Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-31 / 308. szám

A termelőszövetkezetek szocialista brigád mozgalmát értékelték a kisvárdai járásban A Kisvárdai Járási Ta­nács mezőgazdasági osztá­lya és versenybizottsága ér­tékelte a terms-”iű_?ö vetke­zeti szocialista brigádmoz­galmat. Megállapította töb­bek között, hogy a kezdeti lépések után, amikor tizen­háromból három brigád el­nyerte a megtisztelő címet, az Idén már 12 tsz 19 brigádja nevezett be a mozgalomba. A. járási versenybizottság 1965-ben már sokkal több segítséget adott a brigádok­nak mint korábban tette. Jórészt ez a bátorító segít­ség járult ahhoz, hogy a brigádoknak több mint fe­le esélyes a cím elnyerésé­re. Megállapították, hogy a tsz-ek párt-, gazda- SiVjí vezetői, néhány ki­vételével még mindig nem adták meg a kellő segítséget a brigádok­nak vállalásaik teljesí­téséhez; vezetőségi üléseken, közgyű­léseken ritka esetben érté­kelték ezek munkáját, elért eredményeit. A szocialista brigád cím elnyerésére vállalkozó kol­lektívák közül figyelemre méltó eredménye van a ber- keszi gyümölcstermesztő brigádnak mind a terme­lésben, a szakmai képzés­ben, mind a művelődés egyéb területén. A brigád valamennyi tagja elvégezte a szakmunkás-tanfolyamot. A tsz pártszervezete több­ször értékelte munkájukat. A Pinkóczi Ferencné ve­zette női brigád a tuzséri Rákóczi Tsz-ben rendszere­sen élvezte a közös gazda­ság vezetőinek segítségét, így teljesíthették termelési vállalásaikat, kibontakozott a kollektíva közösségi élete is. A mándoki Kossuth Tsz- ben Jámbrik István sertés- tenyésztő brigádja — idős emberek — másodszor tűz­te célul a szocialista cím elnyerését. Tavaly a tér­melésben többek között 14 darabos átlag malacszaporu­latot értek el 12 kilós vá­lasztási súllyal. A tsz ve­zetői 1965-ben is hatéko­nyan segítették a brigádot. Az ajaki Búzakalász Tsz-ben létrehozott nö­vénytermesztési brigád, Dolhai Balázs vezeté­sével, elsősorban a ter­melésben ért el jó ered­ményeket. A tsz-vezetők meg nem értésére jellemző a kisvár­dai Rákóczi Tsz, ahol már 1964-ben négy brigád dön­tött a szocialista cím meg­szerzése mellett, melynek nyomán jelentős sikerek születtek a termelésben, egymás megsegítésében. An­nak ellenére, hogy ezek a brigádok 1965-ben újabb vállalásokat tettek. azok többségét becsülettel telje­sítették is, a tsz vezetői to­vábbra sem fordítottak kel­lő Figyelmet a mozgalomra. Négymilliós beruházást terveznek a VAGÉP-nél A nyíregyházi tervezőiro­dában rövidesen elkészül a VAGÉP Vállalat több mint négymillió forintos építke­zésének tervdokumentációja. A több lépcsős beruházás legfontosabb része a régi műhelyépület több, mint hárommillió forintos konst­rukciója. A korszerűsített üzemben kap helyet továbbra is a lakatos- és szerszámélező részleg, továbbá a tmk-mű- hely. Itt rendezik be a kor­szerű festőműhelyt is. A szellőztető berendezés eb­ben a helyiségben óránként hússzor cseréli ki az egész­ségre ártalmas levegőt. Korszerűsítik a raktárt is. Az itt épülő szociális léte­sítmények — öltöző, mosdó, zuhanyozó — a dolgozók egészségvédelmét szolgálják. A felújítás során megvaló­sul a végleges központi fű­tés is. Egymillió forintos költséggel új szerelőcsarnok építése is szerepel a terv­ben. A képen: Paulinyi Zoltán irányító tervező és Rozsé István szerkesztő az utolsó simításokat végzik a terv­dokumentációkon. Január első napjaiban a terveket átadják a beruházónak. Tóth Árpid Foto: Hammel J. Orosz Ferenc elrtárs a mnnkáiőrség; évxáró gfvnléson A munkásőrség megyei parancsnoksága szerdán dél­után tartotta meg ünnepi évzáró gyűlését a Fegyveres Erők Klubjának nagytermé­ben. Az ünnepségen részt vett Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság el­ső titkára, a megyei pártbi­zottság több tagja, a fegy­veres testületek, a társadal­mi szervek és üzemek ve­zetői. Kovács Lászlónak, a me­gyei parancsnok helyettesé­nek megnyitó szavai után Horkai Sándor, a munkás­őrség megyei parancsnoka értékelte a munkásőrök 1965. évi munkáját, a ki­képzésben elért eredménye­ket. A szolgálatban élenjáró munkásőröknek „Kiváló pa­rancsnok” és „Kiváló mun­kásőr” jelvényeket, dicsérő okleveleket, a leszerelő és tartalék állományba helye­zett munkásőröknek emlék­érmet és emléklapot adott át a munkásőrség megyei parancsnoka. Orosz Ferenc elvtárs tá­jékoztatást adott az idősze­rű kül- és belpolitikai kér­désekről. Majd az MSZMP megyei bizottságának elis­merését tolmácsolta a mun­kásőrök 1965. évi áldozat­kész munkájáért és útmu­tatást adott a jövő évi munkához. Üdvözölte a le- szerelő és tartalékállomány­ba kerülő elvtársakat és az új munkásőröket. Rózsa Ferenchez méltóan... Munkásörök ünnepe Mátészalká A mátészalkai járás mun­kásőrei is megtartották év­záró ünnepségüket. A járá­si tanács nagytermében le­zajlott összejövetelen meg­jelentek: Harkai Sándor, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Németh László, a munkásőrség országos parancsnokságának küldötte, Kállai Menyhért, a járási pártbizottság titkára, dr. Szabó József, a járási ta­nács vb. elnöke. Képvisel­tették magukat a tömeg­szervezetek is. Az ünnepi beszámolót M. Tóth László járási parancs­nok tartotta. Külön je­lentősége volt az ünnepség­nek. hogy ez alkalommal vettek búcsút az idős mun­kásőröktől. A leszerelő és tartalék ál­lományba menő munkás­őröket Kállai Menyhért bú­an csúztatta, és üdvözölte az eskütételre felsorakozott fiatalokat. Beszéde után Kállai elvtárs kiosztotta az emlékérmeket, emléklapo­kat és pénzjutalmakat a ki­váló munkásőrök között. A leszerelők nevében Várkonyi Mihály mondott búcsúbeszédet, megemlékez­ve a nyolc év alatt, közö­sen végzett munka ered­ményeiről. Megígérte, szük­ség esetén továbbra is szá­míthatnak rájuk. Ezután került sor az új munkásőrök ünnepélyes es­kütételére. Az új munkásőr raj Ró­zsa Ferenc nevét vette fel. Megfogadták, hogy a név viselésére mindenkor mél­tók lesznek. Szántó Géza Mátésza' / i Törzstagok iHtalmazása az Építő Szerelő Vállalatnál A Szabolcs-Szatmár me­gyei Építő -Szerelő Vállalat­nál december 30-án azo­kat köszöntötték, akik hu­zamosabb ideje nem változ­tattak munkahelyet. Két­százhuszonnyolc dolgozó kapta meg a törzsgárdajel- vényt: közülük másfél szá­zan öt, a többiek pedig tíz éve állnak munkába min­dennap ennél a vállalatnál. A vállalat párt-, szakszer­vezeti és gazdasági vezetői a megtisztelő jelvény mel­lett anyagilag is elismerték a törzsgárda tagjait: a tíz éve náluk dolgozókat sze­mélyenként 400, az öt éve ottlévőket pedig 200 fo­rint jutalomban részesítet­ték. összesen 60 ezer fo­rintot tesz ki az építő sze­relő vállalat törzstagjainak az év végi jutalma. Nem feledkeztek meg a távolabbi munkahelyeken dolgozó törzstagokról sem; a helyszínen köszöntötték őket, s adták át nekik is azt a levelet, amelyben a vállalat vezetői meleg sza­vakkal mondanak köszöne­tét az eddigi helytállásért s kérik, továbbra is segítsék a törzstagok a vállalat előtt álló feladatok maradékta­lan teljesítését. Megalakulása óta sokat fejlődött ez a tanácsi válla­lat. Sok nehézséget kellett leküzdeniük, amíg a gépesí­tés és műszaki szervezettség jelenlegi fokát elérhették. S ehhez adták erejük és tudá­suk legjavát a megjutalma­zott törzsgárda tagjai. A harmadik ötéves tervben megtérül a nyírbátori 34 millió forintos beruházás Egy év alatt tizenkétmillió forintos tiszta haszon — 1850 tonna olaj melléktermékből Ez évben befejeződött a Növényolajipari- és Mosó­szergyártó Országos Válla­lat nyírbátori növényolaj­gyárának nagy rekonstruk­ciója. A 34 millió forintos beruházást igénylő, több éven át tartó korszerűsítés során határidő előtt elké­szült a hídmérleggel és for­dítókorongokkal ellátott iparvágány, a 900 vagon gabonát, vagy 450 vagon napraforgó magot befogadó siló, továbbá egy dararaktár. Felépült az ország egyik legkorszerűbb szárító­üzeme, amelynek napi teljesítménye 36 vagon. Csapadékos években en­nek az üzemnek különösen nagy a jelentősége. Jelen­leg a Malomipari- és Ter­ményforgalmi Vállalat vet­te igénybe kukoricaszárítás­ra. A hatalmas rekonstruk­ciós beruházás legjelentő­sebb része az egy évvel ez­előtt üzembe helyezett ext­raháló üzem. Segítségével további jelentős mennyi­ségű olajat nyernek ki a már csak takarmányozásra alkalmas darából. Nyolcvan évre visszame­nően átlapoztuk a Nyírvi­dék című szabolcsi újság karácsonyi és szilveszteri, ünnepi számait. Egykori cikkekből, hírekből tudósí­tásokból, hirdetésekből nyújtunk át egy csokorra valót — kommentár nélkül idézve fel megyénk, vá­rosunk történetéből derü- sebb-borusabb eseménye­ket. | Élettartam ms — A halottkémi intéz­mény csak lassanként ter­mi meg a kívánt gyümöl­csöket. Az eredmény még mindig csekélynek mondha­tó. A beküldött halottkémi kimutatás szerint január hónapban 7 éven aluli gyemek elhalt 303. 7 éven felüli egyén elhalt 209. Ha a halálozás egész éven át hasonló arányban állna, az átlagos élettartam 26,95 évet tenne ki. j „Szép" Ilonka... 1928. Karácsony viliája a sze­génykonyhán. A csillogó «lines papírokkal díszített A „Nyírvidék“ szilveszterei karácsonyfán már égnek a gyertyák. Sápadt, beesett arcú, görnyedt hátú asszo­nyok, emberek várkoznak a zsúfolt teremben, az élet elesettjei... Középen a zsibongó gye­rekhad. Olykor éktelen zsi­vajjá Fokozódik lármájuk, de a szigorú rendőr inté­sére ijedten elcsendesednek. Amikor megjelenik Males- kovics Ilonka és értésükre adja, hogy megérkezett a kocsi, amelyen a távollevő ügyvezető elnöknő kislánya a teát és a gyermekek sze­retet csomagjait hozza óri­ási lármával megindulnak az ajtó felé... I Technika 1931. Egy régi szép szokás mú­lik ismét veszendőbe. Az­előtt az új esztendőre vir­radó éjjelen, pont éjfélkor néhány pillanatra elaludt a villany, jelezvén nz 6 és új év közti átmenetet. Ez a kedves romantikus dolog; most megszűnik. Megölte a haladó géptechnika. A nyír­egyházi villamoscentrálé a városon kivu; 40 községet lát el energiával, s ezt a nagy feszültséget veszélyez­tetné az áram hirtelen ki­kapcsolása. 1 Boldog „nő“ 1936 Panaszkodnak a dolgozó nők. Beszélgettünk a dol­gozó nőkkel. Nekik is megvannak a maguk pana­szai. Az érdekes beszélge­tésről a következőkben' szá­molunk be: — ...ma egy nőnek olyan nevetségesen kevés a fize­tése, hogy az a megélhetés­hez kevés, az éhenhaláshoz pedig egy kicsit sok. Eze­ket a szavakat egy elárusí­tónő mondotta, aki egy na­gyobb üzle'tben dolgozik és havi 25 pengőt keres. Meg­kérdeztük, hogy nem lehet­ne-e a főnökénél valami kis fizetésemelést elérnie? Nevetve válaszolt. — Fizetést? Uram! Örül­nöm kell, hogy ilyen felté­telekkel dolgozhatom. Van egy kolléganőm, akinek azonkívül, hogy ingyen dol­gozik, még bizonyos száza­lékot is le kell adnia a főnökének a kapott borra­valóból. Egyetlen dolgozó „nővel” beszéltünk, aki nem pa­naszkodott. Ö mindössze 9 éves, rongyos ruhájú, bor- zos hajú, csillogó szemű kis­lány és virágot árul az ut­cán. — Van olyan jó napom, amikor 30 fillért is megke­resek. Jóslat, óh! 1936. Milyen lesz az élet, a világ 1000 esztendő múl­va...? A sport, a színház és a zenekedvelőknek ki sem kell mozdulni a szobá­jukból, mert a lakáson lévő mozi a legnagyobb hűséggel mutat mindent, arai a világ bármely sport­helyén, színházában vagy hangverseny dobogóján tör­tént. { Cipő és malac 194;, A városi közellátási bi­zottság a helyszínen fogja megvizsgálni, hogy a lábbe­li-igénybejelentések adatai megfelelnek-e a valóság­nak... Akkor, amikor so­kan lábbeli nélkül vannak, nem engedhető meg, hogy egyesek lelkiismeretlen be­jelentésekkel hátráltassák a szűkösen megszabott anyag- és készlet igazságos elosztásának munkáját. 1942. Nagy készülődés szilvesz­terre... Nagy problémája az idei ó esztendő búcsúztatá­sának a szilveszteri malac. A kis malac megjelenhet közöttünk, visíthat, röfög­het jókedvvel, mert nem szabad levágni, húzhatják a fülét farkát, hogy szeren­csét hozzon, de a tányé­runkra nem kerülhet az idén a ropogós malacpe­csenye, mert a 60 kilónál kisebb malacok vágását — tekintettel a szükségálla­potra —- tiltja a törvény. (sz. sz.) Előzetes gazdasági szá­mítások szerint az így nyert olaj tiszta több­letbevételéből négy-öt év alatt a rekonstruk­ciós beruházás teljes összege megtérül a népgazdaságnak. A gyár vezetői minden lehetőséget felhasználtak, hogy az 1964. decemberé­ben üzembe helyezett ext­raháló kapacitását maximá­lisan kihasználják. Elsősor­ban azzal, hogy a sajtoló­üzem számára biztosították a folyamatos nyersanyagel­látást. Ugyanis az itt nyert melléktermékből kapja a nyersanyagot az extraháló. Ennek érdekében kezdték meg tavaly első ízben a lenmag, jövőre pedig az import útján biztosított szó­jabab feldolgozását. Az egy éve üzemelő ext- rakciós berendezéssel így a tervezettnél is jobb ered­ményt értek el. Folyamatos üzemelés esetén, napi 40— 42 tonna olajat nyernek a darából. Egy év alatt 1850 ton­na olajat termelt az üzem. Ha ez a darában marad, csak alig több. m#'t há­rommillió forintot kaptak volna érte, míg így 25 és fél millió forintot jövedel­mezett. Leszámítva az üze­melési és egyéb költsége­ket, a tiszta haszon 12 mil­lió forint. Ilyen tempóval tehát — az előzetes számításokkal ellentétben — nem négy­öt év alatt, hanem három év alatt megtérül a 34 milliós beruházás. Az eddig veszendőbe ment milliókból további beruhá­zásokat valósíthat meg a népgazdaság. T. Al

Next

/
Thumbnails
Contents