Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! sxn, ÉVFOLYAM, 307. SZÄM ARA: 50 fillér 1963. DECEMBER 30, CSÜTÖRTÖK Megyénk jövő évi feladatairól tárgyalt a Hazafias Népfront Mód Péter, a külügymi­niszter első helyettese, az ENSZ-közgyűlésen részt vett magyar küldöttség vezetője fogadta Bebrits Annát, a Népszabadsag és Sugár And­rást, az MTI munkatársát és válaszolt kérdéseikre. Elmondotta, hogy a most lezárult ülésszak bonyolult és {eszült nemzetközi hely­zetben zajlott le, amely el­sősorban az amerikaiak vietnami agressziója követ­keztében állt elő. Az előz­mények már kezdettől fog­va nyilvánvalóvá tették, hogy a közgyűléstől nem várhatunk szenzációs ered­ményeket. Maga az a tény, hogy az ülésszak normáli­san dolgozni tudott, lénye­gében eredménynek tekint­hető. — Ugyancsak eredmény­ként könyvelhetjük el — folytatta —, hogy a jelen­legi feszült helyzetben a szocialista oi-szágok és az imperialistaellenes front többi tagjai lényegében el­érték a maguk elé tűzött cé­lokat. Tovább erősödött az antiimperialista fronton be­lüli együttműködés. A vietnami problémával kapcsolatos kérdésre elmon­dotta : bár ez a probléma nem szerepelt a napirenden az általános vitában, de külö­nösen a be nem avatkozás­sal foglalkozó tanácskozáso­kon nemcsak a szocialista országok, hanem nagyon sok semleges ázsiai és afri­kai ország is támadta az Egyesült Államok agressziós politikáját — vagy nyíltan a vietnami agresszióval kapcsolatban, vagy közve­tett formában, de úgy, hogy kitűnt: a közvetett bírálat éle is az Egyesült Államok vietnami politikája ellen irányult. — A közgyűlés egyik je­lentékeny sikerének tartom — mutatott rá Mód Péter —, hogy határozat született a leszerelési világkonferen­cia összehívására. A hatá­rozat kimondia. hogy a vi­lágkonferenciára minden országot meg kell hívni, te­hát — értelemszerűen — a Kínai Népköztársaságot és az NDK-t is, amit a nyuga­ti hatalmak eddig mereven elutasítottak. — Fontos témája volt a közgyűlésnek az atomfegy­verek elterjedésének meg­akadályozása. A közgyűlés a semleges országok javas­latát fogadta el. Ez többek között előírja: a szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek kibúvót adnak a nukleáris hatalmaknak, hogy akár közvetve, akár közvetlenül, bármilyen formában elter­jesszék a nukleáris fegyve­reket. Mód Péter hangsúlyozta a Szovjetunió javaslatának fontosságát a más országok belügyeibe való be nem avatkozással kapcsolatban és rámutatott, hogy a vitá­ban igen sok felszólaló egy­öntetűen megbélyegezte az Egyesült Államok kongói, dominikai és természetesen vietnami agresszióit. A magyar ENSZ-küldött- ség munkájával kapcsolatos kérdésre Mód Péter válasza a többi között a következő volt: — Az a tény. hogy az 1. számú politikai bizottság elnökévé Csatorday Ká­rolyt választották meg, je­lentős diplomáciai sikere a szocialista országoknak és természetesen hazánknak is, hiszen a bizottságnak 19 éve — Manuilszkij ukrán főmegbízott óta — nem volt szocialista országot képviselő elnöke. A politi­kai bizottság magyar elnöke tevékenyen és eredménye­sen látta el feladatait, a kü­lönböző kérdések megtár­gyalása előtt igyekezett mi­nél több küldöttség véle­ményének meghallgatásával jól előkészíteni a tanácsko­zást. — Első ízben történt meg, hogy az ENSZ közgyűlésén önálló magyar napirendi pont is szerepelt: a jogi bizottságban ugyanis javas­latot terjesztettünk elő a nemzetközi kereskedelmi jog továbbfejlesztésére, egy­ségesítésére. Az indítvány nemcsak azért lényeges, mert a nehezen áttekinthető Elkészült a Nyugati Főcsatorna Szerdán a 15 kivitelező vállalat, valamint a Tiszán­túli Vízügyi Igazgatóság szak­embereinek részvételével megkezdődött a tiszántúl má­sodik nagy mesterséges fo­lyójának, a Nyugati Főcsa­tornának a műszaki átadá­sa. A most befejeződött 'má­sodik ötéves terv nagy léte­sítményét 1963. augusztus elején kezdték építeni. Negy­venhárom kilométer hosszú­ságú medrének ásása során körülbelül 1,5 millió köbmé­ter földet mozgattak meg. Ti­zenegy közúti híd íveli át, három úgynevezett bújtató és két automata vízszabály­zó biztosítja zavartalan mű­ködését. Az építők a hatalmas munkát határidőre fejezték be, s az eredetileg tervezett 72 millió forintos beruh;’ sasi költségből kereken 6 millió forintot megtakarí­tottak. A Tiszavasváritól ki­induló, s a Hortobágy me­dencét keleti és északkeleti irányban körülölelő új fő­csatorna az ország csapadék­ban legszegényebb vidéké­re — Újtikos, Polgár, Gör­beháza, Ujszentmargita tér­ségében — viszi el a Ti­sza vizét. Jelenlegi kiépítettségében másodpercenként 4—5 köb­méter öntözővizet szolgáltat a vidék mezőgazdasági üze­meinek. Később — tervezett öntözőfürtjeinek megépítése után — együttesen 45 000 hold mezőgazdaságilag mű­velt terület öntözését és 12 000 hold vízfelületű halas tó frissvízellátását bizto­sítja. Elsődleges rendeltetése — az öntözés mellett meg­oldja a vidék tervszerű bel-i vízvédekezését is. nemzetközi kereskedeli^n- jogl helyzetben próbál ren­det teremteni, hanem azért is, mert a jelenleginél jóval tágabb teret nyújt a fejlődő országokkal való kapcsola­tok bővítésére, hiszen a bo­nyolult kereskedelmi hely­zetből származó hátrányok legérzékenyebben őket érin­tik. — A magyar küldöttség­nek ezen kívül is volt né­hány olyan kezdeményezé­se, amely élénk figyelmet keltett és amelynek hatása valószínűleg tapasztalható lesz a világszervezet későb­bi munkájában. — A magyar ENSZ-kül­döttség munkájának elis­merését tanúsítja az is, hogy a Szovjetunió mellett hazánk képviselője is he­lyett kapott a francia ja­vaslatra felállítandó tizen- négytagú bizottságban, amelynek feladata lesz, hogy az ENSZ és a szako­sított EN SZ-intézmények költségvetését felülvizsgálja. A felülvizsgálat a szervezet békefenntartó tevékenysé­gével kapcsolatos kiadások­ra is kiterjed. A magyar küldöttség ak­tívan dolgozott az összes bizottságokban és azok közé a delegációk közé számítot­ták, amelyek befolyást tud­nak gyakorolni az ENSZ- ben vitatott egyes kérdések menetére. Az idei munkáról és a jö­vő évi feladatokról tárgyalt szerdai ülésén a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei bizottsága. Koncz Károly részletes tájékozta­tójából kitűnt, hogy a nép­frontbizottságok általában teljesítették ez évre meg­szabott programjukat, sok­oldalú tevékenységükkel eredményesen segítették a megye ipari és mezőgazda- sági termelésének fejleszté­sét, kulturális életének fel­lendítését. A megye jelle­gének megfelelően különö­sen a mezőgazdasági ter­méshozamok emelésében je­lentős a szerepük. Mind a járási, mind a községi népfrontbizott­ságok üléseiken rend­szerint időben mozgósí­tották a falu népét a soron következő fel­adatokra. Más szemekkel együtt tíz tudományos jellegű tapasz­talatcserét rendeztek, köz­reműködtek a háztáji bi­zottságok létrehozásában, száz községben tanulmá­nyozták ezek tevékenysé­gét Széles körben szervez­ték a fcrmelőszövetke- zetek versenyét, 171 tsz szocialista brigád meg- alakításában volt nem kis szerepük. Kulturális feladatok kö­zül különösen említésre méltó a szakmunkásképző tanfolyamok, a felnőttel? ál­talános és középiskoláinak szervezésében, az analfa­bétizmus felszámolásában kifejtett tevékenységük, llőrelépés történt a tekintet­ben, hogy a falvak népmű­velési terveit egységesen állítják össze. További fel­adat a végrehajtásban való egységes közreműködés a különböző szerveknek. Az ismeretterjesztő elő­adások. az író-olvasó ta­lálkozók szervezése mind olyan terület, ahol a népfrontbizott­ságok aktívan közremű­ködtek. Békemozgalmi tevékeny­ségükkel nagy tömegek kö­zött népszerűsítettték a bé­kés egymás mellett élés gondolatát. Az idén német, lengyel, bolgár, csehszlovák és szovjet vendégek jártak a megyében, s barátsági es­teken mélyítették a dolgo­zók kapcsolataikat a szom­szédos népekkel. Az ukrán napok alkalmából például mintegy hatvan e.ou^*ás hangzott el, több kiáliíiaj nyílt és számos díszelőada; volt a moziban. További eredményeket él­tek el a községpolitikai munka megvalósításában, a társadalmi munka szerve­zésében. A községek jelentős ré­szében sikerült a figyel­met ráirányítani a ta­nyai problémákra, amelynek eredménye­ként jobban figyelembe veszik az ott élők leg­fontosabb igényeinek ki­elégítését. Javult a népfrontbizqrtsá- gok kapcsolata a különböző szervekkel, elsősorban a tanácsokkal. Számos község­ben a tanácsok állandó bi­zottságai a népfrontbizott­ságok aktivistái közösen ol­danak meg egy-egy felada­tot. Az ülésen az idei tapasz­talatok felhasználásával megvitatták a jövő évi munh kaprogramot is. Ennek leg­főbb jellemzője, hogy a megyei pártbizottság 1966. évi intézkedési tervében meghatározott legfontosabb feladatok segítését állították előtérbe. Hódi László Évzáró ünnepséget- tartott a fehérgyarmati Zalka Máté munkásőr zászlóalj. Elbúcsúztak a veterán munkásörök és felesküdtek az ifjak. Felvételünkön: jelképesen fegyvert cserél Arán László veterán c- Bcrcczki Zoltán ifjú mun­kásőr. Foto: Darabos Lászlói Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szerdán délelőtt az SZMT székházában tár­gyalták meg a szakmaközi bizottságok és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának ez évi munkáját, valamint az SZMT 1966 első félévi munkatervét Az ülésen részt vett Szűcs Lajos, a megyei párt végrehajtó bi­zottságának tagja, a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának vezető titkára, Szi­lágyi Menyhért, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Kovacsics Gyula, az SZMT elnöke. Megállapították: a négy évvel ezelőtt alakult szak­maközi bizottságok az idén végezték a legeredményei sebb munkát. A községek­ben működő bizottságok kapcsolata javuü a helyi tanácsokkal, és különösen nagy feladatokat oldottak meg olyan községekben, ahol nincs szakszervezet. Itt a szakszervezeti tagok össze­fogásában, nevelésében vé­geztek eredményes munkát. A hozzászólások és a vi­ta után az ülés elfogadta az SZMT 1966. első félévi munka tervét. Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ megyei bizottsága, amelyen részt vett Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. A megyei bizottság értékelte az 1965. évi akcióprogramot, és meghatározta megyénk KISZ-szervezeteinek legfon­tosabb jövő évi felada­tait. 1965-ben az ipar és a me­zőgazdaság területén több, mint ötszáz ifjúsági brigád és munkacsapat segítette a termelést, az őszi mezőgaz­dasági munkák során csak­nem félmillió forint érték­ben végeztek társadalmi munkát a fiatalok. A jövő évi legfontosabb feladatokat az 1966. évi népgazdasági terv határozza meg a KISZ-íiatalok szá­mára is. A megyei bizottság felhívta a fiatalokat, hogy az iijúsági termelési moz­galmakban, munkaakciókban az 1965. évihez hasonlóan, de még aktívabban vegyen részt. A megyei bizottság fog­lalkozott az ifjúság érdek- védelmével, az eszmei-poli­tikai és világnézeti nevelé­sével, majd az ifjúság kul­turális és sportigényeinek jövő évi terveit határozták meg. Mód Péter nyilatkozata az ENSZ 20. közgyűléséről

Next

/
Thumbnails
Contents