Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ARA: 50 fillér 1965. DECEMBER 23, CSÜTÖRTÖK Mezőgazdaságunk 1965-ben Irta; Dr. Dimény Imre, az MSZMP K. B. mezőgazdasági osztályának vezetője Mezőgazdaságunk tevékenységének fő irányát 1965-ben lényegében a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata jelölte meg. A határozatnak megfelelően 1965-ben a mezőgazdaságban is az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapott a gazdálkodás tervszerűbbé tétele és hatékonyságának fokozása, a meglevő lehetőségek jobb hasznosítása. Bár a mezőgazdaság idei termelési és felvásárlási tervét 3—4 százalékos lemaradással teljesíti, a mezőgazdáság dolgozói és vezetői az 1965-ös esztendőben is lényegében eredményesen dolgoztak. Mezőgazdaságunk az 1965-ös esztendőben 1964- hez hasonlóan eleget tett egyik igen fontos feladatának; saját termesből biztosította az ország kenyérgabona ellátását. A búza termésátlaga holdanként 12,5 mázsa. Ilyen magas termésátlag a magyar mező- gazdaság történetében még nem fordult elő. Országosan mintegy 30 ezer vagonnal több kenyérgabona termett a tervben figyelembe vettnél. Rekordtermés volt kukoricából és cukorrépából is. A kukorica termésátlaga holdanként meghaladja a 17 mázsát, mig a cukorrépa termésátlaga a 170 mázsát. Ezek az eredmények már megközelítik . a legfejlettebb országok eredményeit. A kukorica viszonylag magas termésátlaga és az őszi és tavaszi árpa jó termése ellenére sem tudjuk állatállományunk abrakszükségleiét teljes egészében hazai termésből biztosítani. Mintegy 40 ezer vagon szemes abrak importjára lesz szükségünk ahhoz, hogy az állatállomány takarmányszükségletét kielégíthessük 1966-ban. Az 1965-ös esztendőben legfőképpen a kedvezőtlen időjárás következtében a tervezettnél és a tavalyinál is kisebb a kertészeti kultúrák termése. A zöldségfélék termése mintegy 5—6 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. Ezenbelül főleg a paradicsom, uborka, paprika termése volt kevesebb. A gyökér- és káposztafélék termése viszont általában magasabb volt a tervezettnél. A bor termése mind mennyiségben, mind pedig minőségben gyengébb a tervezettnél és a múlt évinél is. A szőlő termése kb. fele a múlt évinek és kétharmada a tervezettnek. A gyümölcs- féléké is — kivéve a szilvát — szintén kisebb a tervezettnél. A kisebb termés ellenére a nyers és feldolgozott kertészeti termékekből együttesen többet exportáltunk, mint 1964-ben. Ezzel, valamint a gyengébb terméssel függ össze az, hogy ezen termékek fogyasztói ára ebben az esztendőben növekedett. így például a burgonya fogyasztói ára in—12 százalékkal, a zöldségféléké 15-—17 százalékkal. a gyümölcsféléké pedig 14—16 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. A szarvasmarha-állomány • száj- és körömfájás éllenére növekedett; ez év szeptemberében 15 ezer darabbal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezenbelül azonban a tehénállomány mintegy 7 ezer darabbal csökkent. A tehénállomány a nagyüzemekben nőtt, míg a háztáji gazdaságokban a múlt évhez hasonlóan tovább csökkent 12 ezer darabbal. Tehát 1965-ben sem sikerült megállítani azt a káros tendenciát, amély a háztáji gazdaságokban a tehénállomány csökkenésében mutatkozott meg.- A sertésállomány valamivel kisebb a múlt évinél, ezenbelül azonban számottevő a kocaállomány csökkenése. Az utóbbi mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban csökkent, és ez főleg az 1966. évi termelési és félvásárlási előirányzatok teljesítésében jelenthet komoly nehézséget. A mezőgazdasági termékek kivitele 1965-ben olyan cikkek irányába tolódott el, amelyek a belterjesebb gazdálkodásra utalnak. Ez jelzi többek között, hogy az idei esztendőben mintegy 195 ezer tonna friss gyümölcs, ezenbelül 120 ezer tonna alma, 185 ezer tonna fözelékkonzerv és paradicsompüré, 20 és fél millió liter palackozott bor került kivitelre. Az idei mezőgazdasági export teljes értékének több mint 40 százalékát hús és húskészítmények, valamint egyéb állati termékek, vaj, sajt, tojás stb. tették ki. Az idei esztendő eredményességét igazolja például az, hogy 1965-ben több mint 2,2 milliárd devizaforint a mező- gazdaság export-import aktív egyenlege. Ez 300 millióval több az utóbbi évek átlagánál. A mezőgazdaság az ismert nehézségek ellenére is teljesíti a Központi Bizottság múlt évi decemberi határozatának azon fontos célkitűzését, hogy javítsuk az ország külkereskedelmi mérlegét. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy közben a belső szükségletek kielégítése is a terveknek megfelelően alakult. Ügy, hogy többek között pl. 52 kg-os volt az 1 főre jutó hús, 30 kg-os az 1 főre jutó cukorfogyasztás. A mezőgazdaság 1965. évi eredményei a fiatal szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink további erősödéséről tanúskodnak. Arról szólnak, hogy egyre nagyobb biztonsággal termelnek, egyre nagyobb biztonsággal lehet rájuk támaszkodni, mind naeyobb szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Ismételten tanúi lehetünk, hogy a parasztság jobban dolgozik, határozottabban ragaszkodik szövetkezetéhez. Az elért eredmények arról is tanúskodnak, hogy nem volt hiábavaló az a nagyarányú befektetés, beruházás, amit a mezőgazdaságban a második ötéves terv időszakában valósítottunk meg, s nem lesz hiábavaló az a nagyarányú befektetés sem, amit az elkövetkezendő időszakban a mezőgazdaság Fejlesztésére szánunk. Az 1965. évi eredményekhez természetesen nagyban hozzájárult az, hogy a műtrágya, valamint a takarmánykeverékek használata tovább növekedett. Az, hogy a beruházások volumene 1965-ben is számottevő volt; az összes beruházás 1/5-e a mezőgazdaságba került. Ennek eredményeként a termelőerők színvonala a mezőgazdaságban tovább növekedett; tovább szilárdultak és fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Főként azokban a termelőszövetkezetekben volt ez számottevő, amelyek megfelelően éltek a személyes anyagi érdekeltség lehetőségével, amelyek képesek voltak önállóbban gazdálkodni, s így jobban élvezhették egyes döntéseik anyagi előnyeit, akik jól sáfárkodtak a rendelkezésükre bocsátott anyagi és egyéb eszközökkel. Tehát ott, ahol a szövetkezeti jellemvonások az átlagosnál is nagyobb mértékben ér- vényesülhetettek, illetve ahol a helyi lehetőségek kihasználását nagyobb mértékben tudták érvényesíteni, ezek révén is jelentős mértékben növelték gazdálkodásuk hatékonyságát. Az elért eredmények mellett néhány területen továbbra is számottevő lemaradás mutatkozik. így például nem tekinthető megoldottnak — az ismert kedvező tényezők ellenére sem — az aprómagter- mesztésünk, burgonya és zöldségtermesztésünk. A rét- és legelőgazdálkodásunk területén is kicsi az előrehaladás. Ezek azok a problémák, amelyekkel a jövőben többet kell foglalkoznunk. Nem tekinthető elégségesnek a takarmánygazdálkodásban elért fejlődés, valamint a háztáji gazdaságok lehetőségének hasznosítása sem. Van még sok olyan tartalék, amelyek feltárásával tovább javítható a mezőgazdaságban is a gazdálkodás hatékonysága, a tervszerűség. Ezek egyébként- azok a feladatok, amelyek utalnak a következő időszak jelentősebb tennivalóira is, s ezeket tekintsük olyanoknak, amelyek az elkövetkezendő Időszak központi kérdései. Ezenbelül természetesen alapvető feladatunknak továbbra is a kenyérgabonaellátás hazai termésből történő biztosítását kell tekintenünk; ezért a vetések ápolására, védelmére nagy gondot kell fordítanunk. Ügyelnünk kell arra is, hogy valamennyi munkát a jövőben még inkább időben és jó minőségben végezzük el. Napjainkban pedig mind nagyobb gcndot kell fordítanunk a gépek javítására. Annál is inkább, mert ez ma a legsürgősebb olyan feladat, amivel nagyban megalapozhatjuk a jövő évi eredményes tevékenységünket, gazdálkodásunkat, azt, hogy a jövő esztendőben a mezőgazdaság termelése mintegy 5 százalékkal haladhassa meg az idei esztendőben elért eredményt. Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága szerdán kibővített ülést tartott. Ezen részt vettek a járási pártbizottságok első titkárai is. Az ülésen értékelték a pártbizottság 1965. évi intézkedési tervének végrehajtását és megvitatták az 1966. évi intézkedési tervet. A pártbizottság beszámolóját Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára terjesztette elő. A beszámolót vita követte. Kádár János elvtárs a csepeli munkásőr zászlóalj évzáró gyűlésén A Csepel Vas- és Fémművek munkásőr zászlóalja szerdán délután ünnepélyes évzáró gyűlést tartott a helybeli sportcsarnokban. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka. Az ünnepség a munkásőrség kórusának műsorával kezdődött, majd Molnár Ernőnek, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága első titkárának megnyitója után B. Tóth Sándor, a munkásőr zászlóalj parancsnoka értékelte az egység egiész évi munkáját, ismertette a kiképzésben, a fegyveres szolgálatban és a munkában elért eredményeket. A zászlóalj a budapesti munkásőregységek közötti versenyben első helyezést ért el, s vándorserleggel tüntették ki, amelyet Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti parancsnoka adott át. A legkiválóbb alegységeket és azok parancsnokait, valamint a kiemelkedően helytállt munkásőröket vörös selyemzászlóval, oklevéllel, illetve kitüntető jelvénnyel jutalmazták. Az évzáró gyűlésen elbúcsúztatták a zászlóalj leszerelő, illetve tartalékállományba helyezett tagjait, — akiknek Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka emlékérmet és emléklapot nyújtott át, — s a csapatzászló előtt ünnepélyesen esküt tettek a helyükbe lépő, újonnan kiképzett munkásőrök. Ezután Kádár János szólt a csepeli munkásőrökhöz. A párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta az egység tagjainak és parancsnokainak, további eredményeket kívánt az önként vállalt munkásőri kötelesség teljesítésében, majd az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatta az egybegyűlteket. Az ünnepség az eionálé hangjaival ért véget. A megyei tanács vb megjutalmazta a legfőbb tanácsi vállalatokat A pénzösszeg nagyobb részét a fizikai dolgozók kapják A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ez év elején — különböző feladatok elérésére — céljutalmat tűzött ki a tanácsi vállalatok részére. A végrehajtó bizottság a napokban értékelte a vállalatok eredményeinek vizsgálatára kijelölt bizottság jelentését. Megállapították, hogy a kitűzött feladatokat a vállalatok általában teljesítették és az értékelés alapján a jutalmazásra rendelkezésre álló alapból mintegy hatvanezer forint kifizetését hagyták jóvá. A verseny során sikeres exporttevékenységükért a Tiszalöki Faipari Vállalat és a VAGÉP érdemel jutalmat. Az iparpolitikai tervek teljesítésében a VAGÉP, a Patyolat Vállalat és a Villanyszerelő Vállalat végzett kiváló munkát. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a termelés szervezésében és a szerződések maradéktalan teljesítésében a Szatmárvidéki Faipari Vállalat, a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat, a Villanyszerelő Vállalat és a Víz- és Csatornamű Vállalat. Legjobb eredményt ért el a műszaki fejlesztés során a Gyümölcs Szeszfőzde- és Szikvízipari Vállalat és a Nyírbátori Vastömegcikkipa- ri Vállalat. A létszámnövelés nélküli, jó minőségellenőrzés megszervezéséért a Textilruházati Vállalat, a létszám- és bérgazdálkodásban elért eredményekért a Szatmárvidéki Faipari Vállalat, valamint az Iparcikk- és az Élelmiszer Kiskereske- delrti Vállalat kap jutalmat. Munkavédelmi- és munkaegészségügyi eredményeikért a Szatmárvidéki Faipari, a Kisvárdai Bútoripari valamint a Nyíregyházi Vendéglátóipari és Élelmiszer Kisker Vállalatot részesítik pénzjutalomban. A szocialista 4iunkaversenyben a Szatmárvidéki, Tiszalöki Faipari, valamint a Nyíregyházi Vendéglátóipari és Iparcikk Kisí/ereskedelmi Vállalat dolgozói jeleskedtek. Legtöbb újítást nyújtottak be és fogadtak el jó gazdasági eredményekkel a Nyírbátori Vastömegcikkipari- Cipőipari-, Nyíregyházi Vendéglátóipari- és Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatoknál. Kiemelkedően jő minőségi munkát végzett a Villanyszerelő-, és a Víz- és Csatornamű Vállalat. A termelékenység emelésében, az áruforgalmi terv teljesítésében, a költséggazdálkodásban mindkét kiskereskedelmi vállalat jó eredményeket ért elt a kereskedelem fejlesztésben a Nyíregyházi Vendéglátó, valamint az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat végzett kiváló munkát. , A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a jutalmak minimum hatvan százalékát az alacsonyabb beosztású dolgozók között osszák ki. (t. Nyíregyházán a nagykörúton új társasház épül. A* építőipari ktsz még ez évben átadja az építtetőknek ai épületet. Hammel J. (elv.
