Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-13 / 268. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXII. ÉVFOLYAM, SS8. SZÁM ARA: 50 fillér 1985. NOVEMBER 13 SZOMBAT Az országgyűlés pénteki ülése Az országgyűlés pénteken folytatta a vitát az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szóló beszámoló fölött. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Slnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az ülést Potyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának pótt agja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel Cseterki Lajos felszólalása az oktatási törvény vitáján Cseterki Lajos bevezetőben hangsúlyozta, hogy az oiaatasi törvény végrehajtása során az elmúlt négy övben sokoldalú és nagyon comos tapasztalatokat sze- l eztünk. — Az oktatási reform céljai az oktatás minőén vermeién új lenaúletet adtak. Emelkedett az oktatóéi nevelomunka hatékonysága. A reiorm szeilemeöen eikeszuit tankönyvek, tantervén és nevelési tervek először oktatásügyünk uu- tenetéoen az iskolai munka mindkét oldalát: az oktatást es a nevelést egységbe foglalják, f elhívta a társa- uaiom ügyeimét a korszerű műveltség és szakképzettség megszerzésének fontosságára, és e ténynek jelentős szerepe volt abban, hogy az iskolarendszerben tgnulók száma nagymértékben megnövekedett. A gyakorlat bebizonyította az oktatási reiorm alapelveinek helyességet — mondotta a szónok. Vannak oktatási formák, amelyek javításra, vagy továbbfejlesztésre szorulnak. ilyen módosításra szorul az egyetemi íelvétel előtti gyakorlati munka, vagy a gimnáziumi 5 plusz l-es rendszerben a szakmai előképzés. Az ifjúság munkára nevelése helyes elv, — mindenki örömmel üdvözölte. De ez a helyes elv a minisztérium értelmezésébe leszűkült, és a gyakorlati végrehajtás a Művelődésügyi Minisztérium kezéből kicsúszott. A termelő, az alkotó munka megismerése, és az abban való részvétel nagy hatást gyakorol az ifjúság szemléletére. Ezért általános iskoláink, gimnáziumaink feladata, hogy olyan technikai ismeret eekt adjanak, olyan készségeket fejlesszenek ki és olyan gyakorlati oktatást biztosítsanak, amelyre mindenkinek szüksége lesz, az élet bármely területén dolgozzon is. A munka és a tanulás egységét mi úgy értelmezzük, hogy az iskola az életre neveljen. A korszerű technikai és szakmai ismeretek elsajátítása mellett derék, becsületes állampolgárokká szeretnénk nevelni gyermekeinket. Azt akarjuk, ‘hogy közösségi érzésű emberekké váljanak, akik szeretik népüket, szeretik az embereket, bátrak és munkás zeretőek. Cseterki Lajos beszédében foglalkozott a továbbtanulás lehetőségével és annak értelmezésévé!. Ma már nem arról van szó, hogy tanuljanak-e gyermekeink az általános iskola után, vagy sem, hanem arról, hogy mit, s hogyan tanuljanak. Ezért fokozott kötelességünk, hogy a továbbtanulás, a pályaválasztás kérdéseit alaposan mégvizsgáljuk. E vizsgálódás kiindulópontja csak az lehet, hogy hazáinkban milyen társadalmi, gazdasági, kulturális feladatokat kell végrehajtanak a felnövekvő nemzedékeknek. Építő munkánk már most, de népünk jövője méginkább — a szakmunkásoktól a tudósokig — a szakemberek nagy tqpie- geit igényli. Ennek a2 igénynek a kielégítéséhez szükséges, hogy » továbbtanulási lehetőség és a fiatalok pályaválasztása egyre szorosabb összhangban legyen a társadalom szakemberszükségletével, mert csak így felelhet meg mind a társadalom, mind az egyén érdekének. Félre a „papírszemléletet" Oktatási reformtörvényünk az olyan iskolatípusok továbbfejlesztését határozta meg, amelyek befejezése lehetővé teszi az ismeretek azonnali hasznosítását. Ennek megfelelően a Művelődésügyi Minisztérium életbe léptetett néhány intézkedést, de azok sokszor meg nem értés, vagy más akadály miatt nem voltak elég hatékonyak. Pl. a középiskolák belső arányát a szakközép- iskolák javára nem változtatták meg. Szakmunkásképző intézeteink az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemelnek, mert az új munkásnemzedéket, a szakképzett fiatal mezőgazdasági dolgozókat nevelik. Egy ország erejét a termelés fejlettsége, a technikai eszközök, a dolgozók képzettsége és műveltségi szintje adja. Ha emellett még azt is figyelembe vesz- szük, hogy a mi társadalmunk népünk munkájára épül, teljesen érthető, ha hangsúlyozzuk: a mi társadalmunk mindig értékelni es, becsülni fogja a közvetlenül termelőmunkát végző embert, az anyagi és szellemi javak előállítóját. Biztosítani kell, hogy a középiskolai tanulóifjúság nagyobb része olyan középfokú műveltséget, általános szakmai ismereteket szerezzen, amelyek birtokában, iskolái elvégzése után, a termelőmunkába azonnal bekapcsolódhat. Ezt a célt szolgálják a szakközépiskolák — mondotta. A munka melletti továbbtanulás egyik legelterjedtebb formája az esti- és levelező oktatás, mely a felszabadulás óta jelentősen hozzájárult az elmúlt rendszer bűneinek jóvátételéhez. Sok tízezer tehet- téges, szorgalmas munkás- és parasztembernek adott módot arra, hogy élete derekán teljesedjék ifjúkori álma: technikussá, mérnökké, tanítóvá, tanárrá, közgazdásszá képezze magát. Ez az oktatási rendszer történelmi hivatását teljesítette. Fejlődésünk jelen szakaszában új tartalmat kell kapjon: a termelőmunkában dolgozók továbbképzésének feladatát kell, hogy betöltse. Az iskolai és iskolán kívüli oktatást szélesebben kell értelmeznünk. Úgy gondoljuk, eljött az ideje annak is, hogy Magyarországon az oktatással összefüggő évszázados „papírszemléletet” félretegyük, ezzel is növelve értékét. a tudás Szükséges-e az érettségi? Fejlődésünk ma már megköveteli, de holnapunk szét kell feszítse, és szét fogja feszíteni a csak iskolai keretekben való gondolkodást. Olyan gyakorlatot kell kialakítanunk, amely a tényleges tudás alapján mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely iskolán felvételre jelentkezhessen, a •megfelelő tudás bizonyítása esetén felvehessék, illetve képesítést kaphasson, függetlenül attól: tudását hol és hogyan szerezte, szervezett oktatásban-e, vagy iskolán kívül. Ezt meg kell oldanunk' — ezt az elvet gyakorlattá kell tennünk. Az oktatási reformtörvény feladatunkká is tészi ezt azzal a céllal, hogy minden iskolatípusból biztosítanunk kell az utat a továbbtanuláshoz. Szükséges ennek bátor és következetes végrehajtása. Ez nem azt jelentené, hogy az egyetemi felvétel, vagy az oklevél, a diplomamegszerzés követelményeit csökkentjük. Ellenkezőleg: növelni akarjuk. Az oklevélnek és a diplomának éppen az legyen az óriási jelentősége, hogy tényleges tudást igazoljon. Csak addig „papír” amig nincsen mögötte tényleges szakismeret, megfelelő felkészültség. Ügy gondoljuk, hogy ennek az elvnek az érvényesülése oktatásunkban segít, például az érettségihez hozzátapadt meg nem felelő nézetek eloszlatásában, sőt néhány éven belül elvezet az érettségi vizsga felülvizsgálásához is. A múltban, amikor egy sor hivatal betöltését középiskolai végzettséghez kötötték, az érettségi társadalmi rangot jelentett, az úgynevezett „úri középosztály” presztízse érdekeit védte meg az érettségi bizonyítvánnyal. Megfelelő származás és társadalmi kapcsolatok esetén a hivatalszerzés eszköze volt, befejezett végzettséget nyújtott. Ezzel szemben az érettségi ma már a befejezettségnek csak az illúzióját keltheti, hiszen csak közbülső állomás az egyetemi tanulás, illetve a munkába állás között. Az érettségi bizonyitvány tulajdonosa, ha nem kerül felsőoktatási intézménybe, ahhoz, hogy munkába állhasson, valamilyen szakmát kell tanuljon, az érettségi bizonyitvány ma társadalmi rangot nem jelent, teljesen egyenértékű azzal, hogy „középiskolai végzettség”. Az érettségi számunkra a nagyobb tudást, a szélesebb körű műveltséget jelenti. Az a tény, hogy ez a külön vizsga a fiatalok különleges és fölösleges megterhelését jelenti, az érettségi eltörlésének kezdeményezésére ősz- tönöz bennünket. Természetesen nem volna helyes elhamarkodottan intézkedni. » Ezért javasoljuk a Művelődésügyi Minisztériumnak: a pedagógusok, a tudományos dolgozók, a szülők meghallgatása és véleménye után döntse el: fenntartsuk-e az érettségit, vagy nem? Javítani lehet a felvételi rendszert A gimnáziumot végzettek száma természetesen mind több lesz, mint az egyetemekre és főiskolákra felvehetőké és mindig lesznek olyanok, — még eredményes felvételi vizsga esetén is — akiki nem vehetők fel. Szükségünk van e kérdésben is a szülők segítségére és a reális szemléletre. Azt javasoljuk, hogy minden szülő úgy gondolkodjék, es gyermeke arra is számítva kezdje meg gimnáziumi tanulmányait, hogy annak befejeztével, 18 éves korában kell szakmát választania. Senki se tekintse társadalmi igaz- sagtalanságnak, ha nem vették fel az általa elképzelt főiskolára vagy egyetemre. Az egyetemi és főiskolai felvétel vizsgához Az ülésteremben: Kádár János és CSetcrM Lajos. (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) kötött. Ez a vizsga versenyt jelent, olyan versenyt, amely nem lezárt: mert oktatási rendszerünk > ifjaknak és felnőtteknek egyaránt lehetőséget biztosít tudásuk bővítéséhez. Két éve új felvételi rendszert vezettünk be és a származás szerinti kategorizálást megszüntettük. Fejlődésünknek ahhoz a szakaszához értünk, amikor már az osztályerőviszonyok alapvetően megváltoztak, az alapokat leraktuk és elkezdtük a szocial'zmus tel-/ jes felépítését. * Ebben az időszakban gyermekeinknél, akik már a mi rendszerünkben születtek és az oszlálynélküli társadalomban fognak élni, dolgozni, nincs szükség azt vizsgálni, hogy ki volt az apja. A munkás- és paraszt szülők gyermeke nem is akar apja származásából, vagy apja érdemeiből élni. A társadalom sem nevelné helyesen őket, ha nem azt mondanánk: tanuljatok, szerezhetek magasabb műveltséget, sajátítsátok el a legmagasabb szaktudást! . ; 1 • *. Az élet bizonyítja, hogy a munkás- és paraszt szülők gyermekei tehetségesek, szorgalmasak és a nehéz egyetemi és főiskolai 'vizsgákon megállják a helyüket, arányuk a felsőfokú intézményekben minden évben nő. A középiskolák közti színvonal-különbség miatt egyesek hátránnyal indulnak, ennek megszüntetésére nagyobb segítség- adás szükséges. Tapasztalható, hogy a hátrány az egyetemi tanulás második vagy harmadik évében megszűnik, a színvonal kiegyenlítődik. Azt hiszem, senki sem gondolja, hogy ez a felvételi rendszer abszolút igazságos, de az eddigi vizsgarendszerek közül a legjobban megközelíti a célját. Az a véleményünk, — és ebben három tanév tapasztalata erősít, — hogy a felvételi rendszert tovább lehet és tovább is kell javítani. A felvételi vizsgák módszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy a pályázók tehetsége és felkészültsége* rátermettsége és magatartása egységben legyen elbírálható — mondotta. Cseterki Lajos a továbbiakban szólt a hazafias nevelésről. • Hangsúlyozta, hogy az iskola kötelessége, hogy az ifjúság számára bemutassa és közelhozza elődeink életét, népünk fejlődését, alkotásait és víYmányáit, mindazt. ami múltunkat összeköti a társadalmi haladásért, a népek testvéri együttműködéséért folytatott harcunkkal. (Folytatás a S. oldalon) t
