Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

YTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt XXII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1965. DECEMBER 19, VASÁRNAP A* 1966. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1966 évi népgazdaság; tervet. Megállapította, hogy a nép­gazdaság 1965-ben az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1964 decemberi ha­tározatában megjelölt mó­don, eredményesen fejlő­dött. Dolgozó népünk szor­galmas munkájával sikerült teljesíteni, egyes területeken kedvezően túlteljesíteni az 1965. évi népgazdasági terv számos fontos előirányza­tát. Az ipari termelés emel­kedésének körülbelül 80— 90 százaléka a termelékeny­ség növekedéséből szárma­zik. A búza termésátlaga kimagasló volt, a hazai ter­més maradéktalanul biz­tosítja az ország kenyerét, a mezőgazdaság egészének ter­melése azonban nem érte el a tervezettet. A külkereske­delmi forgalom egyenlege valamivel kedvezőbb a ter­vezettnél. A 42 milliárd forintnyi beruházás nyomán sok új létesítménnyel, géppel gaz­dagodott az :par, a mező­gazdaság, a közlekedés, fej­lődött a lakosság kulturális, egészségügyi ' és szociális ellátása, nőtt a lakások szá­ma. Az eredmények mellett azonban több területen még csak kezdeti előrehaladás jelentkezik. További erőfe­szítéseket kell tenni, hogy azt termeljék, amire a ha­zai és a külföldi piacon szükség van. a műszaki fej­lesztés meggyorsuljon, a termelés gazdaságosabb le­gyen, a beruházási eszközö­ket jobban összpontosítsák, a munka- és az üzemszer­vezés javuljon, ik Az 1966 évi rfepgazdasági terv a következő fő célki­tűzésekben foglalja össze a liarínadik ötéves tervidőszak első évének feladatait: El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem, mintegy 4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a la­kosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal, az állóalapok (termelési eszközök, lakóhá­zai., oktatási, egészségügvi es hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelések, közművek stb.) bővítésére fordított összeg pedig mint­egy 4 százalékkal nőjön az ez évihez képest A beruházások jövő évi előirányzata 44—45 milliárd forint, ez az idei várható teljesítésnél 2—.3 milliárddal több. A terv a beruházási eszközök további összponto­sítását írja elő. 196'6-ban mintegy 340 népgazdtságilag jelentős be­ruházást helyeznek üzembe. Ezek között van a pécsi erőmű 100 megawattos bő­vítése, a Borsodi Vegyikom­binát kaprolaktám üzeme, a szegedi gumigyár, a szegedi textilgyár bővítése, a nagy­laki pozdorjaüzem, a szol­noki paníifryár bővítése, a bajai hűtőház, több áruház és szálloda. A jövő évi új beruházá­sok a későbbi fejlődés meg­alapozását szolgálják. Meg­kezdődik a 400 kilovoltos kooperációs távvezeték épí­tése, a DCM mészüzeme, a szolnoki épületelemgyár, a miskolci házépítő kombi­nát, a lábatlani papírgyár-, a papírfeldolgozó ipari re­konstrukció, a nagykőrösi és a debreceni konzerv­gyár, a balatonfüredi és a balatonalmádi szállodák ki­vitelezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyár­tás fejlesztésére. A terv az ipari termelést az idei várható szintnél 4— 6 százalékkal magasabban irányozza elő. Az átlagos növekedés ütemét meghala­dóan, 10 százalékkal emel­kedik a vegyipar, 7 száza­lékkal a villamosenergia­ipar és 6 százalékkal a gépipar termelése. A köny- nyűipar termelése kereken 4 százalékkal, az élelmiszer- iparé 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az energiahordozók ter­melésében és felhasználásá­ban emelkedik a gazdasá­gosabb tüzelőanyagok ará­nya; mintegy 45 százalék­kal nő a földgáz termelése. A lakosság szükségleteinek kielégítésére a belkereskede­lem több árut kap. Felada­tul tűzi ki a terv, hogy az ipari termelés jobban, ru­galmasabban alkalmazkod­jék az igényekhez. A bel- földi szükségletek kielégíté­sével együtt nagy gondot kell fordítani arra, hogy az export a jövő évben is to­vább növekedjék. így kell biztosítani, hogy a szüksé­ges mennyiségben lehessen beszerezni az emelkedő ter­meléshez nélkülözhetetlen nyersanyagokat, korszerűbb gépeket és berendezéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a tudományos kutatás, a gyógyítás számá­ra, valamint a Magyarorszá­gon nem termelt fogyasztási cikkeket. Mind a hazai, mind a külföldi piac igé­nyeinek jobb kielégítése megköveteli a műszaki szín­vonal és a technológia fo­lyamatos további fejleszté­sét, a termékek minőségé­nek és korszerűségének ál­landó javítását, mindehhez a terv megfelelő anyagi fede­zetet biztosít. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a termelés szük­ségleteinek megfelelően nő, de a terv továbbra is szigo­rú takarékosságot követel meg a létszámgazdálkodás­ban. A termelés emelésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani. Ehhez szük­séges, hogy a létszámgaz­dálkodásban rejlő tartalé­kokat feltárják, gondos mű­szaki- és munkaszervezési intézkedésekkel is elősegít­sék a termelékenység növe­kedését, s — az ügyvitel egyszerűsítése, a fölösleges adatkérések megszüntetése útján — csökkentsék az adminisztrációban foglalkoz­tatott dolgozók számát. A terv biztosítja az ipar anyagellátását, de az anya­gokkal — különösképpen pedig az importanyagokkal — a legkörültekintőbben ta­karékoskodni kell. Tovább­ra is fontos feladat a fel­halmozódott készletek érté­kesítése és indokolatlan nö­vekedésük megakadályozása. Az eszközök hatékony fel- használásával, a műszaki színvonal fejlesztésével, a gazdasági munka javításával az ipar költségszíntjét. 1966- ban számottevően csökkente­ni kell. Az országos építési terv közel 4 százalékkal maga­sabb az ideinél. A mezőgazdaság termelé­sének értéke — a terv sze­rint — 1966-ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél; ezenbelül a növénytermesztés mintegy 8 százalékkal, az állattenyész­tés pedig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirány­zatok biztosítják a lakosság ellátását, emellett lehetővé teszik a mezőgazdasági ter­mékek exportjának növelé­sét A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mintegy 5000 traktort, 1500 gabonakombájnt, 7000 pótko­csit biztosit. Még inkább előtérbe kerül a komplex fejlesztés: jelentős beruhá­zások szolgálják különös­képpen az állattenyésztés, főként a szarvasmarha te­nyésztés fejlesztését a zöld­ség- és a gyümöleltároló- és feldolgozó Kapacitások bőví­tését A hazai termelés növeke­dése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság az ideinél mintegy 5 százalékkal több műtrágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő év­ben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 száza­lékkal haladja meg az ideit. A terv azzal számol, hogy a megfelelő termelési intéz­kedések eredményeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, a zöld­ségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. A terv sze­rint az állatok és állati termékek felvásárlása 2—3 százalékkal emelkedik. Az 1966. évi és a harma­dik ötéves népgazdasági terv­vel, valamint a jövő évi ár- és bérintézkedésekkel kapcso­latban a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság kérdésekkel fordult Fock Jenőhöz, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjához, a Minisztertanács elnökhe­lyetteséhez: KÉRDÉS: Kérjük Fock elvtársat, adjon áttekintést a jövő évi terv lőhb céljai­ról és az ezzel kapcsolatos tennivalókról. VÁLASZ: Mindenekelőtt arra szelhetném a figyelmet felhívni, hogy 1966 évi ter­vünk kidolgozásánál messze­menően figyelembe vettük az idei terv végrehajtása során szerzett sokoldalú ta­pasztalatokat. Ez évi ter­vünket — az országunkat ért természeti csapások ked­vezőtlen körülmények elle­nére — eredményesen zár­juk. Ebben jelentős szere­pe van annak, hogy a dol­Folytatódik az ár- és bel­vizek elleni védekezés. To­vább építik és erősítik a dunai gátakat. Befejeződik a Zagyva és a Tárná árvíz- védelmi töltéseinek építése. Jelentősen javul a Tisza- völgy egyes területeinek vízgazdálkodási helyzete. A közlekedésben az áru- szállítás mintegy 5 száza­lékkal, a személyszállítás pedig 3,5 százalékkal emel­kedik az ez évi teljesít­ményhez képest. A vasút újabb nagy telje­sítményű Diesel- és villany- mozdonyokat kap. A kor­szerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc—Nyíregyháza közöt­ti vasútvonal villamosítását. Bővül a vasút normál- és speciális teherkocsi, vala­mint személykocsi állomá­nya. Az országos gépjármű közlekedés számára mintegy 3500 tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzését bizto­sítja a terv A korábbi évekhez hasonlóan növek­szik a magangépkocsik szá­ma. Folytatódik az úthálózat bővítése és korszerűsítése,. Elkészül a 7. számú autóút Budapest—Martonvásár kö­zötti szakasza és 420 kilo­méterrel nő a portalanított utak hossza. A távbeszélőállómások száma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több hajó és uszály beszer­zése segíti elő. A külkereskedelmi forga­lom 1966-ban mind a szocia­lista, mind a tőkés orszá­gok viszonylatában tovább bővül. A terv előirányzatai gőzök és a vezetők megértet­ték a párt múlt évi decem­beri határozatát. Az év fo­lyamán sikerült az eddiginél jobban ráirányítani a fi­gyelmet ez export fontos­ságára. Ez egyebek között megmutatkozik abban, hogy — a korábbi évektől elté­rően — az ipari termelési terv túlteljesítésének mint­egy kétharmada exportálha­tó termék. A népgazdaság igénye azonban az export további fokozását követeli meg. Ezért az új évben e vonatkozásban még nagyob­bak teendőink. Az ipar termelési terve, véleményem szerint, túltel­jesíthető. Ez azonban vál­tozatlanul csak ott kívána­tos, ahol a többtermelés népgazdasági igényt elégít ki, s mindenekelőtt az ex­port növelését szolgálja. Emellett azonban, különös tekintettel a kormány által hozott ár-, bér- és egyéb intézkedésekre, szeretném hangsúlyozni a belső ellátás fontosságát is. 1966-ban szerint a kivitel és a beho­zatal mintegy 6—8 százalék­kal magasabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelen­tős idegenforgalommal szá­mol, és jó lebonyolítása céljából szállodák és turis­taszállók építésére, campin- gek fejlesztésére, vendéglá­tóipari és kereskedelmi be­ruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz elő. A lakosság kommunális-, szociális- és kulturális ellá­tása 1966-ban tovább javul. Az állami építőipar kivi­telezésében több mint 17 ezer, összesen több mint 50 ezer lakás építése fejeződik be, A közmű beruházások kö­zül elkészül a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaúj­helyi és a debreceni IV. szá­mú vízmű, továbbá a bu­dapesti felszíni vízmű bő­vítése. Uj víz- és csatorna­beruházások kezdődnek Ba­lassagyarmaton, Baján, Kő­szegen és Magyaróvárott. A lakosság gázellátásának bő­vítésére Kecskeméten és Békéscsabán jelentősebb, másutt kisebb beruházások kezdődnek. 1800 óvodai hely, 400-nál több- általános iskolai és 215 középiskolai tanterem építése fejeződik be. Meg­kezdődik 204 általános is­kolai és 127 középiskolai tanterem építése, A fejlesz­tés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csök­kenjen az általános iskolák­ban a kétműszakos tanítás. Az ez évinél 4000-rel több szakmunkástanuló kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1200 minden valószínűség szerint szükség lesz olyan intéz­kedésekre, amelyek a ter­vezésnél figyelembe nem vehető de minden bizony­nyal bekövetkező fogyasztá­si igénymódosulások kielégí­tését szolgálják. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkater­melékenység gyorsabb nö­velésének lehetőségeit nem merítettük ki. Indokolt, hogy 1966-ban is, az ideihez hasonlóan, a termelékenység emelése legyen a termelés növekedésének fő forrása. Lehetségesnek tartjuk, hogy a tartalékok kiaknázásával, az üzem- és munkaszervezés javításával, a napjaink kö­vetelményeinek megfelelő nyilvántartási, elszámolási és adminisztrációs rendszer megvalósításával a terme­lés növekedésének mintegy 80 százalékát a termelé­kenység emelésével bizto­sítjuk. Ezt segíti a korábbi években beszerzett sok új termelési eszköz, a modern gyártási eljárótok bevezeté­gvógyintézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekott­honi ágy létesítése, mint­egy 1200 böcsődei hely épí­tése. Az orvosi körzetek száma 90-nel, a szakorvosi rendelőórák száma napi 1200-zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér mintegy 1,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik, s ez utóbbihoz hasonlóan nő — megfelelő termelés esetén — a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. A Minisztertanács ár- és bérpolitikai, valamint szo­ciális jellegű Intézkedésekre is határozatokat hozott. Aa intézkedések több célt szol­gálnak: növelik az anyagi ösztönzést; egyes fontos ter­mékek termelői árait köze­lebb hozzák a tényleges termelési költségekhez; egyes árak emelésével, il­letve leszállításával csök­kentik a termelői és a fo­gyasztói árak között fenn­álló indokolatlan különb­ségeket; mérséklik a jelen­legi ár. és bérrendszer egyes aránytalanságait, s mindez előmozdítja az ipa­ri és a mezögazdasagi ter­melés fejlődését. A mezőgazdasági terme­lés hatékonyabb ösztönzé­se céljából, továbbá annak előmozdítására, hogy a ter­melőszövetkezetek saját eszközeiből tudjanak minél több beruházást megvaló­sítani, 1966. január I-től fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek és egyes növényfeleségek fel­vásárlás! árát. (Folytatás a 2. oldalon.) se és a korszerű anyagok mind szélesebb körű fel- használása. A dolgozók szilárduló munkafegyelme, lendületes munkája, növek­vő tudása biztos alapot ad a mind nagyobb önállóság­gal felhatalmazott vállalati vezetésnek arra, hogy biz­tosítsa a termelékenység kí­vánatos növekedését. Noha a termelés összeté­tele a korábbi évieknél job­ban megfelel az igényeknek, a termékek egy része még mindig készletként — rész­ben felesleges készletként — halmozódik fel. 1965-ben le­lassult az ilyen készletek növekedési üteme. Intézke­déseink eredményeként az előző esztendőkben felgyü­lemlett felesleges termékek egy részét értékesítették. Vonatkozik ez elsősorban a belkereskedelemre, ahol az elfekvő készletek mintegy 90 százalékát értékesítették csökkentett áron. Ez a la­kosságnak több mint 1 (Folytatás a 3. oldalon) Fock Jenő nyilatkozata az 1966. évi feladatokról az új ötéves tervről, a jövő évi ár- és bérpolitikai intézkedésekről

Next

/
Thumbnails
Contents