a szempillák festéséből áll. Legideálisabb a szemöldök és szempillák tartós festése, amelyet koz­metikussal végeztetünk. A szem körvonalainak fekete, vagy barna szemöldökce­ruzával történő kihúzása szintén divatos, és a fiatal lányok, nők körében elter­jedt is. Itt azonban legyünk önkritikusak; ami a fiata- taloknak előnyös és szép, nem biztos, hogy az idő­sebb nőnek is aZ. A szem vonalainak hang- súlyozásánál fontosabb a szem körül finom és ér­zékeny bőr ápolása. A szemhéjra — nyugtatóként — langyos bórvízbe, vagy kamillateába mártott vat­tacsomót tegyünk, s ha mó­dunkban áll, ezt legalább hetenként ismételjük, hogy hatása tartós legyen. A szemkörnyék ápolásá­ra zsíros krémet használ­junk. Este, lefekvés előtt, az újhegyre tett krémet körkörös mozdulattal masz- szlrozzuk be a szem kör­nyékén. A bőr reggelre fel­szívja a krémet, s a szem­környék apró, finom haj­szálráncai kisimulnak. Megtörténik, hogy beda­gadt szemmel, duzzadt könnyzacskókkal ébre­dünk, s emiatt fáradt em­ber benyomását keltjük. Ilyenkor készítsünk gyógy- fűves forrázatof. Piskóta alakú fehér flanellba te­gyünk rozmaring, zsálya, hársfa és kamilla keveré­keket. Forrázzuk le, s amikor langyosra hült, tíz percre helyezzük szemünk­re. Az emberek évezredek óta testűit legmutatósabb díszének a szép, dús hajat tartották. Az egészséges haj sűrű növésű, selymes ta­pintású, puha, rugalmas. Óvjuk hát hajunkat. Ked­vező időben járjunk haj- donfővel, rossz, hideg, sze­les időben viseljünk kala­pot, sapkát, vagy kendőt. Ezek ne legyenek túlságo­san zártak, biztosítsák a haj szellőzését. Az ápolás legfontosabb tényezője a rendszeres haj­mosás, ezt megszabja a haj hossza, a fejbőr zsíros, vagy száraz természete. Ál­talában a kéthetenkénti hajmosás egészséges. Az erősen zsíros haj mo­sásához a WO 2 Shampoon ajánlatos. A zsíros haj szá­rítására télen igen jót tesz a kvarckezelés. Eredmé­nyes a szeszes készítmé­nyek, például a Birkenwas­ser, Figaró hajBzesz hasz­nálata. E2ek szeszben fel­oldott fertőtlenítő és egyéb gyógyhatású anyagokat tar­talmaznak. Zsírtalanítják és tisztítják a fejbőrt, csök­kentik a viszketést, meg­szüntetik a korpásodást. Fokozzák a hajhagyma vér­bőségét és ez2el elősegítik a hajszálak megújulását és növekedését. A Caola fer­tőtlenítő shampoon a kor­pás, túl zsíros fejbőrnek hasznos. Orvosi tanácsadás ■ Iliit lufiétnk 21 Ilii ti llíl 1*0 I ? Az ötvenes évek vége fe­lé találták meg az első, náthát okozó vírust, de ma már tudjuk, hogy ezt a mindennapos kellemetlen betegséget sok különféle ví­rus okozhatja. A leggyak­rabban náthát okozó úgy­nevezett rhino vírusnak mintegy 30—50 típusa van. A felső légutak nyálkahár­tyáiban (esetleg a szem kö­tőhártyáján) szaporodnak el, de a gyomorba jutva el­pusztulnak. A nátha könnyebben megtelepszik a nyálkahártyán, ha annak a hőmérséklete a normális­nál 1—2 fokkal alacso­nyabb, vagy ha vérellátsa nem kielégítő. A vírusfer­tőzés után egy-két nappal tör ki a nátha és „szabály szerint” csak három napig tarthat. Az elhúzódást már a nátha utóhatásai okozzák. Amikor a náthás tüsszögést az orr eldugulása, a vála­dék megsűrűsödése követi, ez már utóhatás. Annak a jele, hogy az orrban egyéb­ként is jelenlevő, de kü­lönben betegséget nem oko­zó baktériumok megtámad­ták a náthavírustól fel­sebzett és meggyengült nyálkahártyát. A nátha emberről ember­re általában a levegő út­ján cseppfertőzéssel terjed, de például a kézfejre rá- száradt vírusok is tovább­adják a betegséget. Nátha­járványok Is előfordulhatnak, bár ezek nem téveszthetők össze a influenzával. (Utób­bi magas lázzal, tagfájdal­makkal és többnyire hosz- szabb lábadozással jár, míg a náthát csak enyhe hőemelkedés, esetleg fej- és torokfájás kíséri). Lon­donban mintegy másfél éve az esővíz összegyűjtésével és megvizsgálásával megál­lapították, hogy honnan hozta magával az eső a nát­havírust: mintegy „meglo­csolta” azzal a fővárost és hirtelen magasra nőtt a náthások száma. Tekintélyes kutatók azt állítják/ hogy tavasszal és ősszel nemcsak a válto­zékony időjárás miatt olyan sok a náthás ember. Az évszakváltozás nyugtalan idegállapotot okoz. és ilyenkor a legtöbb ember különösen fogékony a be­tegségre. Kétségtelen, hogy az Idegrendszer állapota a betegségekben, illetve azok el­kerülésében jelentős ténye­ző. Kipihent, kiegyensúlyo­zott állapotban még náthá­sak Is ritkábban leszünk. A vírusok ellen a szervezet kétféle módon védekezik. Egyrészt a vírusokban lévő nukleinsav hatására a meg­támadott sejtek sajátságos védőanyagot termelnek: az interferont. Másrészt a ví­rus fehérjéi arra kénysze­rítik a szervezetet, hogy azok elpusztítására speci­fikus védőanyagot, antites­tet is termeljenek. Ha az első „ütközetben” a víru­sok erősebbek, akkor már csak a náthás napok ^átvé­szelésére” gondolhatunk. Ez — ellentétben más vírus- betegséggel — sajnos nem jár tartós védettséggel Nátha elleni védőoltást az orvostudomány még nem ismer, ezért a védekezésről a cseppfertőzés megelőzésé­re kell törekedni. Leghelye­sebb a papírzsebkendő, me- lyet egyetlen orrfúvás után elégetünk. A zsebkendőt és a náthavírussal szennyezett egyéb tárgyakat lehetőleg ki kell főzni: a náthavírus már 56 C fokon, fél óra alatt elpusztul. A nátha iránti fogékonyságot csökkenteni lehet elsősor­ban a szervezet edzésével. Legfontosabb, hogy minél többet tartózkodjunk, mo­zogjunk a szabadban, tisz­ta, hideg levegőn, ruhánk legyen többrétű, de ne a naptárhoz, hanem a hőmér­séklethez alkalmazkodjék. A szervezet ellenállóképes- ségénék fokozására haszno­sak a C-vitamin tartalmú gyümölcslevek, savanyú ká­poszta és a citrom, vala­mint a csipkebogyó is. Lapozgatás o szakácskönyvben: Birsalmából: kompót, leves, sajt Az egyik legtovább eltart­ható gyümölcs, fanyar íze miatt nyersen nem fogyaszt­juk, mefelelően elkészítve viszont finom csemege lehet asztalunkon. Kompót: Hámozatlan ge­rezdekre vágjuk a birseket. Cukor nélkül 4—5 literes üvegbe rakjuk. 1 liter vízben 1 dkg. szalicilt felfőzünk, ráöntjük forrón az üvegbe rakott gyümölcsre és száraz dunsztba tesszük. Az üveg­ből kivett gerezdeket a szo­kásos módon készíthetjük el kompótnak. Leves, mártás: A meghá­mozott birsalmát apró koc­kára vágjuk. Víz nélkül tesz- szük üvegekbe. Jól össze­rázzuk, szalicilt teszünk a tetejére. Lekötjük és óvato­san dunsztoljuk. Birsalmalck vár: Felhasz­nálhatjuk a hibátlan birs­héjat és a csutkákat is. Fe­dő alatt, pici vizet hozzáad­va puhára főzzük. Áttörjük majd lemérjük. 1 kg masszá­hoz 30 dkg. cukrot tegyünk. Főzzük még 20 percig a cu­korral, s keverünk bele kés­hegynyi szalicilt. Forró üve­gekbe rakjuk, száraz dunszt- b* tesszük. Kelt tésztába, palacsintába, a gyerekeknek kenyérre kenve adhatjuk. Birsalma — mustban: Az almákat megtisztítjuk, ge­rezdekre vágjuk, magházát kidobjuk. Lemérjük, s l'elé- nyi cukorral annyi édes mustot forralunk fel, ameny- nyi ellepi. A birsalmát pu­hára főzzük benne, azután bőszáju üvegekbe rakjuk A mustot ráöntjük, szalicilt teszünk a tetejére, száraz dunsztba tesszük. Birsalmasajt: A birsalmá­kat megmossuk, négyfelé vágjuk, magházát kidobjuk. Annyi vízzel tesszük fel fő­ni, hogy csak félig lepje el. Ha puhára főtt. levét leszűr­jük, s szitán áttörjük. A pé­pet lemérjük. 1 kg péphez 80 dkg. cukrot adjunk. A cukorból a birs leszűrt le- vével — 4 dl. 80 dkg. tü­körhöz — szirupot főzühk. Azután hozzáadjuk a pépet és egy citrom levét. Folyto­nos keverés közben főzzük. Ajánlatos próbát venni. Ha már eléggé kocsonyás és gyorsan szárad, vizes per­gament papírral Kibélelt tálba öntjük. így szép for­mát kap. Néhány óra múl­va, a tálból kiborítva, szel- lős száraz helven szikkadni hagyjuk, s ugyanígy tart­juk fogyasztásig. Ezt az egyszerű esőpele­rint egy kis leleményesség­gel ballonkelméből, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents