Kelet-Magyarország, 1965. november (22. évfolyam, 257-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
f A burgonyatermesztés gépesítése 14 G3T-kf sértetek Szabolcsban A takarékossági napok eredményei Egy hét alatt kétmillió új betét Megjegyzések : Egy kattintás Hallani rendkívüli eredményekről, arról, hogy a VAGÉP fiataljai például jobb anyaggazdálkodással, az importból származó anyagok ésszerű feldolgozásával, a gépek körültekintőbb gondozásával az idén 360 ezer forintot, a nagy- kállói járás üzemi fiataljai ugyanilyen módon félmillió forintot takarítottak! meg üzemüknek, a népgazdaságnak. Bár eltörpül ezek mögött a számok mögött, de mindenképpen figyelmet érdemel egy Záhonyból nyert értesülés: itt a fiatalok a villanyáram munkaidő utáni kikapcsolására járőröket szerveztek. Talán egyesek legyintenek: ugyan mi ez a nagy problémák megoldásához képest! Valóban nem rendkívüli cselekedet, egy kattintás csupán. De hány ilyen jelentéktelen apróságra van lehetőség a munkahelyeken? Földbe taposott hulladékvasak, már hasznavehetetlennek vélt anyagok kínálják a gazdar ságosabb termelést. Igaz, nem látványos tettek ezek, — de mindenképpen hasznosak. (as) Vásár a kövesuton Mátészalkán vásár volt november 10-én. Nagy vásár, nagy felhajtással. Minden héten így van. Nemcsak a járásból, de Nyírbátorból, Csengerből, namény felől is elhajtják ide állataikat, elhozzák terményeiket értékesítésre a gazdák. Ez rendjén való. A hiba abban van, hogy bár elég nagy a vásártér, ötször, tízszer annyi árunak is jutna férőhely, mégis a vásárt napokon a Jármi felől jövő utat is elfoglalják 200— 300 méteren. Tizedikén az út mindkét oldalán megrakott szekerek álldogáltak, és vásárlók, eladók a kövesúton alkudoztak. A nagyforgalmú úton gépkocsik és egyéb járművek csak lépésben haladhattak. Ismétlődő jelenség. Érthetetlen, hogy Mátészalka vezetői erre még nem figyeltek fel. A kövesúti áru adás-vétel nemcsak a forgalmat akadályozza, de balesetveszélyes is. Van hely a vásártéren, vajon miért nem irányítják oda a vásározókat? SE. Ha naplót írnék róla, körülbelül így festene. Az első nap. Be kínos volt, be kínos! Hivatalból jövök haza aznap, mikor áthelyeztek. Még nem ismerem a kisvárosi utcát. Hát egy rácsos kapunál egy borjunyi szentbernáthegyi rohan a kapunak. Es ordít, vonít kínjában és dühében, hogy nem marhat le. Ezer szerencse, hogy a kapu zárva. így is, úgy ugrok félre, mint a lövésre az a nyúl, amelynek szülei nem voltak párducok Nubiában. Ez semmi volna. De az ablakban, ahol el kell haladnom, egy bájos leányfej, s egy idősebb hölgyé, nyilván az anyjáé. A rémülettől a lépteim elvesztik a ritmusukat, s úgy megyek, mint mikor járni tanultam. Pont az ablak alatt pedig megbot- lom. Be kínos! Ilyen gyáva fráter! De mit tegyek? Ez az idegek gyávasága, nem a lelkületé. Azazhogy hagyjuk ezt. Másnap. Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata Sza- bolcs-Szatmár fejlesztéséről olyan feladatot is megjelöl, hogy meg kell oldanunk a burgonyatermesztés teljes gépesítettségét. E tennivalóból igen fontos a betakarítás gépesítettségének a megoldása. Erre egyrészt a munka termelékenységének a fokozása végett van szükség. A másik nagyon lényeges szempont az, hogy az őszi munkaerőszükséglet mind nagyobb lesz a gyümölcsösök termőre fordulásával, s mivel az almaszüret teljes gépesítettsége belátható időn belül nem ol- dódik meg, a többi mező- gazdasági terméknél szükséges erre törekedni. A burgonya jön ezek között elsősoban számításba. A burgonyatermés betakarításának géppel történő megoldását, a géptípusok kiválasztását az is segíti, hogy megyénkben, KGST- szinten, évek óta folynak az ilyen irányú kísérletek. A Balkányi Állami Gazdaságban végzett összehasonlító kísérletek — a váltakozó időjárású, így más és más termesztési adottságú évek vizsgálatai nyomán — mindinkább megmutatják, melyek azok a betakarító géptípusok, amelyek leginkább számításba jöhetnek. Az idei, rendkívül csapadékos időjárás kedvezett a gyomoknak, a talaj szerkezetében — a gépek mechanikai munkája szempontjából — is kedvezőtlen változások voltak, így a gépek egyik csoportja — a rázórostélyos — csak igen nagy veszteséggel dolgozhatott. A területek gyomtalanítását és a burgonyaszár eltávolítását az Orkán — 1,5 szártépővei vagy más szárzúzóval, illetve vegyszerezéssel kellett elvégezni, Például a Reglone-val íeperme- tezett táblán a burgonyaszár és a gyomok is elszáradnak, s alkalmas terület áll a szedőgépek rendelkezésére. A KGST-kísérletben öt géptípus szerepelt — 2 NDK, 1—1 szovjet, lengyel és magyar. Több esztendő eredményei, változatos termesztési körülményei alapján az NDK-beli E—675/1 jelű burgonyakombájn dolgozik a legmegbízhatóbban mind a letakart, elhagyott, mind a sérült gumókat illetően. A másik, a hazai — szabolcsi konstrukció —, a Kálló—2 más vonatkozásban érdemel külön figyelmet Amikor jövök, a kutyát — ezúttal messziről — kinn látom feküdni a járda szélén. De már nem vonulhatok vissza, mert az ablakban ott van a bájos ismeretlen, anyjával, s röstell- ném. Kacagtatöan undorító, ami bennem végbemegy, amikor közvetlen közelből, a kutya meglát, főikéi és jön elém. Nem ellenséges ezúttal. Ügy látszik, csak a nadrágomat akarja megszagolni. De a nadrágomban a lábaim már reszketnek és szemeim előtt dűlnek ősz- sze az utca házai, mint egy berúgott bál és az ég rogy alá és a föld hullámzik talpam alatt, mint a tenger. A kutya orra három ujjnyira a lábikrámtól. így haladnánk el édes kettesben az ablak alatt. Rohanj neki! Iramodj! Míg beléd nem mar ez a fenevad! — sistergi minden idegem. Kivált, amikor a kutya, pont az ablak alatt, egyszerre elém kerül. Csak pacsit akar adat? A kísérletek alapján országos tapasztalatcserére is sor került ősszel. A tanácskozáson megállapították, hogy a burgonyakombájnok, jól beleilleszkednek a komplex gépesítési folyamatba. Az NDK-beli kombájn idei teljesítménye gépenként már elérte a 70 holdat, s beszerzési áruk is mintegy egyharmadával csökkent, így gazdaságosságuk elvitathatatlan. Megbízhatóságukat mutatta, hogy a rendkívül gyomos táblákon, szárzúzás után jól dolgoztak, míg az említett rázórostélyos gépek nem állták meg a helyüket. Éppen az idei, rendkívüli helyzetben szerzett tapasztalatok figyelmeztettek, hogy továbbra is számítva ilyenre, a Kálló—2 forgóvillás gépeket is kell gyártani, évenként mintegy 300 darabot, hogy a mélyfekvésű, erősen gyomos — a gyomok gyökerei által átszőtt — táblákon se legyen fennakadás a betakarításban. A Kelet-Magyarország múlt vasárnapi számát böngészve szemembe ötlött a „Kárpáti Igaz Szó” „Párviadal — az ötödik brigádtaggal” című cikke... A cikk érdekes helyzetjelenséget idézett fel bennem. A napokban Pócspetri- ben tanulmányoztam a nők és a nőmozgalom helyzetét. Egyik vezetővel erről a kérdésről beszélgettünk. — Mit mondjak a lányainkról, asszonyainkról? — teszi fel önmagának a kérdést. — Becsukhatnánk a „boltot” nélkülük. A tagság többsége — a dolgozók is — belőlük tevődik össze... Mind többen lesznek. Az idén is közel húszán léptek be. A kapálásnál jóformán a szoknyák tarkállottak. Hátha még a negyven gyereket sikerülne óvodába elhelyezni és bölcsődénk is lenne. — A tsz vezetősége — törekszik a mezei munka gépesítésére. Van burgonya- és palántaültető gépünk is. — A fiatalabb nők a könyveket sem szégyenük megfogni. Az idén legalább hatan járnak általános iskolába. Dehát nem fogadom el. Hallatlan büszke vagyok. A levegőben tartom az orromat. De a kutya nem enged. Szökdösni kezd előttem. Két ízben a kabátomat vé- gígsimítja mancsával, s lába bele is akadt a kabátzsebembe. Az ablakból hallom a mamát: — Cézár! Nem jössz visz- sza mindjárt! — majd nekem címezve a szavakat: — Ne féljen, kérem, nem bánt, csak játszik. Cézár! Te engedetlen! Erre illenék, hogy visszanézzek. De ezt sem teszem. Nem mosolyogtak ugyan rajtam. De annál rosszabb. Mert sajnáltak. A veszélyen túl düh csap fel bennem. Na, ilyesmi nincs többé! Szerzek valahol egy fegyvert. Es ha megint hozzám közeledik az a dög, egyszerűen lelövöm. Nonono! Néhány perc múlva már inkább azon töprenkedem, hogy kellene a másik utcán kerülni ezentúl, feltűnés nélkül, mivel negyedórányi út. Néhány nap múlva. Estefelé tartok haza. Messzebbről láttam már, hogy egy vézna fiú, egy csomaggal a hóna alatt, benyitott a ház kapuján. Nyilván nem tudott a kutyáról. * A kísérletek eddigi tapasztalata tehát az, hogy a burgonyakombájn mellett biztonsági gépeket kell alkalmaznunk — például a Kálló—2-t —, ezen túl ki- dolgozni azt az agrotechnikát, amely a mostanihoz hasonló évben is lehetetlenné teszi a nagymérvű gyomosodást. Ez utóbbiban sokkal nagyobb szerep jut majd a vegyszeres gyomtalanításnak mint az eddigiekben a termesztés során. Ezek után kerülhet előtérbe -olyan tennivaló, mint a kiemelő gyűjtőgépek, pótkocsira rakó gépek alkalmazása. Bár így több föld és szármaradvány kerül a pótkocsikra, de tisztító és osztályozó szérűk kialakításával a burgonya végül szennyeződés mentesen kerülhet a prizmákba, tárolóházakba. Búzás László Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. — A férfiak? Sajnos, többsége segítség helyett maró gúnnyal fizet. Három asszonyunkat néhány hét alatt kiüldözték a tehenészetből. Pedig az asszonyok az utóbbi időben több tekintélyt szereztek a falunak, mint mi. A község 1964-ben járási első volt baromfitojás termelésben és értékesítésben. A zöldség-, dohány- és egyéb termelésben a legtöbbet szintén a nők keze szorgoskodik. Mégis ócsárolják egyesek még a saját feleségük, lányuk munkáját is. Még tehetik, mert a tsz vezetőségében egyedül Konzili Pálné képviseli ügyüket... A pártszervezet negyedét is nők teszik ki, viszont a vezetőségből kimaradtak. Azért biztató jelek is mutatkoznak. A községben lassan formálódik az új helyzetnek megfelelő tiszr- tultabb közfelfogás... A nők megszerzik - és megtartják majd az őket megillető helyüket. — mert a „párviadal” íhirtd tágabb téren folyik. Nemcsak a jóérzés, az emberies felfogás diktálja már ezt, — mindjobban a való élet. Mikor odaérek a ház elé, nagy jelenet. A kutya ráugrott a fiúra, úgy hogy az szegény hanyatt esett az ijedtségtől, sőt el is ájult. A háziak éppen most rohannak ki a fiú ordítására. Az idősebb hölgy kétségbe van esve. Elriogatja a kutyát és feltápásztaná a fiút. Erre én segítek. Vgy viszem be a tornácra — karomban. Persze semmi baj. Egy pohár víz és már csak reszket éppen, egy kissé. Én a háziakkal ismerkedem és csillapítom zavarukat. Fejtegetem felváltva a mamának és lányának a félelem természetrajzát. De nagyobb előszeretettel a lánynak. Valóságos hősnek érzem magam, annyi bizonyos. Már alig rezzenek össze, amint az eb ott ólálkodik körülöttünk és szagolgat. Tizednapra. Ahogy jövök és látom a kutyát az utcán, dehogy átkozom már! „Drága, jó kis kutyuskám!” — így becézem magamban. Neki köszönhetem, hogy mindennapos vagyok a háznál, s az ifjabbik, bájos gazdája egy hét múlva hivatalosan a menyasszonyom. Ez lenne ennek a históriámnak rövid naplója. Ha másutt olvasnám, ke-1 vesebb hitelt adnék neki. Október 30-án kezdődtek meg megyénkben a takarékossági napok. Ezt megelőzően minden tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a takarékossággal, annak népgazdasági jelentőségével. Az Országos Takarék- pénztár megyei fiókjához naponta érkeznek be az adatok a megyében történt eredményekről. November hatodikéig, tehát egy hét alatt kétmillió forintot he- lyeztek el betétkönyvbe a szabolcsi dolgozók, HATEVES KORÁBAN kapta az első csellóleckét, és két év múlva már a YOMlURI-hall kényeztetett közönsége ünnepli. Csodagyerek? Biztosan sokszor leírták ezt a lapok Tokióban, az Egyesült Államokban és másutt is, ahol dobogóra lépett. Tsütsumit sértette az ilyen méltatás. Sohasem akart kényeztetett kis sztár lenni, akinek sokmindent elnéznek és akit azután elfelejtenek. Ifi éves korában már művészi oklevele és múltja van. Á csodálatosan interpretált keddi, nyíregyházi Schumann gordonkaverseny után úgy simogatja, töröl- geti a csellóját, mint egy zeneiskolás, aki most kapott hangszert. A karmesterről csorog a verejték, a zenekar is fáradt. Tsutsumi mosolyog. Erős szálú fekete haja rendezett, nyakkendője, frakkja kifogástalan. Hány perces a Schumann gordonkaversenye? Hosszú. A karmester, meg a zenekar sok kottaoldalt lapozott. Tsutsumi kotta nélkül játszik. Játszik? Öleli, dédelgeti a csellót, s az mindent tud, amire csak ez a hangszer képes. Sőt azt is, amit nem hinnénk. Tanulmányt lehetne írni róla, mint Paganini hegedűjéről. A rá-, A takarékossági napokkal párhuzamosan az iskolai tanulók körében dolgozatirási verseny folyik, melynek témája a takarékosság. A legjobb pályaműveket az OTP pénzjutalomban részesíti. Érdekesnek ígérkezik a takarékossággal kapcsolatos kirakatrendezési verseny. A megyében bárki benevezhet, s a' takarékosság gondolatát legjobban kifejezi kirakatokat szintén díjazzák. adásként játszott szám bravúrjai a zenekart is bámulatba ejtik. KOPOGTATÁS, újabb éa újabb kopogtatás. Autogram kérők. Ez is a hangversenyhez tartozik — mondja a művész. Senkit sem utasít el, pedig olykor 23 évesen is elfárad az ember. Az utazás jó. De legjobb a dobogón. Kezében a cselló, s behunyja a szemét. Mindig csak a taps riasztja fel. Hangverseny után nagyon könnyűnek érzi magát. Harmadszor szerepel Magyarországon. Nyíregyházára — ahová az Országos Filharmónia hozta — szívesen jött. A hetedik budapesti zenei versenyen még 63-ban hozzálépett egy magyar fiú és angolul gratulált. A nyíregyházi Fekete Feri volt Azóta rendszeresen leveleznek. A hangverseny előtt Feketéék nyíregyházi lakásán találkoztak. — MIRŐL, BESZÉLGETTEK? — Egy órára kicseréltük a hangszereket. Játszódtunk. Feri is csellista. Szépen játszik, úgy érzem még sokat találkozunk. Gy. B. Varga Gyula Nyírbátor Tersánszky /. Jen5: Cézár és a szerelem Hazai „párviadal“ H. J. fehr. Tsutsumi a dobogón S 1965- november 12.
