Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
Vezetői* nagy felelőssége a szocialista tanok terjesztésében Félszoba, étkezőfülke Nő az alapterület Danaúj város liget, Nyíregyháza...? Vezetőnek lenni életmódot is jelent. Éppen ezért lehet és kell is olyan követelményt állítani a gazdasági igazgatók, szövetkezeti elnökök, hivatali vezetők elé, hogy forradalmi szenvedélyességgel hirdessék és terjesszék a marxizmus—leni- nizmus eszméit, a szocialista tanokat Sajnos nem mondható el általában, hogy ezzel a fontos üggyel legalább olyan mértékben törődnének, mint a termeléssel. Pedig eszméink középpontjában az ember áll. Foglalkoznak a mi vezetőink a termeléssel, a bér és létszám problémákkal, a beruházásokkal, mindennel, de sokszor eltűnik látókörükből a formálandó ember. Az lényeges szempont sok vezetőnek, hogy a munkások teljesítsék a terveket, viszont mellékes politikai nevelésük, gondolkodásmódjuk megváltoztatása. Pedig a vezető posztok betöltése ma már nemcsak szakmai hozzáértést, politikai tisztánlátást, de még nem is csak elvekhez való hűséget követel, hanem olyan politikai atmoszféra megteremtését az üzemekben, szövetNOVEMBER ELSEJE ÓTA hiába kopogtatnak Nagy Mihályné ajtaján. Ha tizennégy éves lányától kérdik: estére aem jön haza anyukád? — az nemmel válaszol. Nagyné, a baktaló- rántházi párttitkár háromhetes továbbképző tanfolyamon tanul. Ügyfele pedig bőven lenne, párttitkára a termelőszövetkezetnek és a baktai kilenc alapszervezet egységes vezetőségének. Csak párttag 170 tartozik hozzá, de megkülönböztetés nélkül titkárasszonya ő a pártonkívülieiknek is. — Nem is tudofh meddig bírom még — mondja kissé csüggedten, ahogy beszélgetésünk elején elsorolja funkcióit, teendőit. Mellesleg társadalmi elnöke a járási nőtanácsnak, községi tanácstag, tevékenykedik a Hazafias Népfrontban és .* három gyermekére, férjére mos, főz, takarít. Az utóbbiakra természetesen csak este, éjjel jut idő.^ Szinte hihetetlen, hogy még a marxista esti egyetemen tanul is. — MIÉRT csinálom? Apám cseléd volt az uradalomban. Hatan voltunk testvérek és olyan szegénységben éltünk, hogy anyám sokszor vízzel kente meg nekünk a száraz kenyeret, csak abból is lett volna elég. Felszabadulás után, amikor láttam, a __ szegénység ellen lehet már tenni is, elhatároztam: mindig azon leszek, hogy jobb létben éljünk. Amikor erről beszél már hévvel csillog a szeme, nyoma sincs a fáradtságnak, le- hangoltságnak. — Rossz napom akkor van, ha valakinek az ügyét : nem tudom elintézni, vagy sok a gyűlés. Legszívesebben a határba megyek, ahol a tagok dolgoznak. A községben mondták el, volt már Baktán olyan párttitkár is, aki kiment a határba, de zsebretett kézzel a tábla végén várta, amíg a kapások Bérnek. Nagyné odamegy a sorba és égy-egy idősebb tagtól elveszi a kapát. Néhányat így kerülnek, közben elmondja, amit közölni akar a tsz-ről, a napi politikáról s meghallgat- i ja a tagokat is. — A termelést úgy iparkodom segíteni, hogy az emberek jókedvvel dolgozzanak. Mindig tudják, mit miért csinálnak. Különösen sokat foglalkozom az asszonyokkal és az öregek gondjaival. A nyáron történt, az idős, nem dolgozó tagok kenyér- gabona járandóságáról kellet volna dönteni. A szociális bizottság sehogy sem jött kezetekben, az élet minden területén, amelyet egyetlen vezető sem nélkülözhet. És ennek kialakításában elsőrendű feladata van magának a gazdfSági vezetőnek. A munkások, a termelőszövetkezeti parasztok ma már mindjobban látják azt, hogy a szocializmus elvei helyesek. Érzik, tapasztalják, hogy áz életük jobb és egyre szebb lesz. Ebben a reményükben azonban mindig táplálni kell az embereket. Felvázolni előttük a távolabbi jövőt, a szocializmust és fennen hirdetni eszméink igazságát. Erről egyetlen vezető sem mondhat le. Nem, mert a szocialista társadalom felépítésének szerves része az, hogy az emberek megváltozzanak, új tipusú emberekké váljanak. És ez csak a marxista eszmék elterjesztésével és meghonosításával jár együtt. Nem véletlen, Kogy az agitációs és propaganda munkánkban hiányzik még a harcos szellem, mely mindenkor képes a párttól idegen elvekkel és gyakorlattal szembeszállni. Ennek részben a vezetők közömbössége az oka; össze, a sok munkára hivatkoztak. Erre Nagyné fogta a listát — amire a szóba jöhető öregek nevét írták — maga mellé kérte az elnököt és ki a határba. A dohányföld sarkán tartották meg az értekezletet és az öregeknek másnap már mérhették a gabonát. — Az ideológiai kérdéseket tárgyaló taggyűlésünkön elmondtam: nem becsülöm le a tudást, én is tanulok, de legjelentősebbnek a szövetkezetünkben azt tartom, hogy az egyszerű parasztasszonyok néhány év alatt megszerették a szövetkezetei, akkor is hűségesen dolgoznak, sünikor tudják, hogy az Időjárás, vagy más dolog miatt kevesebb lesz a jövedelem; AZ EGYKORI LEGSZEGÉNYEBB LÁNYBÓL, most a község első asszonya lett A termelőszövetkezetek közgyűlései megyeszerte jóváhagyták a közös gazdaságok jövő évi beruházásainak tervét. A jövő évi beruházások több mint 10 százalékával az állattenyésztő telepek és a szőlő-, gyümölcsültetvények elmaradt járulékos létesítményeit pótolják. Az állattenyésztésben az ideinél kisebb összeget fordítanak erre a célra, mivel az utóbbi években az új majorok, istállók zöme már közművesltve, s a többi kiegészítő beruházással együtt épült, Így már Kérdőív Nehéz éjszakája volt Gyömbér bácsinak, a Magelosztó legidősebb bérszámfejtőjének. Kérdőívet osztottak ki az osztály dolgozóinak — mint mondták a főnök közelebb szeretne kerülni beosztottjaihoz, jobban meg akarja ismerni őket — és azon válaszolni kellett fontos és jelentős kérdésekre. Az első kérdés így szólt: „Megítélése szerint milyen kispolgári vonások akadnak még a jellemében?” Gyömbér bácsi erre egyből nem tudott válaszolni. Arra, hogy mi a kedvenc főzeléke, határozottan beírta: csuzpájz. Szeret-e sétálni?: De mennyire! Iszik-e és mit?: Fröcs- csőt kéremszépen és hatot, Ennek tudatában igényelheti-e a párt, hogy a gazdasági, állami, tömegszervezeti és hivatali vezetők önvizsgálatot tartsanak? Igen. Sokan közülük még ma sem látják, hogy a szocializmus építésének mostani szaka- szálban a gazdasági építő munka mellett legfontosabb teendő az ideológiai harc. És ennek fő módszerei: a vezetés állandó javítása, a szervező munka és a nevelés? Sokszor hallani gazdasági vezetőktől, tsz-elnökök- től, hogy „nem érünk rá politizálni”. Ezzel az emberek neveléséről mondanak le. Nem látják azt, hogy a szocializmus elveinek hirdetése és terjesztése nem valami öncélú dolog, hanem szoros kapcsolatban van az építéssel, a mindennapi helytállással, az emberek formálásával. Két évtized eredményed, sikereink, melyek a marxizmus—leniniz- mus és pártunk helyes politikája következményeként születtek megkövetelik minden vezetőtől eszméink pártos képviseletét és védelmét Farkas Kálmán Lelkes munkája után tisztelik a férfiak is, az asszonyok pedig mást el sem tudnának képzelni titkáruknak. Nagyné harcolta ki, hogy azok az asszonyok, akik egész évben a termelőszövetkezetben dolgoznak, ugyanúgy kapják meg az egy hold háztájit, mint a férfiak. Három hétig most pihen Nagyné kerékpárja. A reggeli szürkületben nem kari- kázik a majorba a munkába indulókhoz. Nem teszi meg a homokos dülőutakon a szokott 15—20 kilométert, de rövidesen eltelik a három hét és akkor újra járja az utcákat, mert friss tapasztalatokkal egészíti ki, amit eddig a tarsolyába gyűjtögetett. Már készül a nők országos kongresszusára, ahová a megyei értekezlet küldöttnek választotta. Cslkórf Balázs kevesebb a pótolni való. A szőlők és gyümölcsösök járulékos beruházásaira — permetlétornyokra, tároló és csomagoló színekre, Illetve pincékre — viszont az ideinél 12 százalékkal nagyobb összeg jut. A termények és anyagok szállj- tásának, a gépek és járművek közlekedésének megkönnyítésére tovább bővül a termelőszövetkezeti gazdaságok úthálózata: az ideinél csaknem 50 százalékkal nagyobb összegből, kereken negyedmilliárd forintos költséggel építenek bekötő utakat. de sajnos ritkán enged a feleségem, és így tovább. Csak az első kérdés nem ment. Hazavitte a kérdőívet, nézegette, gyűrögette. „Milyen kispolgári vonás található még a jellemében és az konkrétan miben nyilvánul meg?” Feldultan forgolódott az ágyában egész éjszaka. A múltkor is annyit evett a káposztás cvekkedliből, hogy beteg lett. Ez biztos valami kispolgári nyavaja. Azután szeret horgászni. Ez is gyanús. De hátha ez sem jó. Reggel utolsó reményeként megkérdezte feleségét: „Mondd anya, szerinted van kispolgári az én jellemvonásomban?” Az asszony megdöbbenve nézett becsületben megőszült élettársára, s csak ennyit szólt: „Apa, te az este megint ittál, már egészen hülye vagyf” így hát Gyömbér bácsi egyedül vívta tusáját a Nyíregyházán, Szabolcs- Szatmár megye székhelyén 1960 óta — mindannyiunk örömére — erőteljesebb a lakásépítés. Évente átlagosan 200—250 közművesített új lakásba költöztek be a családok, a magánerőből épülő családi házakat nem is számolva. A hamarosan véget érő második 5 éves tervben valóságos új városnegyed nőtt ki a Déli Alközpontban s ez év végén már több száz családnak ad otthont a sóstói erdő szélén emelkedő Északi Alközpont. Nem érdektelen tehát, ha arra a kérdésre akarunk választ találni: hogyan elégítik ki ezek az új alkások a mai ember igényeit, milyen a lakások kulturáltsága? Lakások „Cs“ jelzéssel Hasztalan volna azt kutatni, vajon a családok ösz- szes igényét kielégítik-e ezek a lakások, hiszen tudott dolog, hogy a népgazdaság teherbíró képessége, a nagymérvű lakáshiány korlátot emel ez elé. Nyíregyháza lakásépítési programjában eddig a mennyiségi igény került előtérbe: a rendelkezésre álló anyagiakból a lehető legtöbb lakást kellett kialakítani. Jól bizonyítják ezt a Déli Alközpont első ütemében készült, úgynevezett „Cs” — csökkent értékű — lakások, melyekben igen kevés a válaszfal, a nyílászáró szerkezet és a fürdőszobát csupán egy szűk zuhanyzófülke jelenti. Akkoriban — 1957 táján — a lakásokhoz szükséges szerelvények — mint például fürdőkád, nyílászáró — nagyüzemi gyártásénak sem voltak meg a feltételei hazánkban. Nem mindig öröm az erkély Ahogy javultak az objektív feltételek, úgy változott a nyíregyházi lakások kulturáltsága is. Jócskán találni a megyeszékhelyen azokból a másfélszobás — hálófülkés — lakásokból, amelyekben a családi élet funkcióit már teljességben meg lehet oldani. Az előszobákba beépített szekrények érezhetően növelték a lakások alapterületét, s ezzel egy mindennapi gond megoldása kezdődött el. Az alapterület, mint a családi élet kulturáltságának egyik feltétele is elmozdult az idegesítő holtpontról. Kimutatható, hogy a városban épített lakások alapterülete 5 évenként átlagosan 2 négyzetméterrel növekszik! A legnagyobb változást azonban mégis azok a két, két és fél, vagy háromszobás lakások jelentik, amelyek különbéi áratokkal, vagy körforgalmú megoldással készültek: ezekben a kérdőív első kérdésével. Ha beírja, hogy nincs neki kispolgári jelleme, ki hiszi el? Ha azt írja, hogy van, de nem tudja bizonyítani, akkor biztos letolást kap. Végül úgy döntött, mégis azt írja be, hogy van. Inkább kapjon letolást, minthogy nyilvánosan megbírálják, mert azt nagyon nem szereti. Három napig várta a letolást, de nem kapott. Az osztályértekezleten viszont szóba került a neve. Főnöke élesen megbírálta: — Nálunk kartársak már nem élnek a kispolgái ri nézetek. A mi bérelszámolónkban szívós munkával már régen leküzdöttük azokat. Napnál világosabban bizonyítják a kérdőívek, melyeket a kartársak kitöltöttek ét egy kivételével beírták, hogy nincsenek kispolgári nézeteik. Az egy kivétel Gyömbér bácsi, a lakásokban már differenciáltabban lehet kielégíteni a szorosan vett egyéni igényeket is. Ügy tűnik az elmondottakból: semmilyen probléma nem adódott a lakásépítési programban. Erről nincs szó. Igaz, a merész elképzeléseknek a lehetőségek mindig határt szabnak, de — ami a kulturáltságot illeti — néhány hasznos tapasztalat már most levonható. Örömmel látjuk például a lakások erkélyei t„ amelyeknek nemcsak városképi funkciójuk van, hanem módot adnak a családoknak a természettel való kapcsolatra, helyettesítik a házikertet. Ugyanakkor ezek a balkonok sok bosszúságot Is Okoznak. A hozzájuk kapcsolódó nyílászáró szerkezet gyorsan deformálod k. nyílások keletkeznek rajta, romlik a falak hőtároló képessége és a lakók „hőérzete”. (Beáramlik a hideg levegő, huzatos a lakás.) Meggondolandó éppen ezért a nyílászáróknál alkalmazott — sokszor helytelen — takarékosság az anyaggal, mert a hiánypótlás olykor a megtakarítás többszörösébe kerül. Átrág nincs mód a nagy hőszigetelésű ther- mopan üvegek széles körű alkalmazására, különösen fontos több figyelmet fordítani erre a követelményre. Azt a bosszúságot sem lehet csupán objektív okokkal megmagyarázni, amit a burkolóanyagok és a szerelvények okoznak a lakóknak. A helytelen tárolás például a burkolólapokban még beépítés előtt kórt tesz. Gondatlan munka következtében nem zárnak jól a csapok, s ez is segíti a rozsdásodást. Ha nem is közvetlenül, de jelentősen befolyásolják a lakások kulturáltságát a járulékos beruházások ■— — út, járda, park — elmaradása, vagy idegesítő késése. Elkészült például a parképítési terv az Iroda-, a Békeház udvarára, utóbb az állomástéri kockaházak környékére. A mai napig nem valósultak meg! Pedig a kellemes közérzetnek fontos tényezői a parkok. Felhozhatjuk Dunaújváros pél-, dájáf: az egész település olyan, mint egy liget. Nálunk, a homokra épült megyeszékhelyen a fásítás, a „zöldövezetesítés” több, mint közérzeti kérdés. Egészségügyi ügy is! Az értéhmérő : a fekvőhely Nem lennénk tárgyilagosak, ha elhallgatnánk, hogy a tapasztalatokat egyre inkább felhasználják Nyíregyházán is. Az Északi Alközpontban például már nem lesz annyi, a közlekedést éveken át akadályozó túrás, mint a Déliben, mert mi Gyömbér kartársunk, aki azt írta be, hogy neki még akad. Bs miért írta be??? Szónoki szünetet tartott, majd így folytatta: — Azért írta be, hogy feltűnjön, hogy kitűnjön a mi szerény kollektívánkból. Hogy lejárasson bennünket azzal, hogy vannak még kispolgári nézeteink. Ezzel Gyömbér kartárs fel akar tűnni a feletteseinek. Magyarán: fúrni, törtetni akar Gyömbér kartárs! Még magyarosabban: Gyömbér egy karrierista!... ...azután így került leépítésre Gyömbér bácsi státusza a bérelszámolóban. Mint összeférhetetlen és igazolatlan kispolgári beállítású egyént áthelyezték a csomagolóba és azóta üti a bélyegzővel a dátumokat a lucernamag csomagokra. A kispolgár. <o> A baktai küldött Több gyümölcstároló épül 1966-ban a lakás a szolgáltatásokhoz szükséges föld alatti vezetékek előre elkészültek. Arról a próbálkozásról is szó'ni kell, hogy találni már Nyíregyházán étkezőfülkés lakásokat is, amely újabb lépést jelent a lakáskultúra fejlődésében. Miért van mégis, hogy sokan kellemetlenül érzik magukat a lakásokban? Azért, mert a családok gyakran nem a nekik legcélszerűbb lakásokban élnek. A legjobb minőségben készített, ésszerű beosztású lakás is idegesítő, ha szűk, ha nem fér benne a többtagú család. Figyelmet érdemel az a külföldi gyakorlat, hogy a lakások értékét nem a szobák, hanem a fekvőhelyek számával mérik,, s a kiutalásokat is eszerint bonyolítják. Alaposabb felméréssel nálunk is lehetett volna enyhíteni a zsúfoltságon a korábbi években, úgy, hogy az Igényjogosultak kielégítését differenciáltabban oldották volna meg. Űj gond is előáll napjainkban: az évek sorai szaoorodnak az egyszobás lakásokban élő családok, akiknek egy része a csa'ád- fenntartás mellett nem képes saját erőből megoldani a lakáscserét. Űj lehetőség: a gáz, a távfűtés Az viszont biztos, hogy az új lakások — és a közelmúltban épültek — értékét, kulturáltságát lényegesen emeli, hogy épül a váixxsi gázvezeték, s hogy megkezdődött a távfűtőrendszer kiépítése Nyíregyházán. Az említett „Cs” lakásokban például szükségtelenné válik a zuhanyzófülke átalakítása, ha — a gáz segítségével — megoldódik a melegvízellátás. Ugyanakkor a központi-, vagy távfűtéssel ellátott lakásokban — a cserépkályha mellőzésével — nő az alapterület, jobban el lehet bennük helyezni a bútorokat, stb. Jóllehet, a lakásépítési programban még mindig a mennyiségre kell nagyobb tekintettel lenni, azt azonban jólesően nyugtázzuk, hogy mind kevésbé szorul háttérbe már a minőség. Ez pedig a lakáskultúra fokozatos javulását példázza. Angyal Sándor Megjegyzés: „Kiszerelés“ — többszörös áron Minden vásárló örül annak, ha olcsón, vagy legalább is pénztárcájához mérten kedvező áron vásárolhat. A kereskedelemben ma már tömegesen kapható az előre kiszerelt, ízlésesen csomagolt áru, általában minimálisan drágábban, mint kimérve. Az ipar ilyen irányú tevékenységét örömmel nyugtázza a vásárló, s a kereskedelemben dolgozó eladó, hiszen mindkét részről időt és fáradságot takarítanak meg. Az önkiszolgáló rendszerű boltokban ez a korszerű eladási forma szinte nélkülözhetetlen. Azonban ez a törekvés nem minden esetben találkozik a vásárló érdekével. Az előrecsomagolt áru értéke több esetben duplája, sőt többszöröse az eredetinek. A háztartásban sokrétűen alkalmazott vízüvegol- datot például hosszú időn ót kimérve, kilónként egy forint 40 filléres áron lehetett kapni. Ma már kilónként, hét décis üvegekbén töltve hat forint 30 filléres áron lehet hozzájutni. (Az Építő Vegyianyagokat Gyártó Vállalat termékét a Dél-dunántúli Vegyi- és Kiszerelő Ktsz adja át a kereskedelemnek!) A vevőben akaratlanul is felvetődik a kérdés: hogyan növekedhet négy és félszeresére egy áru értéke?