Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

VII. A brigádvezető A termelőszövetkezeti nagy gazdaságok munka- szervezetének legfontosabb egysége a brigád. Ezért a a brigádvezetők kulcsembe­rei a szövetkezeti termelés­nek, gazdálkodásnak és az egész közösségi életnek. Vezjetőkészségükön, szakmai és politikai rátermettségü­kön valóban nagyon sok múlik. Olyan kisebb közösség élén állnak ők, amely na­ponta megbeszéli gondjait, a közös munkával kapcsola­tos észrevételeit. S ezek az észrevételek néha nagyon is lényegesek az egész szövet­kezeti gazdaság életében. A brigádvezető sok mindent el tud önállóan intézni, de csak akkor, ha bíznak ben­ne, ha az adott terület fe­lelős vezetőjének tekintik őt. Ilyen módon a tagok valóban csak lényegesebb gondjaikkal keresik meg az elnököt. A talpraesett bri­gádvezető idejében értesíti a vezetőséget, az illetékes szakvezetőt a tagok észre­vételeiről, s így sokat segít a vezetésnek. Tehát a szö­vetkezeti demokrácia tör­vényeinek érvényesítése sok esetben a brigádvezetőn múlik; azon az emberen, aki koránttól későig jófor­mán mindig együtt van a mezőn, vagy az állattenyész­tő telepen szorgoskodó tsz- gazdákkal. A szövetkezetben az idő­szerű tennivalók irányítása általában négy fő részből áll: — a munkák elvégzésére kiadott rendelkezésből, — a munkák módjára adott útbaigazításból, — a munkafolyamat köz­vetlen irányításából, — az elvégzett munka .mennyiségének, minőségé­nek ellenőrzéséből. E feladatoknak az a ré­sze, amely a kivitelezést jelenti, csaknem teljes egé­szében a brigádvezetőre vár. Nagyon sokrétű munkáját csak akkor tudja megfele­lően ellátni, ha tudását módszeresen növeli. A ta­pasztalatok szerint a szö­vetkezetekben a brigád­vezetők jelentős része sem­miféle szakmai végzettséggel nem rendelkezik. Helyes lenne, ha az ilyen közös gazdaságokban — megértve a brigádvezetők munkájá­nak fontosságát, jelentősé­gét — többet törődnének ismereteik fejlesztésével. Egy másik jelenség: sok szövetkezetben gyakran vál­togatják a brigádvezetőket. Minden munkaterületre ér­vényes, hogy az ember egyik napról a másikra nem tudja ellátni' úgy fel­adatát, mintha azt hosszú esztendők óta végezné. Kü­lönösen érvényes ez a me­zőgazdaságra. Egy-egy ter­melési ciklus esztendőnként rendszerint egyszer zajlik le. Annak tapasztalatait esetleg a következő évben nem lehet megfelelőn hasz­nosítani, mert akkor mások a természeti adottságok. Mindenképpen több eszten­dő kell tehát ahhoz, hogy valaki a termelés kérdései­ben megfelelő jártasságra tegyen szert a gyakorlatban. De az emberekkel foglal­kozni még bonyolultabb, mint a szántóföldi termelés­sel. S mégis gyakran türel­metlenek a vezetők, s néha­napján a tagok is a brigád­vezetővel szemben. S ennek a türelmetlenségnek, a bri­gádvezetők gyakori váltoga­tásának a szövetkezeti kö­zösség látja a kárát. Kétségtelen tény, hogy vannak brigádvezetők, akik foghegyről, sértő hangon be­szélnek a szövetkezeti ta­gokkal. Az ilyen magatar­tás nem egyeztethető össze semmiféle vezető beosztás­sal, így a brigádvezetőség­gel sem. Ugyanígy megen­gedhetetlen az is, ha a bri­gádvezetők minden áron „jó viszonyban” kívánnak, akarnak lenni a tagokkal, s ezért elnézőek, nem törőd­nek azzal, hogy népszerű­séghaj hászásuk előbb utóbb megkárosítja a szövetkeze­tét, s azokat is, akikkel szemben elnézőek voltak. A brigádvezető minden tette a tagság szeme előtt játszódik le. S ha igazság­talan, ha sógor-koma ala­pon intézi a munkabeosz­tást, a munkanyilvántartást, a munka minőségének ellen­őrzését, rövid idő alatt vége a tekintélyének, bármennyi­re szeretné is, nem soká ma­radhat posztján. A brigádok élén álló em­berek sokrétű munkáját egy kicsit az elnökéhez le­het hasonlítani. Nagyjából olyan feladatokat kell meg- oldaniok a kisebb közössé­gekben, mint az elnöknek az egész szövetkezet élén. így aztán nemcsak a köz­vetlen termelési folyamatok irányítása tartozik rájuk, hanem az emberekkel -|aló foglalkozás, törődés is. Min­den szövetkezetben, de kü­lönösen a nagyobb terme­lőszövetkezetekben nélkü­lözhetetlen feltétele a jó közösségi életnek az eleven brigádélet. A rendszeres megbeszélések, a brigád, s a szövetkezet egész helyze­tének megvitatása — amely­re különösen a téli idő­szakban nyílik gyakrabban lehetőség, alkalom — na­gyon fontos eszköze lehet a szövetkezeti öntudat fejlesz­tésének, az egész gazdaság előrehaladásának. A szövetkezetek legna­gyobb részében a vezetőség ennek megfelelően ítéli meg a brigádvezető jelentőségét, fontosságát. Gondoskodik arról, hogy megfelelő önál­lósággal láthassa el felada­tát. Az a vezetőség, amely csak „küldöncnek” tekinti a brigádvezetőt, megnehezíti a saját munkáját is. Mert valójában a brigádvezető­nek nem csupán az a fel­adata, hogy a felülről ka­pott utasításokat továbbít­sa a tagoknak. Ez a mun­kájának csak egy része le­het. Azzal kiegészítve, hogy legyen a brigádvezetőnek önállóan joga dönteni — úgy hogy a gazdálkodás egysége, harmóniája ne bo­ruljon fel. Adódhatnak, s adódnak is rendkívüli ese­tek a munka során. Hol az időjárás, hol más tényező szól közbe. S ha a brigád­vezető ilyenkor nem cse­lekszik önállóan, vagy nem mer cselekedni, pótolhatat­lan veszteségek érhetik a közös gazdaságot. Ezernyi példa mutatja: a brigádvezetők túlnyomó többsége megérdemli a bi­zalmat. Joggal várják el, hogy többet törődjenek ve­lük, hogy munkájuk jelen­tőségéhez mérten becsüljék őket Almási István Í-" ■’*'* Saját erőből 60 férőhelyes szarvasmarha-istállót épít anagy- cserkeszi Kossuth Tsz. Foto: Hammel József APRÓHIRDETÉSEK Fényezett sötét háló- szó' -'bútor eladó. Bé- ké-iiiíia 1. szekció II. emelet 9 ajtó. (19276) Vennék nőgyógyászati /izsgálóasztalt. Aján­latokat a Kiadóba. (7669) Csütörtökön a Béke moziban elveszett sze­mélyi és katonai iga­zolvány megtalálóját kérem, hogy jutalom ellenében szíveskedjék leadni a Csályi Ferenc utca 23. szám alá. (7072) Sorozatos sertésvá- góst vállalok, ugyan­ott két kövér sertés eladó. Holló u. 6. sz. Üj kisipari kombi­nált szobabútor, bor­dó huzattal, perzsa­szőnyeg, olajkályha, Novalux villanytűz­hely, lengyel hűtőszek­rény éladó. Vásáros- namény, Néphadsereg u. 7. (19274) Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen feleségem és édesanyánk JUHASZ GYÖRGYNÉ szülj Magyar! Julianna temetésén részvétükkel fáj­dalmunkat enyhíteni igyekez­tek. Gyászoló Juhász család ____________________________(7677) KULTURÁLIS ÉLET Az északi kultúrák nagykövete Hajdú Hetink 75 éves Szédítő távlatok nyílnak meg előttünk, ha életére te­kintünk. Szinte gyermek volt még, amikor megnyer­te a Petőfi Társaság vers­pályázatát 1906-ban. Ambrus Zoltán bíztatására, — aki csodálta ezt a tökéletesen verselő gyermekembert — fogott hozzá Ibsen drámai költeményének, a Brand fordításához, és harcos évek, börtönök, megrázkódtatások, viharok után fejezhette be, tizennyolc év elmúltával. Ezért tanult meg norvégül, fiatalon, miután a norvég főkonzul ajánlására felkere­sett Angyalföldön egy Nor­végiából idekerült, Sörensen nevű műszerészt, aki csak azért tanította ingyen és lelkes szívvel a norvég nyelvre, hogy elindíthasson egy műfordítói pályát, egy fiatal költőt, az északi kultúrák „nagykövetévé” képezhessen ki. Bár nem dédelgette az élet Hajdú Henriket,' drá­mákat garmadával hullajtott eléje, attól kezdve, hogy mint fiatal fővárosi tisztvi­selő megismerkedett a mar­xizmussal és egyik alapító­ja lett a pártnak az irodalmi tevékenységet, az újságírást, a politikai munkát együtt végezte, harcolt a munkások jogaiért minden fórumon tollal, tettel s előadásokkal is. Amikor 1925-ben börtön­be került, a legnehezebb körülmények között is meg­őrizte munkakedvét. életere­jét, a Brand szövegét mor- molgatta a börtönudvaron, magányos séta közben, mert arra is ügyeltek, hogy egye­dül és a börtönigazgató külön engedélyével léphessen ki a magunzarkaooi. Sem a meg­aláztatások, sem az igeretek nem tudták megtörni. Beth­len István pénzzel, állással édesgette, ő inkább a füg­getlenséget és a szegénysé­get vállalta. Sorra fordította a legnagyobb norvég, svéd, dán költők, írók müveit mintegy száz kötet műfor­dítás áll mögötte, — könyv­tárnyi gyűjtemény a skan­dináv irodalomból. Van va­lami különös abban, hogy ez a szerény, tiszta kommu­nista művész kapta meg az északi kultúrák legnagyobb elismerését kifejező Szent Olaj-rendet, s lakásán csak a hozzá írt levelekből össze lehet állítani az északi iro­dalmak múzeumát, hisz úgy­szólván minden jelentős író­nak barátja, levelezőtársa, vendége volt. Nexő köszö­neté, Pontopiddan levelei, s a legnagyobb északi nőíró, Sigrid Undset levelei és művei példázzák, mit kö­szönhetnek neki, aki tolmá­csuk, barátjuk, értőjük tu­dott lenni. A jövő évben jelenik meg életművének koronája, huszonhárom nagy Ibsen- mü, szinte a teljes életmű. Fábri Tibor — Dr. Jandek Géza — Tóth Tibor: Szocialista brigédmozgalom Magyarországon Néhány éve bontakozott ki hazánkban a szocialista bri­gádmozgalom, a munkaver­seny új válfaja. Amikor a sajtó hírt adott a szovjet és más szocialista országok dolgozóinak ilyen irányú kezdeményezéseiről, illetve eredményeiről, a magyar munkásosztály legöntudato- sabb és legfogékonyabb ele­mei öntevékenyen kialakí­tották, meghonosították ezt a versenyformát. A kezdé- ményezés azóta tömegmoz­galommá vált. Az elmúlt években több párt- és kor­mányhatározat segítette a mozgalom megszilárdítását, egységes elveinek kidolgozá­sát, az élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetését, ju­talmazását. A megtett út tapasztala­tait és tanulságait összegezi és a további fejlődést segíti Fábri Tibor, dr. Jandek Gé­za és Tóth Tibor Szocialis­ta brigádmozgalom Magyar- országon című, szép kiállítá­sú könyve, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. A szerzők tömören így fo­galmazzák meg a szocialis­ta brigádmozgalom célját: „Termelési mozgalom ez, de nem csak az. A mozgalom nagyszerűen kifejezi, hogy miközben az ember átalakít­ja a társadalmat, uralma alá rendeli a természeti erőket és fejleszti a technikát, maga is átalakul, kulturált, művelt munkássá, dolgozóvá, s a szó igazi értelmében vé­ve: emberré válik. Ezért fontos, hogy e versenymoz­galom eredményessége ér­dekében ki-ki a maga terü­letén mindazt maradéktala­nul megtegye, ami feladata és kötelessége — sőt annál többet is...” Az Igen gazdag tartalmú könyv röviden összefoglal­ja a marxizmus—leninizmus tanításait a versenyről, meg- f világítja a munkaverseny ‘ politikai és közgazdasági je­lentőségét, majd történeti áttekintést ad a magyar szocialista munkaverseny- mozgalom fejlődéséről. Elemzi a brigádok válla­lásainak tartalmát, azok végrehajtásának módszereit, figyelembe véve a különbö­ző szakmák sajátosságait, valamint az építőipari, a nem árutermelő munkahe­lyek, az idényjellegű üze­mek stb. lehetőségeit is. Foglalkozik a követelmé­nyekkel, illetve a jutalmazás kérdéseivel, a bilgádok anyagi és erkölcsi elismeré­sével. Nincs a szocialista brigád­mozgalomnak olyan mozza­nata, amelyben ne adna hasznos útmutatást a könyv: szól arról, milyen legyei? a brigádnapló, a szocialista brigád értékelési szabályza­ta, a szervezeti és kulturá­lis élet, a verseny Irányítá­sa és továbbfejlesztése stb. Hasznos tanácsokat ad a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasá­ga cím elnyeréséért folyó versenyhez is. (b) Az ÉM. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre könnyűgépkezelőket (ÉM-vizsgával), vasbeton- szerelőket. kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és nap: két­szeri étkezést — térítés el lenében — biztosítunk. Ta­nácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés- Bu­dapest V. Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (25) ELŐNYŐS HASZNOS Libára, kacsára, pulykára kössön szerződési a földművesszövetkezettel! Liba után darabonként 15 kg pulyka után darabonként 5 kg takarmányjuttatás, előleg. (HK) A hajdúböszörményi Dó­zsa Termelőszövetkezet takarmányrépát ajánl fel eladásra 2000 q súlyban. Ár: megál­lapodás szerint. Esetleg a répa elszállítását is vállal­juk. Cím Dózsa Mg. Tsz Hajdúböszörmény, Mester u. 11. Telefon: 113. (490) Keveréktakarmány — több tojás — nagyobb bevétel, ha tojásértékesítési szerződést köt a földmővesszö vetkezettel! Kitűnő minőségű keveréktakarmány kapható cseretakarmány ellenében. (HK) Praktikus ajándékot is a karácsony fa alá : Gyermek bundacipő 23—30-ig 80,— Ft-tól 109,— Ft-ig Gyermek bundacipő 31—36-ig 190,— Ft-tól 196,— Ft-ig Gyermek egészcipő fekete 35—38-ig 174,50 Ft-ért Fiú egészcipő 31—38-ig 110,— Ft-tól 158,50 Ft-ig Gyermek félcipő 31—40-ig 110,— Ft-tól 201,— Ft-ig Kapható az Iparcikk Kisker GYERMEKCIPŐ SZAKÜZLETEIBEN NYÍREGYHÁZÁN, KISVÁRBAN, MÁTÉSZALKÁN Új gazdasági épület Új könyv;

Next

/
Thumbnails
Contents